 |
Új térbeli egyenlőtlenségek a globális válság után
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
121127 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Gyuris Ferenc |
| magyar cím |
Új térbeli egyenlőtlenségek a globális válság után |
| Angol cím |
New spatial disparities after the global crisis |
| magyar kulcsszavak |
térbeli egyenlőtlenségek, globális válság, egyenlőtlen fejlődés |
| angol kulcsszavak |
spatial disparity, global crisis, uneven development |
| megadott besorolás |
| Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 100 % | | Ortelius tudományág: Társadalomföldrajz |
|
| zsűri |
Földtudományok 2 |
| Kutatóhely |
Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2017-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
5.030 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.64 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja új tudományos eredmények előállítása négy olyan témakörben, amely a 2008 utáni globális válság által okozott társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekhez kötődik. Mindegyik esetben hangsúlyos szempont a posztszocialista elméleti perspektíva érvényesítése, ezáltal olyan elméleti és módszertani megfontolások, illetve empirikus példák kiemelése, amelyek megkérdőjelezik a válság utáni térbeli egyenlőtlenségek globálisan meghatározó értelmezéseit. A projekt azonosítani fogja azokat a fő elméleti és módszertani szempontokat, amelyek mentén lehetőség nyílik a városi egyenlőtlenségek kutatásának újraértelmezésére, így a városi térségek új egyenlőtlenségeket létrehozó, a meglévőket pedig átformáló és átalakító, de azokat nem megoldó térbeli-társadalmi folyamataihoz való hozzáigazítására. A kutatás ezen felül a - különösen a posztszocialista térség és a piacgazdasági átmenetben járó Kína - regionális fejlettségi egyenlőtlenségeinek új tendenciáit ütközteti a kérdéskör meghatározó elméleteivel. Ez elsődlegesen a mainstream elméletek legprosperálóbb gazdaságokon kívül való alkalmazhatóságának hiányosságait mutatja be. A tudományos koncepcióknak a gazdaság- és társadalompolitikára gyakorolt súlyos hatására tekintettel a globális tudományos élet új egyenlőtlenségeinek vizsgálatára is sor kerül. Vizsgálat tárgyát képezi továbbá az országos és a helyi akadémiai közösségek egyenlőtlen hozzáférése a tudástermelés globális áramlataihoz, az egyenlőtlenségek nemzetközi kutatására gyakorolt befolyásuk egyenlőtlenségei, valamint általában véve a tudás létrehozásának, terjedésének és befogadásának földrajzi tényezői.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapvető céljai a következők:
1. A városkutatási elméletek és módszerek újragondolási lehetőségeinek általános szintetizálása, ezzel a globális válság után kialakuló új városi egyenlőtlenségek valóságához történő hozzáigazítása.
2. A posztszocialista közeg új térbeli egyenlőtlenségeinek összegzése, valamint a regionális fejlettségi egyenlőtlenségek mainstream koncepcióinak feltételezéseivel való összevetése e koncepciók újragondolása és átformálása érdekében.
3. A válság utáni egyenlőtlenségekre összpontosító különböző tanulmányok igen egyenlőtlen mértékben képesek befolyásolni a tudományos, a politikai és a közösségi diskurzusokat. Ez különösen igaz a társadalomföldrajz esetében, amely kevéssé bizonyult hatékonynak kapcsolódó megállapításai közreadásában, miáltal a társadalmi egyenlőtlenségek iránti növekvő érdeklődést egyelőre nem követi a legalább annyira fontos, ha nem még fontosabb térbeli egyenlőtlenségek iránti érdeklődés hasonló fokozódása. A kutatás egyik célja ezért annak elemzése, miként képesek bizonyos kutatások széles közönséghez eljuttatni az üzenetüket, és hogy milyen tanulságokkal szolgál ez a térbeli egyenlőtlenségek kutatása számára.
4. A kutatás feltárja, hogy a globális válság után kialakuló új akadémiai viszonyok miként fenyegetnek azzal, hogy a posztszocialista térség tudományossága még nehezebben lesz képes nemzetközi publicitást szerezni az eredményeinek, de egyben hogyan kínálnak olyan új lehetőségeket, amelyek révén a térség országai erősíthetik a tudástermelés globális áramlási rendszerébe való beágyazódásukat.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A projekt a vizsgált témakörökben új tudományos eredményekkel gazdagítja a nemzetközi kutatásokat, és előmozdítja az egyenlőtlenségkutatás vezető angolszász központjain kívüli posztszocialista megközelítéseket.
1. Szintetizálja a városkutatási elméletek és módszerek válság utáni új városi egyenlőtlenségekhez való hozzáigazításának lehetőségeit, jelentős új megállapításokkal gazdagítja a jelenlegi tudományos kutatásokat, amelyek részint – a növekedésre összpontosítva – elhanyagolják az egyenlőtlenségek kérdését, részint annak nagyon szűk és speciális kérdéseire összpontosítanak, és így kevéssé tudnak hozzájárulni a városi egyenlőtlenségi koncepciók általános átdolgozásához.
2. A kutatás fontos új eredményekkel szolgál az új regionális egyenlőtlenségek mainstream irodalma szempontjából, amely csekély figyelmet szentel a posztszocialista térségnek. Továbbá új megállapításokkal szolgál a térségbeli kutatók számára, akik a térség egyenlőtlenségeit többnyire a globális folyamatokba való beágyazás nélkül vizsgálják, annak értékelése nélkül, hogy a mainstream globális koncepciókat mennyiben lehetne és kellene átalakítani e tapasztalatok fényében.
Mindkét kérdés komoly gyakorlati jelentőséggel is bír, hiszen a városi és regionális egyenlőtlenségi elméleteknek a válság utáni, valamint a legprosperálóbb gazdaságokon kívüli tapasztalatokhoz való hozzáigazítása jó alapot biztosít korszerűbb regionális és várospolitikák kidolgozásához.
3. A kutatás a tervek szerint új szempontokat és tanulságokat tár föl az egyenlőtlenségek tudományos kutatásának hatékonyabb közreadási lehetőségeiről.
4. A projekt feltárja, hogy a globális válság után kialakuló új akadémiai viszonyok miként fenyegetnek a posztszocialista térség tudományossága nemzetközi publicitásának beszűkülésével, de egyben hogyan kínálnak olyan új lehetőségeket, amelyek révén a térség országai erősíthetik a térbeli tudás termelésének globális áramlási rendszerébe való beágyazódásukat.
Az utóbbi két munkafázis konkrét javaslatokkal fog szolgálni azt illetően, hogy miként növelhető az egyenlőtlenségek tudományos kutatásának hatása a döntéshozatalra és a közgondolkodásra.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A 2008-as globális válság újfajta társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket hozott létre, amelyek komoly politikai kihívást jelentenek. Bár a különböző országok kutatói jelentős erőfeszítéseket tettek azért, hogy ezeket a folyamatokat értelmezzék és azonosítsák a kezelési lehetőségeiket, a nemzetközi tudományos kutatások egyes szempontok iránt szerény érdeklődést mutatnak. Bár a városi egyenlőtlenségek bizonyos speciális vonatkozásairól rengeteg elemzés készült, a kapcsolódó tudományos koncepciók átdolgozási lehetőségeinek összegző áttekintésére eddig nem került sor. A területi fejlettségi különbségek vezető tudományos koncepciói kevés figyelmet szentelnek a posztszocialista (és a kínai) tapasztalatoknak. Ezek a hiányosságok részint abból fakadnak, hogy a térbeli egyenlőtlenségek kutatói a megállapításaikat közel sem juttatják el olyan sikeresen a döntéshozókhoz és a nyilvánossághoz, mint a társadalmi egyenlőtlenségekkel (térbeli szempontok nélkül) foglalkozó kollégáik. A posztszocialista térség kutatói különösen nehéz helyzetben vannak, mivel javarészt nincsenek bekapcsolódva a tudásteremtés fő globális áramlataiba, így megállapításaik kevéssé jutnak el a – zömmel angolszász – tudományos központok kutatóihoz. Kutatásom célja ezeknek a hiányosságoknak a pótlása, valamint annak feltárása, hogy a területi egyenlőtlenségek kutatása - különösképpen a posztszocialista térségben - miként tud erősebben hozzájárulni a városi és a területi tervezéshez, valamint döntéshozatalhoz.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The project is aimed at delivering new scientific findings about four topical issues that are strongly related to new social and economic disparities emerging after the 2008 global crisis. In each case I will put emphasis on employing a post-Communist conceptual perspective, thus, on underscoring theoretical and methodological considerations and empirical examples questioning the globally dominant interpretations of spatial disparities in the post-crisis period. Firstly, the project will identify the major theoretical and methodological aspects along which the research of urban inequality can be reconceptualised in order to make it fit the new sociospatial processes in urban regions, which result in new kinds of urban inequality while also reshaping and transforming, yet net solving, formerly existing ones. Secondly, it will confront with dominant theories the contemporary trends of regional development inequalities, with a special focus on post-Communist countries and China in the process of transition to a market economy. A major aim is to reveal the serious weaknesses of mainstream theories in post-crisis contexts outside some core economies of the ‘Global North’. Thirdly, given the crucial role scientific concepts play in shaping economic and social policies and spatial disparities as well, it will investigate the new disparities in global scientific life. It will scrutinise the uneven access of national and local academic circles to the global flows of knowledge production, their unequal capacity to shape international scientific research on disparities, and the geographical factors of access to knowledge production, dissemination and internalisation in general.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The goals of the project are as follows:
1. The first goal of the project is to make a general synthesis of how urban theories and methods could be reconceptualised in order to meet the new realities of new urban inequality after the global crisis.
2. The project is also aimed at concluding new spatial disparities in post-Communist contexts and, by comparing them to tendencies in other areas and to what mainstream concepts on regional development inequalities would suggest, at rethinking and reshaping these concepts.
3. Studies focusing on inequality in a post-crisis world have very uneven potentials to influence the related academic, political and public discourses. This is especially true for human geography, which has proved less efficient in articulating its related findings, resulting in that the increased focus on social inequality has not accompanied yet by a similar increase with regard to the similarly, if not even more, crucial challenge of spatial inequality. One goal of the project is therefore to analyse how certain scientific works can make their message come across, and what can be learnt from it for spatial inequality research.
4. The project will identify how the new circumstances emerging through shifting academic realities after the global crisis threaten on the one hand with increasing difficulties for post-Communist academic circles to make their findings on spatial issues internationally more visible, and how, on the other hand, they provide new opportunities, which the academia in these countries can take advantage of in order to get much more integrated in the global flows of knowledge production.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The project is expected to result in novel scientific contributions to the international research of the issues in focus, and to promote post-Communist perspectives from outside the leading Anglophone centres in inequality research.
Firstly, making a general synthesis of how urban theories and methods could be changed in order to meet the new realities of new urban inequality after the crisis will add important new findings to current academic studies, which mostly focus either on growth and neglect inequality, or on very specific and narrowly defined issues of disparity, which can itself hardly result in a general reworking of our concepts on urban inequality.
Secondly, the project will result in important new findings on mainstream literature on new regional inequalities, which pay little attention to post-Communist countries. It will also provide novel results for local scholars, most of whom implicitly, but actually, tend to focus on inequality in these areas without embedding them into global processes and evaluating how mainstream global academic concepts could and should be reshaped in light of these experiences.
Both issues are of major practical importance as well, since fitting academic concepts on urban and regional disparities to experiences after the crisis and to a broader set of perspective than those from some core economies of the ‘Global North’ will provide a useful basis for developing improved urban and regional policies.
Thirdly, the project is expected to reveal new aspects of how scientific works on inequality can more efficiently make their message come across, and what can be learnt from it for spatial inequality research.
Fourthly, the project will identify how new academic circumstances after the crisis threaten with increasing difficulties for post-Communist academic circles to make their findings on spatial issues internationally more visible, and how they meanwhile provide new opportunities, which the academia in these countries can take advantage of in order to get much more integrated in the global flows of knowledge production.
These will result in concrete suggestions on how scholarly work on inequality can make more impact on decision-making and the public discourse.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The 2008 global crisis has brought into being new forms of social and economic disparities, which pose a considerable challenge. Although scholars in various countries have made much attempt to explain these processes and make suggestion on how they can be cured, certain aspects have gained little attention in international scientific research. For inequality in the cities, much analysis has been made on very specific questions. Yet, a synthesis of these and a general reworking of academic concepts on urban inequality in general are still to come. For regional development disparities, mainstream academic concepts pay little attention to the experience of post-Communist countries (with China). These cavities are partly because scholars dealing with spatial inequality have been less efficient in making their messages come across for decision-makers and the public than their colleagues focusing on social inequality, without a spatial focus. Researchers in post-Communist academic contexts have special difficulties here, since they are much excluded from the major global flows and knowledge creation, so their findings can hardly find a way to scholars in global scientific centres, mostly in Anglophone countries. The goal of my project is to fill these cavities and to identify how scholarly work on spatial inequality, especially from post-Communist contexts, can increase its impact and better contribute to improving urban and regional planning and decision-making.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
