Szálerősítés és habosítás hatása polimerek égésgátlásának mechanizmusára

súgó

nyomtatás

vissza »

Projekt adatai

azonosító

121171

típus

Vezető kutató

Bordácsné Bocz Katalin

magyar cím

Szálerősítés és habosítás hatása polimerek égésgátlásának mechanizmusára

Angol cím

Mechanistic understanding of the effects of fibre reinforcement and foaming on the flame retardancy of polymers

magyar kulcsszavak

polimer kompozit, égésgátlás, mechanizmus, habosítás, biopolimer,

angol kulcsszavak

polymer composite, flame retardancy, mechanism, foaming, biopolymer

megadott besorolás

Makromolekuláris kémia és anyagtudomány (szerves kémiai) (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma)	100 %
Ortelius tudományág: Polimerkémia

zsűri

Kémia 2

Kutatóhely

Szerves Kémia és Technológia Tanszék (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

projekt kezdete

2016-10-01

projekt vége

2021-09-30

aktuális összeg (MFt)

15.264

FTE (kutatóév egyenérték)

2.10

állapot

lezárult projekt

magyar összefoglaló

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Igazolni szeretném, hogy hő hatására felhabosodó égésgátló (FR) adalékok P-tartalmú vegyületekkel felületkezelt természetes szálakkal erősített kompozitokban hőterheléssel és oxidációval szemben ellenállóbb szenes védőréteget képesek formálni, mint az adalékoknak csak egy részét tartalmazó referencia-kompozitok. Az így kialakított biokompozitokban az irodalmi adatokhoz képest kevesebb FR adalékkal biztosítható lehet a kívánt éghetőségi szint. A szálas habszerkezet égésgátló hatékonysága feltételezéseim szerint a szálak és a felhabosodó rendszer fizikai és kémiai kölcsönhatásán alapszik, ezért meghatározom a P-tartalmú égésgátlók optimális megoszlását a mátrix és a szálas hordozó között.
Fel szeretném tárni a többrétegű önerősített kompozitok (SRC-k) esetében megfigyelt, új szinergikus égésgátló hatás részletes mechanizmusát. Feltételezéseim szerint a meglepően alacsony FR tartalmú SRC-k önkioltó viselkedésében kulcsfontosságú szerepet tölt be a nagymértékben orientált erősítő polimer szálak hő hatására bekövetkező relaxációja. Ennek igazolására SRC-k szerkezetvizsgálatára korábban még nem használt, roncsolásmentes Raman spektrometriai módszert szeretném alkalmazni. Kvantitatív összefüggéseket keresek az erősítő struktúrák és a kompozitok éghetősége között.
Kis sűrűségű, mikrocellás biopolimer habokat szuperkritikus CO2-dal segített extruzióval tervezek előállítani. Vizsgálni kívánom természetes szálak beágyazásának hatását a habok gyártási technológiájára, szerkezetére, termikus és mechanikai tulajdonságaira. A biohabok égésgátlására additív típusú adalékok alkalmazása mellett új módszerek, úgymint adszorpciós elvű kezelések, és felületi bevonatok kipróbálását tervezem.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Korszerű műszaki anyagok fejlesztése során a súlycsökkentés kiemelt fontosságú feladat. Az egyre nagyobb mennyiségben alkalmazott, kiváló szilárdság/tömeg arányú szálerősített, hőre lágyuló polimer kompozitok esetében a mechanikai tulajdonságok megtartása mellett további sűrűségcsökkenés érhető természetes erősítőszálak alkalmazásával, önerősítéssel, valamint habosított termékek előállításával. Mindhárom megközelítés azonban a súlycsökkentett termék gyúlékonyságának, s ezáltal tűzveszélyességének fokozódásával jár. Ezen új anyagtársítások gazdaságos égésgátlásához ezért új megközelítések alkalmazására, illetve új mechanizmusok kiaknázására van szükség.
Korábbi kutatásaim során rámutattam cellulóz alapú erősítő szálak és foszfortartalmú égésgátló adalékok kedvező együttes hatására termoplasztikus keményítő, politejsav és epoxi mátrixú kompozitokban.
Elsőként állítottam elő égésgátolt önerősített kompozitokat. Kimutattam, hogy önerősített szerkezet tervszerű kialakítása esetén kevesebb, mint fele mennyiségű (mindössze 9%) égésgátló adalékkal állítható elő önkioltó (V-0 fokozatú) polipropilén kompozit, mint erősítés nélkül, amit egy korábban nem ismert égésgátlási mechanizmussal magyaráztam.
Nagy porozitású funkcionalizált biopolimer habokat is előállítottam szuperkritikus fluidummal segített, folytonos üzemű extruziós technika alkalmazásával.
A tervezett kutatómunka átfogó célja a könnyűszerkezetű (természetes szálerősítésű, önerősítésű és habosított) polimer kompozitok gazdaságos égésgátlásához, alkalmazásorientált optimalizálásához és megbízható gyártásához szükséges alapösszefüggések feltárása.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
P-tartalmú adalékokkal kezelt cellulóz alapú erősítő szálak és felhabosodó FR adalékrendszer kedvező együttes hatását optimalizálva tervezetten tudunk kialakítani hőterheléssel és oxidációval szemben megnövelt ellenálló képességű égésgátló védőrétegeket. Ily módon a biokompozitokban az irodalmi adatokhoz képest kevesebb FR adalékkal biztosítható a kívánt éghetőségi szint. Ez nem csak gazdasági előnyt jelent, hanem a biokompozitok mechanikai teljesítőképessége is jobban alakítható az elvárásokhoz.
A gyártási és alkalmazási körülményekre különösen érzékeny SRC-k szerkezetvizsgálatára korábban még nem alkalmazott, roncsolásmentes Raman spektrometriát alkalmazom. A polarizált Raman spektrometrián alapuló folyamatszabályozás alkalmazást találhat az SRC-k minőség-ellenőrzésében, továbbá minden olyan területen, ahol a makromolekulák rendezettsége kiemelten fontos.
Megmutattuk, hogy egy korábban nem ismert mechanizmus – a nagymértékben orientált polimer szálak és a felhabosodó FR adalékrendszer szinergizmusa következtében, SRC-k esetében kiváló égésgátlási szint érhető el mintegy feleannyi mennyiségű adalékkal, mint erősítetlen PP esetében. A mechanizmust befolyásoló paraméterek (erősítő szálak hossza, rendeződése, orientációs foka, stb.) további optimalizálásával a kívánt éghetőségi szinthez szükséges adalékmennyiség tovább csökkenthető. Az részletesen feltárt égésgátló mechanizmus előnyei számos polimer égésgátlásának gazdaságosabbá tételében kiaknázhatók.
Kis sűrűségű, mikrocellás biohabokat szuperkritikus CO2-dal segített extruzióval tervezek előállítani, amely az elterjedten alkalmazott szakaszos habosítási technológiák kíméletes és környezetbarát alternatívája. A folytonos technológiával gyártott habok alkalmazási lehetőségeinek köre rendkívül széles; kutatásaim többek között csomagolóanyagként, építőipari területeken, továbbá orvosbiológiai és gyógyszerészeti felhasználásokra szánt biopolimer habok kifejlesztésére irányulnak. Súlycsökkentett műszaki termékek potenciális alapanyagául szolgáló habok esetében vizsgálom az égésgátlás lehetőségeit. Új módszerek mint adszorpciós elvű kezelések és felületi bevonatok kipróbálását tervezem, amelyek várhatóan más porózus anyagok égésgátlására is átültethetők.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Korszerű műszaki anyagok fejlesztése során a súlycsökkentés kiemelt fontosságú feladat. Az egyre nagyobb mennyiségben alkalmazott, kiváló szilárdság/tömeg arányú polimer kompozitok esetében további sűrűségcsökkenés érhető természetes erősítőszálak alkalmazásával, önerősítéssel, valamint habosított termékek előállításával. Mindhárom megközelítés azonban a súlycsökkentett termék gyúlékonyságának, s ezáltal tűzveszélyességének fokozódásával jár. Ezen új anyagtársítások gazdaságos égésgátlásához ezért új megközelítések alkalmazására, illetve új mechanizmusok kiaknázására van szükség.
Egy, a kutatócsoportunk által leírt, új égésgátló mechanizmus kiaknázásával újrahasznosítható önerősített polimer kompozitok hatékony égésgátlását az erősítetlen esetben szükségesnél kevesebb, mint fele mennyiségű adalékkal valósítom meg.
Természetes szálakkal erősített biokompozitok égésgátlására komplex megközelítést alkalmazok; égésgátló hatású molekulák a mátrix és a szálas hordozó közötti jól tervezett megosztásával hatékonyan égésgátolt biokompozitokat állítok elő a szakirodalmi adatok alapján szükségesnél kisebb adalékmennyiséggel.
Biológiailag lebomló polimer habokat iparilag releváns, folytonos technológiával tervezek előállítani. Új módszereket dolgozok ki a csomagoló- és építőipari (hő- és hangszigetelő lemezek) felhasználásokra szánt biopolimer habok gazdaságos égésgátlására.
A tervezett kutatómunka átfogó célja könnyűszerkezetű, csökkent éghetőségű (bio)kompozitok alkalmazásorientált optimalizálásához és megbízható gyártásához szükséges alapösszefüggések feltárása. Ezek ismeretében a gépjárműipar, építkezés és elektrotechnika előírásainak megfelelő új anyagok állíthatók elő.

angol összefoglaló

Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
It will be demonstrated that intumescent flame retardants (FRs) together with P-treated natural fibres in reinforced composites form a charred protecting layer of increased resistance against heat and oxidation compared to reference composites with one constituent of these. In such biocomposites the required flame retardancy level can be reached at lower FR content than in the literary antecedents. The flame retardant efficiency of the fibrous foam structure is proposed to be influenced by the physical and chemical interaction between the fibres and the intumescent system, therefore the optimal distribution of P-containing compounds between the matrix and the fibrous carrier will be determined.
The detailed mechanism of the new flame retardant synergism observed in multilayer self-reinforced composites (SRCs) will be explored. It is proposed that the relaxation of the highly oriented polymer reinforcing fibres plays the key role in the self-extinguishing behaviour of SRCs with surprisingly low additive content. In order to prove this assumption, non-destructive Raman spectroscopy will be used for structural characterisation of SRCs for the first time. Quantitative correlations between the flammability and the reinforcing structure of the composites will be found.
Low density, microcellular biopolymer foams will be manufactured by supercritical CO2 aided extrusion. The effect of natural fibre reinforcement will be investigated on the processability, structure, thermal and mechanical properties of foams. In order to reduce the flammability of the biofoams, besides additive type FRs, new methods, such as adsoption–based treatments and surface coatings will be tested.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The weight reduction is of high importance in advanced engineering materials. In the case of the increasingly used fibre reinforced thermoplastic composites of outstanding strength/weight ratio, further weight reduction can be achieved – by keeping the mechanical performance – by using natural fibre reinforcement, self-reinforcement or foamed products. All three approaches, however, increase the flammability and by this mean the fire risk of the lightweight products. Therefore, application of new approaches and utilization of new mechanisms are needed to realize the economical flame retardancy of these new types of composite materials.
During my previous research the advantageous interaction of cellulose-based reinforcing fibres and P-containing FR additives was demonstrated in thermoplastic starch, polylactic acid and epoxy based composites.
Flame retarded SRCs were manufactured for the first time. It was found that in a well-designed self-reinforcing structure less than half amount of FR additive (altogether 9%) is needed to prepare a self-extinguishing (V-0 rating) polypropylene composite, than without reinforcement. This was explained by a previously unknown flame retardant mechanism.
High porosity, functionalized biopolymer foams were manufactured by supercritical fluid assisted continuous extrusion.
The overall aim of the research work is to explore the basic context of the economical flame retardancy, application-oriented optimisation and reliable production of lightweight (natural fibre reinforced, self-reinforced and foamed) polymer composites.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
By optimizing the beneficial interaction between P-treated cellulose based reinforcing fibres and intumescent FR systems, fire protecting layers of increased resistance against heat and oxidation can be formed. By this means, in such biocomposites the required levels of flame retardancy can be reached at lower FR content than in the literary antecedents. This is not only an economic advantage, but also the mechanical performance of the biocomposites can be better tailored to the requirements.
Raman spectroscopy as a non-destructive method will be used to characterise the structure of SRCs, being especially sensitive to the processing and application conditions, for the first time. The polarized Raman spectroscopy-based process control is expected to gain application in the quality assessment of SRCs and in all fields where the macromolecular orderliness is of high importance.
It was shown that due to a previously unknown mechanism – the synergism between highly oriented polymer fibres and intumescent FR system –, in SRCs outstanding flame retardancy can be achieved with about half amount of FRs than needed in unreinforced PP. By further optimization of the parameters influencing the mechanism (length, alignment and orientation degree of fibres), the FR content necessitated to reach the required levels of flame retardancy can be further reduced. The benefits of the explored flame retardant mechanism can be utilized to economize the flame retardancy of several polymers.
Low density, microcellular biofoams will be manufactured by supercritical CO2 assisted extrusion, the environmentally friendly alternative for the widely used batch foaming technologies. The scope of the application possibilities of these foams is rather wide; research will be carried out towards the development of biofoams for packaging and building industries, medical and pharmaceutical applications. In the case of foams, serving as potential raw materials in lightweight engineering products, the flame retardancy possibilities will be investigated. New approaches, such as absorption-based treatments and surface coatings will be tested, which are expected to be utilized in the flame retardancy of other porous materials as well.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The weight reduction is of high importance in advanced engineering materials. In the case of the increasingly used polymer composites of outstanding strength/weight ratio, further weight reduction can be achieved by using natural fibre reinforcement, self-reinforcement or foamed products. All three approaches, however, increase the flammability of the lightweight products. Therefore, application of new approaches and utilization of new mechanisms are needed to realize the economical flame retardancy of these new types of composites.
By utilizing a new flame retardant mechanism, first described by our research group, the effective flame retardancy of recyclable self-reinforced polymer composites will be realized with less than half amount of additives than needed in non-reinforced polymers.
Complex approach will be applied in the flame retardancy of natural fibre reinforced biocomposites; by the well-designed distribution of flame retardants between the matrix and the fibres effectively flame retarded biocomposites will be produced at lower additive content than necessitated in the literature.
Biodegradable polymer foams will be manufactured by an industrially relevant, continuous technology. New methods will be elaborated for the economical flame retardancy of biopolymer foams intended to be used in the packaging and building industry.
The overall aim of the research work is to explore the basic context of the economical flame retardancy, application-oriented optimisation and reliable production of lightweight polymer composites. Knowing these, new competitive materials can be produced by fulfilling the requirements of the automotive, building and electronic sectors.

Zárójelentés

kutatási eredmények (magyarul)

Az kutatási projekt során súlycsökkentett – úgymint természetes szálakkal erősített, önerősített és habosított polimer kompozitok előállításával, valamint ezen fokozottan gyúlékony anyagtársítások innovatív égésgátlási módszereinek kidolgozásával foglalkoztunk. A kutatómunka során külön hangsúlyt fektettünk arra, hogy az újonnan előállított polimer kompozitok, az új égésgátló megoldások és az alkalmazott gyártástechnológiák minél inkább a zöld kémia illetve a körforgásos gazdaság irányelveit kövessék. Ennek érdekében a kompozitfejlesztések során többek között megújuló nyersanyagforrásból származó- vagy másodlagos alapanyagokkal dolgoztunk; továbbá újrahasznosítható és/vagy biodegradálható kompozitokat gyártottunk. Az új égésgátló adalékrendszerek kidolgozásánál szintén megújuló alapanyagokból indultunk ki, melléktermékmentes addíciós kémiai reakciókat részesítettünk előnyben, szerves oldószerek helyett - ahol lehetett - vizet alkalmaztunk. Olyan új módszereket és mechanizmusokat (szinergetikus hatásokat) tártunk fel, amelyeket kiaknázva a kívánt tulajdonság (pl. égésgátoltsági szint) jelentősen kisebb mennyiségű adalékkal (és költséggel) elérhetővé válik. Az alkalmazott folyamatos gyártástechnológiák in-line, spektroszkópiai módszereken alapuló monitorozásával - a selejtképződés csökkentése, az off-line vizsgálati költségek mérséklése és az emberi erőforrás-megtakarítás révén – a környezetbarát polimer kompozitok gazdaságosabb gyártásának lehetőségét is demonstráltuk.

kutatási eredmények (angolul)

During the research project, we focused on the production of light-weight such as natural fibre-reinforced, self-reinforced and foamed polymer composites, as well as the development of innovative flame retardant methods for these highly flammable material associations. In the course of our research, we placed special emphasis on the fact that the newly produced polymer composites, the new flame retardant solutions and the applied production technologies follow the guidelines of green chemistry and the circular economy as much as possible. For this purpose, composite components of renewable or recycled origin were used, from which recyclable and / or biodegradable composites were manufactured. In the development of new flame retardant additive systems, also biobased starting materials were processed, by-product-free addition chemical reactions were preferred, and instead of organic solvents, where possible, water was used. We have discovered new methods and mechanisms (synergistic effects) that can be exploited to achieve the desired property (eg. flame retardancy level) with significantly less additives (and cost). By monitoring of the applied continuous manufacturing technologies using in-line applicable spectroscopic methods, by reducing by-product/waste formation, reducing off-line testing costs and saving human resources, we also demonstrated the possibility of more economical production of environmentally friendly polymer composites.

a zárójelentés teljes szövege

https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=121171

döntés eredménye

igen

Közleményjegyzék

Vadas Dániel, Kmetty Ákos, Bárány Tamás, Marosi György, Bocz Katalin: Flame retarded self-reinforced polypropylene composites prepared by injection moulding, POLYMERS FOR ADVANCED TECHNOLOGIES (ISSN: 1042-7147) (eISSN: 1099-1581) 29: (1) pp. 433-441. (2018), 2018

Vadas Dániel, Igricz Tamás, Sarazin Johan, Serge Bourbigot, Marosi György, Bocz Katalin: Flame retardancy of microcellular poly(lactic acid) foams prepared by supercritical CO2-assisted extrusion, POLYMER DEGRADATION AND STABILITY (ISSN: 0141-3910) 153: pp. 100-108. (2018), 2018

Bocz Katalin, Decsov Kata Enikő, Farkas Attila, Vadas Dániel, Bárány Tamás, Wacha András Ferenc, Bóta Attila, Marosi György: Non-destructive characterisation of all-polypropylene composites using small angle X-ray scattering and polarized Raman spectroscopy, COMPOSITES PART A-APPLIED SCIENCE AND MANUFACTURING (ISSN: 1359-835X) 114: pp. 250-257. (2018), 2018

Marosi György, Hirsch Edit, Bocz Katalin, Toldy Andrea, Szolnoki Beáta, Bodzay Brigitta, Csontos István, Farkas Attila, Balogh Attila, Démuth Balázs, Nagy Zsombor K., Pataki Hajnalka: Pharmaceutical and Macromolecular Technologies in the Spirit of Industry 4.0, PERIODICA POLYTECHNICA-CHEMICAL ENGINEERING 62: (4) pp. 457-466., 2018

Vadas Dániel, K. Nagy Zsombor, Csontos István, Marosi György, Bordácsné Bocz Katalin: Effects of thermal annealing and solvent-induced crystallization on the structure and properties of poly(lactic acid) microfibres produced by high-speed electrospinning, JOURNAL OF THERMAL ANALYSIS AND CALORIMETRY 2020:, 2020

Bocz K., Szolnoki B., Farkas A., Verret E., Vadas D., Decsov K., Marosi G.: Optimal distribution of phosphorus compounds in multi-layered natural fabric reinforced biocomposites, EXPRESS POLYMER LETTERS 14: (7) pp. 606-618., 2020

Bocz Katalin, Ronkay Ferenc, Decsov Kata Enikő, Molnár Béla, Marosi György: Application of low-grade recyclate to enhance reactive toughening of poly(ethylene terephthalate), POLYMER DEGRADATION AND STABILITY 185: 109505, 2021

Bocz Katalin, Ronkay Ferenc, Decsov Kata Enikő, Molnár Béla, Marosi György: Ütésálló poli(etilén-tereftalát) előállítása hulladék felhasználásával, MŰANYAGIPARI SZEMLE 2021/03.: (1) pp. 1-17., 2021

Bocz Katalin, Ronkay Ferenc, Molnár Béla, Vadas Dániel, Gyürkés Martin, Gere Dániel, Marosi György, Czigany Tibor: Recycled PET foaming: supercritical carbon dioxide assisted extrusion with real-time quality monitoring, ADVANCED INDUSTRIAL AND ENGINEERING POLYMER RESEARCH 4: (3) pp. 178-186., 2021

Decsov Kata, Takács Viktor, Marosi György, Bocz Katalin: Microfibrous cyclodextrin boosts flame retardancy of poly(lactic acid), POLYMER DEGRADATION AND STABILITY 191: p. 109655., 2021

F. Ronkay, B. Molnár, D. Gere, K. Bocz, T. Czigány: Upgrading of recycled PET into flame retarded technical products, In: FRPM21 European Meeting on Fire Retardant Polymeric Materials, (2021) p. 39., 2021

Ronkay Ferenc, Molnár Béla, Nagy Dóra, Szarka Györgyi, Iván Béla, Kristály Ferenc, Mertinger Valéria, Bocz Katalin: Melting temperature versus crystallinity: new way for identification and analysis of multiple endotherms of poly(ethylene terephthalate), JOURNAL OF POLYMER RESEARCH (TAIWAN) 27: (12) 372, 2020

Vadas Dániel, Kmetykó Dávid, Marosi György, Bocz Katalin: Application of melt-blown poly(lactic acid) fibres in self-reinforced composites, POLYMERS (eISSN: 2073-4360) 10: (7) pp. 1-12. (2018), 2018

Ronkay Ferenc, Molnár Béla, Szalay Ferenc, Nagy Dóra, Bodzay Brigitta, Sajó István, Bocz Katalin: Development of Flame-Retarded Nanocomposites from Recycled PET Bottles for the Electronics Industry, POLYMERS 11 : 2 Paper: 233 , 19 p. (2019), 2019

Jozo M., Cui L., Bocz K, Pukanszky B.: Processing induced segregation in PLA/TPS blends: Factors and consequences, EXPRESS POLYMER LETTERS 14: (8) pp. 768-779., 2020

Bocz Katalin, Molnár Béla, Marosi György, Ronkay Ferenc: Preparation of Low-Density Microcellular Foams from Recycled PET Modified by Solid State Polymerization and Chain Extension, JOURNAL OF POLYMERS AND THE ENVIRONMENT 27: (2) pp. 343-351., 2019

Decsov Kata, Bocz Katalin, Szolnoki Beáta, Bourbigot Serge, Fontaine Gaëlle, Vadas Dániel, Marosi György: Development of Bioepoxy Resin Microencapsulated Ammonium-Polyphosphate for Flame Retardancy of Polylactic Acid, MOLECULES 24: (22) p. 4123., 2019

Vadas Dániel, Kmetykó Dávid, Marosi György, Bocz Katalin: Application of melt-blown poly(lactic acid) filaments in self-reinforced composites, POLYMERS 2018: DESIGN, FUNCTION AND APPLICATION, 2018. március 21-23. Barcelona, Spanyolország, 2018

Szabó Lujza, Bocz Katalin, Szolnoki Beáta, Marosi György: Flax fibre reinforced PLA/TPS biocomposites flame retarded with phosphorus-based multifunctional additive system, 22nd INTERNATIONAL CONFERENCE ON PHOSPHORUS CHEMISTRY, 2018. július 8-13. Budapest, Magyarország, 2018

Marosi György, Hirsch Edit, Bocz Katalin, Toldy Andrea, Szolnoki Beáta, Bodzay Brigitta, Csontos István, Farkas Attila, Balogh Attila, Nagy Zsombor Kristóf, Pataki Hajnalka: Pharmaceutical and Macromolecular Technologies in the Spirit of Industry 4.0, PERIODICA POLYTECHNICA-CHEMICAL ENGINEERING 62 : 4 pp. 457-466. , 10 p. (2018), 2018

Bocz Katalin, Molnár Béla, Marosi György, Ronkay Ferenc: Preparation of Low-Density Microcellular Foams from Recycled PET Modified by Solid State Polymerization and Chain Extension, JOURNAL OF ENVIRONMENTAL POLYMERS AND THE ENVIRONMENT 27 : 2 pp. 343-351. , 9 p. (2019), 2019

Vadas Dániel, Kmetykó Dávid, Szabó Bence, Marosi György, Bocz Katalin: Ömledékfúvással gyártott mikroszálak felhasználása önerősített politejsav kompozitok előállítására, POLIMEREK 4:(7-8) pp. 245-250. (2018), 2018

Vadas Dániel, Kmetykó Dávid, Bocz Katalin, Marosi György: Preparation of self-reinforced poly(lactic acid) composites using melt-blown microfibrous mats, 18th EUROPEAN CONFERENCE ON COMPOSITE MATERIALS, 2018. június 24-28. Athén, Görögország, 2018

Vadas Dániel, Kmetykó Dávid, Bocz Katalin, Marosi György: Phosphorus-based flame retardancy of microcellular poly(lactic aid) foams, 22nd INTERNATIONAL CONFERENCE ON PHOSPHORUS CHEMISTRY, 2018. július 8-13. Budapest, Magyarország, 2018

Szabó Lujza, Bocz Katalin, Szolnoki Beáta, Marosi György: Flax fibre reinforced PLA/TPS biocomposites flame retarded with phosphorus-based multifunctional additive system 22nd INTERNATIONAL, 22nd INTERNATIONAL CONFERENCE ON PHOSPHORUS CHEMISTRY, 2018. július 8-13. Budapest, Magyarország, 2018, 2018

vissza »