Az Osztrák-Magyar kelet-ázsiai expedíció és Xántus János gyűjteménye
Angol cím
The Austro-Hungarian East Asia Expedition and the Collection of János Xántus
magyar kulcsszavak
múzeológia, kultúrtörténet, néprajzi gyűjtés
angol kulcsszavak
museology, cultural history, ethnographic collection
megadott besorolás
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
70 %
Ortelius tudományág: Néprajz
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
30 %
zsűri
Kultúra
Kutatóhely
Gyűjteményi Főosztály (Néprajzi Múzeum)
projekt kezdete
2017-09-01
projekt vége
2020-09-30
aktuális összeg (MFt)
5.320
FTE (kutatóév egyenérték)
2.41
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Az elkövetkező években a Néprajzi Múzeum két fontos évfordulóhoz érkezik. Az 1868–1870-es osztrák-magyar kelet-ázsiai expedíció és a Néprajzi Múzeum 1872. évi megalapításának 150. évfordulójához. Ami ezt a két emblematikus eseményt összeköti, az Xántus János személye. Az ő szakmai tevékenységének, s főként gyűjteményeinek egyszerre átfogó és részletekbe menő kutatásával, feldolgozásával mind ez ideig adós a tudomány. Ennél fogva a kutatás két fő célnak kíván eleget tenni. Kéziratos és nyomatott formában rendelkezésre álló múzeumi dokumentumokból egy olyan digitális adatbázis létrehozása, ami egyfelől rekonstruálja Xántus eredeti gyűjteményét, másfelől pedig azt, hogy mi az, ami ma valamely hazai múzeumban fellelhető ebből a gyűjteményből. A kutatás másik fő célkitűzése, hogy alapvetően levéltári és múzeumi források, illetve korabeli sajtóhíradások alapján egyszerre átfogóan és részletesen tárja a szakmai közönség elé a kelet-ázsiai expedíció előzményeit, történetét, tudományos jelentőségét és szerepét a Néprajzi és az Iparművészeti Múzeum megalapításában.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kiegyezés utáni első magyar kormány látszólag minden előzmény nélkül azzal a feladattal rendelte az Osztrák-Magyar Monarchia kelet-ázsiai expedíciójához az Egyesült Államokból hazatért Xántus Jánost, hogy ’népismei’ (néprajzi, iparművészeti) tárgyakat és ismereteket gyűjtsön a Távol Keleten. A korabeli Nemzeti Múzeum néhány kisebb, javarészt ajándékképpen kapott antik és Európán kívüli tárgyegyüttestől eltekintve nem rendelkezett ilyen gyűjteményekkel, és a Magyarországon kívüli kulturális javak gyűjtését nem is tekintette feladatának. Mindezek ismeretében adódik a kérdés: a magyar kormányzat miért kívánt szakítani a korábbi gyakorlattal? Jelenlegi ismereteink szerint az ország kultúrpolitikáját ebben az időben meghatározó vezetőket döntésükben kettős cél vezérelte: ha politikailag nem is lehetséges, legalább kulturális értelemben vívja ki Magyarország egyenjogúságát az európai nemzetek között, továbbá olyan (mű)ipari, néprajzi gyűjtemény és ismeretanyag birtokába jusson, ami hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország gazdasági tekintetben képes legyen felzárkózni Ausztriához. Annak érdekében, hogy ezt a kiindulási hipotézist megerősítsük az alábbi kérdésekre kell választ találnunk: 1/ A kelet-ázsiai gyűjtemény beérkezése előtt a Nemzeti Múzeum pontosan milyen e tárgykörbe tartozó gyűjteményekkel rendelkezett? 2/ A korabeli kultúrpolitika alakítóit, mindenek előtt Eötvös Józsefet, Rómer Flórist, Pulszky Ferencet és Károlyt milyen célok vezérelték? 3/ A Xántus által összeállított gyűjtemény mennyiben felelt meg a kitűzött céloknak, továbbá hogyan járult hozzá két új múzeum megalapításához is?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatás egyfelől az írott dokumentumokból létrehozott digitális adatbázis révén a későbbi kutatás számára online módon, különböző szempontok szerint kereshetően teszi hozzáférhetővé Xántus János teljes kelet-ázsiai gyűjteményét, függetlenül attól, hogy annak egyes részei mely múzeumokban találhatók, másfelől bemutatja azt, hogy a kiegyezést követően a hazai kultúrpolitika irányítói milyen új, korábban nem létező szerepet szántak a hazai múzeumoknak annak érdekében, hogy Magyarország mind kulturális, mind gazdasági értelemben mindinkább felzárkózzon a nyugati országokhoz.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Az 1867-es kiegyezést követően színre lépő első magyar kormány azzal bízta meg az Osztrák-Magyar Monarchia kelet-ázsiai diplomáciai és kereskedelmi expedíciója mellé rendelt Xántus Jánost, aki nem sokkal korábban tért haza az Egyesült Államokból, hogy természetrajzi, néprajzi és iparművészeti tárgyakat, illetve adatokat gyűjtsön a Távol Keleten a hazai tudományos intézmények számára. Az ennek nyomán létrejött gyűjtemény vetette meg a Néprajzi és az Iparművészeti Múzeum alapját, ugyanakkor szét is szóródott különböző hazai közgyűjteményekben. Az azóta eltelt csaknem másfél évszázad ellenére a mai napig nem történt meg ennek gyűjtőútnak és az eredményeképpen létrejött gyűjteménynek az átfogó értékelése. Ennek a pályázatnak a keretében ezt az adósságot szándékozunk törleszteni azzal, hogy rekonstruáljuk Xántus egykori néprajzi, iparművészeti gyűjteményét, és bemutatjuk annak hozzájárulását a dualizmus kori Magyarország tudományos és kulturális életéhez, két fontos hazai múzeum megszületéséhez.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. In the forthcoming years the Museum of Ethnography will have two momentous anniversary: the 150th anniversary of the Austro-Hungarian East Asia Expedition between 1868-1870 and the foundation of the Museum of Ethnography in 1872. These two emblematic occurrences are connected through the personage of János Xántus. The science of today is still in debt with the comprehensive and extensive research on his professional activity and particularly on his collections. Therefore the research will perform two major aims: building a database from the handwritten and printed museological documents. These documents will make possible to reconstruct Xántus’ original collection and what is available now from this collection in Hungarian museums. On the other hand, mainly based on archival sources, it shows the antecedents, and history of the East Asia expedition, its scientific importance and role in the foundation of Museum of Ethnography and the Museum of Applied Arts.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. After the Austro-Hungarian Compromise of 1867 the first Hungarian government seemingly without any preliminaries delegated János Xántus who had only recently returned from emigration in America, to join the Austro-Hungarian East Asia Expedition departing at the end of 1868 to make natural science and ethnographic observations and to collect ’népismei’ (i.e. ethnographical and applied arts) materials. Non-Hungarian and ethnographical material was beyond the collecting scope of the Hungarian National Museum, the only public collection in Hungary that time. On the basis of the above we must put the question: why the Hungarian government wished to break with past practice? According to our present knowledge two major aims were marked out: József Eötvös the minister of culture of the first Hungarian government wanted the National Museum to catch up to similar museums in Western Europe, thereby contributing to the cultural and scientific emancipation of Hungary that had partially regained its independence. The other one was the development of the country’s (crafts)industry to pursue similar aims, and following Western examples. To confirm this hypothesis we have to answer following questions: 1/ What kind of non-European materials did the National Museum have before receiving the East Asia collection? 2/ What were the aims of the intellectuals influential in the cultural life of Hungary, first of all József Eötvös, Flóris Rómer, Ferenc and Károly Pulszky that time? 3/ To what extent did the collection by Xántus match up to the mentioned aims and how did it contribute to the foundation of two new museums as well?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Based on the research and the written documents an online digital database will be set up for further researches. Through this database the whole East Asia collection compiled by Xántus will be accessible regardless of its parts in which Hungarian museum are found. Moreover the research will show what role was given to the Hungarian museums for help Hungary to catch up to the Western European countries both cultural and economically as well.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. János Xántus was delegated by the first Hungarian government – after the Austro-Hungarian Compromise of 1867 – to the Austro-Hungarian East Asia diplomatic and trade expedition to make natural science and ethnographic observations and to collect ethnographical and applied art materials for the Hungarian scientific institutions. After return of the expedition were founded the Museum of Ethnography and the Museum of Applied Arts based on Xántus’ huge collection acquired in different Asian countries. At the same time parallel with the establishment of the mentioned museums Xántus’ collection scattered in various Hungarian public collections. Since then the comprehensive appraisal of this expedition and collection is still lacking. Within the frame of this research project we would like to reconstruct Xántus’ original ethographical and applied art collection and to show its contribution to the scientific and cultural life of Hungary during the period of dualism.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A benyújtott pályázatban az 1868-1870-es osztrák-magyar kelet-ázsiai expedícióval és az abban résztvevő Xántus János szerepével kapcsolatos források feltárását, és azok alapján egy, az expedíció előzményeit, lefolyását és eredményeit bemutató monográfia elkészítését és megjelentetését vállaltam.
A kutatás során egyértelművé vált, hogy a cél elérése érdekében szükséges annak feltárása és bemutatása is, ahogy Xántus Amerikában felkészült természetrajzi gyűjtővé vált, és ezen tapasztalatait felhasználva válhatott alkalmassá arra, hogy néprajzi gyűjtőként is megállja a helyét előbb Kelet-Ázsiában majd Magyarországon.
Mindez tükröződött a kutatás nyomán megszületett monográfiában (A gyűjtés rabszolgája. A múzeumalapító Xántus János és az osztrák-magyar kelet-ázsiai expedíció), ami így nem csak az osztrák-magyar kelet-ázsiai expedíciót és Xántus annak keretében végzett tevékenységét mutatja be, hanem kiterjed Xántus korábbi, 1852-1864 közötti amerikai munkásságára és a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának élén 1872 és 1894 között végzett tevékenységére is.
Megszületett a pályázatban ugyancsak vállalt honlap (http://www.xantus.neprajz.hu) is, ahova a témához kapcsolódó forrásokat és a kutatás során született adatbázisokat töltjük fel annak érdekében, hogy a későbbi kutatásokhoz szolgáljanak forrásként.
kutatási eredmények (angolul)
The research project had a dual purpose. On the one hand, to collect all archival sources related to the Austro-Hungarian East Asian expedition of 1868-1870 and the role of János Xántus, one of its participants, and on the other hand to publish a monograph on the antecedents, history and results of the expedition and the collecting activity of Xántus.
In the course of my research, it became clear that I can only achieve my goal if I also show how Xántus became a natural history collector in America between 1852-1864, and using this experience he become an ethnographic collector in East Asia.
Therefore, the monograph published as a result of the project (The Slave of the Collecting) not only presents the Austro-Hungarian East Asian Expedition, but also covers Xántus' previous American activities and his work as the head of the Ethnographic Department of the Hungarian National Museum between 1872 and 1894.
The website related to the project (http://www.xantus.neprajz.hu) was also completed. The documents uploaded there and the databases created during the research serve as a source for future research.
