 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
123883 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Varga-Jani Anna |
| magyar cím |
A fenomenológia ontológiai gyökerei |
| Angol cím |
The Ontological Roots of Phenomenology |
| magyar kulcsszavak |
fenomenológia, ontológia, hermeneutika |
| angol kulcsszavak |
Phenomenology, Ontology, Hermeneutics |
| megadott besorolás |
| Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Fenomenológia |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Filozófia Tanszék (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) |
| projekt kezdete |
2017-11-01 |
| projekt vége |
2020-10-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.219 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.10 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
"A fenomenológia ontológiai gyökerei" címen az ontológia értelmezésének fenomenológiai vonatkozásaira keresem a választ. Míg a husserli fenomenológia ontológia alatt az egyes tudományterületek ontológiáit érti és legfőbb ontológiaként a tudat ontológiáját tekinti, addig heideggeri értelemben ontológia alatt a hagyományos, történeti metafizikával való szakítást értjük. A ricoeur-i gondolkodás az ontológia fogalmát ismét tematizálja, és a husserli -- heideggeri fenomenológiai tradíció újraértelmezéséhez kapcsolja.
A kutatás célja, hogy az ontológiára irányuló fenomenológiai, hermeneutikai reflexiót tanulmányokkal is alátámasztva egységes módszertani kérdésfelvetés alá vesse, és az eredményeket egységes monográfia formájában fejtse ki.
Az ontológia kérdéskörének fenomenológiai tematizálásán keresztül a vizsgálódás első sorban az e problematikán keresztül megvalósuló egységes fenomenológiai -- hermeneutikai megértés kimutatására törekszik. Következő lépésben a husserli - heideggeri - ricoeuri gondolatmenet három pillérének a realitás-problematikában megmutatkozó módszertani törekvésére mutatunk rá, mely a fenomenológiai ontológia megalapozó szempontjaként mutatkozik meg a számunkra. Harmadik lépésként a Ricoeur által érvényesített etikai hermeneutikából kiindulva megvizsgáljuk azt a kérdést, hogy lehetséges-e a ricoeuri értelemben vett etikai aktusnak a korai fenomenológia számára pre-ontológiai vonatkozása.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás feltárandó problémája a fenomenológiatörténet alapvetően ontológiai vonatkozása. A kutatás kiinduló hipotézise szerint lehetséges a fenomenológia egységes vonatkozásáról beszélni, amelynek alappillérjét az ontológiára irányuló realitás kérdése alapozza meg. A kutatás három hipotézis kidolgozásában valósul meg:
1.) A korai fenomenológia ontológiára irányuló kérdésfeltevése és a heideggeri létre irányuló kérdésfeltevés vitathatatlan összefüggésben áll egymással.
2.) Ricoeur fenomenológiai hermeneutikája a realitásra irányuló módszertani kérdésen alapul.
3.) A realitásra irányuló fenomenológiai kérdésfelvetés lényegileg ontológiai kérdés. A harmadik hipotézis szintézist alkotva a realitásra irányuló kérdésfelvetés etikai alapjait vizsgálja.
E három kérdéskör hátterében a kutatás fő célkitűzése a hazai területen kevéssé kidolgozott, még kidolgozásra váró fenomenológiai - hermeneutikai tradíció összefüggéseinek monográfia szintű feltárása. Mindhárom hipotézishez 3-3 kérdéskörön keresztül közelítünk, amelyek mindegyike 2-2 alszempontot tesz a vizsgálat tárgyává.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A fenomenológiatörténet egyes szakaszait illetően mind nemzetközi, mind pedig a hazai kutatásban nagy érdeklődés mutatkozik a fenomenológia ontológiai vonatkozásának kidolgozására, mindeddig azonban nemigen született példa a fenomenológiatörténeten belüli egységes ontológiai kérdésfelvetésre abból a szempontból, hogy a realitás problémája miként teszi lehetővé az egységes ontológiai meghatározottságot. A kutatás alapértelmezettsége szerint éppen a realitásra irányuló ontológiai kérdésfeltevés teszi lehetővé a fenomenológiatörténeten belüli egységes fenomenológiai megközelítést.
A kutatás hazai vonatkozásának relevanciája a hermeneutika és fenomenológia közös módszertanát célzó magyar nyelvű monográfia, amely egyértelműsíti és kimondja ennek a két megközelítésmódnak a 20. századi filozófiatörténetben való egységes gondolkodási alapját.
A pályázat egyediségének tekinthető a fenomenológia és ontológia viszonyának a realitás problematikájában való vizsgálata, ahol is a realitás problematikája nem eredményként fogalmazódik meg, hanem abban a végső kérdésfelvetésben, hogy lehet-e a fenomenológia történetén belül egységes realitásról beszélnünk, azaz feltehető-e a fenomenológiatörténet közös ontológiai realitása.
A pályázat további erősségének tekinthető, hogy a szűken vett fenomenológiai irányú problémafelvetés általában vett filozófiai kérdésfelvetésként megragadva a filozófia és a társadalomtudományok, ill. az elméleti gondolkodás és a tárgyi tapasztalat összefüggéseire mutat rá.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
"A fenomenológia ontológiai gyökerei" címen az ontológia értelmezésének fenomenológiai vonatkozásaira keresem a választ. Az ontológia fogalmának nyelvi, logikai, teológiai és etikai aspektusai meghatározóak a tárgyi tapasztalat tudati leképeződése számára. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a realitás problémáján keresztül beszélhetünk-e a tárgyi tapasztalat azon egységes ontológiai vonatkozásáról, amely akár nyelvi vagy logikai, akár teológiai vagy etikai tekintetben közös világtapasztalatot tesz lehetővé.
Míg a realitás problémája a filozófiai gondolkodás alapproblémájának tekinthető, addig felvetődik a kérdés, lehet-e egyáltalán egységes realitásról beszélni akár egy filozófiatörténeti korszakon belül. A kutatás fő célja, hogy rámutasson arra a módszertani kölcsönhatásra, amelyen keresztül a tapasztalat ontológiai vonatkozása a tárgyi tapasztalat által megképződik, , tehát ehát arra a mozzanatra, ahogyan a tapasztalat realitásra irányuló reflexiója módszertanilag válik meghatározottá.
Kutatásom módszertani célkitűzése a 20. századi fenomenológiai áramlaton belüli módszertani kérdéskör körbejárása, a tapasztalat, annak tudati vonatkozása, és a realitás összefüggésének monográfia szintű fenomenológiai feltárása.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The project, entitled “The Ontological Roots of Phenomenology,” is dedicated to the phenomenological aspects of the understanding of ontology. While ontology, within Husserl’s phenomenology, consists of the ontologies of individual scientific disciplines, the main form of ontology being the ontology of consciousness; according to Heidegger’s understanding, ontology represents a radical departure from the traditional historical metaphysics. The notion of ontology again came to the fore in Ricoeur’s thinking by virtue of his re-interpretation of the phenomenological tradition of Husserl and Heidegger.
The aim of my research is to formulate a unified methodological approach to the phenomenological and hermeneutical reflections on ontology, resulting in a synthetic monograph supported by a series of papers.
First, the research on the phenomenological aspect of the problem of ontology aims at identifying a unified phenomenological and hermeneutical notion of understanding. As a second step, the project will demonstrate that the three pillars of Husserl’s, Heidegger’s, and Ricoeur’s thinking all rest on the problem of reality, which reveals itself as the main aspect of phenomenological ontology. The third step, based on the ethical hermeneutics proposed by Ricoeur, is dedicated to the investigation of the question as to whether the ethical act, in the Ricoeurian sense, could have a pre-ontological aspect for early phenomenology.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main problem addressed by the research study is the ontological aspect of the history of phenomenology. According to the initial hypothesis, it is possible to speak of a unified aspect in phenomenology based on the question of reality with regard to ontology. Three hypotheses are investigated in the course of the research:
(1) The question pertaining to ontology by early phenomenology is undeniably related to Heidegger’s question of being.
(2) Ricoeur’s phenomenological hermeneutics is also based on the methodical question concerning reality.
(3) The phenomenological question concerning reality is, in its essence, an ontological question. This third hypothesis constitutes a synthesis aiming at exploring the ethical foundations of the question concerning reality.
The main aim of the research, against the backdrop of these three fields of investigation, is to produce a monographic synthesis of the relationship between the phenomenological and hermeneutical traditions, which is still in need of investigation in Hungarian scholarship. All hypotheses are investigated in a threefold manner, each consisting of two parts.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
While the ontological aspect of phenomenology constitutes the focal point of both international and Hungarian research on the particular chapters of the history of phenomenology, no attempt has so far been made to formulate a unified ontological approach to the problem of reality that forms the unified ontological determination within the history of phenomenology. According to the basic conviction of the research, it is precisely the ontological question concerning reality that enables a unified phenomenological approach within the history of phenomenology.
The Hungarian relevance of the research is ensured by the planned Hungarian monograph on the common methodology of hermeneutics and phenomenology that unambiguously identifies the unified theoretical basis of these two currents of twentieth century history of philosophy.
The uniqueness of the research proposal is due to the investigation of the relationship between phenomenology and ontology within the framework of the problem of reality, where the question of reality is not the result of the investigation, but it is rather rooted in the ultimate question concerning the possibility of a unified notion of reality within the history of phenomenology, i.e. whether there is a common ontological reality of the history of phenomenology.
The further strength of the research proposal lies in the fact that the strictly phenomenological question, when regarded as a general philosophical question, concerns the relationship between philosophy and social sciences as well as between theoretic thinking and the context of objective experience.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The project, entitled “The Ontological Roots of Phenomenology,” investigates the phenomenological aspects of the understanding of ontology. The linguistic, logical, theological, and ethical facets of the notion of ontology are constitutive with regard to the conscious representations of objective experiences. The research aims to answer the question as to whether the objective experience, by virtue of the problem of reality, exhibits a unified ontological aspect that renders a shared experience of the world possible in linguistic, logical or even theological and ethical regards.
While the problem of reality is one of the fundamental theoretical problems of philosophy, it is far from being evident that there is a unified reality underlying a particular epoch of the history of philosophy. The main aim of the research is to identify the methodological interaction by virtue of which the ontological relation of experience is constituted in the objective experience, i.e. to the moment when the reflection on the reality of experience becomes determined methodologically.
Thus, in terms of methodology, the aim of my research is to explore the methodological chapters of twentieth century phenomenology, i.e. to phenomenologically explore the contexts of experience, its relationship to consciousness, and reality in a monographic form.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
