 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
121103 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Papp Barbara |
| magyar cím |
Élettörténet és pszichoterápia |
| Angol cím |
Biography and psychotherapy |
| magyar kulcsszavak |
történelem, pszichoterápia |
| angol kulcsszavak |
history, psychotherapy |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 75 % | | Ortelius tudományág: Társadalomtörténet | | Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 25 % | | Ortelius tudományág: Pszichoterápia |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Történeti Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2016-11-01 |
| projekt vége |
2019-10-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.090 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.10 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Célom, hogy feltárjam a Kádár-korszak pszichiátriájának, azon belül pszichoterápiájának jellemzőit, különös tekintettel a terapeuták személyére, identitására, történelem-reprezentációjára, szerepére és szempontjaira. Hipotézisem: a pszichoterapeuták identitásának alakulása szorosan kapcsolódik a történelemhez. A terapeuták többségének családja számára a 20. század 2. harmadi történelem az intruzivitást, családi traumák és veszteségek sorát jelentette. Ezek jelentős mértékben meghatározták pályaválasztásukat, és a segítő szakma gyakorlása révén lehetőségük nyílt saját veszteségeik átdolgozására.
Hipotézisem, hogy bár a korszakban a magyarországi pszichoterápia megújulásának, újbóli intézményesülésének és nemzetközi életbe történő visszakerülésének lehetünk tanúi, mindeközben a hatalom egészen a rendszerváltásig ellenőrző, bizonyos mértékig korlátozó módon viszonyult a terápiás rezsimhez. Ugyanakkor a pszichoterápiás rendszer egyre szabadabbá válása párhuzamosan haladt a politikai rendszer lazulásával: vagyis a pszichoterápia bontakozása egyben a rendszerváltásban kicsúcsosodó folyamatként is értelmezhető. Fő forrásaim: terapeuták élettörténetei (történeti interjúk), valamint egészségügyi és egyéb levéltári dokumentumok. Módszerek: tartalomelemzés és narratív pszichológiai tartalomelemzés, és a mikrotörténelem gyakorlata.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Hogyan konstruálják élettörténetüket a 20. század 2. felében működő pszichoterapeuták? Hogyan formálódott szakmai és személyes identitásuk? Hogyan jelenítik meg családjuk történetét, annak kapcsolatát a fennálló hatalommal? Hogyan látják a „boldog békeidők”, a Horthy-korszak, a világháborúk és 1956 szerepét és hatását családjuk történetére, személyes történetükre, segítő identitásuk alakulására? Hogyan viszonyult a család a pályaválasztásukhoz, milyen erők segítették és gátolták őket? Hogyan képződtek, hogyan váltak hivatásos segítőkké?
Hogyan működött a pszichoterápia a Kádár-korszakban; milyen állapotok és folyamatok jellemezték? Hogyan formálódtak a pszichoterápiás személyzet lehetőségei, a terapeuták képzettsége, tevékenysége, szakmai identitása; a szakmai közélet? Hogyan viszonyult egymáshoz a szakmaiság és a hatalom?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Kutatásom végeredménye remélhetőleg (1) egy sajátos csoport: 20. század 2. felében működő pszichoterapeuták történelem-reprezentációinak feltárása (különös tekintettel a század első felére), ezáltal bővíteni ismereteinket az adott korról; (2) a 20. század második felében működő magyar pszichoterapeuták „személyes történelme” társadalom- és mentalitástörténet, elsősorban az életrajzokon keresztül vizsgálva), valamint (3) diszciplína- és praktikumtörténet (nemzetközi érdeklődésre is számot tartó pszichiátria- és pszichoterápia-történet) lesz egyben, ugyanakkor a (4) Kádár-korszakról egyetemlegesen is számos értékes adattal szolgálhat (politikatörténet). Az elemzések egyik alapja a vonatkozó, még éppen hozzáférhető források – oral history-anyagok – „begyűjtése” lesz, vagyis a célok között a (5) forrásfeltárás is szerepel. Pszichológiai eredmény (6) a kötődés, a (családi, történelmi) trauma és a segítő foglalkozás választás összefüggéseinek mélyebb megértése. Reményeim szerint a fent említett tudományos nyereségeken túl eredményeim a (7) pszichoterapeuták identitását formálják, erősítik, és a későbbi szakmai képzésben is jól használhatóak lesznek.
A (külföldi) vetélytársakhoz viszonyítva előny:
- multidiszciplináris szemléletmód, kettős, azaz történelmi és pszichoterápiás képzettség, kutatói tapasztalat és szakmai támogatás
- kvalitatív és kvantitatív módszerek együttes alkalmazása
- magyar források feltárásához szükséges nyelvi készségek
- a magyar társadalomtörténeti kontextus mélyebb ismerete
- pszichoterápiás kapcsolati háló
- klinikai tapasztalat, egészségügyi (pszichoterápiás) gyakorlat
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Mi jellemezte a Kádár-korszak pszichoterapeutáit? Először is: hogyan váltak segítőkké? Milyen családból származtak, milyen élmények érték őket? Hogyan látták a 20. század első felének magyar történelmét? Hogy látták a történelmi események hatását családjukra és személyes történetükre, pályaválasztásukra?
Milyen körülmények között éltek és dolgozhattak, és milyen volt az az egészségügyi, pszichiátriai rendszer, amelyben tevékenykedtek? Hogyan viszonyult pszichoterápiákhoz és a terapeutákhoz az államrendszer? Ezekre a kérdésekre keresem a választ. Fő forrásaim: terapeuták élettörténetei (történeti interjúk), valamint egészségügyi és egyéb levéltári dokumentumok. A kutatás jelentősége: nemzetközi trendekbe illeszkedő vizsgálat; több tudományterületet is érint (történelem, pszichiátria és pszichoterápia); még nem feltárt terület; az interjúk elkészítésére talán nem lesz lehetőség néhány év múlva.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
My objective is to explore the characteristics of psychiatry, including psychotherapy during the Kádár-regime, in particular the personality, identity, representation of history, roles and considerations of therapists. My hypothesis is that the construction of the identity of psychiatrists’ is closely linked to history. For most of the therapists’ family the history of the in the middle of the 20th century was intrusive and full of traumas and losses. These experiences likely determined their choice of carrier considerably, and thereby choosing to work as a helper professional they could have the opportunity to revise their losses.
My hypothesis is that although we could witness a revival, renewed institutionalisation and the reappearance on the international scene of Hungarian psychotherapy during this period, the political power had – well until the change of regime – a controlling and somewhat restrictive attitude towards psychotherapy. However, with the loosening of the political system, a progressive liberalisation of psychotherapy followed: as such, the development of psychotherapy can also be interpreted as a process culminating in the change of regime. Our sources are: psychotherapists’ biography (oral history), and medical and other archivistic documents. Our methods are: content analysis and narrative psychological content analysis, and practice of microhistory.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
How do psychotherapists working in the second half of the 20th century construct their life story? How has been formed their professional and personal identity? How do they describe the life of their family and its relation to power? How do they see the role and impact of the “good old days”, the Horthy era, the World Wars and the revolution of 1956 on their family stories, life stories and on the construction of their helper identity? What was the attitude of their family to their choice of carrier, what forces supported or hindered them? How did they become professional helpers?
How did psychotherapy function in the Kádár era; what conditions and processes characterised it? How did the possibilities of psychotherapeutic personnel, the qualifications, activities and professional identity of therapists and professional public activity evolve? What was the relationship between professionalism and the political power?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
I expect that the final result of my research will at the same time be (1) exploring representations about the history (particularly the first half of 20th century) of a specific group, namely: the psychotherapists (working in the second half of the 20th century), and thusthereby expanding our knowledge of that era, (2) the „personal history” of Hungarian psychotherapists working in the second half of the 20th century (social and mentality history examined primarily through biographies), as well as (3) the history of the discipline and practice (the history of psychiatry and psychotherapy worthy of international interest), which might at the same time provide substantial valuable data on the Kádár era (4) as a whole (policy history). My analysis will partly be based on the collection of relevant sources which are still accessible – so-called oral history material –, .consequently, a further objective is (5) source exploration. Psychological result is (6): deeper understanding of the interrelation between attachment, family/history trauma, and carrier choice. I hope that beyond the above gains in fields of science, the results will also (7) form and strengthen the identity of psychotherapists and could later be usefully applied in professional training.
Advantages compared to (foreign) competitors:
- multidisciplinary approach, double qualifications (historical and psychotherapeutic), research experience and professional support
- simultaneous application of qualitative and quantitative methods
- linguistic abilities necessary for exploring Hungarian sources
- deeper insight in Hungarian sociohistorical context
- psychotherapeutic relationship network
- clinical experience, medical (psychotherapeutic) practice
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
How can we describe psychotherapists in Kádár-era? First of all: how did they become to helpers? What kind of families did they come from, what sort of experiences did they have? How did they see the Hungarian history of the first half of the 20th century? How did they see the impact of history on their family, or on their private life, carrier?
How did they live and work and what was their medical enviroment, psychiatric system like? What was attitude of regime to psychotherapies and therapists? These are my questions. Our sources are: psychotherapists’ biography (oral history), and medical and other archivistic documents. Significance of this research is: patterns of international trends; results may be importance in some disciplines (history, psychiatry and psychotherapy); it’s not an explored theme; oral history is under the pressure of time.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
