 |
Új kései fakadási idejű és oldalrügyből is termő diófajták előállítása
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
123311 |
| típus |
INN |
| Vezető kutató |
Bujdosó Géza |
| magyar cím |
Új kései fakadási idejű és oldalrügyből is termő diófajták előállítása |
| Angol cím |
Walnut breeding in order to release new late leafing and lateral bearing cultivar(s) |
| magyar kulcsszavak |
Juglans regia L., fenológia, pomológia, populáció, |
| angol kulcsszavak |
Juglans regia L., phenology, pomology, population |
| megadott besorolás |
| Kertészet (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 100 % | | Ortelius tudományág: Kultúrfák |
|
| zsűri |
Növénytermesztés, állattenyésztés |
| Kutatóhely |
Kertészettudományi Intézet (MATE) (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) |
| résztvevők |
Izsépi Ferenc
Stefanovitsné dr. Bányai Éva
Szügyi Sándor
Szügyiné Bartha Krisztina
Tóthné Nagy Apollónia
Varjas Virág
|
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2021-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
34.548 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
5.40 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az utóbbi 20 évben jelentős változás figyelhető meg Irán és Magyarország diótermesztésében. Mindkét országban egyre nagyobb árugyümlcstermő ültetvényeket létesítenek a termesztők, jelenleg Irán a világ második legnagyobb diótermesztő országa, mintegy 60 000 ha-nyi árugyümölcs ültetvény felületével az USA mögött. Magyarországon pedig több, mint 6 000 ha-nyi ültetvényfelület található, mely 60%-os növekedést jelentett az elmúlt két évtizedben.
Mindkét országban kihívást jelent a fajtakérdés, mivel a piac magas árat fizet a jó termésminőségű, korai érési idejű fajtákért. További nemesítési cél a nagyarányú oldalrügyből termő képesség, legalább 32 mm-es termésnagyság, világos, héj- és bélszín, sima terméshéj felület, 40%-os bélarány valamint tolerancia a főbb kórokozókkal szemben (Xanthomonas, Gnomonia, Botryosphaeria, Fusarium, Colletotrichum és Phomopsis fajok). A nemesítés alapját jelenti, hogy mindkét ország a dió géncentrumának számít.
A dió termesztését jelentős mértékben veszélyeztetik a diót kórosító kórokozók. Helytelen növényvédelmi kezelések hatására különösen a gombás kórokozók felszaporodnak és a termőfelület csökkenését okozzák. A diótermesztés másik korlátozó tényezője a fajták tél- és fagytűrő-képessége mindkét országban, ezért vizsgálat alá vetjük a kiemelt fajtákat, fajtajelölteket e szempontból.
Jelen projekt során a fentiekből kifolyólag a célunk új diógenotípusok előállítása, piaci helyzetük meghatározása, új génforrások felkutatása, nemesítésbe vonása, új alanygenotíposok kiemelése, újabb nemesítésű fajták illetve fajtabejelentés előtt álló fajtajelöltek fagy- és téltűrőképességnek vizsgálata, a dió leromlását előidéző kórokozó együttes feltárása.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Jelen projektünk hipotézise, hogy a magyar és az iráni diópopulációban találhatók olyan genotípusok, melyek kései fakadási idővel, korai érési idővel és kiváló termésminőséggel (világos héj- és bélszín, sima terméshéj, 40%-os bélarány) rendelkeznek, emellett tél- és fagyálló-képességük, valamint a dió károsító kórokozókkal szembeni toleranciájuk is megfelelő és megfelelnek az alanyokkal szemben támasztott elvárásoknak. További célunk alanyként használható genotípusok kiemelése.
Jelen projektünk során a következő kérdésekre keressük a választ:
a) Mennyi korai érési idejű, kései fakadású és jó termésminősséggel rendelkező genotípust tudunk kiválasztani a rendelkezésre álló populációból?
b) Milyen áruérték tulajdonságokkal rendelkeznek az új genotípusok? Hogyan illeszthetők be a jelenlegi fajtaszortimenbe?
c) Mely vegyületek játszanak szerepel a dió fagy- és téltűrésében?
d)Hogyan alakul mennyiségi változásuk a hőmérséklet hatására a téli nyugalmi időszak alatt?
e) Milyen kórokozók játszanak szerepet a dióültetvények leromlásában?
f) Hogyan viselkednek az új genotípusok a dió leromlását okozó kórozókkal szemben?
g) Lehetséges-e növekedést mérséklő alany előállítása dió esetében?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A magyar dió korai érési idejével és a konkurens országokban termesztett fajtákhoz képest mért nagyobb termésméretével kiemelkedik a többi fajtához képest. Versenyelőnyünket azonban könnyen elveszíthetjük, mivel e célok az egyik legfontosabb nemesítési célok szinte valamennyi diónemesítő országban. Ez az oka annak, hogy újabb genetikai források - tesztelésére és pozitív eredmények esetén - bevonására van szükség a nemesítő munkába. Mindezek mellett környezetkímélőbbé illetve biztonságosabbá válhat a diótermesztés a diót károsító kórokozókkal szemben toleráns illetve magasabb fagytűrő-képességgel rendelkező genotípusok termesztésbe vonásával. A felsorolt célok megvalósulása esetén újabb, esetleg kevés termesztési tapasztalattal rendelkező termesztők csatlakozhatnak a diótermesztők köréhez, ezáltal tovább fokozódhat a magyar diótermesztés növekvő tendenciája. Ezt az is eredményezi, hogy export lehetőségeink tovább erősödnek, a hazai fogyasztás emelkedése mellett. Irán számára egyre több dióra van szükség, így e projekt eredményeit használva csökkenthető a importjuk aránya. A kórokozókkal szemben nagyobb ellenállóságot mutató genotípusok termesztésbe vonásával kevesebb növényvédőszer használat mellett egészségesebb termést tudunk előállítani.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A dió termesztése nagy jelentőséggel bír Iránban és Magyarországon egyaránt. Mindkét országban nagy érdeklődés figyelhető meg e gyümölcsfaj termesztése és fogyasztása iránt, mindezek mellett nemesítési program is épül a mindkét országban található jelentős genetikai forrásokra. A magyar diópopulációra a korai érési idő, nagy termésméret, jó termésminőség (világos héj- és bélszín, sima terméshéj, 40%-os bélarány) a jellemző, míg az iráni genotípusok gyenge télállósággal, de kiváló termésminőséggel rendelkeznek. Jelen pályázat keretén belül vizsgáljuk fajtaszortimentben lévő fajták illetve a bevezetés előtt álló genotípusok piaci helyzetét, a nemesítés során használható ígéretes génforrásokat, illetve új alanygenotípusok kiemelésének lehetőségét. A diótermesztés egyik korlátozó tényezője a fajták tél- és fagytűrő-képessége mindkét országban, ezért e szempontból is vizsgálat alá vetjük a kiemelt fajtákat, fajtajelölteket. Az iráni és a magyar diótermesztők is nagy összeget fordítnak növényvédelemre, mivel elsősorban a dió zöld részeit számos kórokozó károsítja. Ha a növényvédelmi kezelések nem szakszerűek, illetve elmaradnak, akkor számos kórokozó felszaporodhat az ültetvényekben, mely a dióállomány leromlásához vezethet, ezért külön figyelmet szentelünk a kérdéskör vizsgálatára.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
There was an important change in the Persian walnut production of Iran and Hungary during the last 20 years. Larger and larger commercial orchard surfaces are established in both countries, at present Iran having 60 000 ha orchard surface is the second largest walnut producer country of the world besides the USA. Today Hungary has 6 000 ha orchard surface, which means 60% increase noticed during the past two decades.
Varieties are the key factors in both countries; the market pays good prices for the early ripening cultivars with good fruit quality. Further breeding aims are big yield on the lateral buds, at least 32 mm in fruit diameter, light shell and kernel colour, smooth shell surface, 40% kernel ratio as well as tolerance to the most important diseases (Xanthomonas, Gnomonia, Botryosphaeria, Fusarium, Colletotrichum and Phomopsis species). Basis of the breeding both countries can be named as genetic centres of the Persian walnut.
The walnut production is risked by the diseases in an important rate. After incorrect plant protection handlings fungi species can be propagated on the surface of green plant organs and they occur decrease of the production surface of the trees.
The second important factor is the winter and frost hardiness of the walnut in both countries, therefore we are planning to examine to selected varieties and candidates in a point of view of this phenomenon.
Aims of the current project are to select new walnut genotypes, to determine their market value, to develop new genetic resources and to add them to the breeding programs, to examine winter and frost hardiness of the new varieties and candidates, to define reasons of the walnut decline.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Hypothesis of current project is that there are such genotypes in the Hungarian and Iranian Persian walnut population, which have late leafing out time, early ripening time, and excellent fruit quality (light shell and kernel colour, smooth shell surface, 40% kernel rate) besides having suitable winter and frost hardiness as well as tolerance to the diseases attacking the different walnut organs. Our futher ai is to select such genotypes which is suitable for rootstock.
In the current project we are searching for the answers for the following questions:
a) How many genotypes with early ripening time, late leafing out time, and good fruit quality can be selected from the populations having after cross breeding and selection from the local populations?
b) What kind of market values have the novel genotypes? How is it possible to add them to the current assortment?
c) What kind of compounds play important roles in the frost and winter hardiness of the walnut?
d) How will be changed their quantitative amount due to temperature during the dormant period?
e) What kind of diseases plays an important role in the walnut decline?
f) What kind of behaviours do the novel walnut genotypes have facing diseases causing walnut decline?
g) Is it possible to bred walnut rootstocks with moderate vigour?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The Hungarian bred Persian walnut varieties represent an outstanding quality on the market, because they have early ripening time and larger fruit size compared to varieties grown in the surrounding countries. Our competitive edge can be lost easily, because these breeding aims are the most important aims in all countries dealing with walnut breeding. This is the reason for adding new genetic resources to the breeding programs. Of course the new genetic resources derived from all around the world must be tested and positive selected before adding them to the breeding programs. Besides these aims the walnut production can be more safety and environment-friendly to add novel genotypes with tolerance to the diseases attacking the walnut and having better winter and frost hardiness. In the case of realisation these aims mentioned new growers having just some growing experience can join to the walnut growers’ group to establish new orchards, so the increasing trends in the walnut production go further. Another result is to increase the export possibilities for Hungary, besides increasing home consumption. Iran needs more and more walnuts, so using results of this project their import rate can be decreased. Genotypes having tolerance to the important diseases can be introduced to the production, so healthy product can be produced using less pesticides.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The Persian walnut has a big importance in Iran and Hungary. There is a keen interest for producing and consuming walnut in both countries, as well as there is a breeding program running in both countries based on local genetic resources. It is characteristics for the Hungarian walnut population, that they have early ripening time, large fruit size, good fruit quality (light shell and kernel colour, smooth shell surface, 40% kernel rate). For the Iranian population has weak winter hardiness but good fruit quality.
In the frame of this project we are planning to examine market value of varieties and candidates, which are ready for registration to the Varieties Lists, and the novel genetic resources, which are suitable for using in the breeding programs as well as to select some genotypes which are suitable for usage as rootstock. Winter and frost hardiness of the varieties is a limitation factor of the walnut growing in both countries, therefore we are examining the varieties and candidates in this point of view. Both the Iranian and the Hungarian growers pay big amount of money for the chemicals, because there are a lot of diseases, which attack the green organs of the walnut. If the plant protection handlings are not correct or there is no plant protection in the orchard, than a lot of diseases can be propagated on and in the green organs, which occurs the walnut decline, therefore we check this problem emphasised-mode.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Bujdosó, G., Fodor, A., Végh, A.: BD6 walnut, AmHortScience 55(8): 1393-1394, 2020 | | Szügyi-Bartha, K., Hajnal, V., Szalay, L. and Bujdosó, G.: Frost behavior of Hungarian bred Persian walnut cultivars, Acta Hortic. 1280, 85-88, 2020 | | Bujdosó, G., Izsépi, F., Szügyiné Bartha, K., Varjas, V. and Szentiványi, P.: Persian walnut breeding program at Naric Fruticulture Research Institute in Hungary, Acta Hortic. 1280, 89-94, 2020 | | Varjas V., Bujdosó G: Walnut decline in Hungary, 2nd EUFRIN NUT TREE WG Meeting. Book of Abstracts. 27. p., 2019 | | Bujdosó G., Varjas V., Tóth-Nagy A., Szügyi-Bartha K., Soleimani, A., Hassani D: Walnut breeding in order to release new late leafing and lateral bearing cultivar(s), 2nd EUFRIN NUT TREE WG Meeting. Book of Abstracts. 39. p., 2019 | | Varjas, V., Kovács, Cs, Lakatos, T., Tóth, T., Bujdosó, G.: First Report of Walnut Anthracnose Caused by Colletotrichum fioriniae on English (Persian) Walnut Fruits in Hungary., Plant Diseases. DOI: https://doi.org/10.1094/PDIS-02-19-0286-PDN, 2019 | | Bujdosó G. Izsépi F. Varjas V.: Proizvodnja, oraha u Madarskoj (The Hungarian walnut industry gets under way), Fructus, vol. 2, Br. 5., 23-29 p., 2017 | | Ebrahimi A, Zarei, A, McKennac, J.R, Bujdosó G, Woestec K.E. : Genetic diversity of Persian walnut (Juglans regia) in the cold-temperate zone of the United States and Europe, SCI HORTIC-AMSTERDAM 220: pp. 36-41., 2017 | | Bujdosó G., Izsépi F., Szügyi-Bartha K., Varjas V., Szentiványi P.: Persian walnut breeding at NARIC Fruitculture Research Institute in Hungary, International Horticultural Congress, Book of Abstracts, Symposium 11: Symposium on Nuts and Mediterranian Fruits, 1 p, 2018 | | Szügyi-Bartha, K., Bujdosó G., Szalay L., Hajnal V.: Frost behavior of Hungarian bred Persian walnut cultivars, International Horticultural Congress, Book of Abstracts, Symposium 11: Symposium on Nuts and Mediterranian Fruits, 2018 | | Bujdosó G., Varjas V., Szügyiné Bartha K. :: Újonnan nemesített dió genotípusok nemesítése., . XXXVII: Óvári Tudományos Nap. 206. p, 2018 | | Bujdosó G., Izsépi F., Szügyi-Bartha K., Varjas V., Vegh A., Adányi N., Kónya É: Breeding for the ensure the good quality of the Hungarian Persian walnut industry., 2nd Global Conference on Plant Science and Molecular Biology. Book of Abstracts, 35. p., 20th – 22nd September 2018. Rome, Italy, 2018 | | Bujdosó G., Varjas V., Krisztina Szügyi-Bartha, Apollónia Tóth-Nagy: Evaluation of the novel bred Persian walnut genotypes, International Conference Agriculture for Life, Life for Agriculture, Book of Abstracts, p:61., 2019 | | Bujdosó G. – Varjas V. Szügyiné Bartha K.: Újonnan nemesített dió genotípusok értékelése., XXXVII: Óvári Tudományos Napok. Konferencia Kiadvány II. kötet. (ISBN: 978-615-5837-15-9) 267-273 p., 2018 | | Bujdosó G., Varjas V., Krisztina Szügyi-Bartha, Apollónia Tóth-Nagy: Evaluation of the novel bred Persian walnut genotypes, Agrolife Scientific Journal, Volume 8, Number 1., 60-65 p. (ISSN 2285-5718, ISSN CD-ROM 2285-5726, ISSN online 2286-0126, ISSN-L 2285-5718), 2019 | | Szügyiné Bartha K. – Froemel-Hajnal V. – Szalay L. – Sterfanovitsné Bányai É. – Bujdosó G.: Hazai nemesítésű diófajták fagytűrésének értékelése, Kertgazdaság. 1(51): 25-31., 2019 | | Varjas, V., Kovács, Cs, Lakatos, T., Tóth, T., Bujdosó, G.: First Report of Walnut Anthracnose Caused by Colletotrichum fioriniae on English (Persian) Walnut Fruits in Hungary., Plant Diseases. DOI: https://doi.org/10.1094/PDIS-02-19-0286-PDN, 2019 | | Bujdosó G., Varjas V., Szügyiné Bartha K. :: Újonnan nemesített dió genotípusok nemesítése., . XXXVII: Óvári Tudományos Nap. 206. p, 2018 | | Bujdosó G., Izsépi F., Szügyi-Bartha K., Varjas V., Vegh A., Adányi N., Kónya É: Breeding for the ensure the good quality of the Hungarian Persian walnut industry., 2nd Global Conference on Plant Science and Molecular Biology. Book of Abstracts, 35. p., 20th – 22nd September 2018. Rome, Italy, 2018 | | Bujdosó G., Varjas V., Krisztina Szügyi-Bartha, Apollónia Tóth-Nagy: Evaluation of the novel bred Persian walnut genotypes, International Conference Agriculture for Life, Life for Agriculture, Book of Abstracts, p:61., 2019 | | Bujdosó G. – Varjas V. Szügyiné Bartha K.: Újonnan nemesített dió genotípusok értékelése., XXXVII: Óvári Tudományos Napok. Konferencia Kiadvány II. kötet. (ISBN: 978-615-5837-15-9) 267-273 p., 2018 | | Bujdosó G., Varjas V., Krisztina Szügyi-Bartha, Apollónia Tóth-Nagy: Evaluation of the novel bred Persian walnut genotypes, Agrolife Scientific Journal, Volume 8, Number 1., 60-65 p. (ISSN 2285-5718, ISSN CD-ROM 2285-5726, ISSN online 2286-0126, ISSN-L 2285-5718), 2019 | | Szügyiné Bartha K. – Froemel-Hajnal V. – Szalay L. – Sterfanovitsné Bányai É. – Bujdosó G.: Hazai nemesítésű diófajták fagytűrésének értékelése, Kertgazdaság. 1(51): 25-31., 2019 | | Bujdosó Géza, Fodor Attila, Karacs-Végh Anita: BD6 Walnut, HORTSCIENCE 55: (8) pp. 1393-1394., 2020 | | Jaćimović, V.; Adakalić, M.; Ercisli, S.; Božović, D.; Bujdosó, G.:: Quality Properties of Walnut (Juglans regia L.) Genetic Resources in Montenegro., . Sustainability 2020, 12, 9963., 2020 | | Szügyi-Bartha, K., Hajnal, V., Szalay, L. and Bujdosó, G: Frost behavior of Hungarian bred Persian walnut cultivars., Acta Hortic. 1280, 85-88, 2020 | | Bujdosó G., Illés B., Varjas V., Cseke K.: Is “Esterhazy II”, an old walnut variety in the hungarian gene bank, the original genotype?., Plants 10(5), 854, 2021 | | Bujdosó G. – Cseke K: The Persian (English) walnut (Juglans regia L.) assortment of Hungary: nut characteristics and origin, Scientia Horticultuae 283. 110035, 2021 | | V. Varjas, T. Lakatos, T. Tóth, Cs. Kovács: First Report of Colletotrichum godetiae Causing Anthracnose and Twig Blight on Persian Walnut in Hungary., Plant Disease, 2021 | | VARJAS V., LAKATOS T., TÓTH T., BUJDOSÓ G. és KOVÁCS CS.: Research on Biotic Factors of Walnut Decline and Occurence of Colletotrichum Godetiae Causing Aanthracnose and Twig Blight on Persian Walnut in Hungary., 67. Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest. 2021.február16-17. 69. p. ISSN 0231 2956, 2021 | | KOVÁCS, CS., TÓTH, T., LAKATOS, T. and VARJAS, V: Molecular identification of Colletotrichum fioriniae and Colletorichum godetiae causing walnut anthracnose., 67. Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest. 2021.február 16-17. 65. p ISSN 0231 2956, 2021 | | Bujdosó G., Cseke K., Barna P., Szani Zs., Somogyi N.: Magyar nemesítésű diófajták eredete., Kertészet és Szőlészet. 70. évf. 38: 16-17, 2021 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
