 |
A magyar mondat kognitív függőségi nyelvtani leírása
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
120934 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Imrényi András |
| magyar cím |
A magyar mondat kognitív függőségi nyelvtani leírása |
| Angol cím |
A cognitive, dependency grammatical description of Hungarian sentences |
| magyar kulcsszavak |
kognitív nyelvészet, függőségi nyelvtan, mondatszerkezet, magyar nyelv, többdimenziós hálózat |
| angol kulcsszavak |
cognitive linguistics, dependency grammar, sentence structure, Hungarian, multi-dimensional network |
| megadott besorolás |
| Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Nyelvtan |
|
| zsűri |
Nyelvészet |
| Kutatóhely |
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Kugler Nóra
|
| projekt kezdete |
2016-11-01 |
| projekt vége |
2019-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
14.251 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.26 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja a magyar mondatszerkezet kognitív nyelvészeti elméleti hátterű, a függőségi nyelvtani hagyományhoz szervesen kapcsolódó, a mondatot többdimenziós hálózatként bemutató leírása. A kognitív nyelvészeti kiindulópontnak megfelelően a kutatás a mondattan feladatát a szerkezetforma és a szerkezeti jelentés közötti szimbolikus megfelelések feltárásában látja. A függőségi nyelvtani szemlélet abban mutatkozik meg, hogy nem a kisebb egységek nagyobb egységekké való „összeépülésére” (morféma → szó → frázis → mondat), hanem az elemi, tipikusan szóalaknyi egységek jelentésviszonyaira és ezek formai jelölésére helyeződik a hangsúly. Mivel a szerkezeti jelentés és a szerkezetforma egyaránt több dimenzió interakciójában valósul meg (pl. a jelentés dimenzióihoz tartozik a keretszemantikai, a beszédcselekvések szerinti és az információs szerkezeti leírás, a forma dimenzióihoz pedig a morfológia, a szórend és a prozódia), ezért a forma-jelentés párok is többdimenziós megközelítést igényelnek. A kutatás elsősorban a szórendi és prozódiai megoldásokkal jelölt jelentésviszonyok részletező leírására összpontosít, és ezzel a formális nyelvészeti kiindulópontú, konstituencia-alapú leírások alternatíváját kívánja nyújtani.
A kutatás fő produktuma egy angol nyelvű monográfia, amelynek célja nemcsak a magyar mondat újszerű bemutatása, hanem egyúttal a kognitív nyelvészet és a függőségi nyelvtan elméleti szintézisének a megvalósítása, egy „kognitív függőségi nyelvtan” kezdeményezése is. A kutatás a korábbi hasonló törekvéseknél határozottabban érvényesíti a kognitív nyelvészet langackeri változatának felfogását, a mondattani kategóriák konceptuális szemantikai megalapozásának igényét.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése, hogy milyen hálózat a (magyar) mondat: melyek a hálózat általános jellemzői, és milyen viszonykategóriák szükségesek a leíráshoz. Noha a kutatás megmarad a kognitív nyelvészet keretei között, a kérdésfeltevés érintkezik az interdiszciplináris hálózatkutatási vizsgálatokkal. A mondat általános jellemzőit tekintve az alapfeltevések a következők:
- A véges igealakot tartalmazó magyar mondatok többdimenziós hálózatok: a mondatalkotó elemek egyidejűleg többféle viszonyrendszert is megvalósítanak. A dimenziók a szerkezeti jelentés és ezt jelölve a szerkezetforma eltérő aspektusaiért felelősek. D1-ben kezelhetők az ábrázolt folyamat szereplő- és körülménytípusai, D2-ben az illokúció és a polaritás, míg D3-ban az információ kontextualizálási lehetőségei.
- A véges igealakot tartalmazó magyar mondatok önhasonlóak, azaz egy olyan funkcionális egységet tartalmaznak, amely „mondat a mondatban”: mondatszintű információk sematikus kifejezője. Ez az egység a függőségi viszonyok szempontjából folyamatos hálózatrész, ún. lánc (catena). A lánc fogalmának középpontba helyezésével a kutatás a függőségi nyelvtan elmúlt évtizedének egy produktív kutatási irányához kapcsolódik.
- A dimenziók közötti összefüggésekben érvényesül a hálózatkutatásban egymásba ágyazottságnak nevezett elv: ami az egyik dimenzióban a hálózat egyetlen pontja, elemi egysége, az egy másik dimenzióban lánc típusú elemkombináció lehet.
Ezen feltevések mentén a kutatás célja a magyar mondattani jelenségek minél szélesebb körének olyan hálózatelvű elemzése, amely más modelleknél hatékonyabban tárja fel a különböző kifejezéstípusok formai, viselkedésbeli hasonlóságának funkcionális hátterét.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás eredménye az első olyan átfogó mondattan, amely a kognitív nyelvészet nézőpontjából, hálózatelvű módon elemzi a magyar mondatot, annak morfológiai, szórendi és prozódiai aspektusait a jelentés különböző dimenzióival hozva összefüggésbe. A mondat többdimenziós hálózatként való felfogása fogalmi váltást jelent a konstituencia-alapú generatív megközelítésekhez képest. A „Hogyan rakjuk össze a kisebb egységeket nagyobb egységekké?” típusú kérdést felváltja a „Milyen hálózat a mondat?”.
A kutatás illeszkedik a nemzetközi tudományosság trendjeihez (vö. a függőségi nyelvtan népszerűségét a számítógépes nyelvészetben, a kognitív nyelvészet térhódítását a grammatika-elméletben, valamint a hálózatkutatás interdiszciplináris programjának megjelenését). Ugyanakkor szorosan kapcsolódik a magyar és nemzetközi nyelvészeti hagyományokhoz, és azok előnyeinek integrálására törekszik.
1. A pedagógiai gyakorlatban adaptív mondatrészek szerinti elemzést elmélyíti és kiegészíti egyrészt a modern függőségi nyelvtani kutatások, másrészt a kognitív nyelvészeti háttérelmélet felhasználásával. 2. A magyar nyelv generatív leírásaihoz hasonlóan kiemelt szerepet szán a szórend magyarázatának, de a rész-egész viszonyok helyett a szintagmatikus viszonyokat helyezi előtérbe. 3. Az LFG-vel rokonítja a kutatást a mondatszerkezet párhuzamos reprezentációk révén történő megértése, de a reprezentációknak egymással analóg, hálózatos szerkezetet tulajdonít. 4. A kognitív nyelvészeti alapelvek a magyar szórend innovatív, de a tudománytörténeti előzményekre is messzemenően reflektáló leírásában hasznosulnak.
Az angol nyelvű monografikus bemutatás magyar empirikus anyag alapján a kognitív nyelvészet és a függőségi nyelvtan egy újszerű szintézisét kezdeményezi. Magyar vonatkozásban a kutatás társadalmi hasznosságát az adja, hogy kimondott célja az oktatásban (pl. a magyar mint idegen nyelv tanításában) felhasználható elemzések kidolgozása. A pedagógiai alkalmazást támogatja a mondatrészek szerinti elemzéshez való szoros kapcsolódás, illetve a kognitív nyelvészet azon törekvése, amely a formát kizárólag a jelentésre vonatkoztatva vizsgálja, a jelentésképzést pedig az emberek társas cselekvő-megismerő tevékenységének keretében értelmezi.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás a magyar mondatot többdimenziós hálózatként közelíti meg. Hálózatokkal (elemek és viszonyaik szövevényes rendszerével) az élet minden területén találkozunk: hálózatot alkotnak sejtjeink, az emberi közösségek, az egymással összekapcsolt számítógépek stb. Egy hálózat akkor többdimenziós, ha az elemek között egyszerre többféle viszony is fennáll. Ilyen a struktúrája például egy családi vállalkozásnak, amelyben külön dimenziót alkotnak a rokonsági, illetve a munkatársi viszonyok.
A hálózatkutatásban jól ismert tény a nyelvi hálózatok létezése. A magyar mondattanban mégis újdonságot jelent, hogy a mondat elemeinek kapcsolatrendszere többdimenziós hálózatként írható le. A feltételezett dimenziók a mondat jelentésének és formájának egymást kiegészítő vonatkozásaiért felelősek.
Nézzünk egy konkrét példát! A "Ki jön el?" példamondatban a "ki"-nek kettős a szerepe. Egyrészt az ige alanya, így az eljövés mint cselekvés cselekvőjére, az eljövő személyre vonatkozik. Másrészt hozzájárul a mondat közlési funkciójának meghatározásához is: míg az "Eljön." egy kijelentő mondat, addig a "Ki jön el?" kiegészítendő kérdés. A javasolt elemzés szerint a "ki" mindkét funkciója az igéhez való viszonyának a függvénye, két különböző dimenzióban. Míg az alanyi funkció jelölését a morfológia (a "ki" alanyesete és az igével való egyeztetés) biztosítja, addig a mondat közlési funkciójához való hozzájárulás jelölője a szórend és a prozódia (hangsúly, hanglejtés).
A kutatás célja a mondat mint hálózat egy olyan tudományos leírása, amelyet csak a szükséges fokú absztrakció jellemez, így eredményeit a pedagógia (például a magyar mint idegen nyelv tanítása is) közvetlenül hasznosítani tudja.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research aims to describe Hungarian sentences as multi-dimensional networks, combining the assumptions of cognitive linguistics (CL) and dependency grammar (DG). In line with CL, syntax is conceived as the study of form-meaning correspondences in the sentence. In line with DG, the focus is on syntagmatic relations between basic, typically word-level elements rather than on the ways in which smaller units are “put together” to form larger ones (morpheme → word → phrase → sentence). Both the meaning and the form of syntactic patterns emerge from the interaction of multiple dimensions (with frame semantic meaning, speech act meaning and information structure representing separate dimensions of semantic space, while morphology, word order and prosody serve as different dimensions of vocalization /phonological space/). Thus, form-meaning correspondences also require a multi-dimensional approach. The research puts a premium on the study of semantic relations coded by word order and prosody, offering an alternative to formalist, constituency-based accounts in this area.
The main projected outcome of the research is an English-language monograph on Hungarian. By presenting a novel description of Hungarian sentence struture, the book is also intended to make the case for a theoretical synthesis of CL and DG; in effect, to propose a “cognitive dependency grammar”. Compared to previous efforts of this kind, the research is more rigorous in applying a Langackerian conception of CL, insisting on the conceptual semantic grounding of syntactic categories.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The core issue of the research is what kind of network structure Hungarian sentences display: what are the global proporties of these networks, and what relational categories are required for the description. Although the research remains within the domain of cognitive linguistics, its core question produces an interface with network theory. With regard to the global properties of Hungarian sentences, the key assumptions are as follows.
- Hungarian finite clauses are multi-dimensional networks, with their elements participating in multiple systems of relations at once. Dimensions account for complementary aspects of meaning coded by complementary aspects of form. The D1 dimension handles participant and circumstance types of the grounded process, D2 pertains to illocutionary force and polarity, while D3 includes various ways of contextualizing the information.
- Hungarian finite clauses are self-similar in that they include a core component which serves as a “clause within the clause”, schematically expressing clause-level functions. The core is continuous with regard to dependencies; in other words, it is a catena. By affording a central role to the catena concept, the research joins up with a highly productive line of investigation in contemporary dependency grammar.
- In cross-dimensional mappings, the principle of network theory known as embeddedness prevails: what counts as a single node in one dimension may be a catena of elements in another.
Along these lines, the reasearch sets out to investigate Hungarian sentences in as much depth and breadth as possible, showing up the functional motivation behind the shared behaviour of (seemingly) diverse element types.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research produces the first comperehsive account of the network structure of Hungarian sentences from the perspective of cognitive linguistics (CL), exploring how morphology, word order and prosody contribute to the coding of various dimensions of meaning. The view that sentences are multi-dimensional networks marks a conceptual shift vis-à-vis constituency-based generative approaches. The question of “How are smaller units put together to form larger ones?” is replaced by “What kinds of networks are sentences?”.
The research fits well with current international trends (cf. the popularity of dependency grammar /DG/ in computational linguistics, the rise of CL in grammatical theory, and the appearance of network theory as an interdisciplinary research program). At the same time, it also draws heavily on the traditions of international and Hungarian linguistics, with the aim of building on their strengths.
1. The traditional DG-based analysis of Hungarian is enhanced and supplemented by insights coming from modern DG and CL. 2. Similarly to the priorities of Hungarian generative grammar, word order is considered fundamental to the understanding of sentence structure; however, the focus is on syntagmatic rather than part-whole relations. 3. The research is consonant with LFG in the assumption that an account of sentence structure requires parallel representations; however, these are regarded as analogous, each having a network structure. 4. The principles of CL are used to inform an innovative analysis of Hungarian word order that also reflects on its precedents in the history of linguistics.
The English-language monograph to be produced will use Hungarian data to make the case for a synthesis of CL and DG. The social benefits of the research lie in the fact that it is explicitly aimed at producing analyses which can be directly employed in education (e.g. in the teaching of Hungarian as a foreign language). Pedagogical application is facilitated, firstly, by the affinity of the proposed account with the DG-based tradition, and secondly, by the emphasis of CL to study form only in relation to meaning, with meaning generation interpreted in the context of intersubjective human action and cognition.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research presents Hungarian sentences as multi-dimensional networks. Networks (complex systems of units and their relations) are encountered in all walks of life: the cells of our body, human communities, and interconnected computers all form networks. A network is multi-dimensional when there are multiple relations between elements. For example, in a family enterprise, family relations and work relations constitute two separate dimensions.
Network theory has long recognized the existence of language networks. In Hungarian syntax, however, it still marks a novel approach that sentences can be described as multi-dimensional networks. The research uses dimensions to account for complementary aspects of the meaning and form of sentences.
Let us see a concrete example! In "Ki jön el?" ’Who is coming?’, "ki" ’who’ has a twofold function. On the one hand, it is the subject of the verb "jön el" ’is coming’, and as such pertains to the agent of the action, i.e. the person who is coming. On the other, ki also crucially contributes to the discourse function of the clause: wheras "Eljön." ’He/She is coming’ expresses a statement, "Ki jön el?" is a question. Under the proposed account, these functions of "ki" hinge on its relation to the verb in two separate dimensions. Whereas its subject function is coded by morphology, its contribution to discourse function is expressed by word order and prosody.
The goal of the research is to produce a scientific description of Hungarian sentences as networks which uses only the necessary amount of theoretical abstraction, and is thus highly amenable to pedagogical application (e.g. in the teaching of Hungarian as a foreign language).
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
