 |
Magyarország zenetörténete/5. A kézikönyv-sorozat 20. századi kötetének előkészítése
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
123819 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Dalos Anna |
| magyar cím |
Magyarország zenetörténete/5. A kézikönyv-sorozat 20. századi kötetének előkészítése |
| Angol cím |
Music History of Hungary 5. Preparation of the 20th-Century Volume of the Handbook Series |
| magyar kulcsszavak |
Zenetörténeti összefoglalás, magyar zene, 20. század |
| angol kulcsszavak |
Companion to music history, Hungarian music, 20th-Century |
| megadott besorolás |
| Zenetudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Zenetudomány |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Zenetudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Biró Viola
Ignácz Ádám
Károlyiné Berlász Melinda
Kusz Veronika
Laki Peter
Laskai Anna
Ozsvárt Viktória
Péteri Lóránt
Ránki András
Szabó Ferenc János
Tallián Tibor
|
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2021-11-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
46.255 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
6.73 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célkitűzése kettős: egyrészt a kutatási időszak végére a Magyarország zenetörténete sorozat 5., 20. századi kötetének jelentős hányadát (60-65 %) kívánjuk elkészíteni. A kötet ‒ reményeink szerint kétnyelvű ‒ kiadására a pályázati időszak lezárását követő két évben kerül sor. Másrészt a pályázat jelentős alapkutatásokra, forrásgyűjtésre és -feldolgozásra fókuszál elsősorban azokon a tematikus területeken, amelyeket a magyar zenetudomány mindeddig szisztematikusan nem vagy kevéssé vizsgált (zeneélet a két világháború között, populáris zene a 20. század első felében, zenei előadóművészet, zene és média, az 1920 körül született zeneszerzők nemzedékének életpályája). Ennek eredményeképpen a pályázat résztvevői három műhelytanulmány-kötet, két forrásközreadás, két tanulmánykötet és egy monográfia közreadását is vállalják, amelyek a 20. századi kötet legfontosabb hivatkozási alapjaként szolgálhatnak. A műhelytanulmány-kötetek (Járdányi és kora, Dohnányi-tanulmányok 2021, Műhelytanulmányok a 20. századi magyar zene történetéhez) szerzőgárdája nem kizárólag a pályázat résztvevőiből áll. Egy-egy téma részletes feldolgozására az adott terület szakértőjét kívánjuk felkérni. A forrásgyűjtésen, a hozzá kapcsolódó digitalizáláson, illetve a kiadványok megjelentetésén túlmenően jelentős mértékben kívánjuk bővíteni a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum adatbázisait is, amelyek a korszakkal kapcsolatos adatszerű ismereteink legfontosabb forrásait szolgáltatják. A pályázat részeként elkészül a 20. századi kötet terjedelmes bibliográfiája is.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás arra vállalkozik, hogy a 20. századi magyar zene történetét ‒ az eddigi kutatások ismeretében, azokat újraértékelve, de közben új kutatásokat is ösztönözve ‒ egy összefoglaló kézikönyv formájában publikálhassa. A kötet szerzőinek és jelen pályázat résztvevőinek meggyőződése, hogy a 20. század ‒ legyen szó zeneszerzésről, zeneéletről és zenepolitikáról, zenetudományról, a zenés színházról, előadóművészetről vagy éppen populáris zenéről ‒ nemcsak forrásaiban kivételesen gazdag korszaka a magyar zenetörténetnek, de nemzetközi rangjában és elismertségében is igen rendkívüli időszak. A tervezett kutatások és a belőlük létrejövő publikációk látványosan demonstrálják e korszak páratlan színvonalú termékenységét és kivételes sokféleségét. E sokféleség megmutatkozik a kutatási témák-területek nagy számában éppúgy, mint abban, hogy a pályázat részeként megvalósuló nagy összefoglalás, a Magyarország zenetörténete 20. századi kötete arra törekszik, hogy kilépjen a magyar zenetörténet egysíkú, nemzetközi jelenlétük révén elsősorban Bartók, Kodály, Ligeti és Kurtág alakjához kötött interpretációján. E zenetörténeti kézikönyv egyforma súllyal fordul a zenei élet, a zenepolitika, a populáris zene vagy éppen a zenei előadóművészet, mint a hagyományos zenetörténeti összefoglalásokban elsősorban domináló zeneszerzés története felé. Reményeink szerint a megjelentetni tervezett, és a maga nemében a hazai zenetudományi szakmában úttörő vállalkozásként értékelhető kézikönyv nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzetközi kutatás érdeklődését is felkelti.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A Magyarország zenetörténete 20. századi kötete a korszak zenetörténetének első, minden tématerületet átfogó összefoglalása lesz. Az elmúlt negyven év adatgyűjtésének köszönhetően több zenetudós-generáció szisztematikus alapkutatására épít, de ‒ a század lezárulását követő húsz éves távolságnak köszönhetően ‒ már kritikai megközelítésekre-értelmezésekre is lehetőséget teremt. Az utóbbi évtizedekben megjelent nagy, általános zenetörténeti összefoglalásokhoz képest ‒ mint amilyen például Richard Taruskin ötkötetes Oxford History of Western Music című mammutmonográfiája ‒ természetesen sokkal szűkebb területet ölel fel, hiszen kizárólag a 20. századi magyar zenetörténetre fókuszál. Ugyanakkor lényeges újdonsága, hogy nem csupán a zeneszerzés-történetével, hanem a zeneélet egészével (zeneélet és zenepolitika, zenetudomány, populáris zene, zenei előadóművészet) is foglalkozik, s a zenét nemcsak mint művészeti produktumot, hanem mint társadalmi jelenséget is vizsgálja. Módszertanilag éppen ezért egyaránt épít a hagyományos forrásfeldolgozás technikáira, a diskurzus elméletre, a hermeneutikai megközelítésekre, vagy éppen a szociológiai-kulturális antropológiai jellegű vizsgálatokra. Egyedülálló vállalkozásnak tekinthető a projekt abból a szempontból is, hogy hasonló típusú szisztematikus összefoglalások a környező országokban sem születtek. A kiadvány egyszerre fogja szolgálni a középfokú és egyetemi oktatást, a kutatást és a magyar zeneművészetet. A tervezett kézikönyv nemzetközi érdeklődésre is számot tart (angol nyelvű változatának létrehozását már a pályázati időszakon kívül tervezzük). A pályázat részeként, a kötet jelentős hányadának megírása mellett, melléktermékként, több hiánypótló kiadvány (írás-közreadások, összefoglalások, műhelytanulmányok) publikálására is vállalkozunk.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A Magyarország zenetörténete sorozat a magyar zenetudomány és az MTA BTK Zenetudományi Intézete reprezentatív projektje. Az első két kötet ‒ a középkori és a kora újkori ‒ a rendszerváltás idején jelent meg, s bár a későbbi korszakokról szóló kötetek tervei is egyidősek a két már megjelenttel, kiadásukra mindeddig nem került sor. A 20. századi kötet előmunkálatai azonban a kiadás jelentős csúszása ellenére is folyamatosak voltak. E kutatások eredményeképpen jelentős forrásfeltárások, életmű-feldolgozások, intézmény-történeti adatgyűjtések gazdagították a korszakról megszerezhető ismereteinket. Ám míg a 20. századi magyar zenetörténet egyes tématerületei rendkívül részletes feltárás és elemzés tárgyává lettek (így az 1945 utáni zeneélet- és intézménytörténet, valamint populáris zene, a zeneszerzés-történet jelentős része, operatörténet), más területek (zenei előadóművészet, populáris zene a század első felében, zenetudomány-történet) sokkal kisebb mértékben keltették fel a kutatók érdeklődését. Jelen pályázat célja ‒ a 20. századi kötet nagy részének megírásán túlmenően ‒ az, hogy a hiányzó területeken meginduljon a forráskutatás és -feltárás, s ezáltal ösztönözze ezen témák tudományos feldolgozását. A pályázat részeként három műhelytanulmány-kötetet, két írásközreadás-kötetet, két összefoglaló jellegű tanulmánykötetet és egy monográfiát kívánunk megjelentetni, valamint folyamatosan bővítjük a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum 20. századi zenei tárgyú adatbázisait is.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our research objective is twofold: we wish to prepare a significant part (60-65%) of volume 5 of the series Music History of Hungary (20th century) by the end of the research period. The publication of the bilingual volume will take place two years after the completion of the tender period. Our proposal includes a significant amount of basic research, source collection, focusing primarily on the areas which have not been explored systematically by the Hungarian musicology so far or have been only explored to a lesser degree (musical life between the two world wars, popular music culture in the first half of the 20th century, performance practice, music and the media, the careers of the generation of composers born around 1920). As a result of the research to be performed, the participants of the project engage in the publication of 3 volumes of working papers, 2 volumes of source publications, 2 volumes of studies, and a monograph which will serve as the most important reference works for the volume on the 20th century. The authors themselves of the three volumes of working papers (Járdányi and His Age, Dohnányi Studies 2021, and Studies on the History of 20th-Century Hungarian Music) will not be limited exclusively to the participants of the project. For the detailed analysis of particular topics we wish to commission the experts of the given areas. In addition to the collection of sources, their digitization, and the issuing of publications, we also intend to expand to a significant degree the databases of the Archives for 20th–21st Century Hungarian Music which provide the most important sources for our documentary knowledge concerning the period in question.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research aims at issuing the history of 20th-century Hungarian music in form of a comprehensive handbook by taking into account previous research achievements, their reassessment, but in the meantime encouraging new research, too. The participants of this tender are convinced that the 20th century – in terms of musical composition, musical life and music politics, musicology, performance practice, or even popular music – is not only an era of Hungarian music history exceptionally rich in sources, but it is a rather extraordinary period also in view of its international ranking and recognition. The planned research activities and the resulting publications demonstrate spectacularly the unparalleled standards of productivity and the exceptional diversity characteristic of this period. This diversity is reflected in the large number of research topics as well as in the fact that the large-scale summary of Hungary’s 20th-century musical history, to be prepared in the framework of our current project, attempts to leave the one-dimensional approach of Hungarian music history primarily connected – due to their international presence – to the figures of Bartók, Kodály, Ligeti, and Kurtág. Our handbook of music history will emphasize aspects of musical life, music politics, popular music, and even performance practice as pronouncedly as the history of musical composition solely dominating the traditional surveys of music history. We hope that the handbook planned to be published as a pioneering enterprise in its kind as far as domestic musicology is concerned will acquire not only the interest of the Hungarian scientific community but also that of the international research.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The 20th-century volume of the series on Music History of Hungary will be the first comprehensive summary addressing every thematic area of the period’s music history. Thanks to data collection of the past more than forty years, it will rely on the systematic basic research performed by several generations of musicologists, however, due to the distance of twenty years after the completion of this century it also creates the opportunity for a critical approach and interpretation. Compared to the large-scale summaries of universal music history that appeared during the last decades – such as Richard Taruskin’s huge five-volume monograph entitled The Oxford History of Western Music – it covers, of course, a much smaller subject area since it focuses exclusively on 20th-century Hungarian music history. However, its essential innovation consists in dealing not only with the history of composition, but also with the whole of the musical life (musical life and music politics, musicology, popular music, performance practice), and by doing so it examines music not merely as an artistic product, but also as a social phenomenon. In terms of methodology, therefore, it applies equally both the traditional source processing techniques and the discourse theory, the hermeneutical approaches or even the examinations known from sociological and cultural anthropological studies. Our project can be considered as a unique enterprise also because systematic summaries of a similar type were not made in the neighbouring countries. The publication will serve simultaneously the interests of secondary and university education, research, and the Hungarian musical art. The proposed manual will attract international interest (the creation of an English-language version is planned after the completion tender period). In addition to the preparation of a significant proportion of the volume, we also plan to issue in the framework of our project – as by-products – a number of much needed publications (editions of writings, summaries, working papers).
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The series Music History of Hungary is a representative project of Hungarian musicology and of the Institute for Musicology, RCH, HAS. The first two volumes dealing with the Middle Ages and the early modern times, respectively, appeared around 1989, and although the plans for the volumes on the subsequent periods are as old as the plans of both volumes published already, these publications have not yet been released. However, in spite of the substantial delay of the publication preparatory work for the 20th-century volume was performed continuously. As a result of these preparatory investigations, significant source explorations, the processing of a number of lifeworks, data collections concerning institutional history have enriched our knowledge. Yet, while individual thematic areas of 20th-century Hungarian musical history became the objects of extremely detailed analysis (the post-1945 history of musical life and musical institutions, the popular music, history of composition and opera) other subject areas (performance practice, popular music during the first half of the century, the history of musicology) generated much less interest from the researchers. Our current proposal aims – in addition to the writing of much of the 20th-century volume – to initiate the source exploration and research for the missing areas, and thus stimulate the scientific processing of these topics. Within the framework of the project we intend to release 3 volumes of working papers, 2 volumes of source publications, 2 summarizing volumes of studies, and a monograph; further we wish to expand continuously the musical databases of the Archives for 20th–21st Century Hungarian Music.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Laskai Anna: Dohnányi’s Orchestrations of Schubert’s Fantasy in F Minor and the Moments musicaux Piano Cycle., Studia Musicologica, 2020 | | Berlász Melinda, Biró Viola, Ozsvárt Viktória: Lajtha László írásai., BTK Zenetudományi Intézet-Rózsavölgyi és Társa, 2021 | | Péteri Lóránt: "Több mint zord korszak". Farkas Ferenc, Ligeti György és az 1940-es évek, Magyar Zene, 2020 | | Péteri Lóránt: Az Új Zenei Stúdió nyilvánossága és művelődéspolitikai környezete, Magyar Zene, 2020 | | Dalos Anna: A Magyarország zenetörténete V. (20. századi)kötetének terveiről., MTA BTK ZTI 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2018 | | Ozsvárt Viktória: Kósa György és Lajtha László vallásos témájú művei, MTA BTK ZTI 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2018 | | Szabó Ferenc János: A magyar nemzeti hangtár létrehozására irányuló törekvések (1908-2000). I. rész, Magyar Zene, 2018 | | Kusz Veronika: "If I had wanted to put it into words, I would have written a novel". Ernő Dohnányi as interviewee., Studia Musicologica, 2018 | | Laskai Anna: Filharmóniai Társaság 165. Dokumentumok a nagy múltú zenekar Emlékgyűjteményéből., Muzsika, 2018 | | Laskai Anna: "Nekem nem kellene kritikusok." A karmester Dohnányi és az 1924-es sajtóbotrány eseményei., Az MTA BTK ZTI 20-20. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2019 | | Ozsvárt Viktória: Lajtha és a programzene, Gramofon, 2019 | | Ozsvárt Viktória: Folklorism and Classical Tradition in László Lajtha's Late String Quartets., Studia Musicologica, 2018 | | Laskai Anna: Ernő Dohnányi's Library and Music Collection., Studia Musicologica, 2018 | | Dalos Anna: Kodály szolmizál. A Kodály-módszer létrejöttének első korszakáról., Magyar Zene, 2019 | | Dalos Anna: A samesz és a csodarabbi. Molnár Antal dokumentumok Hernádi Lajos hagyatékában., MTA BTK ZTI 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2019 | | Laskai Anna: "Nekem nem kellenek kritikusok." A karmester Dohnányi és az 1924-es sajtóbotrány eseményei., Az MTA BTK ZTI 20-20. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2019 | | Dalos Anna: A samesz és a csodarabbi. Molnár Antal dokumentumok Hernádi Lajos hagyatékában., MTA BTK ZTI 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2019 | | Dalos Anna: Ajtón lakattal. Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon (1956-1989), Budapest, 2020 | | Dalos Anna: Zoltán Kodály's World of Music, Oakland, California, 2020 | | Ignácz Ádám: Milliók zenéje. Populáris zene és zenetudomány az államszocialista Magyarországon., Budapest, 2020 | | Kusz Veronika: Dohnányi Ernő: Válogatott írások és nyilatkozatok., Budapest, 2020 | | Ozsvárt Viktoria: "Mindig egy kicsit úgy, mint katona a harc előtt." Indulótételek Lajtha László műveiben., Budapest, 2019 | | Ozsvárt Viktória: "Messzi élő valóság." Lajtha László kései alkotókorszaka (1945-1963)., Budapest, 2020 | | Kusz Veronika: Wayfaring Stranger. Ernst von Dohnányi's American Years (1949-1960)., Oakland, 2020 | | Laskai Anna: "Eltörött a hegedű." Hangszerrombolás a Filharmóniai Társaság 1929-es Dohnányi vezette pozsonyi hangversenyén, BTK ZTI 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2020 | | Laskai Anna: A Filharmóniai Társaság külföldi turnéi a zenekar Dohnányi-korszakának első évtizedében, Magyar Zene, 2020 | | Szabó Ferenc János: A magyar nemzeti hangtár létrehozására irányuló törekvések (1908–2000). II. rész, Magyar Zene, 2019 | | Szabó Ferenc János: Láthatatlan adatok láthatatlan forrásai., Magyar Zene, 2019 | | Dalos Anna: A Magyarország zenetörténete V. (20. századi) kötetének terveiről., MTA BTK ZTI 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2018 | | Dalos Anna: Ajtón lakattal. Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon (1956-1989), Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2020 | | Dalos Anna: Zoltán Kodály's World of Music, Oakland, California, University of California Press, 2020 | | Ignácz Ádám: Milliók zenéje. Populáris zene és zenetudomány az államszocialista Magyarországon., Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2020 | | Kusz Veronika: Dohnányi Ernő: Válogatott írások és nyilatkozatok., Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2020 | | Ozsvárt Viktória: "Mindig egy kicsit úgy, mint katona a harc előtt." Indulótételek Lajtha László műveiben., Magyar Zene, 2019 | | Kusz Veronika: Wayfaring Stranger. Ernst von Dohnányi's American Years (1949-1960)., Oakland, California, University of California Press, 2020 | | Dalos Anna: Tudós nő a Horthy-korszakban. Prahács Margit (1893-1974), Budapest, BTK ZTI, 2021 | | Dalos Anna, Ozsvárt Viktória (szerk.): Járdányi Pál és kora. Tanulmányok a 20. századi magyar zene történetéből (1920-1966), Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2020 | | Kusz Veronika: "Tiszta volt az ég..." A kvart mint szövegfestő eszköz és a zenei identitás kifejezése Járdányi Pál műveiben., Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2020 | | Péteri Lóránt: Járdányi Pál az államszocializmusban és a forradalomban, Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2020 | | Laskai Anna: A karmester Dohnányi fogadtatása az 1920-as és 1930-as években Jemnitz Sándor és Tóth Aladár kritikáinak tükrében, Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2020 | | Dalos Anna: A Turultól a népdalig. A szélsőjobboldali mozgalmak és a zeneélet kapcsolatai (1938-1944), Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2020 | | Szabó Ferenc János: Maygar kortárs zene kottában, hanglemezen és rádiófelvételen (1920-1960), Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2020 | | Ozsvárt Viktória: A "korszak" kérdésére az egyes ember így vagy amúgy válaszol. Szabolcsi Bence és Vargyas Lajos zenetudományi vitái az 1950-es években, Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2020 | | Laskai Anna, Ozsvárt Viktória (szerk.): Dohnányi-tanulmányok 2021, Budapest, BTK ZTI, 2021 | | Dalos Anna: Prahács Margit műveinek annotált bibliográfiája, Budapest, a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2021 | | Dalos Anna: Túlélési stratégiák Trianon után. Bartók, Dohnányi, Kodály hármas útja, Dohnányi-tanulmányok, BTK ZTI, 2021 | | Kusz Veronika: A Dohnányi-ügy első hulláma (1945-1946), Dohnányi-tanulmányok, BTK ZTI, 2021 | | Laskai Anna: Dohnányi hangszerelései Schubert f-moll fantáziájából és a Moments musicaux zongoraciklusból, Dohnányi-tanulmányok, BTK ZTI, 2021 | | Laki Péter: Fischer Annie és a h-moll szonáta, Dohnányi-tanulmányok, BTK ZTI, 2021 | | Szabó Ferenc János: Az 1939-as Nemzetközi Eucharistikus Kongresszus hangfelvételei., Budapest, Országos Széchényi Könyvtár"Eritis mihi testes." Az 1938-s budapesti Nemzetközi Eucharistikus Kongresszus hangfelvételei./Sound Recordings of the 1938 Internati, 2021 | | Szabó Ferenc János: "Eritis mihi testes." Az 1938-s budapesti Nemzetközi Eucharistikus Kongresszus hangfelvételei./Sound Recordings of the 1938 International Eucharistic Congress, Budapest, Széchényi Könyvtár, 2021 | | Szabó Ferenc János: Elza Szamosi and Carmen, carmenabroad.org, 2021 | | Szabó Ferenc János: Keresztény egyházzenei hangfelvételek Magyarországon (1920-1948)., Magyar Egyházzene, 2021 | | Kusz Veronika: Dohnányi megvádolása a magyarországi és külföldi magyar nyelvű sajtóban 1945 és 1948 között, Magyar Zene, 2020 | | Kusz Veronika: Dohnányi és a magyar zenekamara., Magyar Zene, 2020 | | Ignácz Ádám (szerk.): A magyar populáris zene története(i). Források, módszerek, perspektívák, Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2020 | | Ignácz Ádám: A feldolgozások helye a magyar populáris zene történetében. A szovjetizált tánczenétől a koppintós zenekarokig, Budapest, Rózsavölgyi, A magyar populáris zene története(i): Források, módszerek, perspektívák, 2020 | | Dalos Anna: Veress Sándor elfeledett ifjúsága., Magyar Zene, 2021 | | Ozsvárt Viktória: Az 1950-es évek politikai ideológiájának hatása a magyar fuvolazenére, A 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2021 | | Szabó Ferenc János: Dohnányi Ernő előadóművészi diszkográfiája, Dohnányi-tanulmányok, BTK-ZTI, 2021 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
