A kultúra rétegei: Az intézmények, a gazdasági fejlődés vagy mindkettő meghatározói?  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
120686
típus K
Vezető kutató Czeglédi Pál
magyar cím A kultúra rétegei: Az intézmények, a gazdasági fejlődés vagy mindkettő meghatározói?
Angol cím Layers of culture: determinants of institutions, of development, or of both?
magyar kulcsszavak kultúra, intézmények, gazdasági fejlődés
angol kulcsszavak culture, institutions, economic development
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Közgazdaságtan
zsűri Gazdaság
Kutatóhely GTK Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézet (Debreceni Egyetem)
résztvevők Bényei Zsuzsanna
Czeglédi Pál
Kapás Judit
Kapás Judit
projekt kezdete 2016-10-01
projekt vége 2022-05-31
aktuális összeg (MFt) 13.111
FTE (kutatóév egyenérték) 7.22
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás célja a kultúra gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásának vizsgálata. A kultúra illetve a kultúra hatásának "fekete doboz" jellegű megközelítését meghaladva elméleti és empirikus eredményekre szeretnénk jutni, s ezzel hozzájárulni az intézményi és az osztrák közgazdaságtan keretei között folyó kutatásokhoz.
Általánosan a kultúra két úton gyakorolhat hatást a gazdasági növekedésre: direkten, ha a gazdasági növekedés közelítő okait – a tényező-felhalmozást és a technológiai haladást – befolyásolja, és indirekt módon, ha a formális intézményeken keresztül gyakorol hatást. E hatások vizsgálatához a kultúra fekete dobozának "kicsomagolására" van szükség. Az ennek nyomán előálló elméleti alapmodellünk a kultúrát három "rétegre" bontja ragadósságuk alapján: (1) egyéni értékek, (2) a bizalom, tisztelet, önkontroll és engedelmesség kombinációjaként értelmezett kultúra (Tabellini-réteg) és (3) ideológia.
Feltételezzük, hogy e három réteg különbözőképpen kapcsolódik a gazdasági fejlődéshez, de különösen eltér az első kettő hatása az ideológiáétól. A kutatás ezért alapvetően két szálon fut: az egyik a kultúra mélyebb rétegeinek hatására koncentrál, a másik pedig az ideológiára. Célunk az, hogy az intézményi és az osztrák közgazdaságtan elméleti keretét használva következtetéseket fogalmazzunk meg arra vonatkozóan, hogy a rétegek milyen mechanizmusokon keresztül befolyásolják az intézményeket és – esetleg ezen keresztül – a gazdasági növekedést. Az empirikus kutatás ország-keresztmetszeti illetve panelregressziós módszertannal végzett vizsgálatokat jelent, amelyeket esettanulmányokkal tervezzük kiegészíteni.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdése az, hogy hogyan fejt ki hatást a kultúra a gazdasági fejlődésre. Ezen belül egyrészt foglalkozni fogunk azzal a kérdéssel, hogy egy-egy kultúra réteg közvetve vagy közvetlenül fejti-e ki hatását, s mi a szerepe ebben az intézmények ragadósságának. Elemeznünk kell, hogy bizonyos formális intézmények képesek-e felerősíteni egy-egy kultúra réteg hatását. Melyik kulturális réteg befolyásolja a növekedést a formális intézményeken keresztül, melyik közvetlenül, és melyik egyik módon sem? A kultúra direkt hatásának egyik csatornájaként kezeljük a közvetlen külföldi beruházásokat és kiemelt figyelmet szentelünk annak a kérdésnek, hogy a kultúra rétegei hogyan befolyásolják a közvetlen külföldi beruházások áramlását.
Másrészt, különös figyelmet fogunk szentelni a legkevésbé ragadós kultúra rétegnek, az ideológiának. Jóllehet vannak az irodalomban kísérletek az ideológia és a gazdasági fejlődés kapcsolatának elemzése, de ezek ad hoc jellegűek. Ebből következően olyan verbális vagy formális modellt kívánunk építeni, amelyben az ideológia is szerepet kap a gazdasági fejlődés magyarázatában, továbbá az oksági relációkat is bemutatja.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Eredményeinknek leginkább elméleti hozadéka lesz, ha új meglátásokkal tudunk hozzájárulni annak a kérdésnek a tárgyalásához, hogy a kultúra hogyan járul hozzá a gazdasági növekedéshez. A vonatkozó irodalom szintézise önmagában is értékes két ok miatt. Egyrészt, ez a kutatási irányzat Magyarországon kevésbé ismert, így kutatásaink közelebb hozhatják a magyar kutatókhoz ezeket az eredményeket. Másrészt, a kultúra mélyebb rétegeinek hatásáról egymásnak ellentmondó empirikus eredmények születnek, ami különösen értékessé tehet egy szintézist. Jóllehet a kutatásunk alapvetően elméleti jelentőségű, származhatnak belőle gazdaságpolitikai következtetések is, különösen az FDI hatására vonatkozó részből.
Eredményeinkkel hozzájárulhatunk az osztrák és az intézményi közgazdaságtan berkeiben zajló vitához. Az egyik legfontosabb vitatott kérdés, amelyre kutatásunkkal választ adhatunk az, hogy a kultúra melyik rétege számít leginkább. Egy másik vitatott kérdés a formális intézmények hatásával kapcsolatos. A kultúra hatásainak árnyaltabb elemzése ennek a kérdésnek a pontosabb megválaszolásához is elvezet, mert a kultúra különböző rétegeinek a modellbe való integrálásával a gazdaságpolitika és a formális intézmények hatására vonatkozó következtetések is változhatnak. Az ideológiának a gazdasági fejlődés magyarázatába való integrálása a nemzetközi irodalomban is gyerekcipőben jár még.
A létező empirikus irodalom szinte kizárólag csak a bizalmat használja, következésképpen kutatásunk egyik fontos újdonsága az, hogy ezen túl két másik kulturális réteg hatását is vizsgáljuk, ráadásul a három kulturális réteget egy elméleti kertben integráltan kezeljük. Így szemben az irodalommal, amelyben az empirikus vizsgálatok kapnak prioritást, a mi kutatásunkat az elmélet vezérli. A kutatás egy másik erőssége, hogy a különböző kulturális rétegek és az intézmények közötti kölcsönhatást is elemzi.
Itthon a mieinkhez hasonló kérdésekkel nem folynak közgazdasági kutatások, külföldön az utóbbi 15 évben kezdett fejlődni és egyre szélesebb kutatói körre kiterjedni a vonatkozó intézményi közgazdaságtani kutatás.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Kutatásunk azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy egy-egy ország kultúrája hogyan érinti annak gazdasági fejlődését. Ezt a kérdést már a klasszikus közgazdászok is fontosnak gondolták, majd hosszú időre elfelejtődött a téma. Az elmúlt bő egy évtizedben azonban újra vizsgálni kezdték ezt a kérdést a közgazdaságtan modern elméleti és empirikus eszközeivel. Nem meglepő, hogy ez a kutatási irány még gyermekcipőben jár, de éppen ezért lehet kifejezetten gyümölcsöző az erre vonatkozó kutatás, különösen annak a kérdésnek a megértésében, hogy miért fejlődik az egyik ország gyorsabban, mint a másik.
Az általunk vizsgálni kívánt kérdések az azzal való elégedetlenségünkből fakadnak, hogy a téma irodalmában a kultúra általában „fekete dobozként” jelenik meg, amely az országok számára adottság, vagy csak lassan változik, de meghatározza, hogy milyen intézmények alakulhatnak ki. Jó okunk van azonban azt gondolni, hogy a kultúra hatásának megértése ennél összetettebb összefüggéseken keresztül képzelhető el.
A kultúra hatása ugyanis nagyon általános szinten is kétféle lehet. A kultúra részben meghatározza, milyen formális intézmények és gazdaságpolitikák jellemzők egy országra, amelyek viszont befolyásolják gazdasági fejlődését. De a kultúra hatása ezektől független is lehet, például az innováción, vagy az általunk kiemelt jelentőségűnek tartott közvetlen külföldi beruházásokon keresztül. Kutatásunk fő kérdése az, hogy a kultúra különböző rétegeinek melyik csatornán keresztül érvényesül a hatása, ha van egyáltalán hatása. Ennek megértése az arra vonatkozó tudásunkat is elmélyíti, hogy egy-egy gazdaságpolitika vagy formális intézmény hogyan érinti a gazdasági fejlődést.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The aim of the research is to investigate how culture affects economic development. It is meant to be a contribution to institutional and Austrian economics, by taking steps towards overcoming the somewhat "black box" view of culture, by unbundling culture itself and its causal effects on development. Our main hypothesis is that culture may have a direct as well as an indirect effect on economic development. A direct effect works through factor accumulation and technology, while an indirect effect works through institutions and policies. To investigate these effects we first have to unbundle culture, which will provide us with a basic model of culture we call a "layer" theory of culture. In this model we identify three layers of culture based on their degree of stickiness: (1) individual values, (2) Tabellini-layer (trust, obedience, self-control, and respect) and (3) ideology.
We suppose that not every trait of every layer of culture has the same effects. Particularly, the first two, deep, layers of culture are supposed to have relations to economic development which are different from those of the fast-moving cultural layer, i.e., ideology. In our research we will use the theoretical tools of institutional and Austrian economics to draw conclusions about the cause-and-effect mechanisms through which these layers influence formal institutions and policies, and, economic development, as a result. In the empirical part of the research we will carry out cross-country regressions and/or panel regressions, which will be improved by country case studies.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

“How does culture exercise its effects on economic development?” is the main question which implies those more specific questions we will try to answer. First, we will be especially concerned with the effect of a particular cultural layer in terms of whether this effect is direct or indirect, and how the degree of stickiness matters in this respect. Some cultural traits may only be determinants of institutions, some may be determinants of development without being determinants of institutions, and some may themselves be caused by development, or not even be related to it in any way. We will ask the question, therefore, which layers are important determinants of institutions, which have direct effects (too), and which are those that do not have any effect but are instead determined by development or institutions? When it comes to the channels through which deep cultural layers can affect the proximate causes of economic development, we think that foreign direct investment (FDI) is a crucial channel. Accordingly, an important question is how deep cultural layers affect FDI flows.
Second, we will devote a special attention to the role of the least sticky part of culture, i.e., ideology. The literature on economic development does occasionally consider ideology, but does not really treat it in a systematic way, and the conclusions about the cause-and-effects mechanisms are unclear. Therefore we will try to build a formal or verbal model of economic development which integrates the role of ideology, and to determine the causal mechanisms.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Our results, to a great extent, will have theoretical importance by providing insights into the question of how and why culture affects economic development, augmenting the results of the existing literature. The synthesis and overview of the growing literature may be important in itself for two reasons. First, this branch of research is not well-known in Hungary, so our publications may bring international results closer to the Hungarian academic community. Second, taking into account the controversial results about the effects of the deep cultural layers, an attempt to synthesize them may be valuable even at international level. Although the planned research is a theoretical one, we believe that our results may serve as a basis for some policy recommendations especially in case of the FDI flows.
Our research could contribute to the discussion that is going on within institutional and Austrian economics today. One of the most important debated questions we plan to examine is which layer of culture matters the most. The other debated issue is on the effects of formal institutions. We think a more nuanced understanding of the effects of culture can contribute to this issue, too, because the inclusion of different layers of culture into a model may change the views about the effects of formal institutions and policies. Furthermore, the analysis of the effects of ideology on economic development is still in its infancy.
The existing empirical research on culture focuses almost exclusively on trust, accordingly the novel aspect of our research will consist of an analysis of the other two layers' impact on development, but more importantly the integration of the three layers' effects into the same theoretical model. Accordingly, our investigation will be theory driven as opposed to those in the existing literature where empiricism takes priority. Another novelty is the analysis of the interactions between layers of culture and formal institutions our model inherently suggests.
To our knowledge, in Hungary there is no research with similar questions, even abroad research with related questions within institutional economics has been developing in the past 15 years.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Our research will be concerned with the question of how the culture of a country affects its economic development. This is a question that was once held important by classical economists, but then has been forgotten for long. Since the last decade or so it has been rediscovered and analyzed with the tools and theories of modern economics. Not surprisingly the research is still in its infancy, which is why it is worth pursuing it. The research in this area can be very fruitful, especially in understanding why and how some countries are developing more rapidly than others.
The problem we want to address with this research is that culture is seen in this literature as a "black box" which is given at the country level, or very slow to change, and determines what types of formal institutions can successfully adapt. There are good reasons to believe that this is not the full story about culture and its role. Our aim, therefore, is to open up this black box and see whether culture has different “layers” whose effect on development may be different.
At general level, the culture can have two different effects on economic development. Culture partially determines the institutions and policies a country has, which further determine development. But culture may have effects independently of institutions and policies, for example through innovation and investment. We will devote a special attention to FDI as a possible direct channel. The main question of our research is through which channels different layers of culture affect development, if they do at all. Understanding the above will deepen our knowledge of how certain policies and institutions may lead to development.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Projektünkkel arra tettünk kísérletet, hogy hozzájáruljunk annak jobb megértéséhez, hogy a kultúra különböző rétegei és a gazdasági fejlődés hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Elméleti keretet építettünk föl, és országközi, valamint egyéni adatokat használtunk. A kultúra mélyebb rétegét illetően kimutattuk, hogy a fejlődésre gyakorolt hatását a jobb formális intézmények erősítik, ha azok elég jók, és hogy a kultúra állhat a közvetlen külföldi befektetésekben mutatkozó, országok közötti azon különbségek majdnem felének hátterében, amelyeket általában az országok közötti kulturális különbségeknek tulajdonítanak. Továbbá a piacszabályozás iránti igény és az emberek vállalatokba vetett bizalma közötti kapcsolat is magyarázható kulturális ,,torzítással". A különböző országokban élő magyar válaszadók adatainak elemzésével kimutattuk, hogy egyes meggyőződéseket (bizalom, nemi szerepek) az etnikai hovatartozás határoz meg inkább, míg a piaccal, a munkával és a demokráciával kapcsolatosakat inkább a politikai közösség. A kultúra „felszínesebb” rétegének vizsgálataként a piacokkal kapcsolatos hiedelmekre koncentráltunk, és alapvetően három dolgot mutattunk ki. (1) Az egyéni piacbarátság korrelál az ország tényleges intézményeinek és gazdaságpolitikájának piacbarátságával, bár az ok-okozati összefüggés iránya nem egyértelmű. (2) A piaci intézményeket a különböző piaci meggyőződések közötti konzisztencia is befolyásolja, míg (3) a konzisztenciát pedig a mélyebb kultúra.
kutatási eredmények (angolul)
Our project has been an attempt to contribute to a better understanding of the ways different layers of culture and economic development are intertwined. We built a theoretical framework and used cross-country as well as cross-individual data. As regards the deeper layer of culture, we have shown that its effect on development is reinforced by better formal institutions but only if they are good enough and that culture might be behind almost half of the cross-country differences in foreign direct investment that is commonly attributed to cross-country cultural differences. Further, the relationship between the demand for regulation and the trust people have in companies can also be explained with some cultural "bias". An examination of Hungarian respondents’ data in different countries has shown that some beliefs (trust, gender roles) are determined by ethnicity while beliefs about the market, work, and democracy are rather determined by the political community. As an examination of the more “superficial” layer of culture we focused on the beliefs on markets and have shown basically three things. (1) The individual level of market friendliness is correlated with the market friendliness of the actual institutions and policies of the country although the direction of causality is unclear. (2) It is also the consistency between different market beliefs that matters for market institutions, while (3) this consistency is strongly determined by the deeper cultural level.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=120686
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Czeglédi Pál: Why does the confidence in companies, but not the confidence in the government, affect the demand for regulation differently across countries?, Kézirat, 2021
Kapás Judit: How do culture and institutions co-evolve in economic development? Different process for different cultural layers, Kézirat, 2021
Kapás Judit: A kultúra szerepe a gazdasági növekedésben: összefoglalás, kritika és továbblépési utak, Competitio, XV. évf., 2. szám, 22-44. o., 2016
Kapás Judit: How Cultural Values Affect Economic Growth: A Critical Assessment of the Literature, Ekonomska misao i praksa, Vol. 26, No. 1, pp. 265-285, 2017
Czeglédi Pál: A piaci intézmények megelőzik a piaci eszméket: országkeresztmetszeti teszt, Competitio, XVI. évf., 1. szám, 3–30. o., 2017
Czeglédi Pál: Productivity, institutions, and market beliefs: three entrepreneurial interpretations, Journal of Entrepreneurship and Public Policy, Vol. 6, Issue 2, pp. 164-180, 2017
Czeglédi Pál: Prediktív tudomány vagy világi filozófia? A gazdasági fejlődés kulturális elméletei, Kommentár, 12. évf., 4. szám, 46-59. o., 2017
Kapás Judit: Az ipari forradalom, avagy a modern gazdasági növekedés gyökereiről: A „miért éppen Anglia?” helyett a „miért történt meg egyáltalán? kutatása. (Recenzió: Joel Mokyr: A Culture of Growth. The Origins of the Modern Economy. Princeton and Oxford: Princeton University Press, 2017. 403 oldal)., Competitio, XVI. évf., 1. szám, 103-108. o, 2017
Czeglédi Pál: Miért kérdőjelezzük meg a piac szabadságát, amikor gazdasági válság van?, Alföld: irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, 69. évf., 10. sz., 62-70. o., 2018
Czeglédi, Pál – Newland, Carlos: How is the Pro-Capitalist Mentality Distributed?, Economic Affairs, Vol. 38 No. 2, pp. 240-256, 2018
Czeglédi, Pál – Newland, Carlos: Measuring Global Support for Free Markets, 1990–2014., In: Gwartney, James – Lawson, Robert – Hall, Joshua – Murphy, Ryan (eds.), Economic Freedom of the World: 2018 Annual Report. Vancuver: Fraser Institute. pp. 189–211, 2018
Kapás Judit: The Interaction of Individual Values and Sticky Formal Institutions in Economic Development, European Journal of Comparative Economics, Vol. 16. Issue 1. pp. 41-67., 2019
Czeglédi Pál: Spirits of Markets as Determinants of Economic Freedom, Cultura Economica, Vol. 37, No 98, pp. 45-81, 2019
Kapás Judit: Formal and Informal Institutions, and FDI Flows: A Review of the Empirical Literature and Propositions for Further Research, Economic and Business Review, Vol. 22, Issue 2, pp. 161-189, 2020
Kapás Judit, Czeglédi Pál: The impact of culture on FDI disentangled: separating the "level" and the "distance" effects, Economia Politica, Vol. 37, No. 1, pp. 223-250, 2020
Czeglédi Pál: The consistency of market beliefs as a determinant of economic freedom, Constitutional Political Economy, Vol. 31, No. 2, pp.227-258, 2020
Czeglédi Pál: Do political or ethnic and historical borders affect values and beliefs more? Some evidence from Central Europe, Society and Economy, Vol. 43, Issue 2, pp. 103-127, 2021
Czeglédi Pál: Why does the confidence in companies, but not the confidence in the government, affect the demand for regulation differently across countries?, Kézirat (átírás után újra benyújtva, bírálat alatt), 2022
Kapás Judit: The joint impact of culture and institutions: operationalizing the institutional and cultural multipliers, Kézirat, 2022
Czeglédi Pál: Do political or ethnic and historical borders affect values and beliefs more? Some evidence from Central Europe, Kézirat, 2020
Kapás Judit: Formal and Informal Institutions, and FDI Flows: A Review of the Empirical Literature and Propositions for Further Research, Economic and Business Review, Vol. 22. No. 2. pp. 161-189, 2020
Czeglédi Pál: Do political or ethnic and historical borders affect values and beliefs more? Some evidence from Central Europe, Society and Economy 43(2), 103-127., 2021
Kapás Judit: A kultúra szerepe a gazdasági növekedésben: összefoglalás, kritika és továbblépési utak, Competitio XV. évf. 2. szám, 22-44. o., 2016
Kapás Judit: The Interaction of Individual Values and Sticky Formal Institutions in Economic Development, European Journal of Comparative Economics (bírálat alatt), 2017
Kapás Judit: How Cultural Values Affect Economic Growth: A Critical Assessment of the Literature, Ekonomska misao i praksa, No. 1. pp. 265-285., 2017
Czeglédi Pál: A piaci intézmények megelőzik a piaci eszméket: országkeresztmetszeti teszt, Competitio XVI. évfolyam, 1. szám, 3–30. oldal, 2017
Czeglédi Pál: Productivity, institutions, and market beliefs: three entrepreneurial interpretations, Journal of Entrepreneurship and Public Policy Vol. 6. Issue 2. pp.164-180., 2017
Kapás Judit: The Interaction of Individual Values and Sticky Formal Institutions in Economic Development, European Journal of Comparative Economics (bírálatok alapján javítva és visszaküldve), 2018
Czeglédi, Pál – Newland, Carlos: How is the Pro-Capitalist Mentality Distributed?, Economic Affairs 38(2):240-256, 2018
Czeglédi Pál: Prediktív tudomány vagy világi filozófia? A gazdasági fejlődés kulturális elméletei, Kommentár, 12(4):46-59., 2017
Czeglédi, Pál – Newland, Carlos: Measuring Global Support for Free Markets, 1990–2014., In: Gwartney, James – Lawson, Robert – Hall, Joshua – Murphy, Ryan (eds.), Economic Freedom of the World: 2018 Annual Report. Vancuver: Fraser Institute. pp. 189–211., 2018
Kapás Judit: Formal and Informal Institutions, and FDI Flows: A Review of the Empirical Literature and Propositions for Further Research, Economic and Business Review (bírálatok alapján javítva és visszaküldve), 2018
Kapás Judit: The Development-enhancing Impact of Culture Dehomogenized: The Role of Different Cultural Layers, World Interdisciplinary Network for Institutional Research (WINIR) Annual Conference, 14-17 September, 2018, Hong Kong, 2018
Czeglédi Pál - Kapás Judit: How Culture Affects FDI: The "Level" and the "Distance" Effects Disentangled, kézirat, 2018
Kapás Judit: The Interaction of Individual Values and Sticky Formal Institutions in Economic Development, European Journal of Comparative Vol. 16. Issue 1. pp. 41-67., 2019
Kapás Judit: Formal and Informal Institutions, and FDI Flows: A Review of the Empirical Literature and Propositions for Further Research, Economic and Business Review (megjelenés alatt), 2019
Kapás Judit: The Development-enhancing Impact of Culture Dehomogenized: The Role of Different Cultural Layers, Annual Conference of the European Public Choice Society, April 1-4, 2019, Hebrew University of Jerusalem, Jerusalem, Israel, 2019
Czeglédi Pál - Kapás Judit: The Impact of Culture on FDI Disentangled: Separating the “Level” and the “Distance” Effects, Economia Politica (benyújtva, átdolgozás alatt), 2019
Czeglédi Pál: Spirits of Markets as Determinants of Economic Freedom, Cultura Economica (megjelenés alatt), 2019
Czeglédi Pál: The Consistency of Market Beliefs as a Determinant of Economic Freedom, Constitutional Political Economy (átdolgozás után benyújtva), 2019
Czeglédi Pál: Miért kérdőjelezzük meg a piac szabadságát, amikor gazdasági válság van?, Alföld: irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, 69. évf., 10. sz., 62-70., 2019
Kapás Judit, Czeglédi Pál: The impact of culture on FDI disentangled: separating the "level" and the "distance" effects, Economia Politica, 37 (1), 223-250., 2020
Czeglédi Pál: The consistency of market beliefs as a determinant of economic freedom, Constitutional Political Economy 31 (2), 227-258., 2020





 

Projekt eseményei

 
2020-12-16 14:21:00
Vezető kutató váltás
Régi vezető kutató: Kapás Judit
Új vezető kutató: Czeglédi Pál

A vezető kutató váltás indoka: Kapás Judit közalkalmazotti jogviszonya 2020.03.31-el megszűnt a befogadó intézménynél.




vissza »