 |
A közép-tiszántúli halmok (kurgánok) tájrégészeti vizsgálata
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
121126 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Bede Ádám |
| magyar cím |
A közép-tiszántúli halmok (kurgánok) tájrégészeti vizsgálata |
| Angol cím |
Landscape archaeological research on mounds (kurgans) in the Middle Tiszántúl region (Hungary) |
| magyar kulcsszavak |
halom (kurgán), tájrégészet, régészeti topográfia, környezettörténet |
| angol kulcsszavak |
mound (kurgan), landscape archaeology, archaeological topography, environmental history |
| megadott besorolás |
| Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 75 % | | Ortelius tudományág: Régészet | | Geológia, tektonika, vulkanológia (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 25 % | | Ortelius tudományág: Geológia |
|
| zsűri |
Régészet |
| Kutatóhely |
Földtani és Őslénytani Tanszék (Szegedi Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2019-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
13.830 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.10 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A keleti eredetű nomád entitás, a Jamnaja-kultúra (gödörsíros vagy okkersíros kultúra, kurgánkultúra) által emelt sírhalmok (kurgánok) az Alföld – és elsősorban a Tiszántúl – nagy részén megtalálhatók. Sokoldalú vizsgálataik nem csak a régészeti kultúrák elterjedéséhez, életmódjuk és temetkezési szokásaik megértéséhez járulnak hozzá, de a hajdani növény- és állatvilág és a kapcsolódó földtani képződmények megismeréséhez is adatokat szolgáltatnak.
A kutatás általános célja, hogy jobban megismerjük a Jamnaja-entitás halomépítési logikáját, a halmok tájban betöltött szerepét, és ezzel együtt adatokat nyerjünk a kultúra temetkezési szokásairól, hitvilágáról és életmódjáról, valamint a tájhoz való viszonyáról és az életmódból adódó táji és környezettörténeti változásokról. A halmok topográfiai, geomorfológiai és társadalomrégészeti vizsgálata ugyanis módot adhat arra, hogy a Jamnaja-közösségek mobil életmódját (nomadizálás, transzhumáció, törzsi központok) és tájhasználatát rekonstruáljuk, illetve modellezzük a Maros–Körös köze folyóvölgyei mentén történt rézkori benépesülést. A halmok elhelyezkedése zárt közösségek (nagycsaládok, nemzetségek) jelenlétét feltételezi, ezért az egyes, páros, soros, csoportos és mezős halomtemetkezések elemzése is szükséges.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Mivel a nomadizmust folytató, késő rézkori–kora bronzkori Jamnaja-közösségeknek eddig a Kárpát-medencében nem kerültek elő települései, az egyetlen lehetőség megismerésükre az annál nagyobb számban rendelkezésre álló speciális temetkezéseik, a halomsírok elemzése.
A tájrégészeti kutatás alapkérdése, hogy a késő rézkori–kora bronzkori nomád kurgánépítő közösségek (Jamnaja-kultúra) milyen hatással voltak környezetükre, milyen kapcsolat állt fent ember és táj között, milyen befolyást gyakorolt a halomépítés szokása a tájra és a táji változásokra?
A geoarchaeológiai vizsgálatokból kiderül, hogy a kétegyházi Török-halmot milyen talajtípusokból és hány rétegben hordták össze; a felhordást mekkora területről végezték és mennyi földet használtak fel hozzá; az egyes rétegek felhalmozása között mennyi idő telt el; a felhordások abszolút kronológiailag pontosan mikor történtek; az utolsó felhordást követően milyen természetes (recens) talajfejlődés indult meg a halom nyitott felszínén; valamint milyen óholocén növényzet uralta az őskörnyezetet.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatásoktól azt várjuk, hogy közelebb kerüljünk annak megválaszolásához, hogy a késő rézkori–kora bronzkori nomád kurgánépítő közösségek (Jamnaja-kultúra) milyen hatással voltak környezetükre, milyen kapcsolat állt fent ember és táj között, milyen befolyást gyakorolt a halomépítés szokása a tájra és a táji változásokra? Emellett közelebb szeretnénk kerülni a halomépítés logikájának megértéséhez és geomorfológiai törvényszerűségeihez, melyek – településeik ismerete hiányában – a nomád csoportok életmódjának kulcsát is adhatják. Mindehhez szükséges az eddigi eredmények publikálása, valamint egy adott halom (a kétegyházi Török-halom) és egy mikrorégió (a kétegyházi kurgánmező) komplex régészeti geológiai, környezettörténeti és tájrégészeti feldolgozása.
Az újabb régió (Tiszazug és Körösszög) halmainak felmérése több száz adattal járul hozzá az örökségvédelmi és természetvédelmi célú adatbázisok építéséhez és a nyilvántartást is nagyban segíti.
Kutatásunk előnye, hogy komplex szemlélettel vizsgáljuk a halmok tájrégészeti jelentőségét, a klasszikus régészeti topográfiai módszereken túl ökológiai minőségüket is elemezzük (növényzet, természeti állapot, tájtörténet), környezettörténeti hátterüket is rekonstruáljuk, és ehhez természettudományos (régészeti geológiai) módszereket is alkalmazunk.
A kutatások eredményei a helyi civil közösségek számára is elérhetők lesznek. Újabb túraútvonalak létesülhetnek, ismertető táblákat helyezhetnek ki halmokhoz, a helyi társadalom jobban megismerheti szülőföldje kulturális és természeti értékeit, a kurgánok a tudatos pozitív szemléletformálás eszközei is lehetnek. Az eredmények hozzájárulnak a halmok általános társadalmi megbecsüléséhez és hosszú távú védelmük előmozdításához is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az Alföld központi részén mára igen kevés ősi építészeti emlék maradt meg, azonban a halmok (kurgánok, kunhalmok) mint egyedülálló, ötezer éves kulturális értékek még mindig fennállnak, és számos lehetőséget biztosítanak a tájrégészeti és környezettörténeti kutatásokhoz. A népi hagyomány is az ősi, régészeti korokba utalja az Alföld e mesterséges, ember alkotta, kúpszerű kiemelkedéseit.
A hatalmas halomsírokat emelő késő rézkori, kora bronzkori Jamnaja-kultúrát nomád közösségek alkották, az eurázsiai sztyeppzónán belül a Tiszántúl a legnyugatibb megtelepedési pontjuk. Halmaikat következetesen a vízfolyások és elhagyott folyómedrek mentén, valamint az ezeket kísérő dűnevonulatok legmagasabb pontjain építették.
Annak érdekében, hogy a megmaradt halmokat megvédhessük, adataik dokumentálása mellett a régészeti, geoarchaeológiai, földtani, környezettörténeti és régészeti topográfiai kutatások összehangolására van szükség.
Mivel a folyamatos mezőgazdasági művelés a legtöbb halom fennmaradását veszélyezteti - sokuk már végleg eltűnt vagy csak maradványaikat ismerjük -, ezért rendkívül fontos és halaszthatatlan feladat az alföldi kurgánok teljes körű feltérképezése, régészeti és geoarchaeológiai feldolgozása, valamint kataszteri és örökségvédelmi szempontú számbavétele.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The burial mounds (kurgans) raised by a nomadic entity of eastern origin, the Yamnaya culture (Pit Grave or Ochre Grave culture, Kurgan culture) can be found in a large portion of the Great Hungarian Plain, primarily east of the River Tisza, Tiszántúl region. Their multidisciplinary research contributes not only to the distribution of the archaeological culture, the understanding of their life style and burial rites, but also provides data for the study of past flora and fauna and the relevant geological formations.
The general aim of my research is to collect more information on the logic of raising mounds, the role of the mounds in the landscape and to collect data on the burial rite, religious beliefs and lifestyle of the Yamnaya entity, its relationship with the landscape, and the transformations of the landscape and the environment due to their lifestyle. The topographic, geomorphological and social archaeological investigations provide an opportunity to reconstruct the lifestyle (nomadism, transhumance, tribal centres) and landscape use of the Yamnaya communities and to model the Copper Age occupation of the river valleys in the Maros–Körös interfluve. The location of the mounds indicates the presence of closed communities (extended families, clans), consequently we need the analysis of single kurgans, pairs, row, groups or fields of kurgans as well.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Since the settlements of the nomadic Late Copper Age/Early Bronze Age Yamnaya communities have not been discovered yet in the Carpathian Basin, the only way to collect more information on them is the analysis of their special graves, the burial mounds.
The main question of the landscape archaeological research, that the impact of the Late Copper Age-Early Bronze Age nomadic kurgan builder communities (Yamnaya culture) on their environment, what kind of relationship existed between people and the landscape, and what impact the raising of mounds had on the landscape and its transformations.
The geoarchaeological investigations will show what kind of soil was used for the Török-halom mound (near Kétegyháza) building and how many layers were created; how large an area was used as the source of the soil of the mound and how much soil was used; how many time may have passed between the creation of the various layers of the mound; what was the absolute chronology of the creation of the layers; what kind of natural (recent) soil formation processes have started since the deposition of the last layer; and what kind of Holocene vegetation dominated the prehistoric environment.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The expected result of the research project is to get closer to explaining the impact of the Late Copper Age-Early Bronze Age nomadic kurgan builder communities (Yamnaya culture) on their environment, what kind of relationship existed between people and the landscape, and what impact the raising of mounds had on the landscape and its transformations. Furthermore, we would like to better understand the logic of mound building and its geomorphological regularities, which – in lack of known settlements – provide a key for the understanding of the lifestyle of these nomadic groups. In order to achieve this we need the publication of our results up to this point, furthermore the complex geoarchaeological, environmental historical and landscape archaeological analysis of a specific mound (Török-halom near Kétegyhza) and a micro-regio (the kurgan field near Kéthegyháza).
The survey of the mounds of the new region (Tiszazug and Körösszög) will provide hundreds of new data for the creation of cultural heritage and natural reserve databases and will help their registration as well.
The advantage of our research project is that we use a complex approach to investigate the significance of mounds for landscape archaeology; beyond the classic archaeological survey methods we analyze their ecological qualities as well (vegetation, natural state, landscape history), reconstruct their environmental historical background, and use scientific (geoarchaeological) methods as well.
The results of the research will be made accessible for local civilian communities as well. New hiking routes can be created, new information boards can be put up near the mounds, local communities will be able to get better acquainted with the cultural and natural values of their native soil, and the kurgans may become the means of consciously shaping a positive way of thinking. The results may also contribute to the general social appreciation of the mounds and the promotion of their long-term protection.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Only a few ancient architectural monuments remain standing in the central region of the Hungarian Great Plain. However, the mounds (kurgans, in Hungarian also "Cumanian mounds") unique 5000-year-old cultural treasures still exist in this area, with many landscape archaeological and environmental historical survey prospects. The oral tradition of the Great Hungarian Plain marked the man-made, artificial, conical rises in the landscape that are associated with ancient, archaeological periods as mounds.
The Yamnaya culture (with their mound-graves) were a nomadic people who built large burial mounds during the Late Copper and Early Bronze Age. Eastern Hungary is the westernmost extent of the Yamnaya culture, which is best known from the steppe zone of Eurasia. Their burial mounds can be found along the banks of defunct rivers and at some points of higher elevation on the plain.
In order to help document and preserve the remaining mounds and the data they contain, we need to perform thorough archaeological, geoarchaeological, geological, environmental historical, topographical surveys of these monuments.
Due to the constant agricultural cultivations in these areas, most of the mounds are endangered. Many have permanently disappeared, the remainings are struggling from being destroyed. Therefore, research of mounds in the Great Hungarian Plain is highly important and indispensable. We need to act now to perform scientific data collections, archaeological and geoarchaeological surveys and cadasters to protect the cultural heritage of these earth monuments.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Bede Ádám: Halomkataszterezési munkálatok a Tiszántúl középső részén: Cadastral field surveys on mounds in the central part of the Tiszántúl region, Hungary, In: Benkő Elek, Bondár Mária, Kolláth Ágnes (szerk.): Magyarország Régészeti Topográfiája. Múlt, jelen, jövő. Budapest: MTA BTK Régészeti Intézet. pp. 45–66., 2017 | | Bede, Ádám, Czukor, Péter, Csathó, András István: Landscape historical and botanical investigations on the Fekete‐halom kurgan near Makó, Hungary, In: Molnár, V.A., Sonkoly, J., Takács, A. (eds.): 12th International Conference Advances in research on the flora and vegetation of the Carpato‐Pannonian region. p. 55., 2018 | | Bede, Ádám, Czukor, Péter, Sümegi, Pál, Csathó, András István: Botanical and landscape archaeological surveys on the Török‐halom kurgan in Kétegyháza, Hungary, In: Molnár, V.A., Sonkoly, J., Takács, A. (eds.): 12th International Conference Advances in research on the flora and vegetation of the Carpato‐Pannonian region. p. 54., 2018 | | Bede Ádám, Czukor Péter: A kétegyházi kurgánmező roncsolt halmainak helyreállítási javaslata: Reconstruction proposal for damaged mounds of the kurgan field near Kétegyháza, Hungary, Crisicum 10: pp. 7–30., 2018 | | Deák, Balázs, Valkó, Orsolya, Török, Péter, Kelemen, András, Bede, Ádám, Csathó, András István, Tóthmérész, Béla: Landscape and habitat filters jointly drive richness and abundance of specialist plants in terrestrial habitat islands, Landscape Ecology 33(7): pp. 1117–1132., 2018 | | Bede Ádám: Kurgánok a Körös–Maros vidékén... Kunhalmok tájrégészeti és tájökológiai vizsgálata a Tiszántúl középső részén, Budapest: Magyar Természettudományi Társulat, 150 p., 2016 | | Bede Ádám: Halomkataszterezési munkálatok a Tiszántúl középső részén: Cadastral field surveys on mounds in the central part of the Tiszántúl region, Hungary, In: Benkő Elek, Bondár Mária, Kolláth Ágnes (szerk.): Magyarország Régészeti Topográfiája. Múlt, jelen, jövő. Budapest: MTA BTK Régészeti Intézet, pp. 45-66., 2017 | | Bede Ádám: A közép-tiszántúli halmok neveinek tájtörténeti szempontú jellemzése: Landscape historical characterization of the place names of kurgans in the Middle Tiszántúl region, Crisicum 9: pp. 7–19., 2016 | | Bede Ádám: Kurgánok a Körös–Maros vidékén... Kunhalmok tájrégészeti és tájökológiai vizsgálata a Tiszántúl középső részén, Budapest: Magyar Természettudományi Társulat. 150 p., 2016 | | Bede Ádám: Halomkataszterezési munkálatok a Tiszántúl középső részén: Cadastral field surveys on mounds in the central part of the Tiszántúl region, Hungary, In: Benkő Elek, Bondár Mária, Kolláth Ágnes (szerk.): Magyarország Régészeti Topográfiája. Múlt, jelen, jövő. Budapest: MTA BTK Régészeti Intézet. pp. 45–66., 2017 | | Csathó András István, Sümegi Pál, Czukor Péter, Tapody Réka Orsolya, Sümegi Balázs Pál, Molnár Dávid, Törőcsik Tünde, Bede Ádám: A kétegyházi Török-halom botanikai és régészeti geológiai vizsgálata, In: Mizsei E, Szepesváry Cs (szerk.): XI. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia „Sikerek és tanulságok a természetvédelemben”: Absztraktkötet. Eger. p. 55., 2017 | | Bede Ádám, Sümegi Pál, Czukor Péter, Csathó András István, Tapody Réka Orsolya, Sümegi Balázs Pál, Molnár Dávid, Törőcsik Tünde: A kétegyházi Török-halom komplex környezettörténeti rekonstrukciójának előzetes eredményei, In: Zatykó Cs., Szilágyi M., Szabó M. (szerk.): Történeti táj – tájrégészet: eredmények és perspektívák a magyarországi tájrégészeti kutatásban. Budapest. p. 71., 2017 | | Bede Ádám, Czukor Péter: A makói Fekete-halom tájtörténete és geomorfológiája, In: Zatykó Cs., Szilágyi M., Szabó M. (szerk.): Történeti táj – tájrégészet: eredmények és perspektívák a magyarországi tájrégészeti kutatásban. Budapest. p. 70., 2017 | | Bede Ádám, Czukor Péter: A kétegyházi kurgánmező mint szakrális tér: tájrégészeti és tájrekonstrukciós kísérletek, In: Zatykó Cs., Szilágyi M., Szabó M. (szerk.): Történeti táj – tájrégészet: eredmények és perspektívák a magyarországi tájrégészeti kutatásban. Budapest. pp. 34–35., 2017 | | Bede Ádám: Cadastral field works on prehistoric mounds in the central part of the Tiszántúl region, Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 70(2): pp. 283–300. (közlésre elfogadva), 2019 | | Bede, Ádám, Czukor, Péter, Sümegi, Pál, Csathó, András István: Botanical and landscape archaeological surveys on the Török‐halom kurgan in Kétegyháza, Hungary, In: Molnár, V.A., Sonkoly, J., Takács, A. (ed.): 12th International Conference Advances in research on the flora and vegetation of the Carpato‐Pannonian region. p. 54., 2018 | | Bede, Ádám, Czukor, Péter, Csathó, András István: Landscape historical and botanical investigations on the Fekete‐halom kurgan near Makó, Hungary, In: Molnár, V.A., Sonkoly, J., Takács, A. (ed.): 12th International Conference Advances in research on the flora and vegetation of the Carpato‐Pannonian region. p. 55., 2018 | | Deák, Balázs, Valkó, Orsolya, Török, Péter, Kelemen, András, Bede, Ádám, Csathó, András István, Tóthmérész, Béla: Landscape and habitat filters jointly drive richness and abundance of specialist plants in terrestrial habitat islands, Landscape Ecology 33(7): pp. 1117–1132., 2018 | | Bede Ádám: A közép-tiszántúli halmok neveinek tájtörténeti szempontú jellemzése: Landscape historical characterization of the place names of kurgans in the Middle Tiszántúl region, Crisicum 9: pp. 7-19., 2016 | | Bede Ádám: A Tiszazug és a Körösszög halmainak kataszterezése és állapotfelmérése: Cadastral field works and condition survey on kurgans in the Tiszazug and Körösszög regions, Hungary, Archaeologiai Értesítő 144: pp. 199-217. (közlésre elfogadva), 2019 | | Bede Ádám: Árpádhalom halmai, In: Pálinkó Máté (szerk.): Árpádhalom község története. I. kötet. Árpádhalom: Gr. Károlyi Ferdinanda Falufejlesztő és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület. pp. 8–24., 2019 | | Bede Ádám: Derekegyház halmai, In: Pálinkó Máté (szerk.): Derekegyház község története. Derekegyház: Derekegyház Község Önkormányzata. (közlésre elfogadva), 2019 | | Bede, Ádám, Czukor, Péter: Landscape character and historical functions of the kurgan field near Kétegyháza, Hungarian Agricultural Research 28(4). (közlésre elfogadva), 2019 | | Bede Ádám, Czukor Péter: A kétegyházi kurgánmező archaeogeográfiai vázlata, In: Rákóczi A. (szerk.): Legújabb eredmények a kunhalmok védelmében. Lőkösháza: Lőkösháza Turizmusáért Vidékfejlesztő és Hagyományőrző Alapítvány. (közlésre elfogadva), 2019 | | Bede, Ádám, Csathó, András István: Landscape ecological assessment of kurgans in the Csanádi-hát region, Hungary: A Csanádi-hát halmainak tájökológiai szempontú értékelése, Tájökológiai Lapok 17(2). (közlésre elfogadva), 2019 | | Bede, Ádám, Czukor, Péter, Csathó, András István, Sümegi, Pál: A landscape historical overview of the two Török-halom kurgans in kétegyháza, Hungary: A kétegyházi két Török-halom tájtörténeti vázlata, Archeometriai Műhely 16(3). (közlésre elfogadva), 2019 | | Bede Ádám, Czukor Péter, Csathó András István, Sümegi Pál: Adatok a kétegyházi két Török-halom tájtörténetéhez: Data for the landscape history of the two Török-halom kurgans in Kétegyháza (Hungary), Földrajzi Közlemények 143(4). (közlésre elfogadva), 2019 | | Csathó András István, Czukor Péter, Sümegi Pál, Bede Ádám: A hortobágyi Ecse-halom botanikai vizsgálata: Botanical survey of the Ecse-halom kurgan (Hortobágy), In: Tóth Albert, Tóth Csaba Albert (szerk.): A Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor 45 éve. Kisújszállás: Alföldkutatásért Alapítvány. pp. 300–308., 2019 | | Deák, Balázs, Valkó, Orsolya, Nagy, Dávid, Török, Péter, Torma, Attila, Lőrinczi, Gábor, Kelemen, András, Nagy, Antal, Bede, Ádám, Mizser, Szabolcs, Csathó, András István, Tóthmérész, Béla: Habitat islands outside nature reserves – threatened biodiversity hotspots of grassland specialist plant and arthropod species, Biological Conservation. (közlésre elfogadva), 2019 | | Deák, Balázs, Tóth, Csaba Albert, Bede, Ádám, Apostolova, Iva, Bragina, Tatyana M., Báthori, Ferenc, Bán, Miklós: Eurasian Kurgan Database – a citizen science tool for conserving grasslands on historical sites, Hacquetia 18(2): pp. 179–187., 2019 | | Bede Ádám, Czukor Péter, Csathó András István, Tapody Réka Orsolya, Sümegi Balázs Pál, Molnár Dávid, Törőcsik Tünde: A kétegyházi két Török-halom sztratigráfiai és morfológiai vizsgálata, In: Gulyás Sándor, Molnár Dávid, Náfrádi Katalin (szerk.): Negyedidőszaki környezettörténet. Szeged. (közlésre elfogadva), 2020 | | Bragina, Tatyana M., Lisetskii, Fedor, Buryak, Zhanna, Tóth, Csaba Albert, Báthori, Ferenc, Bede, Ádám, Apostolova, Iva, Bán, Miklós, Deák, Balázs: Степи и курганы Евразии (Steppes and kurgans of Eurasia), Степной Бюллетень (Steppe Bulletin) 53. (közlésre elfogadva), 2020 | | Olasz Ákos, Tóth Tamás, Deák Balázs, Bede Ádám: A cibakházi Kettős-halom tájtörténete és florisztikai vizsgálata: Landscape historical and floristical research on the Kettős-halom kurgan in Cibakháza, Hungary, Tájökológiai Lapok 18(1). (közlésre elfogadva), 2020 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
