Fegyver mellékletes sírok az 5–6. századi Kárpát-medencében. Tipológia, kombinációk, kronológia és a férfi társadalom rekonstrukciója
Angol cím
The burials with weapon depositions in the Carpathian Basin during the 5th and 6th century. Typology, combinations, chronology and the reconstruction of the ‘male-society’.
weaponry, society, burial rites, the Carpathian Basin in the 5-6. century, migration period, gepidák, langobardok
megadott besorolás
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Régészet
zsűri
Régészet
Kutatóhely
Régészet Tanszék (Pécsi Tudományegyetem)
projekt kezdete
2016-10-01
projekt vége
2019-10-31
aktuális összeg (MFt)
15.264
FTE (kutatóév egyenérték)
2.05
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Jelen projekt célja, hogy az 5–6. század Kárpát-medencei fegyveres sírjait és a bennük található fegyverzetet, melyet eddig csak részben elemeztek, feldolgozzuk. A fegyver mellékletes temetkezések elemzése a népvándorlás és kora középkori régészet igen népszerű témái közé tartozik. Részletesebb, az írott és a régészeti források elemzésén alapuló munkát ezidáig Heinrich Härke az angolszász és Anne Nørgård Jørgensen a skandináviai kora középkori leletanyaggal kapcsolatosan hozott létre. A kontinens Meroving-kori anyagának bizonyos részleteiről számos összefoglalás született, de olyan komplexebb munka, mely bemutatná egy adott régió, vagy korábbi politikai formáció régészeti anyagát egyelőre még nem készült el. Munkám során egy részletes elemzést kívánok elvégezni, melyben a Kárpát-medencében található 5–6. századi fegyverek, a hozzájuk kapcsolódó szokások, valamint az egykori hadszervezet és társadalomhoz való kapcsolatuk kritikai elemzése is szerepel. Jelenleg a Kárpát-medencei germánok fegyverzetével és a férfi társadalom felépítésével igen kevesen foglalkoznak. Egy ilyen jellegű összetettebb elemzés nagyban megkönnyítheti a régióval foglalkozó kutatók munkáját is.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. Kutatásaim elsősorban az 5. század és a klasszikus soros temetők leletanyagának vizsgálatára épülnének. Természetesen a korábbi korszakokkal történő összevetés is fontosnak tekinthető, mivel a fegyverzet egy olyan rendszer, mely sok esetben nem követi az egyes kultúrák változásának ütemét és egyes elemei továbbélnek a későbbi periódusokban is. Munkám során egy részletes elemzést kívánok elvégezni, melyben a Kárpát-medencében található 5–6. századi fegyverek, a hozzájuk kapcsolódó szokások, valamint az egykori hadszervezet és társadalomhoz való kapcsolatuk kritikai elemzése is szerepel. Az itt élő csoportok berendezkedéséről az antik szerzők igen kevés adatot közölnek, ezért sok esetben csak a régészeti anyag nyújthat valamilyen szintű segítséget. Emellett természetesen érdemes a korszakra vonatkozó írott és ikonográfiai forrásokat is bevonni a vizsgálatokba. A pályázat során vizsgálandó kulcskérdések az alábbiak lennének: 1. Az egyes fegyvertípusok tipokronológiai értékelése. 2. Az egykori fegyveres társadalom rekonstrukciója és módszertani problémái.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Bár a fegyver mellékletes temetkezések elemzése a népvándorlás és kora középkori régészet igen népszerű témái közé tartozik, mégis jelenleg a Kárpát-medencei germánok fegyverzetével és a férfi-társadalom felépítésével igen kevesen foglalkoznak. Egy ilyen jellegű összetettebb elemzés nagyban megkönnyítheti a régióval foglalkozó kutatók munkáját is. Az 5–6. században a férfiak temetkezésében az egyes precízen meghatározható övcsatok mellett szinte csak a fegyverek kínálnak jobb keltezési lehetőséget. Munkám forrásbázisa részben már publikált és több közöletlen régészeti forrás felhasználására épülne. Sajnálatos módon a korábban publikált anyag egy jelentős része is pontatlanul lett rögzítve, ezért szükségesnek látszik a leletek újbóli személyes vizsgálata és adatrögzítése is. Egyes tárgyak esetében fontosnak tekinthető az arceometalurgia elemzések elvégzése is. A Kárpát-medencei leletanyagból eddig csak egy-két langobard és egy gepida fegyveren végeztek el ilyen vizsgálatot. Ezek számos ponton hozzájárulhatnak a készítés technika jobb megismeréséhez is. Az egyes lelőhelyek régészeti adatait, ahol van rá esély, ott antropológiai vizsgálatokkal is ki szeretném egészíteni. Továbbá szeretnénk a későbbiek során egy könyv kéziratát is elkészíteni a Kárpát-medencei 5. és 6. századi fegyveres temetkezésekről.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A fegyver mellékletes temetkezések elemzése a népvándorlás és kora középkori régészet igen népszerű témái közé tartozik. Az egyes szerzők főként az alábbi kérdésekre keresték a választ: mennyire fejezik ki az egykori fegyverek az elhunyt társadalmi státuszát, valamint az egykori harceszközök mennyire tükrözik vissza az elhunytak harcmodorát. A népvándorlás és a kora középkor fordulóján a barbár Európa születésének időszakában egyre több területen jelennek meg nagyobb számban a fegyvermellékletes temetkezések. A fegyverek sírba helyezése korábban is szokásban volt a különböző germán közösségek körében, de nagyobb számban a csontvázas temetkezésekben az 4. század vége és 5. század eleji időszakban jelentkeznek először. a római határok előterében, sőt a Kárpát-medencei Barbaricumban is hasonló jelenségek szemtanúi lehetünk. A Meroving-korszakban a germánok lakta területeken nagyban hasonlító harceszközöket használtak a különböző harcosok. Természetesen az egyes fegyverek időbeli megjelenése és fejlődése régiónként jelentősebb eltéréseket mutat, miként a fegyverek kombinációja is. Munkám során egy részletes elemzést kívánok elvégezni, melyben a Kárpát-medencében található 5–6. századi fegyverek, a hozzájuk kapcsolódó szokások, valamint az egykori hadszervezet és társadalomhoz való kapcsolatuk kritikai elemzése is szerepel. A kutatások alapján a laikusok is megismerhetik a népvándorlás korának fegyverzetét. Továbbá szeretnénk a későbbiek során egy könyv kéziratát is elkészíteni a Kárpát-medencei 5. és 6. századi fegyveres temetkezésekről.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. This project aims at investigating the Germanic graves with weapons and weaponry in Carpathian Basin in the 5th and 6th century, which was up to now not or partly analyse, we publish them. The interpretation of weapon burial rites can be considered as an eminent topic for the archaeology of the late antique and early medieval ages. One may highlight the emblematic few figures such as Heinrich Härke or Anne Nørgård Jørgensen. Both of them examined the weapon deposit graves in details. The former scholar dealt with Anglo-Saxon cases and the latter with the Scandinavian ones. Even if the Merovingian findings of the continental Europe were investigated on a closer scrutiny and numerous works were issued, but these cannot be considered as comprehensive as the efforts of the two mentioned authors. It is admittable that those investigations has not been conducted yet which could have dealt with the archaeological material of one exact region or especially one political formations. Consequently we attempt to conduct an extensive investigation in which we concentrate on the 5th and 6th century weaponry, the connected funeral rites, and the related aspects of the military and social organisations. Furthermore researches involving the weaponry and the description of the ‘male society’ including the Germanic tribes living in the Carpathian Basin can be considered disregarded. On the basis of that, one may admit that this project is inevitable and additionally to that an aforesaid diversified investigation may provide further help to researchers dealing with the history of this region.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. According to mentioned problems one may focus on the archaeological findings of the 5th century and the material from the period of the row-grave cemeteries. In order to analyse these materials one may study probable parallels, since the weaponry is such a system which may not pursue the modification of each material cultures and due to that certain elements can be spotted in later periods. Consequently we attempt to conduct an extensive investigation in which we concentrate on the 5th and 6th century weaponry, the connected funeral rites, and the related aspects of the military and social organisations. Since the classical authors preserved sporadic information about the once existing tribes, therefore only the archaeological material could support historical approaches in many cases. The’ key elements and questions of the project: 1. The typo-chronological evaluation of different type of weapons 2. The reconstruction of the militant classes of the society and methodological problems.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Though the interpretation of weapon burial rites can be considered as an eminent topic for the archaeology of the late antique and early medieval ages but researches involving the weaponry and the description of the ‘male society’ including the Germanic tribes living in the Carpathian Basin can be considered disregarded. On the basis of that, one may admit that this project is inevitable and additionally to that an aforesaid diversified investigation may provide further help to researchers dealing with the history of this region. Namely, in the male burials during the 5th and 6th century besides the precisely definable belt buckles, only the weapons can give better dating. The source material of present investigation partly consist of already published archaeological findings and partly of folded but unpublished materials. Unfortunately some of the previously revealed materials has been inappropriately published, consequently the personal examination and the revision of these materials may seem indispensable. It may seem important to conduct archaeometalurgical investigation in case of certain objects. From the archaeological findings of the Carpathian Basin only few Langobardic and only one Gepidic weapon were the subject of such procedure. These processes can provide a better understanding of the technical background of the weapons’ making from numerous aspects. Moreover, when the evidence of the archaeological sites grants we might use anthropological methods. Furthermore will make a manuscript of the monograph about the weapon deposit burials in the Carpathian Basin during the 5th and 6th centuries.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The interpretation of weapon burial rites can be considered as an eminent topic for the archaeology of the late antique and early medieval ages. The major studies attempted to unfold several questions. For instance: to what extent can the weapons signify the social status of the deceased as well how the arms can enlighten the combat system? The burials with weapon depositions came to exist in great numbers around the turning point of the migration period and the early middle ages which is the era of the birth of the barbarian Europe. Although the placing of weapons in the graves were in common practice, but to larger extent it’s eminently appeared in inhumation graves in the late 4th and early 5th century. One may detect such phenomena in the foregrounds of the Roman borders in the Barbaricum of the Carpathian Basin. However one can claim that the warriors used predominantly similar arms during the Merovingian period in relation to the territories inhabited by Germanic tribes, yet one can trace significantly distinct features in the appearance, development and combination of each weapons by regions. Consequently we attempt to conduct an extensive investigation in which we concentrate on the 5th and 6th century weaponry, the connected funeral rites, and the related aspects of the military and social organisations. Based on the research results can the laics the weponry of migration period on its learn. Furthermore will make a manuscript of the monograph about the weapon deposit burials in the Carpathian Basin during the 5th and 6th centuries.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A pályázati idő során az 5 – 6. századi Kárpát-medence népvándorlás kori lelőhelyein található fegyverek és fegyveres temetkezések feldolgozását végeztük el régészeti módszerekkel. Megtörtént a leletek elemzése, katalógusának elkészítése, a temetkezések belső időrendjének, viszonyainak megállapítása, és a leletek összehasonlító elemzése a Meroving-kori európai leletekkel. A múzeumi kutatás során sikerült új fegyvertípusokat (egyélű kard, langsax fokéllel) meghatározni, illetve a mellékletek alapján a sírok kronológiáját is tisztázni. A régészeti elemzést a statsiztika eszközeivel egészítettem ki. Az 5. századi leletanyag és a Meroving-kori anyag között jelentősebb kapcsolatok fedezhetők fel a Kárpát-medence keleti felében, hiszen több rítuselem és tárgytípus is továbbél és fejlődik. Ezzel szemben a Dunántúl a 6. században szorosabb kapcsolatokat mutat a Meroving kultúra keleti temetőivel. Emellett a 6. századi fegyverek és hozzájuk kapcsolódó szokások kora avar kori továbbélését is vizsgáltam. A fegyveres sírok társadalom régészeti elemzését is elvégeztem, mely alapján egyfajta új dinamika bontakozik ki. Ezek alapján az 5. század derekán megjelenő elitreprezentáció a század végére visszaszorul és újabb markáns elkülönülés majd csak a 6. század második felében mutatható ki. Fontos új eredmények köszönhetőek a szelestei és tiszapüspöki Meroving-kori (5-6. század) temetők együttes, régészeti és antropológia elemzésének.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of the proposal was to process the weapon graves and their finds in the early Migration period from the Carpathian Basin from an archaeological point of view. We assessed, carried out or prepared the basic publication of the material, the catalogues, and established the graves internal chronology and a comparative analysis also with by Merovingian era materials. During the research it was possible to determine new types of weapons and to determine the chronology of the graves on the basis of burial rite. Significant connections between the 5th century finds and the Merovingian material can be discovered in the eastern part of the Carpathian Basin, as several rite elements and object types survive and develop. In contrast, Transdanubia showed closer ties with the eastern parts of the Meroving material culture in the 6th century. I also examined continuity and develop of 6th-century weapons and related customs at the early Avar era. I also performed an archaeological analysis of the weapon graves society, based on which a kind of new dynamics unfolds. Based on these, the elite representation appearing in the middle of the 5th century will be reduced by the end of the century, and another marked separation will be detected only in the second half of the 6th century. The simultaneous archaeological and physical anthropological examinations of cemetery at Szeleste and Tiszapüspöki resulted in important new discoveries.
Kiss P. Attila: „A lándzsával harcoló gót, a karddal dühöngő gepida és a nyilában bízó hun.” Megjegyzések a Kárpát-medence 5. századi fegyveres temetkezéseihez., X. Szegedi Medievisztikai Konferencia absztrakt füzete, 2017
Kiss P. Attila: Migráció, technikai innováció, zsoldosok? Az 5. század második felében a Kárpát-medencén kívül előkerülő keskeny pengéjű langsaxok eredete., „Hadak útján”. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXVI. konferenciája. Gazdaság–Kereskedelem–Kézművesség. ELTE BTK Régészettudományi Intézet. Budapest, 2016
Kiss P. Attila: The military force and weapons of the Gepids in light of the written and archaeological sources., 24th International Medieval Congress, Leeds, 2017
Kiss P. Attila - Keresztes Noémi Ninetta: "Harci ingem ki hasítja? Ki háborítja álmom?”, avagy léteztek-e gepida és langobard fegyveres nők a Kárpát-medencében?, Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Új folyam 4. (2017) 35 – 61., 2018
Kiss P. Attila: Szóba sem jöhet Skandinávia? A hódmezővásárhely-kishomoki sírok esete., „Hadak útján”, a népvándorláskor fiatal kutatóinak XXVII. konferenciája. DE BTK Klasszika Filológiai és Ókortörténeti Tanszék – DMRégészeti Tár – MNM. Debrecen, 2017., 2017
Kiss P. Attila: Männliche Elite zwischen Gepidenkönig und Awarnkhagan? Waffengräber der Mitte und zweiten Hälfte des 6. Jahrhunderts im östlichen Teil des Karpatenbeckens., „Prunk in der Provinz.“ Eliten zwischen Zentrum und Peripherie. AG Spätantike und Frühmittelalter. Halle, 2018., 2018
Kiss P. Attila: Waffengräber der Mitte und zweiten Hälfte des 6. Jahrhunderts im östlichen Karpatenbecken. Die männliche Elite zwischen Gepidenkönig und Awarenkagan?, Kollaps – Neuordnung – Kontinuität. Gepiden nach dem Untergang des Hunnenreiches. Hrsg. Vida, Tivadar–Quast, Dieter–Rácz, Zsófia–Koncz, István. Budapest, 2019. 471-494., 2019
Kiss P. Attila: „A semmiből egy új, más világot teremtettem.” László Gyula a népvándorlás kor társadalmának régész kutatója., In: "Elődeim kezét fogom hát, az ő munkájukat folytatom"Emlékkötet László Gyula halálának 20. évfordulójára. Szerk.: Gróf P.–Szabados Gy. Budapest–Visegrád. Megjelenés el, 2020
Kiss P. Attila - Pap Ildikó Katalin – Tóth Gábor: „…sírját felnyittatva kardját s ami ékességet csak talált, elvitte.” A szelestei langobard kori temető fegyveres sírjai., Fiatal Hadtörténészek Országos Konferenciája. Magyar Hadtudományi Társaság Dél-dunántúli Tagozata–PTE BTK TTI. Pécs, 2018
Kiss P. Attila: Gepidic weapons graves and the Gepidic male societa? Case study., XIV. Protohistorická Konference. Archeologie Barbarů 2018 „Zbraně a jejich nositelé“. Archeologický ústav Akademie věd ČR, Brno. Bruno.2018., 2018
Kiss P. Attila: „Ki hagyná el Asiát, Africát, vagy Itáliát, hogy Germániába menjen?” Germánok a Kárpát-medencében., Könyv kézirat. Megjelenés előtt., 2020
Kiss P. Attila: Kelet és nyugat határán. Az 5. század második felének fegyveres temetkezései., Magyarságkutató Intézet Évkönyve 2020., 2021
Kiss P. Attila: Waffengräber der Mitte und zweiten Hälfte des 6. Jahrhunderts im östlichen Karpatenbecken. Die männliche Elite zwischen Gepidenkönig und Awarenkagan?, In: Kollaps – Neuordnung – Kontinuität. Gepiden nach dem Untergang des Hunnenreiches. Hrsg. Vida, Tivadar – Quast, Dieter – Rácz, Zsófia – Koncz, István. Budapest, 2019., 2020
Kiss P. Attila: „A semmiből egy új, más világot teremtettem.” László Gyula a népvándorlás kor társadalmának régész kutatója., In: "Elődeim kezét fogom hát, az ő munkájukat folytatom"Emlékkötet László Gyula halálának 20. évfordulójára.Szerk.:Gróf Péter–Szabados Gy.Budapest–Visegrád, 2019. Megj.e., 2020
Kiss P. Attila: „Ki hagyná el Asiát, Africát, vagy Itáliát, hogy Germániába menjen?” Germánok a Kárpát-medencében., Megjelenés előtt., 2020
Kiss P. Attila: Gepidic weapons graves and the Gepidic male societa? Case study., XIV. Protohistorická Konference. Archeologie Barbarů 2018 „Zbraně a jejich nositelé“. Archeologický ústav Akademie věd ČR, Brno. Bruno., 2018
Kiss P. Attila – Haramza Márk – Török Béla – Tóth Boglárka – Zágorhidi Czigány Bertalan: Az avar kori fegyverek az archeometallurgia tükrében, In: Gallina Zsolt–Török Béla: Avar vasművesség. Budapest. Megjelenés előtt., 2020
Kiss P. Attila: Kelet és nyugat határán. Az 5. század második felének fegyveres temetkezései., Magyarságkutató Intézet Évkönyve 2020., 2021
Kiss P. Attila - Pap Ildikó Katalin – Tóth Gábor: „…sírját felnyittatva kardját s ami ékességet csak talált, elvitte.” A szelestei langobard kori temető fegyveres sírjai., Fiatal Hadtörténészek Országos Konferenciája. Magyar Hadtudományi Társaság Dél-dunántúli Tagozata – PTE BTK TTI. Pécs, 2018
