 |
Többszintű projektek irányításának ágens alapú modellezése
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
123915 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Hegedűs Csaba |
| magyar cím |
Többszintű projektek irányításának ágens alapú modellezése |
| Angol cím |
Agent-based modelling of multi-level project management |
| magyar kulcsszavak |
projekt menedzsment, multiprojekt, program, ágensek, modellezés |
| angol kulcsszavak |
project management, multi-project, program, agents, modelling |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Ipari rendszerek |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
Menedzsment Intézet Kvantitatív Módszerek Intézeti Tanszék (Pannon Egyetem) |
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2020-11-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.219 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.15 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Többszintű projektek esetében fokozottan érvényes, hogy a menedzseléshez használt megközelítések és az egyes részprojektek közötti kommunikáció meghatározza, hogy mennyire képes megfelelni az idő, költség és minőség/tartalom követelményeknek vagy céloknak. A menedzser döntéshozatali szabályrendszerét ún. ágensekkel, a csoportos döntéshozatalt multi-ágensekkel modellezhetjük. A tervezett kutatás a korábbiaktól eltérően együttesen vizsgálja a hagyományos (változatlan célok, változtatható erőforrás/idő felhasználás) és az agilis (változatlan erőforrás/időkorlát, változtatható tevékenységek és logikai struktúra) projekt menedzsment felfogást a megrendelői igények, a rendelkezésre álló vagy szükséges erőforrások/idő változására való képességét, hatását a projekt portfólió szintjén. A kutatás célja, egy multi-ágens alapú keretrendszer kialakítása annak kiderítése, hogy milyen összefüggések vannak az alkalmazott menedzsment megközelítések, a projektstruktúra, a részprojektek (és ágensek) közötti kommunikáció, a központosítás mértéke és az eredményesség között. Az eredmények iránymutatást adhatnak azonos erőforrásokon osztozó multi-projektek, rákövetkezéssel megvalósuló projekteket tartalmazó programok/mega projektek, illetve nagy nemzetközi projekt portfóliók esetén is a felügyeleti és irányítási rendszer kidolgozására.
A kialakítandó keretrendszer pedig további kvantitatív multi-projekt menedzsment vizsgálatokhoz ad eszközöket, akár a multi-strukturális rendszerek vizsgálatára is továbbfejleszthető. A kutatásban érdeklődő hallgatók munkájára is számítok kapcsolódó TDK témák kiírásával.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése, hogy milyen eszközökkel, megközelítéssel célszerű egy többszintű projektet menedzselni. Milyen információt kell megosztani az egyes szinteken (tevékenységek, (rész)projektek, programok) belül, illetve azok között? Az egymással kapcsolatban lévő, átfedő részprojekteknél mely menedzsment megközelítést modellező ágensek tudnak jobban megfelelni a korlátoknak és célkitűzéseknek? Mennyire szabad a részprojektek önszerveződésére alapozni? Milyen jellemzők befolyásolják a projektek, projektportfóliók kivitelezhetőségét a legjobban?
Az előfeltevésem az, hogy a hagyományos és az agilis projekt menedzsment technikák kombinációjának alkalmazásával, valamint a logikailag egybefüggő részek egy ágens alá rendelésével biztosítható a legjobban a globális (portfólió szintű) eredményesség. Feltételezem, hogy míg egyedi projekteknél az alkalmazott menedzsment megközelítés, addig a nagy projektportfóliók esetében a struktúra lesz a leginkább meghatározó a végeredményre.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A korábbi projektekkel foglalkozó kutatásokhoz képest az itt javasolt vizsgálat több, alapfelfogásában is különböző projekt menedzsment eszközt (hagyományos és agilis módszerek) is felhasznál. Ezeket a megközelítéseket nemcsak egyedi projekt, hanem többszintű projekt portfólió környezetben is teszteli és értékeli.
Egy olyan keretrendszer kerül kialakításra, amely multi és megaprojektek kvantitatív modellezésére lesz alkalmas. A modell felhasználható lesz projektek érzékenységének, az irányítási módszerek működésének és hatásainak vizsgálatára: A modell alkalmazásával vizsgálható, hogy mennyi információt kell az egyes projekteknek egymással megosztani. Megmutatja, hogy mikor melyik megközelítést célszerű használni az egyes projektek menedzselésére. Megmutatja, hogy az egyes portfóliók mely kockázati hatásokra lesznek érzékenyebbek, milyen módon kell a változásokra (a célokban, korlátokban) reagálni a fentiek (megosztott információk, alkalmazott módszerek) változtatásával. Így alkalmas lehet a projektek kiválasztásának elősegítésére, egy portfólió összeállításában, hogy a megvalósíthatóságot és a robosztusságot biztosítsuk. Ezzel mind a pályázati kiírásnál mind a nyomon követésnél és elszámolásnál segítséget nyújthat a projekt finanszírozójának. A keretrendszer új projekt menedzsment elvek, módszerek tesztelésére, tudományos megalapozására nyithat lehetőséget a későbbiekben.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Nemzetközi, állami és magán szervezetek egyszerre több projektet is működtethetnek, amelyek valamilyen módon kapcsolatban vannak egymással, azonos személyeket alkalmaznak, azonos forrásokon, alapanyagokon osztoznak vagy az egyik végeredményét a másik használja fel. Ezeket a projekteket több különböző szinten – egyesével külön-külön, együttesen összefogva – lehet és kell a finanszírozónak közvetve vagy közvetlenül felügyelnie és irányítania. A kutatás célja számítógépes modellezéssel annak kiderítése, hogy milyen irányítási módszerek működhetnek hatékonyan egy sok projektet tartalmazó projekt portfóliónak. A következő kérdésekre keressük a válaszokat:
Milyen szinten és milyen információkat kell kérni, illetve adni az egyes résztvevőknek? Ha a költségek, szükséges erőforrások vagy felhasználandó idő túllépné a rendelkezésre álló kereteket, akkor milyen módszerrel kell az egyes projekteken változtatni? A változtatási módok hogyan egyeztethetőek össze a (rész)projektek között, hogy a portfólió eredeti célját ne veszélyeztessék? Függenek-e ezek a módszerek a portfólió struktúrájától (a párhuzamosan futó tevékenységek/projektek számától, egymásra utaltságától)?
Az eredmények alapján javaslatok dolgozhatóak ki a finanszírozó számára a projekt portfóliók összeállítására, az alkalmazott ellenőrzési és irányítási módszerekre vonatkozóan az egyes kockázati tényezők figyelembe vételével.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In a multi-level project structure the interaction and communication among the projects and the applied management approaches influence excessively the capability of achieving the goals and agreeing the constraints regarding time, cost, resources and quality. The managerial decision making can be modelled with agents, and the group decision making with multi-agent system. Novelty of the here proposed research is that the effects are studied on project portfolio level by concurrent study of classical (fixed goals, changeable time, resource demand) and agile (fixed time/resource demand, flexible logical structure) approaches regarding their capability to adapt to the changes in the customers’ demand and/or in the available/required time, cost and resources. The aim of the research is to create a multi-agent based framework to investigate the connection the applied management approaches, the project structure, the communication of agents/subprojects and the degree of supervision to the effectiveness. Is it possible to propose more effective management, communication methods or approaches on the basis of project properties? The answers can give guidance to the development of supervision and management systems for multi-projects that share the resources, programs or mega projects that contain logical dependencies, and big international project portfolios.
The proposed framework can support further quantitative multi-level project studies by providing research tools, and can be extended to model multi-structural systems. Students’ involvement in the research is anticipated.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main goal of the research is to specify the most adequate approaches and methods to manage and coordinate multi-level projects. What kind of information needs to be shared on each level [task, (sub)project, portfolio] and between them? Which management approach (modelled by agent) can better answer the challenges posed by the constraints and objectives if there are connecting and overlapping subprojects? What degree of self-coordination is desired between the subprojects? Which attribute of a project portfolio is the most influential to the feasibility?
According to my assumption best way to achieve a global (portfolio-level) feasibility is the application of a combination of traditional and agile project management techniques, and assign agents to each intra-dependent unit, that are logically independent from each other. I assume that for single projects the applied management approach, for project portfolios the structure will be the most crucial attribute that determines the feasibility.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In contrast to previous project management and scheduling studies the proposed research uses methods that belong two different (traditional and agile) approaches. These approaches will be tested and evaluated not only on single projects, but on multi-level project portfolios.
This novel framework will be applicable to model management of multi and mega projects. It will be capable to study the sensitivity of the projects/portfolios according to their structure or the employed management methods. With the proposed model different coordinating and management approaches can be examined and adequate methods selected to specific cases. It shows which perturbations have the greatest effect on different kinds of portfolios, and which management approach is the most adequate to mitigate the risks. This feature could make this framework able to help the selection of projects to compile a more robust and feasible portfolio, and it can assist the fund-holder in the specification of tracking and supervising techniques. Further on, the framework also may be extended to scientifically support the development and test of new project management or scheduling methods.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
International, governmental and private organisations may operate more projects simultaneously. These projects can be connected to each other in several ways, they may employ the same people, share same resources, or one may use the others’ output as an input. Each of these projects or groups of them need to be supervised and managed directly or indirectly on different levels by the fund-holder. The aim of this research is to reveal by application of computer modelling, what coordinating and management methods work effectively in a large-scale multi-level project portfolio. The following questions need to be answered: What information needs to be requested or shared on each level of the project portfolio? If the costs, used resources, required time seem to exceed the available supplies, then what methods need to be employed to modify the projects? How these modifications can stay consistent with the original scope of the project portfolio? Does the applicability of these managing methods depend on the structure of the portfolio, on the number of parallel tasks or projects, or on the interdependence of the tasks/projects?
On the basis of the research results recommendations can be formed to the fund-holder for the project selection, portfolio compilation and coordination, considering the sensitivity of the portfolio to different risk factors.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
