Őslénytani és Földtani Tár (Magyar Természettudományi Múzeum)
résztvevők
Szabó Márton Szente István Szinger Balázs Szives Ottilia Vörös Attila
projekt kezdete
2017-09-01
projekt vége
2022-08-31
aktuális összeg (MFt)
19.372
FTE (kutatóév egyenérték)
5.53
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A tervezett munka a bakonyi felső-jura–legalsó-kréta legreprezentatívabb szelvényeiből (Lókút, Páskom, Szilas- és, Közöskúti-árok, Eperkés-hegy) gyűjtött nagy példányszámú és jó megtartású ősmaradvány-anyag feldolgozását, a szelvények sokoldalú összehasonlító értékelését és az egykori őskörnyezeti viszonyok tisztázását célozza meg. A vizsgálni kívánt fauna leggyakoribb elemei a cephalopodák, elsősorban az ammoniteszek. A hajdan úszó életmódot folytató élőlények maradványai mellett egyes szelvények (Páskom, Szilas-árok, Eperkés-hegy) anyagában a bentosz faunaelemek is szép számmal jelen vannak. A cephalopodák értékelése alapján elvégezhető lesz a szelvények biosztratigráfiai tagolása és az egykori fenéklakó élőlények maradványai alapján rekonstruálható lesz az őskörnyezet, elsősorban az aljzat minősége és a vízmélység. A külföldi együttműködés keretében megvalósítandó stabilizotóp vizsgálatok várhatóan további adatokkal szolgálnak majd a késő-jura globális oceanográfiai eseményeivel és a jura/kréta határon bekövetkezett változásokkal kapcsolatban. A lókúti-dombi, szilas-árki és a közöskúti-árki szelvények anyagában a jura/kréta határon bekövetkezett változás a makro- és a mikrofauna vizsgálata alapján is dokumentálható. A már publikált magnetosztratigráfiai eredményeket is figyelembe véve lehetőség van arra, hogy a kréta bázisát jelentő GSSP kitűzésének aktuális kérdéséhez a bakonyi vizsgálatok eredményei érdemben hozzájáruljanak. A munka eredményeit egy angol nyelvű szerkesztett monográfiában kívánom összefoglalni, amely nemcsak a bakonyi késő-jura medencefejlődésének modelljét, hanem a szelvényekből gyűjtött ősmaradványok rendszertani leírását is tartalmazza.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. Az eltérő környezeti feltételek mellett keletkezett rétegsorok és azok ősmaradványainak összehasonlító vizsgálata révén az alábbi kérdésekre keresem a választ: • Milyen volt a késő-jura–kora-kréta jura tenger élővilága? Milyen fajokból állt a nektonikus állatok közössége és milyenekből az aljzaton élő szervezeteké? Mely fajok újak a hazai faunára és melyek a tudományra nézve is? • Pontosan milyen korúak a szelvények rétegei, és azok hogyan korrelálhatók egymással, a távoli mediterrán szelvényekkel, és a még távolabbi szubmediterrán faunákkal és rétegsorokkal? • Mi a különbség a közel egyidős, de eltérő őskörnyezeti viszonyokat tükröző rétegsorok faunája között? • A bentosz közösség alapján milyen pontossággal rekonstruálható az őskörnyezet, különös tekintettel az aljzatviszonyokra? A borzavári telepes korallok alapján meghatározható-e az egykori tenger maximális mélysége? Beleértek-e a késő-jura tenger fenékhegyei a fotikus zónába? • Milyen változást mutat a nannoplankton a szelvényekben, és a csiszolatokban tanulmányozható mikrofauna mutat-e lelőhelyenkénti eltérést? • Az úszó belemniteszeken és a bentoszhoz tartozó maradványok héján mérhető stabilizotóp arányok mutatnak-e értékelhető eltérést, egymáshoz, és a kőzetből vett teljes karbonát (bulk) mintákon mérhető eredményekhez képest? A kérdés megválaszolása a paleohőmérsékleti viszonyok tisztázásához járulhat hozzá. • Milyen volt és időben hogyan változott a késő-jura medence? • Milyen fácies és faunisztikai változások dokumentálhatók a jura/kréta határon?
A várható eredmények a középhegységi késő-jura egészére, és végső soron a mediterrán jurára is kiterjesztetők kell, hogy legyenek.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A szelvények integrált sztratigráfiai vizsgálata a fanerozoikum utolsó GSSP nélküli rendszerhatárának kijelöléséhez is érdemi segítséget nyújthat. A fauna és a nannoflora megismerése során pontosíthatóak lesznek a már ismert taxonok térbeli és időbeli elterjedésére vonatkozó adataink. Bizonyos, hogy számos, a hazai faunára nézve új faj kerül majd elő. Valószínű, hogy a tudományra nézve új fajok szintén leírhatók lesznek, elsősorban is a különösen kevéssé ismert késő-tithonból. Az eltérő őskörnyezeti viszonyok mellett lerakódott hasonló korú rétegsorok alaposabb ismerete a középhegységi jura őskörnyezet pontosításához szolgáltat majd adatokat. Az eredmények hozzájárulnak a terület földtani megismeréséhez és az eredmények hasznosíthatók lesznek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park számára is, amely egyre nagyobb hangsúlyt fektet földtani értékeink megismertetésére. A vizsgálni kívánt szelvények közül három jelenleg is kiemelt jelentőségű, táblával megjelölt objektum, s mint ilyen a megélénkülő geo(öko)turizmus célpontja. A vizsgálni kívánt ősmaradványok nagy részét évtizedekkel ezelőtt gyűjtötték a Földtani Intézet munkatársai, de a többségében jól dokumentált körülmények mellett begyűjtött és több szempontból is kiemelt fontosságú faunákról mindeddig kevés – olykor csak néhány sor terjedelmű – értékelés született. Az anyag kisebbik része vidéki raktárak mélyéről került most elő. A feldolgozott kövületek rendezett módon kerülnek majd vissza a közgyűjteményekbe tovább növelve a gyűjtemények tudományos és egyéb irányú használati értékét. Projektünk nemzetközi összehasonlításban: A kréta időszak bázisát rögzítő legjobb GSSP-jelölt szelvényekkel – az elsődleges és másodlagos markerek tekintetében –, a bakonyi szelvények felveszik a versenyt, és a vizsgálatokba bevont kutatók felkészültsége garanciát jelent a sikeres munkához.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A tervezett munka legfontosabb bakonyi késő-jura – kora-kréta rétegsorok ősmaradvány anyagának sokoldalú feldolgozását és a szelvények összehasonlító értékelést célozza meg. A vizsgálni kívánt kövületek leggyakoribb elemei a lábasfejűek, elsősorban az ammoniteszek. A hajdan úszó életmódot folytató élőlények maradványai mellett egyes szelvények anyagában a fenéklakó faunaelemek is szép számmal jelen vannak. A gyors evolúciós tempóval jellemezhető lábasfejűek értékelése alapján megállapítható lesz a jura időszak végén lerakódott rétegek pontos kora és az egykori fenéklakó élőlények maradványai alapján rekonstruálható lesz az ősi környezet, elsősorban az aljzat minősége és a vízmélység. Mindezek a hazai jura földtani kutatások régtől fogva vitatott kérdései. A külföldi együttműködés keretében stabilizotóp vizsgálatokat is tervezünk: ez, a mészköveken és az állati maradványokon mérhető oxigén és szénizotóp arányok változásának vizsgálatát jelenti. Az eredmények új adatokkal szolgálnak majd a jura oceanográfiai eseményeivel és a jura/kréta határon bekövetkezett változásokkal kapcsolatban, mert az óceánvíz izotóparányának eltolódása globálisan érzékelhető nyomot hagy, amely az üledékben és szilárd vázú maradványokban egyaránt megőrződik. A várható eredményeket egy angol nyelvű monográfiában kívánjuk összefoglalni, amely nem csak a bakonyi késő-jura medencefejlődésének modelljét, hanem a szelvényekből gyűjtött ősmaradványok részletes leírását is tartalmazza. Az eredmények vélhetően nemzetközi mércével mérve is hivatkozási alapul szolgálnak majd, mert a jura és kréta időszak határán lejátszódott eseményekről való ismereteink mind a mai napig nagyon hézagosak.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The proposed project focuses on the comparative study of the most representative Upper Jurassic–lowermost Cretaceous sections and fauna of the Bakony Mts (Transdanubian Range, Hungary) i.e. Lókút Hill, Páskom Hill, Szilas and Közöskút Ravine, Eperkés Hill. The large fauna in focus contains mainly cephalopods, ammonites and also belemnites. In the case of the Páskom Hill, Szilas and Közöskút Ravine and Eperkés Hill fauna beside nektonic elements, benthic fossils, such as bivalves, brachiopods and corals are also frequent. On the basis of cephalopods a precise biostratigraphic subdivision of the sections is planned while the benthic fauna will serve as a useful tool towards the reconstruction of the palaeoenvironment, with a special emphasis on seafloor substrate and water depth. Beside palaeontological and biostratigraphical study stable isotope analysis of the carbonate successions and the fossil shells is also projected in the frame of international cooperation. It is believed, that as a result of our integrated stratigraphical approach, the studied sections will serve as reference sections for the J/C boundary within the Tethyan Realm. Considering also earlier, mainly magnetostratigraphical results, our research may contribute towards the selection of a formal J/C GSSP proposal. This is the very last phanerozoic system boundary without a “golden spike” – for this reason it is a hot topic. The planned output of the project is a monograph in English, which will sum up all the result on stratigraphy, palaeoenvironment, and Late Jurassic basin evolution of the Bakony Mts., and which will contain the detailed palaeontological documentation of the complete fauna.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. On the basis of the study of the sections, formed close to each, but representing different palaeoenvironments, the following questions will be answered: • How was the life in the Late Jurassic Sea? What was the species composition of the nektonic and benthic communities? Which species are new for the Hungarian fauna, and which are new for the science? • What is the precise age of each section? How the studied sections can be correlated with each other and with distant Mediterranean, or Submediterranean sections? • What are the differences between the coeval faunas collected from different sections, deposited in different environments? • How precisely can the palaeoenvironment reconstructed, with a particular emphasis on seafloor substrate and water depth? Do the pennular coral colonies of the Páskom Hill provide a new insight into Kimmeridgian bathymetry? Did the top of the Late Jurassic seamounts of the Bakony Mts reach the bottom of the photic zone? • How the calcareous nannoflora was changing? • Do the microfauna of the different profiles, determined from thin sections show differences? • Are there any pronounced differences in the stable isotope composition of bulk carbonate samples and those of nektonic and benthonic fossils shells, such as belemnites, brachiopods or bivalves? These results may reveal new data on temperature within the water column and on the seafloor. • How was the Late Jurassic basin like, and how it evolved? • What kind of events can be documented around the J/C boundary?
The expected results could be extended for the whole Transdanubian Range and within certain limits also for the entire Mediterranean Late Jurassic.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The integrated analysis of the Bakony sections will provide new information towards the selection of a J/C GSSP, which has a global importance. On the basis of the study of the fauna, and calcareous nannoflora the provenance and stratigraphical range of the known taxa will be extended. It is very likely that many of the recognised taxa will be new for the Hungarian fauna, and some species will be new also for the science, especially from the Late Tithonian assemblages. The results on the roughly coeval rock successions, deposited in different palaeoenvironments, will supply new data towards the better understanding of the Mesozoic of the Transdanubian Range. The scientific results will be interpreted within the context of the Mediterranean Late Jurassic as well therefore the projected results will also generate international interest. It is supposed that the outcome of the project will be useful also for the Balaton Uplands National Park, since the Park makes an increasing effort to present and display our geological heritage. Three of the selected sections in focus are already marked by explanatory panels and are target of quickening ecotourism. The bulk of the fauna in focus was collected mostly bed-by-bed, from decades ago by the staff members of the Geological Institute, but believed to be lost, and remained very poorly known. Now hundreds of exceptionally preserved fossils were re-discovered in the stores, therefore their study is possible and timely. The description and illustration of the long ago collected fossils seems to be an obligation of a sort. The finally published fossils will be returned and deposited to the public institutions making their collections more valuable. The project in the light of international comparison: From the point of view of the primary and secondary markers some of the Bakony sections compete with the best J/C GSSP candidate section in the Mediterranean Realm. The project team contains qualified specialist which serves to guarantee the success of the work.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The project focuses on the comparative study of the most representative Upper Jurassic – lowermost Cretaceous sections and fauna of the Bakony Mts. (Transdanubian Range, Hungary) i.e. Lókút, Páskom and Eperkés hills, Szilas and Közöskút ravine. The fauna in focus contains mainly cephalopods, ammonites and also belemnites (squid like organisms). In the case of the Páskom Hill, Szilas Ravine, Közöskút Ravine and Eperkés Hill fauna beside the remains of swimming animals (i.e. ammonites and belemnites), the fossils of the former seafloor creatures, such as bivalves, brachiopods and corals are also frequent. On the basis of the cephalopods a precise age of the sections can be established, since these animals evolved rapidly. The remains of the former seafloor community will serve as a useful tool towards the reconstruction of the palaeoenvironment with a special emphasis on water depth. Latter issue is a long debated question of the Jurassic geology of Hungary. Beside palaeontological study stable isotope analysis of the carbonate successions and the fossil shells is also projected within international cooperation. The isotope composition reflects a global signal and can be used as a proxy towards the reconstruction of sea-temperature and palaeoclimate. The planned output of the project is a monograph in English, which will sum up all the result on stratigraphy, palaeoenvironment and Late Jurassic basin evolution of the Bakony Mts., and which will contain the detailed palaeontological documentation of the complete fauna. The results will contribute towards the better understanding what happened around the Jurassic/Cretaceous boundary – a hot topic on international scale.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Elvégeztük 18 bakonyi felső jura–alsó kréta szelvény rétegsorának és ősmaradvány anyagának részletes dokumentációját. A sokoldalú vizsgálatok eredményeképpen tágabb földtani keretben értelmeztük a bakonyi rétegsorokat és minden korábbinál pontosabb képet alkottunk a terület őskörnyezeti, tektonikai változásairól.
A paleontológiai vizsgálatok során célunk az elmúlt mintegy 150 évben felhalmozott ám nagyrészt feldolgozatlan ősmaradvány-anyag sokrétű bemutatása volt. Önálló cikkekben és/vagy könyvfejezetekben dokumentáltuk a bakonyi szelvények radiolária-, calpionella-, kagylósrák-, korall-, kagyló-, csiga-, ammonitesz-, belemnitesz-, pörgekarú-, tengerililiom-, és halfaunáját. Egyes szelvényekben megtörtént a nannoflóra vizsgálata is. Az ősmaradvány-anyagban nem csak a Bakonyból eddig ismeretlen, hanem a tudomány számára is új fajokat ismertünk fel és írtunk le.
A biosztratigráfiai adatokat szerkezeti, mágnesrétegtani, stabilizotóp és elemi geokémiai adatokkal egészítettük ki. A bakonyi jura/kréta határszelvények vizsgálati eredményei hozzájárulnak a berriasi bázisának kijelöléséhez, így végső soron a globális földtani időskála utolsó hiányzó rendszerhatárának – a kréta időszaknak – a definiálásához is.
A kutatás eredményeit 11 konferencia absztraktban, 6 angol nyelvű, Q1-es vagy Q2-es besorolású tudományos cikkben, egy magyar és egy angol nyelven megjelent könyvben és egy angol nyelvű, 19 önálló cikket tartalmazó 475 oldalas szerkesztett kötetben jelentettük meg.
kutatási eredmények (angolul)
Our results were published in 6 research papers, in two books, and also in a monograph in English, which summarizes our current knowledge of the richly fossiliferous Upper Jurassic–Lower Cretaceous formations of the Bakony through the work of 22 authors. The first part of that volume is about the geology and stratigraphy of the studied 18 sections, and the second part comprises the palaeontological descriptions of the main fossil groups studied, including radiolarians, calpionellids, ostracods, corals, bivalves, gastropods, ammonites, belemnites, brachiopods, crinoids, and fish. Taxa, new for the science were also described.
Our aim was to give a comprehensive picture of the large fossil material which was piled up by our predecessors over the last 150 years, and which remained largely untouched in museums and storehouses. Studies of the macro- and microfauna and the nannofossils provided a basis for a revised, high-resolution biostratigraphic framework. Biostratigraphic data were integrated with outcrop-scale structural observations, magnetostratigraphic results, and geochemical analysis, including stable isotope and elemental geochemistry. Finally, a comprehensive model of the Jurassic to Cretaceous paleoenvironment and sedimentary basin evolution of the region was outlined. Since the base of the Cretaceous still lacks the Golden Spike (GSSP), our results may contribute also to the definition of the last missing system boundary of the global geochronological table.
Damian Gerard Lodowski, Ottilia Szives, Attila Virág, István Főzy, Jacek Grabowski: Paleoenvironmental study of the Jurassic–Cretaceous boundary interval in the Transdanubian Range (Hungary), In: J. Pálfy & I. Főzy (Ed.) 2022: Program, Abstracts and Field Trip Guide – 11th Int. Congress on the Jurassic System 29 Aug.–2 Sept. 2022, Budapest, Hungary, p 72.., 2022
Ottilia Szives, István Főzy: The Jurassic/Cretaceous transition: new ammonite data from ammonitico rosso/biancone sections of the Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary) and a proposal for the Mediterranean ammonite zonal scheme, In: J. Pálfy & I. Főzy (Ed.) 2022: Program, Abstracts and Field Trip Guide – 11th Int. Congress on the Jurassic System 29 Aug.–2 Sept. 2022, Budapest, Hungary, p. 116, 2022
Attila Vörös: The Late Jurassic and Early Cretaceous (Kimmeridgian to Barremian) brachiopods of the Bakony Mountains (Hungary), Magyarhoni Földtani Társulat, 156 p., 2022
Szives, O.& Főzy, I.: Towards the ammonite zonation of the Jurassic/Cretaceous transition: new data from ammonitico rosso/biancone sections of the Transdanubian Range (Hungary), Newsletters on Stratigraphy, 2022
Főzy, I.: A Dunántúli-középhegység oxfordi-barremi (felső-jura-alsó-kréta) rétegsora: cephalopoda-fauna, biosztratigráfia, őskörnyezet és medencefejlődés, GeoLitera, SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet, Szeged, 205 p., 2017
Főzy, I., Szente, I.: Miért nincs rajtuk sapka? Patellogastropoda a bakonyi felső jurából, 23. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető, p. 12-13., 2020
Lodowski, D. G., Pszczółkowski, A., Szives, O., Főzy, I. Grabowski, J.: Jurassic–Cretaceous transition in the Transdanubian Range (Hungary): integrated stratigraphy and paleomagnetic study of the Hárskút and Lókút sections, Newsletters on Stratigraphy, 1–37, 2021
Ágnes Görög: Uppermost Berriasian–lowermost Valanginian microfossils trapped in aggregated worm tubes in Páskom Hill (Bakony Mountains, Transdanubian Range, Hungary), In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 157–164., 2022
Attila Vörös: Late Jurassic to Early Cretaceous (Kimmeridgian–Barremian) brachiopods of the Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary), In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 397–431., 2022
Balázs Szinger & István Főzy: Upper Jurassic and Lower Cretaceous formations of the Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary), In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 25–43., 2022
Emőke Tóth: Late Jurassic ostracods from the Bakony Mountains, Hungary: unique occurrence from the Tethyan Province, In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 187–190., 2022
Hannes Löser & István Főzy: Late Jurassic corals from the Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary), In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 201–214., 2022
I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution of the Late Jurassic–Early Cretaceous formations in the Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary), GeoLitera Publishing House, Institute of Geosciences, University of Szeged, Szeged, 475 p., 2022
István Főzy & István Szente: Evidence for epizoan activity on Upper Jurassic (Kimmeridgian) ammonites from Páskom Hill (Bakony Mountains, Hungary), In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 361–370., 2022
István Főzy, Armin Scherzinger & Ottilia Szives: Late Jurassic–Early Cretaceous (Kimmeridgian–Barremian) ammonites of the Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary), In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 243–360., 2022
István Főzy, László Fodor, Jacek Grabowski, Damian Gerard Lodowski, Gregory Price, Armin Scherzinger, István Szente, Attila Vörös & Ottilia Szives: Late Jurassic–Early Cretaceous fossil localities of the Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary) – Rocks, fossils and stratigraphy, In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 45–99., 2022
István Szente: Late Jurassic and Early Cretaceous (Kimmeridgian–Barremian) bivalves from the Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary), In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 215–233., 2022
István Szente: Late Jurassic and Early Cretaceous gastropods from the Bakony Mountains, Hungary (Transdanubian Range, Hungary), In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 235–242., 2022
László Fodor: The place of the Bakony Mountains and the Transdanubian Range in plate tectonic configurations during the Late Jurassic to Early Cretaceous, In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 17–23, 2022
László Fodor: Outcrop-scale structures observed in Upper Jurassic–Early Cretaceous sections of the Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary), In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 101–110., 2022
László Fodor & István Főzy: Fault geometry, basin topography and evolution of the Middle Jurassic to Early Cretaceous basins of the northern Bakony Mountains and their tectonic connections, In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 139–152., 2022
Mariusz A. Salamon: Kimmeridgian–Hauterivian crinoidal assemblages from the Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary), In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 433–453, 2022
Márton Szabó: Late Jurassic–Early Cretaceous (Kimmeridgian–Hauterivian) chondrichthyan and osteichthyan fishes from the Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary), In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 455–466., 2022
Nico M.M. Janssen: Late Jurassic–Early Cretaceous (chiefly Kimmeridgian–Hauterivian) belemnites from the Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary), In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 371–396., 2022
Péter Ozsvárt, János Haas, László Makádi, Heinz W. Kozur & Lajos Dosztály: The Jurassic/Cretaceous boundary in terms of radiolarians from the Sümeg area (Transdanubian Range, Hungary), In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 165–186., 2022
Tomáš Kočí & István Főzy: Late Jurassic–Early Cretaceous tube-dwelling worms (Sabellidae, Serpulidae) from the Bakony Mountains (Transdanubian Range, Hungary), In: I. Főzy (Ed.): Fauna, biostratigraphy, facies and paleotectonic evolution … GeoLitera, Szeged, 191–199., 2022
M. Szabó, I. Főzy: Asteracanthus (Hybodontiformes: Acrodontidae) remains from the Jurassic of Hungary, with the description of a new species and with remarks on the taxonomy and paleobiolog, Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie, Abhandlungen, 297/3, 293-309., 2020
Főzy, I.: First record of bioeroding barnacles (Cirripedia: Acrothoracica) on ammonites shells, Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie, Abhandlungen, 294/2, 143-145., 2019
Szives Ottilia, Főzy István: Bakonyi felső-jura–alsó-kréta szelvények mészvázú nannofosszília rétegtana és őskörnyezeti értékelése, 23. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető, p. 28-29., 2020
Főzy István, Szente István: Miért nincs rajtuk sapka? Patellogastropoda a bakonyi felső jurából, 23. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető, p. 12-13., 2020
Lodowski, D., I. Főzy, A. Pszczólkowski, O. Szives, J. Grabowski: Jurassic–Cretaceous boundary record in the Transdanubian Range (Hárskút and Lókút sections, Hungary): integrated stratigraphy and paleoenvironmental implications, 23. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető, p. 17-18., 2020
Szives, O., Főzy, I.: A tithon/berriázi határ: új ammoniteszrétegtani adatok hazai ammonitico rosso és biancone szelvényekből, Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Program, Előadáskivonatok, Nagyhuta, p. 32, 2021
Lodowski, D. G., Pszczółkowski, A., Szives, O., Főzy, I. Grabowski, J.: Jurassic–Cretaceous transition in the Transdanubian Range (Hungary): integrated stratigraphy and paleomagnetic study of the Hárskút and Lókút sections, Newsletters on Stratigraphy, 1–37, 2021
Főzy, I.: A jura/kréta határ a bakonyi szelvények tükrében, 21. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető, 2018
Vörös, A., Főzy, I., Dulai, A.: Brachiopodák és a kora kréta Weissert-esemény, 21. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Program, Előadáskivonatok, Kirándulásvezető, 2018
Főzy, I.: A Dunántúli-középhegység oxfordi-barremi (felső-jura-alsó-kréta) rétegsora: cephalopoda-fauna, biosztratigráfia, őskörnyezet és medencefejlődés, GeoLitera, SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet, Szeged, 2017
Lodowski, D., I. Főzy, O. Szives, J. Grabowski: Jurassic–Cretaceous transition in the Transdanubian Range (Hungary): palaeoenvironmental study of the Hárskút and Lókút sections, IAS, Rome, 2019
