 |
Képzési részvétel és aspirációk, valamint a felnőttképzés előnyei a hátrányos helyzetű fiatalok körében
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
121324 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Ábrahám Katalin |
| magyar cím |
Képzési részvétel és aspirációk, valamint a felnőttképzés előnyei a hátrányos helyzetű fiatalok körében |
| Angol cím |
Participation in, aspirations for and the benefit of adult education among disadvantaged youth |
| magyar kulcsszavak |
fiatalok, felnőttképzés, munkaerőpiac, hátrányos helyzetű területek, alacsony végzettség |
| angol kulcsszavak |
youth, adult education, labour market, disadvantaged area, lowly educated young people |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Társadalmi változások | | Neveléstudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % | | Ortelius tudományág: Felnőttoktatás |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
BTK Politikatudományi és Szociológiai Intézet, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék (Debreceni Egyetem) |
| projekt kezdete |
2016-10-01 |
| projekt vége |
2022-03-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
10.060 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
1.75 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a munkaerő-piaci szempontból egyik leghátrányosabb helyzetű személyekre koncentrál, az alacsony végzettségű, hátrányos helyzetű területeken élő fiatalokra. A kutatás célja, hogy feltárja e csoportok felnőttképzésekben való részvételét és tanulásra vonatkozó aspirációit munkaerő-piaci összefüggésben.
A vizsgálat aktualitását adja, hogy országosan tapasztalható a képzésben résztvevők arányának és a továbbtanulási tervek drasztikus csökkenése. Továbbá a régiók között és azokon belül is jelentős különbségek találhatók többek között az iskolázottság tekintetében: minél alacsonyabb a település státusza, az ott élő fiatalok körében annál alacsonyabb a diplomások, és annál magasabb az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A hátrányos helyzetű területeken élő, alacsonyabb végzettségű emberek esetében azonban nemcsak a magasabb, elhelyezkedést biztosító iskolai végzettség, képzettség megszerzésének esélye kisebb, hanem – az elmaradt tudások, készségek pótlását, kiegészítését biztosító – felnőttképzésben való részvételi arányuk is alacsonyabb. Ennek ellenére e csoport körében igazolásra került, hogy a felnőttképzésnek nagy szerepe van az elhelyezkedés, munkahelymegtartás során, főként a kisebb, hátrányosabb helyzetű településeken nagyobb e képzések hasznosulása. Az érettségivel nem rendelkező, 20-24 éves fiatalok esetében ugyanakkor különösen alacsony a felnőttképzésben való részvétel és szándék.
Mindezzel összefüggésben a kutatás célja mélyebb elemzések végezése az Észak-Alföld régió hátrányosnak tekinthető területein élő, legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező fiataljai körében, akik nem folytatnak iskolarendszerű tanulmányokat.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás célja annak vizsgálata, hogy az Észak-Alföld régióban élő, legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező fiatalok (akik iskolarendszerű képzésben nem tanulnak) milyen mértékig vesz részt a felnőttképzésben, illetve terveznek-e továbbtanulást, és van-e előnye a különféle képzési formákban való részvételnek.
Hipotézisem szerint nagyon alacsony az érintett csoportok felnőttképzésben való részvétele, illetve erre vonatkozó szándéka a magasabb végzettségű, és nagyobb, fejlettebb településeken élőkhöz képest. Úgy vélem, a résztvevők elsősorban a magasabb végzettséggel, magasabb kompetenciákkal bíró, motivált fiatalok.
Amennyiben az előnyök kimutathatók a felnőttképzésben való részvétel során, arra keresem a választ, hogy ezek milyen területeken mérhetők, alkalmasak-e a hátrányok leküzdésére, hozzájárulnak-e a munkaerő-piaci integrációhoz, illetve a vizsgált csoporton belül kik azok, akik el tudtak helyezkedni. Szeretném feltárni továbbá, hogy mely képzések azok, amelyek inkább hasznosulnak a hátrányos helyzetű területeken.
Úgy vélem, a felnőttképzés fejleszti a szakmai kompetenciákat, a résztvevők többsége a megszerzett tudást, végzettséget használja a munkája, munkakeresése során, és jellemzően el tudnak helyezkedni a végzettségnek (is) köszönhetően. Feltételezem, hogy a képzésben való részvétel motivációja és a sikeres elhelyezkedés között összefüggés áll fenn. Feltételezem továbbá, hogy a fiatalok egy részének célja a külföldi munkavállalás.
Szeretném megismerni az érintett fiatalok csoportján belül, hogy a fogyatékos fiatalok mennyiben vesznek részt képzésekben, milyen lehetőségeik vannak a részvételre, és ennek milyen munkaerő-piaci hatása van rájuk nézve.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás eredményeképpen választ kapunk arra, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok körében a felnőttképzés betölti-e szerepét, kik azok, akik bekapcsolódnak képzésekbe, és ők tudják-e használni a megszerzett végzettséget, el tudnak-e helyezkedni, vagy nagyobb valószínűséggel tudnak elhelyezkedni, mintha el sem végezték volna a képzést. A vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy az Észak Alföld régió hátrányos helyzetű területein, településein élő fiataljai számára a felnőttképzés mennyiben jelent segítséget a munkaerő-piaci elhelyezkedés szempontjából, valamint melyek azok a tényezők, amelyek valószínűsítik a sikert a képzések (azok típusa, óraszáma stb.) és a képzésben résztvevők oldaláról (szocio-kulturális háttér, motiváció stb.). A kutatás eredményeként továbbá pontosabb információkkal fogunk rendelkezni a fiatalok képzésre, munkavállalásra vonatkozó aspirációiról, illetve a fogyatékos fiatalok felnőttképzésben való részvételéről.
Ezek által képet kapunk arról, hogy a hátrányos helyzetű területeken milyen képzéseket érdemes szervezni, melyek segítik hozzá az alacsony iskolai végzettségű fiatalokat a munkához. Mindezek hatásaként a képzések célzottabbá válhatnak, így a hátrányos helyzetű területeken egyes felnőttképzési programok is nagyobb hatásfokkal integrálhatják a leszakadó társadalmi csoportokat a jobb helyzetben lévőkhöz, növelhetik az esélyegyenlőséget, főként pedig javíthatják a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyeit. A kutatás ezáltal hozzájárulhat ahhoz, hogy a felnőttképzés kiegyenlítse, ne pedig elmélyítse a települések, régiók közötti különbségeket, amely hosszú távon hatással van a versenyképességre, a gazdasági növekedésre.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A vizsgálat aktualitását adja, hogy általánosságban tapasztalható a képzésekben résztvevő fiatalok arányának és a továbbtanulási terveik csökkenése. Továbbá a régiók között és azokon belül is jelentősek a különbségek az iskolázottság tekintetében: minél alacsonyabb a település státusza, a fiatalok körében annál alacsonyabb a diplomások, és magasabb az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Bár még ma is a képzettség az egyik legjobb biztosíték a munkanélküliség elkerülése érdekében, a hátrányos helyzetű területeken élő, alacsonyabb végzettségű emberek esetében azonban nemcsak a magasabb iskolai végzettség megszerzésének esélye kisebb, hanem – az elmaradt tudások, készségek pótlását, kiegészítését biztosító – felnőttképzésben való részvételi arányuk is alacsonyabb.
Ennek ellenére, az Észak-Alföld régióban élő, érettségivel nem rendelkező felnőtt lakosság körében igazolásra került, hogy a felnőttképzésnek nagy szerepe van az elhelyezkedés, munkahelymegtartás során, egy-egy tanfolyami végzettséggel a résztvevők akár hosszabb távon is tudnak dolgozni. Főként pedig a kisebb, hátrányosabb helyzetű településeken magasabb a képzettségnek köszönhető elhelyezkedési arány. A vizsgált lakosság 20-24 éves korcsoportja esetében ugyanakkor különösen alacsony a felnőttképzésben való részvétel és szándék.
Mindezzel összefüggésben a kutatás célja elemzések végezése az Észak-Alföld régió hátrányosnak tekinthető területein élő, legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező fiataljai körében (akik nem folytatnak iskolarendszerű tanulmányokat), annak érdekében, hogy feltárja felnőttképzésben való részvételüket és tanulásra vonatkozó aspirációikat munkaerő-piaci összefüggésben.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research project is focused on the most disadvantaged people with regard to the labour market, specifically, on low-educated youth living in disadvantaged areas. I aim to investigate the participation of such groups in adult education and their learning aspirations related to the labour market.
My research project is supported by the fact that in Hungary, there has been drastic decrease in the rate of participants in education and their learning aspirations. Furthermore, I may find considerable differences among and within regions in terms of educational levels. The lower status settlements have, the lower ratio of young people with higher educational degrees and the higher rate of people with primary educational qualifications live there. However,low-educated people living in disadvantaged regions not only have less chance to gain higher-level qualifications necessary for employment but participation rates in adult education are also lower among them, which is to make up for and complement the knowledge and skills lacked. In spite of this, I proved that adult education has a significant role in the employment and job retention of the target group concerned,especially,that the utilization of such training is higher in disadvantaged settlements. I also found that the participation rate in and aspirations for adult education among the 20-24 aged group with no secondary school-leaving certificate are extremely low.
Related to all of the above,I aim to conduct detailed analyses among those young people that live in disadvantaged settlements of the Northern Great Plain region,have secondary school-leaving certificates at most and do not participate at formal education.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
I aim to investigate the participation of young people with secondary school qualifications at most that live in the Northern Great Plain region (and do not attend formal education) in adult education, their related aspirations and the benefits these different adult education forms may offer.
I suppose that the participation rate in and aspiration for adult education of the group concerned is very low as compared to young people with higher levels of education living in bigger, developed settlements. I think that young participants of adult education are more qualified, motivated and have higher competencies.
If advantages can be identified during participation in adult education, I aim to examine the scope of these advantages, whether they can be used to decrease disadvantages, contribute to labour market integration, and the characteristics of those that could find employment within the target group concerned. Besides, I also aim to identify the training programmes that can be utilised the most in disadvantaged regions.
I suppose that adult education develops professional competencies, participants utilise their knowledge and qualifications gained in their jobs or job seeking process and will generally be able to find employment – partly – as a result of these qualifications. I expect a correlation to be found between the motivation to participate in adult education and successful employment. Besides, I also believe that some youth aim to find jobs abroad.
Within the target group concerned, I aim to examine the participation rate of youth with disabilities in adult education, their possibilities for participation and its impact on their labour market position.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
As a result of the research project, I will be able to answer whether adult education fulfils its role among disadvantaged youth, who its participants are, whether they can utilise the qualifications gained, can find employment or can find employment at a higher chance than without participating in trainings. Consequently, I will be able to identify the extent to which adult education assists young people living in the disadvantaged areas of the Northern Great Plain region in the labour market, the factors that influence the success both for the trainings (type, length, etc.) and the participants (socio-cultural background, motivation, etc.). Besides, we will understand young people’s educational and labour market aspirations, and the participation of disabled youth in adult education better.
As a result, we will be able to determine the nature of trainings necessary for low-educated young people in disadvantaged areas to find employment. This may make trainings become more successfully targeted, thus adult education programmes in disadvantaged regions may be able to integrate marginal social groups to those better-off more effectively and, above all, may improve labour market chances. My research project may thus contribute to adult education being able to compensate regional differences and not to deepen those, which impacts competitiveness and long-term economic development.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research project is supported by the fact that in Hungary, there has been drastic decrease in the rate of participants in education and their learning aspirations. Furthermore, I may find considerable differences among and within regions in terms of educational levels. The lower status settlements have, the lower ratio of young people with higher educational degrees and the higher rate of people with primary educational qualifications live there. Although qualifications serve as one the best means to ensure job security, low-educated people living in disadvantaged regions not only have less chance to gain higher-level qualifications necessary for employment but participation rates in adult education are also lower among them, which is to make up for and complement the knowledge and skills lacked. In spite of this, I proved that adult education has a significant role in the employment and job retention of people with no secondary school-leaving certificates in the Northern Great Plain region, especially, that the utilization of such training is higher, that is, participants could find long-term employment due to their qualifications gained. I also found that the participation rate in and aspirations for adult education among the 20-24 aged target group are extremely low.
Related to all of the above, I aim to conduct detailed analyses among those young people that live in disadvantaged settlements of the Northern Great Plain region, have secondary school-leaving certificates at most and do not participate in formal education. I aim to investigate the participation of such groups in adult education and their learning aspirations related to the labour market.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
