 |
Erdélyi szász városok a Habsburg-uralom kezdetén (1685-1711) Szeben és Brassó példáján
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
121235 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Szirtes Zsófia Teréz |
| magyar cím |
Erdélyi szász városok a Habsburg-uralom kezdetén (1685-1711) Szeben és Brassó példáján |
| Angol cím |
Transylvanian Saxon towns in the Beginning of the Habsburg Rule (1685-1711) based on the examples of Sibiu/Hermannstadt and Brasov/Kronstadt |
| magyar kulcsszavak |
kora újkori várostörténet |
| angol kulcsszavak |
Early Modern Urban History |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Történelem |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Történeti Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2019-01-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
11.611 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
1.64 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kutatás két fontos, ám napjainkban háttérbe szorult téma találkozása. Az erdélyi szászság, azon belül is az erdélyi szász városok jelentősége az össz-erdélyi politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet szempontjából elvitathatatlan.
Másrészt, a kora újkori Erdély történetének egyik meghatározó, ám a kutatásban több évtizede háttérbe szorult időszaka a 17-18. század fordulója, amikor az Erdélyi Fejedelemség fokozatosan a Habsburg Monarchia tartományává vált. Az ekkor kezdődő kormányzati, gazdaság- és felekezetpolitikai változások hosszú távon meghatározóak voltak az etnikai, felekezeti, társadalmi szempontból összetett erdélyi állam történetére nézve.
A posztdoktori kutatás során e két kérdéskör összekapcsolásával arra keresem a választ, hogyan érintette a németajkú, evangélikus, saját önkormányzattal rendelkező, az erdélyi rendiség szerves részét képező szászságot a 17. század végén kezdődő centralizációs politika? Célom két kiemelkedő jelentőségű szász város, Szeben és Brassó példáján keresztül feltárni a 17. század végén kezdődő erdélyi Habsburg-uralomnak a városok fejlődésére gyakorolt hatását.
A kérdés kidolgozásához szükséges alapvető ismereteket és módszertani alapokat a PhD disszertációmhoz végzett levéltári kutatásaim során megszereztem, a feltárandó erdélyi, budapesti és bécsi forráscsoportok jelentős részét a további kutatás szempontjából felmértem. A posztdoktori kutatás alapkérdéseit további levéltári kutatást (Nagyszeben, Brassó, Budapest, Bécs) követően monografikus feldolgozás formájában kívánom megválaszolni, az eredményt a Habsburg Monarchia városainak fejlődésére vonatkozó szakirodalom kontextusában kiértékelve.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatási terv két kérdéscsoport köré rendeződik.
1. Milyen változások következtek be az erdélyi szász városok életében a Habsburg-uralom kezdetén? Mennyiben tudott érvényesülni a Habsburg abszolutista várospolitika az erdélyi szász városokban a 17-18. század fordulóján? Hogyan hatott a katonaság jelenléte a város önkormányzatára és hétköznapjaira, érvényesülhetett-e a kamarai ellenőrzés és milyen mértékben fedezhető fel a rekatolizációs politika? E jelenségek vizsgálatára legalkalmasabb a korszakban mindvégig császári uralom alatt maradt, jelentős mennyiségű katonát befogadó Szeben és Brassó város.
2. Hogyan alkalmazkodtak e városok a 17-18. század fordulóján bekövetkezett hatalomváltásokhoz? Milyen politika jellemezte e két város vezetését a 17-18. század fordulóján, amikor a Szászföld egysége több alkalommal is felbomlott? Az erdélyi császári katonaság főhadiszállásául szolgáló, majd a Kamarai Bizottságnak és a Guberniumnak is otthont adó Szeben város akarva-akaratlan az erdélyi Habsburg berendezkedés fő támaszpontjává vált a vizsgált korszakban. Kérdés, hogy Szeben közismert Habsburg-hű álláspontja mellett felfedezhető-e a bizonytalan hatalmi helyzethez igazodni kész kettős politika? Kiváltképp Brassó esetében kell megvizsgálni e kérdést, mivel e város kezdetben ellenállt a birodalmi katonaságnak, és a város önálló, az össz-erdélyi politikára is kiható diplomáciai lépései a kora újkorban nem előzmény nélküliek.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
1. Az erdélyi szászság történetére irányuló professzionális szász kutatásokat erőteljesen megrázták a 20. századi kataklizmák. Az egykori szász levéltárakban rejlő hatalmas mennyiségű kora újkori forrásanyag feldolgozása egyre inkább az Erdélyben maradt magyar és román, valamint magyarországi kutatók feladatává válik. Az erdélyi szászság történetének feltárásában előnyt élveznek a magyar történészek, tekintettel a kapcsolódó jelentős magyar nyelvű szakirodalomra és a forrásokra (amelyek a latin és a német mellett magyar nyelven is íródtak a korszakban). A szászság történetével foglalkozó kutatók hosszú távú céljaként tűzhető ki az erdélyi szászok történetét újabb feldolgozások alapján összegző korszerű monográfia elkészítése, amelyhez e kutatás is hozzájárulhat. A kutatás eredményei az idősebb szász generáció és utódaik identitásának megerősítését is szolgálnák.
2. A tervezett kutatás fontos hiányt pótolna a magyarországi és erdélyi várostörténeti kutatások területén. I. Lipót abszolutista várospolitikája, amely az osztrák tartományokban a 17. század közepétől, a Magyar Királyság szabad királyi városaiban a 17. század utolsó harmadától kezdve kibontakozóban volt, a török kiűzésével az egykori hódoltság városait is elérte. A korszakra vonatkozó újabb, modern szemléletű várostörténeti kutatások ezzel kapcsolatban jelentős eredményeket tudnak felmutatni. Ezzel ellentétben a 17. század végén kezdődő erdélyi Habsburg uralom várospolitikai irányait, jellemzőit nem ismerjük, pedig a korszak várostörténeti megítélése szempontjából elengedhetetlen, hogy nyomon kövessük és összevessük az összetett Habsburg Monarchia minden egyes tartományában megfigyelhető változásokat.
3. Szeben és Brassó történetének kutatása nem csupán a várostörténet, hanem az össz-erdélyi politikatörténet szempontjából is fontos. E két város levelezése fontos adalékokkal szolgálhat a visszafoglaló háborúk kevéssé ismert és tisztázott erdélyi eseményeire, valamint hozzájárulhat a szászság Rákóczi-szabadságharc alatti helyzetének és politikájának reális megítéléséhez.
4. Mind a várostörténeti, mint a politikatörténeti megközelítés nemzetközi szintű érdeklődésre tarthat számot az osztrák, németországi és erdélyi kutatók körében.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatással két jelentős erdélyi szász szabad királyi város, Nagyszeben és Brassó történetének azt az időszakát kívánom feltárni, amikor Erdélyben hosszú távon meghatározó rendszerváltás kezdődött. A 17. század végén induló folyamat során az Erdélyi Fejedelemség fokozatosan a Habsburg Monarchia tartományává vált. A Habsburg politika különféle központosító kormányzati, gazdaságpolitikai és felekezetpolitikai intézkedéseket foganatosított, amelyeket azonban ismételten megzavartak a háborús események. Erdélyi, budapesti és bécsi levéltári kutatások segítségével egyrészt azt kívánom nyomon követni, hogy milyen változások következtek be az erdélyi szász városok életében ebben az eseménydús, átmeneti korszakban? E jelenségek vizsgálatára legalkalmasabb a korszakban mindvégig császári uralom alatt maradt Szeben és Brassó városa. Másrészt arra keresem a választ, milyen politika jellemezte e két város vezetését a 17-18. század fordulóján, amikor a Szászföld politikai egysége több alkalommal is felbomlott?
A kutatás többszörös űrt kíván betölteni. Hozzájárul az erdélyi szászok kora újkori történetének feldolgozásához, amely napjainkban egyre inkább a magyar történészek feladata lesz. E két város példáján keresztül megismerhetjük a 17. század végén kezdődő erdélyi Habsburg uralomnak a városok fejlődésére gyakorolt hatását, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy azt összevessük az osztrák örökös tartományok, a Magyar Királyság, majd a török uralom alól felszabadult hódoltság városainak fejlődésével. Mindemellett Erdély történetének e kevéssé kutatott korszaka, a 17-18. század fordulója politikatörténetéhez is fontos adalékokkal szolgálhat a két város történetére irányuló kutatás.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In the planned research two important though nowadays quite significantly neglected topics meet. The significance of the Transylvanian Saxons, especially the Saxon towns from the Transylvanian political, economical, social and culture-historical point of views is indisputable.
On the other hand, the turn of the 17th and 18th centuries, when the Transylvanian Principality became gradually a province of the Habsburg Monarchy, has been neglected in research for decades. The governmental, economical and religious political changes, which started that time, were influential on the Transylvanian history, which is regarded to be quite an ethnically, religiously, socially complex state.
With the connection of the before-mentioned two questions groups in the postdoctoral research I intend to answer how the centralisation policy beginning at the end of the 17th century affected the German speaking, lutheran Saxons who even had self governments. The objective of the study is to uncover the effects of the Habsburg rule on the town development based on examples of Sibiu/Hermannstadt/Nagyszeben and Braşov/Kronstadt/Brassó, the two outstanding Saxon towns.
I knew the necessary knowledge and methods during the archives research needed for my PhD dissertation. I also measured the source groups in Transylvania, Budapest and Vienna for further studies. Following further archives research in Sibiu, Braşov, Budapest and Vienna I intend to answer the main questions of the postdoctoral research in monographical form and also to evaluate the results in the context of the literature regarding the town development in the Habsburg Monarchy.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research plan is based on two question groups.
1. What kind of changes happened in the Saxon towns in the beginning of the Habsburg rule? How could the Habsburg absolutistic town policy work in the Transylvanian Saxon towns at the turn of the 17th and 18th centuries? Also how did the presence of the army effect the town self government and weekdays? And could the chamber control work? How could the recatholisation policy work? To study these issues, Sibiu and Braşov, where a significant number of soldiers were hosted, are the most suitable ones as they remained under the imperial rule during this period.
2. How did the towns adapt to the power changes at the turn of the 17th and 18th centuries? What policy did these two towns follow when the unity of Saxon land was broken several times? Sibiu, which was the headquarters of the imperial army, the Cameratica Commissio and the Gubernium, became the main centre of the Habsburg organisation in the examined period. The question is whether a dual policy can be detected besides Sibiu’s well-known Habsburg loyal point. It is especially worth studying in case of Braşov as this town resisted the imperial army in the beginning and its independent diplomatical steps are not without any antecedents in the early modern period.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
1. The professional Saxon research of the history of the Transylvanian Saxons was hit by the 20th century’s cataclysms. The exploration of the enormous amount of early modern period sources hidden in the Saxon archives is gradually becoming the task of the Hungarian and Romanian researchers in Transylvania and Hungary. The Hungarian historians gain an advantage with the significant number of Hungarian literature and sources, which were written also in Hungarian besides Latin and German that time. Writing a summarising modern monography based on newer literature could be future goal of the historians dealing with the history of the Saxons. Also the present research could help it. Finally, the results could confirm the identity of the older Saxon generations and their successors.
2. The planned research could fill an important gap in the Hungarian and Transylvanian town history research. The absolutistic town policy of Leopold I, which was already present in the Austrian provinces since the middle of the 17th century and in the free royal towns of the Hungarian Kingdom since the 1670s, reached the towns in the previous territory under Ottoman rule as well. The newer, modern town history research can represent relevant results regarding this period. The directions and features of the Habsburg town policy in Transylvania starting at the end of the 17th century are not known. Yet, from the town historical point of view about the period, it is important to follow and compare the changes happening in all provinces of the Habsburg Monarchy.
3. The study of the history of Sibiu and Braşov is vital not only from the town history point of view but from the Transylvanian political history. The correspondence of these towns can give data about the less known and clear events of the Great Turkish War in Transylvania and also it can help to uncover the politics of the Saxons during Rákóczi’s War of Independence.
4. Both the town and political historical aspects can be internationally interesting for the Austrian, German and Transylvanian researchers.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
I intend to uncover that period in the history of Sibiu and Braşov, two outstanding Transylvanian Saxon free royal towns, when an influential system change started in Transylvania. During the process starting in the end of the 17th century the Transylvanian Principality gradually became a province of the Habsburg Monarchy. The Habsburg policy introduced centralising governmental, economical and religious political acts which were constantly disturbed by wartime events. On the one hand, I intend to follow, with help of the archives research in Transylvania, Budapest and Vienna, what kind of changes happened in the Saxon towns in this temporary, still eventful era. To study these issues, Sibiu and Braşov are the most suitable ones as they remained under the imperial rule during this period. On the other hand I study what policy these two towns followed at the turn of the 17th and 18th centuries when the unity of Saxon land was broken several times?
The research is designed to fill a multiple gap. It contributes to the exploration and elaboration of the History of the Transylvanian Saxons in the early modern period which is going to be also the task of the Hungarian historians. The effects of the Habsburg rule on the town development, beginning at the end of the 17th century, can be detected throughout these two towns’ instance. Thus we can compare it with the town development of the Austrian hereditary provinces, the Hungarian Kingdom and territory becoming independent of the Ottoman rule. In addition, the research can help the policy historical studies concerning Transylvania at the turn of the 17th and 18th century.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
