A területhasználat hatása a talajtakaró szerves széntelítettségére  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
123953
típus K
Vezető kutató Jakab Gergely
magyar cím A területhasználat hatása a talajtakaró szerves széntelítettségére
Angol cím Landuse affected organic carbon saturation of the pedosphere
magyar kulcsszavak Szerves talajszén, talaj szervesanyag, szén megkötődés, területhasználat
angol kulcsszavak Soil organic carbon, soil organic matter, carbon sequestration, landscape structure
megadott besorolás
Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium)100 %
Ortelius tudományág: Földrajz
zsűri Földtudományok 2
Kutatóhely Földrajztudományi Intézet (HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Filep Tibor
Kovács József
Madarász Balázs
Németh Tibor
Ringer Marianna
Szabó Judit Alexandra
Szalai Zoltán
Ujházy Noémi
Zacháry Dóra
projekt kezdete 2017-12-01
projekt vége 2022-11-30
aktuális összeg (MFt) 16.432
FTE (kutatóév egyenérték) 14.30
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A pedoszféra kb. háromszor annyi szenet tartalmaz (2500 Pg), mint az atmoszféra (800 Pg), holott a talajok ennél jóval nagyobb mennyiségű szén megkötésére is képesek lennének, ami a légköri széndioxid mennyiségének csökkenését okozná. Az ásványi talajokban potenciálisan megköthető szén mennyisége a talaj textúrájától és a területhasználat módjától függ. A kutatás célja, hogy
• meghatározza eltérő textúrájú talajok lehetséges és aktuális szénmegkötését,
• tisztázza a területhasználat és az ásványos összetétel szerepét a talaj széntelítettségében,
• azonosítsa és hasznosítsa a kihasználatlan szénmegkötési lehetőségeket.
Magyarország jellemző tájtípusain a művelésmódok figyelembevételével reprezentatívan mintázunk a felső 30cm-es talajréteget. A maximális széntelítettség meghatározásához nem erodált, hosszú idő óta bolygatatlan gyep és erdő területeket használunk referenciaként. Az ezektől eltérő hasznosítású területek, ill. szántók feltalajainak széntartalmát e referenciákhoz viszonyítjuk. A mintavétel során mind talajszövet, mind ásványos összetétel tekintetében lefedjük hazánk jellemző feltalajait (kb. 100 mintavételi hely). A vizsgált táj/talajtípus ásványi fázisához hozzárendeljük a szerves anyag összetételét is miáltal a szénkörforgalom dinamikájára is következtetni tudunk. A szerves anyagok talajbeli mobilizációját (mineralizáció és migráció) laboratóriumi kísérletekkel modellezzük és meghatározzuk az ásványi fázis szerepét a folyamatokban. Az eredményeket összegezve talaj- táj- és területhasználat vonatkozásában meghatározzuk azokat a pontokat, ahol minimális beavatkozással jelentős mennyiségű szénmegkötés lenne elérhető.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A pedoszféra a Föld egyik legfontosabb szénkészlete, amely jelentősen meghaladja az atomoszféra és a bioszféra szénkészletének együttes mennyiségét. Az elmúlt évszázadban az emberi hatások (a területhasználat megváltozása) jelentősen csökkentették a talajtakaróban szerves formában megkötött szén mennyiségét.
A talajtakaró szénmegkötő képessége alapvetően az ásványi szemcsék méreteloszlásától, azaz a talaj textúrájától függ. A szemcseméret eloszlás által meghatározott maximális (elvi) szénmegkötő képesség napjainkban kihasználatlan, így a talaj szervesszén készletének növelésével a légköri széndioxid koncentráció (ill. növekedésének üteme) csökkenthető lehet, de a talajok termékenysége, vízgazdálkodása és erózióval szembeni állékonysága is nagyságrendekkel javítható.
Jelen kutatás arra keresi a választ, hogy a területhasználat szerkezetének megváltoztatásával hogyan növelhető a talajok legfelső, potenciálisan művelhető részében a megkötött szén mennyisége? Ezen belül:
• Az eltérő tájtípusok talajaiban mekkora a maximális szénlekötési potenciál, ill. ennek mekkora hányada kihasznált?
• A szemcseméret eloszlás és az ásványi fázis minősége milyen módon befolyásolja a talaj szénmegkötő képességét?
• Mekkora ill. milyen környezeti változókhoz kötődik a kihasználatlan potenciál?
• Mely tájtípusok és területhasználati módok feltalajain lehet a legkisebb ráfordítással a legnagyobb szervesszén-tartalom növekedést elérni?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A légköri széndioxid koncentráció emelkedése és a globális felmelegedés közötti kapcsolat a tudományos közélet által általánosan elfogatott. A hatás mérséklésére az energiahordozókból származó kibocsátás csökkentésére fókuszálnak. Az elmúlt évszázadokban a területhasználat megváltozása, ezen belül is a szántott területek arányának emelkedése és különösen a mezőgazdaság belterjesebbé válása miatt a pedoszféra széntartalma is jelentősen csökkent. Az egyik legjelentősebb földi szénkészlet széntartalmának drasztikus lecsökkenése így szintén szerepet játszik a légköri széndioxid szint emelkedésében. (A pedoszféra, még ebben a degradált állapotában is több ezer gigatonna szenet tartalmaz, ami jelentősen meghaladja az atmoszféra és a bioszféra együttes szénkészletét.) A pedoszféra globális értelemben és jelen állapotában véve is jelentős többlet szén megkötésére és tárolására képes.
A szén megkötődése a növényi asszimiláción alapuló folyamat-együttes. A talajba kerülő holt szervesanyagok egy része széndioxiddá, vízzé és egyéb szervetlen molekulákká bomlik (mineralizálódik), más részük változatos összetételű, stabil, holt szervesanyaggá alakul. Ezen anyagok a talaj ásványi fázisához kötődve, hosszú távon, szerves formában raktározódnak. A talajban megköthető szén mennyisége így két alaptényezőre vezethető vissza: az ásványi fázis méreteloszlása és minősége (amely meghatározza a megköthető szén maximális mennyiségét) és a területhasználat (amely meghatározza a talajba kerülő szén mennyiségét és a veszteségeket). A növények által a talajba szállított szerves szén passzív módon távozik a légkörből, vagyis a legtöbb mesterséges eljárással szemben nem igényel külső energiaforrást.
A pedoszféra szerves szén telítetlenségének mértéke és területi diverzitása jelenleg nem pontosan ismert, pillanatnyilag is a kutatások élvonalba tartozik. Programjavaslatunk magyarországi kitekintéssel kíván hozzájárulni a pedoszféra potenciális szerves szénmegkötő képességének meghatározásához. Eredményeink alapján azonosíthatóvá válnak a legkisebb befektetéssel legnagyobb pótlólagos szénlekötést ígérő lehetőségek és helyszínek, így minimális művelésváltással jelentősen növelhetjük talajaink szénkészletét és termékenységét.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A növények a levegőből saját testükbe építik a szenet amely a növények pusztulása után a talajba kerül és humuszosodni kezd. E folyamat természetes úton, külső beavatkozás nélkül képes jelentős mennyiségű szenet juttatni a légkörből a talajba. Napjainkra a talajok széntartalma jelentősen lecsökkent, ami hozzájárult a légkör széndioxid tartalmának emelkedéséhez, így a klímaváltozáshoz is. Kutatásunk során Magyarország jellemző tájainak talajain vizsgáljuk a pillanatnyilag megkötött és a potenciálisan megköthető szervesszén mennyiségét. A talajban megköthető, maximális szénmennyiséget természetes erdőben határozzuk meg, ahol hosszú ideje a növényi maradványok egésze a talajba kerül. Az ettől eltérő területhasználat hatásának mérésére adott talajt többféle művelés (szántó, gyep stb.) alatt is vizsgálunk, hogy megállapítsuk a hiányzó szénmennyiséget az erdő talajához viszonyítva. Az egyes talajok szerves anyag tartalma mellett annak összetétele alapján következtetünk a keletkezés körülményeire (talajba került növények kora, összetétele, lebomlásuk üteme és mértéke), ill. a veszteségek okaira. Laboratóriumi kísérletekben modellezzük a talaj szénkészletét leginkább csökkentő hatásokat (lebomlás, kimosódás). Az eltérő anyagú talajokban mérjük a mikroorganizmusok által lebontott szerves anyag mennyiségét és összetételét. Az eredmények alapján becsüljük Magyarország jellemző tájainak talajaiban a jelenlegi szén mennyiségét és meghatározzuk a pótlólagosan eltárolható mennyiséget is. Végül azonosítjuk azokat a területeket, ahol minimális beavatkozással nagy mennyiségű szenet juttathatnánk a talajba, ezzel egyidejűleg javítva annak tulajdonságait és csökkentve a légkör széntartalmát.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
However, soil contains three times higher carbon amount (2500 Pg), than the atmosphere (800 Pg), the capacity of soil to sequester carbon could be much greater, which could lead to efficient CO2 removal from the atmosphere. The amount of the potentially sequestered carbon depends on the soil texture and land use parameters. The objectives of our research are the following:
• to determine the potential and actual carbon sequestration of different textured soils
• to clarify the role of land use and mineralogical composition on soil carbon saturation
• to identify and utilize the unused carbon sequestration potentials
The uppermost soil layers of the specific landscape types of Hungary are to be sampled according to the cultivation methods (~ 100 sites). Non eroded grassland and forest soils are to be used as reference to calculate the maximum carbon sequestration value. These references are to be used for the carbon sequestration calculations of those differentially cultivated soils which are characterized by another type of land use. The mineralogical composition and soil organic matter compound are to be determined in each soil sample in order to estimate the dynamics of the local carbon cycle. Mobilization processes of the soil organic matter (mineralization and migration) are to be modeled in batch scale investigations in order to determine the role of mineralogical composition. Comparing the results of the diagnostic study and the dynamic measurements, those potential landscape and land use sites are to be designated, where significant amount of carbon sequestration in the soil would be available with minimal intervention.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The pedosphere is one of the most important carbon reservoirs of the Earth, which significantly exceeds the total quantity of the carbon stocks of the atmosphere and the biosphere. Over the past century the human impacts (land use changes) have significantly reduced the amount of organically bound carbon in the pedosphere. The carbon sequestration potential of the pedosphere is fundamentally dependent on the particle size distribution of the minerals, which is the texture of the soils. The maximum (theoretical) carbon sequestration capacity determined by the particle size distribution is unused nowadays, therefore with the increase in the amount of the soil organic carbon, the decrease in the atmospheric CO2 concentration (and its rate of growth) can be achieved, moreover, the fertility, water management and stability against erosion of the soils can be improved radically. This research seeks to answer the question that how is it possible to increase the amount of sequestered carbon in the uppermost, potentially tilled soil layers by changing land use structure? More particularly:
• How much carbon can be potentially sequestered in the soils of different landscape types, and what is the actual saturation rate?
• How do texture and the quality of the mineral phase influence the carbon sequestration potential?
• How does the actual land use influence the amount of soil carbon saturation?
• How much is the unused potential and which environmental parameters do affect its actual value?
• Which landscape and land use types have the most economically effective potential for additional carbon sequestration?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The connection between the atmospheric CO2 concentration growth and the global warming is generally accepted. The use of fossil fuels is considered to be the primary reason for the increase, therefore interventions primarily focus on reducing the emissions from energy sources. In the past centuries the C content of the pedosphere has been drastically decreased due to the land use change and particularly because agriculture becomes more intensive. Therefore the drastic decrease also plays a significant role in the increase of the atmospheric CO2 level. (The pedosphere, also in this degraded stage, contains 2500 gigatons C, which is significantly higher than the total C stocks of the atmosphere and biosphere.) The pedosphere – globally and also actually – has the capacity to sequester significant amount of excess carbon. Carbon sequestration is a combination of processes based on plant assimilation. A portion of the plant residuals fallen into the soil is degraded into CO2, water and other inorganic molecules, whereas another portion of them is transformed into different compositional, stabile organic matter. These materials are stored in organic forms bonding with the mineral phases of the soil for a long time. Therefore the amount of potentially sequestered carbon of soil can be related into two factors: the quality -composition and size distribution- of the mineral phase (which determines the maximum amount of the potentially sequestered carbon) and the land use (which determines the amount of organic C can reach the soil and the C loss based on tillage). Organic C input to the soils by photosynthesis is a passive way of C mitigation in the atmosphere therefore beyond the sunlight there is no additional energy source is needed. The organic C deficit and its regional diversity of the pedosphere is not exactly known, currently it is at the front of the research. Our proposal aims to determinate the potential organic C capacity of the pedosphere within Hungary. Based on our results those potentials and locations which provide the highest additional carbon sequestration with minimum investment can be identified, therefore the carbon stock and fertility of our soils will be increased with minimum land use change.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Plants extract Carbon (C) from the atmosphere to construct their body that shall be fallen and sunk into the soil entering the humification process. This transport process can pump C from the atmosphere to the soil in a natural way without artificial energy need. C content of soils has been drastically decreased in the last centuries, contributing to the atmospheric CO2 level growth. In our study we analyze the actually and the potentially sequestered amount of C of the soils of typical landscapes in Hungary. Soils under forests are to be used as references of maximum C content since there has been a continuous high organic matter input for ages. Altering landscape and land use soils are to be investigated in order to determine missing C content compared to the reference forest. Besides the organic C content, the properties of the local carbon cycle (the age, composition and the degradation time and extent, of the plant residuals) can be inferred based on organic matter compound. Most important soil C mitigating effects (mineralization and leaching) are to be modeled in laboratory investigations. Organic matter components decomposed by microbes will be monitored and analyzed on soils formed on various materials. Based on our results the C content saturation of the pedosphere of Hungary is to be estimated and its growing potentials are to be specified. Finally, those sites are to be identified where minimal land use change can insert significant amount of C into the soil, which simultaneously improves the soil properties and decreases the C content of the atmosphere.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A legfelső, potenciálisan művelt talajréteg maximális szerveszén (SOC) tároló képessége nem csak a területhasználat és a fizikai-kémiai, hanem éghajlati és domborzati tulajdonságok függvénye is. SOC telítettnek tekintettünk minden hosszútávon erdővel borított feltalajt. A munka során a TIM szelvények adatait elemeztük. Az erdő pontok SOC tartalom különbségeit a fenti talaj és környezeti változókkal magyaráztuk. Négy eltérő környezeti típust határoztunk meg melyeken belül eltérő pedotranszfer függvényekkel becsültük a potenciális SOC telítettséget. Hazánk meghatározó területein (~80%) a feltalaj SOC telítetlen. A legnagyobb deficitet a jó adottságú, magasabb SOC tartalmú területeken találtuk. Következésképpen e területeken lehetne leghatékonyabban addicionális szervesanyagot eltárolni a talajban. Habár a legnagyobb SOC növekedést erdősítéssel vagy gyepesítéssel érhetjük el, a gazdasági racionalitás a szántóterületek mennyiségének megtartása. Azonban e területeken is jelentős SOC tartalom növekedést érhetünk el a talajművelés intenzitásának csökkentésével már évtizedes időtávon is. A növekmény nem elsősorban a talaj mobil szén raktárát gyarapítja, hanem hosszabb távon is megőrződik. A megkötődésben a texturán túl az illitnek és az Al oxidoknak van kitüntetett szerepe. A pótlólagosan eltárolt SOC összetételében nem találtunk trendet az aromás és alifás alkotók kötésmechanizmusában. A talajerózió az aggregátumok roncsolásán keresztül befolyásolja a talaj szénraktározását.
kutatási eredmények (angolul)
Soil organic carbon (SOC) storage capacity of the potentially tilled uppermost layer is a complex function of land use, soil properties, climate, and topography. Our approach is based on the Hungarian soil monitoring (SIMS) profiles. We presumed the topsoil SOC saturated under each permanent forest. The above-mentioned soil- and environmental conditions explained the differences among the SOC contents of the woods. We identified four environmental types in which various pedotransfer functions predicted SOC saturation. The results indicated a SOC deficit in large parts of the country (~80%). The highest deficit was predicted for the fertile areas with moderate SOC concentration. Accordingly, these areas are suitable for practical additional SOC storage. Even though the biggest SOC gain would be related to afforestation, keeping the size of croplands is an economic necessity. On the other hand, considerable SOC increase is available by applying reduced- or no-tillage systems even within decades. The SOC surplus is stored both by the mobile and stable pools, thus is long-term carbon sequestration. Beyond the texture, the illite and Al-oxides content are highlighted in the organic mineral interactions. The SOC surplus showed contradictory results in terms of composition between the pools. Soil erosion via aggregate breakdown is an important effector in SOC redistribution and release.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=123953
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Rieder, A., Madarász, B., Szabó, JA., Zachary, D., Vancsik A., Ringer, M., Szalai, Z., Jakab, G.: Soil Organic Matter Alteration Velocity due to Land-Use Change: A Case Study under Conservation Agriculture, Sustainability, 10, 943; doi:10.3390/su10040943, 2018
Jakab, G, Rásó, J, Zacháry, D, Szabó, J, Ringer, M, Vancsik A, Madarász B, Szalai, Z.: Potential SOC saturation of typical native soils of the Carpathian Basin, Geophysical Research Abstracts Vol. 20, EGU2018-12060, 2018
Jakab, G, Rieder, A, Madarász, B, Zacháry, D, Szabó, J, Vancsik, A, Ringer, M, Szalai, Z.: Response time of soil organic matter alteration triggered by land use changes, Geophysical Research Abstracts Vol. 20, EGU2018-12286, 2018
Jakab, G, Rásó, J, Szabó, J, Ringer, M, Újházy N, Madarász B, Szalai, Z.: Kárpát-medencei talajok szerveszén telítettségének változása, Bakacsi, Zs; Kovács, Zs; Koós, S (szerk.): Talajtani Vándorgyűlés: Absztrakt és program füzet : Talajhasználat - funkcióképesség Pécs p. 91., 2018
Jakab Gergely, Szabó Judit, Király Csilla, Filep Tibor, Hofmann Eszter Szalai Zoltán: A talaj alkotóelemeinek frakcionációja a kérgesedés során, Talajtani Vándorgyűlés: Absztrakt és program füzet : Talajhasználat - funkcióképesség Pécs p. 106., 2018
Jakab, G ; Filep, T ; Király, Cs ; Madarász, B ; Zacháry, D ; Ringer, M ; Vancsik, A ; Gáspár, L ; Szalai, Z: Differences in mineral phase associated soil organic matter composition due to varying tillage intensity, AGRONOMY 9 : 11 Paper: 9110700 , 12 p., 2019
Jakab, G ; Zacháry, D ; Király, Cs ; Filep, T ; Vancsik, A ; Ringer, M ; Madarász, B ; Szalai, Z: Rapid changes in soil organic matter composition due to shifting to conservation tillage, Understanding soil interfacial reactions for sustainable soil management and climatic change mitigation : 8th International Symposium on Interactions of Soil Minerals wit, 2019
Jakab, G ; Dobos, E ; Madarász, B ; Szalai, Z ; Szabó, J A: Spatial and temporal changes in infiltration and aggregate stability: a case study of a subhumid irrigated cropland, WATER 11 : 5 Paper: 876, 2019
Jakab, G ; Vancsik, A V ; Szabó, L ; Madarász, B ; Filep, T ; Szalai, Z: Tillage-induced changes in dissolved organic matter composition of soil porewater and runoff, GEOPHYSICAL RESEARCH ABSTRACTS 21 Paper: EGU2019-7114, 2019
Ringer, M ; Filep, T ; Jakab, G ; Király, Cs ; Vancsik, A ; Zacháry, D ; Balázs, R ; Szalai, Z: Patterns and correlations of iron distribution and SOM quality in a hydromorphic soil, Understanding soil interfacial reactions for sustainable soil management and climatic change mitigation : 8th International Symposium on Interactions of Soil Minerals wi, 2019
Vancsik, A ; Filep, T ; Jakab, G ; Madarász, B ; Gáspár, L ; Szabó, L ; Zacháry, D ; Király, Cs ; Szalai, Z: Spectrofluorometric characterization of alkali-extractable soil organic matter : the application of emission excitation matrix spectroscopy, fluorescent and UV-VIS indice, Understanding soil interfacial reactions for sustainable soil management and climatic change mitigation : 8th International Symposium on Interactions of Soil Minerals wit, 2019
Zacháry, D ; Filep, T ; Balázs, R ; Király, Cs ; Ringer, M ; Jakab, G: The role of clay mineral composition in the stabilization of SOM in soils under forest in Hungary, Understanding soil interfacial reactions for sustainable soil management and climatic change mitigation : 8th International Symposium on Interactions of Soil Minerals wit, 2019
Vancsik, A ; Filep, T ; Jakab, G ; Madarász, B ; Gáspár, L ; Szabó, L ; Király, Cs ; Kondor, A Cs ; Szalai, Z: Application of Emission Excitation Matrix spectroscopy and fluorescent indices for characterization of soil organic matter, GEOPHYSICAL RESEARCH ABSTRACTS 21 Paper: EGU2019-16108, 2019
Zacháry D.: Applications of stable carbon isotopes in soil science with special attention to natural 13C abundance approach, Hungarian Geographical Bulletin 68. 2019 (1) 3–19., 2019
Zacháry Dóra, Jakab Gergely, Filep Tibor, Balázs Réka, Szalai Zoltán: The role of mineral composition regulating the turnover of organic matter in 13 forest soils from Hungary, EGU General Assembly 2020 EGU2020-5314, 2020
Jakab G, Filep T, Király Cs, Madarász B, Zacháry D, Ringer M, Vancsik A, Masoudi M, Szalai Z.: Characterizing soil organic matter differences among extracts and the solid phase – the role of conservation tillage, EGU General Assembly 2020 EGU2020-6997, 2020
Szalai Z, Ujházy N, Vancsik A, Hallabi A, Jakab G, Filep T, Borsodi A, Megyes M, Király Cs, Szabó L, Árendás T, Márialigeti K.: The impact of fertilization regime and land use change on the SOM after 60 years of maize cropping, EGU General Assembly 2020 EGU2020-19887, 2020
Szabó, J.A.; Centeri, C.; Keller, B.; Hatvani, I.G.; Szalai, Z.; Dobos, E.; Jakab, G.: The Use of Various Rainfall Simulators in the Determination of the Driving Forces of Changes in Sediment Concentration and Clay Enrichment., Water, 12(10), 2856., 2020
Szabó J, Király Cs, Karlik M, Tóth A, Szalai Z, Jakab G.: Rare earth oxide tracking coupled with 3D soil surface modelling: an opportunity to study small-scale soil redistribution, Journal of Soils and Sediments 20, 2405–2417, 2020
Zacháry D, Filep T, Jakab G, Molnár M, Kertész T, Király Cs, Hegyi I, Gáspár L, Szalai Z.: Carbon Isotope Measurements to Determine the Turnover of Soil Organic Matter Fractions in a Temperate Forest Soil, Agronomy 2020, 10(12), 1944, 2020
Phan, Thi Thanh Nhan ; Jakab, G ; Ujházy, N ; Szalai, Z.: The influence of fertilization on soil organic matter compositions in a cultivated topsoil using FTIR spectroscopy, Rončák, P; Botyanszká, L (szerk.) Transport of water, chemicals and energy in the soil - plant - atmosphere system in conditions of the climate variability : book of abst, 2021
Al-Graiti, Th ; Jakab, G ; Szalai, Z.: Dissolved organic carbon and soil porosity : how cultivation systems impact concentration and implication for land use., Rončák, P; Botyanszká, L (szerk.) Transport of water, chemicals and energy in the soil - plant - atmosphere system in conditions of the climate variability : book of abst, 2021
Szatmári, G ; Pásztor, L ; Szalai, Z ; Jakab, G.: Organic carbon saturation pattern in the topsoils of Hungary and the potential to increase., Rončák, P; Botyanszká, L (szerk.) Transport of water, chemicals and energy in the soil - plant - atmosphere system in conditions of the climate variability : book of abst, 2021
Madarász, B; Jakab, G ; Szalai, Z ; Juhos, K ; Kotroczó, Zs ; Tóth, A ; Ladányi, M.: Long-term effects of conservation tillage on soil erosion in Central Europe: A random forest-based approach, SOIL & TILLAGE RESEARCH 209 Paper: 104959, 2021
Szalai, Z, Ringer, M, Nemeth, T, Sipos, P, Perenyi, K, Pekker, P, Balazs, R, Vancsik, AV, Zachary, D, Szabo, L, Filep, T, Varga, G, Jakab, G: Accelerated soil development due to seasonal water-saturation under hydric conditions, GEODERMA 401 Paper: 115328, 2021
Jakab, G, Vancsik, A, Filep, T, Madarász, B, Zacháry, D, Ringer, M, Ujházy N, Szalai, Z.: Soil organic matter characterisation using alkali and water extraction, and its relation to soil properties, Geoderma Regional, 2021
Jakab, G, Rásó, J, Szabó, J, Ringer, M, Újházy N, Madarász B, Szalai, Z.: Kárpát-medencei talajok szervesszén telítettségének változása, Bakacsi, Zs; Kovács, Zs; Koós, S (szerk.): Talajtani Vándorgyűlés: Absztrakt és program füzet : Talajhasználat - funkcióképesség Pécs p. 91., 2018
Jakab, G; Madarász, B; Masoudi, M; Karlik, M; Király, Cs, Zacháry, D; Filep, T; Dekemati, I; Centeri, Cs; Al-Graiti, Th; Szalai, Z: Soil organic matter gain by reduced tillage intensity: Storage, pools, and chemical composition, Soil and Tillage Research DOI: 10.1016/j.still.2022.105584, 2023
Zacháry Dóra: AZ ÁSVÁNYI FÁZIS HATÁSA A TALAJ SZERVESSZÉN FORGALMÁRA, ELTE TTK, Földtudományi Doktori Iskola, Földrajz-Meteorológia Program, 2019
Zacháry Dóra, Filep Tibor, Jakab Gergely, Ringer Marianna, Balázs Réka, Németh Tibor, Szalai Zoltán: The effect of mineral composition on soil organic matter turnover in temperate forest soils, Journal of Soils and Sediments DOI: 10.1007/s11368-022-03393-8, 2022
Al-Graiti, Th; Jakab, G; Ujházy, N; Vancsik, A; Fodor, N; Árendás, T; Madarász, B; Barcza, Z; Márialigeti, K; Szalai, Z.: The Composition of Dissolved Organic Matter in Arable Lands: Does Soil Management Practice Matter?, Agronomy 12(11):2797 DOI: 10.3390/agronomy12112797, 2022
Gábor Szatmári, László Pásztor, Annamária Laborczi, Gábor Illés, Zsófia Bakacsi, Dóra Zacháry, Tibor Filep, Zoltán Szalai, Gergely Jakab: Countrywide mapping and assessment of organic carbon saturation in the topsoil using machine learning-based pedotransfer function with uncertainty propagation, CATENA, 227, 107086 , 2023
Masoudi, M., Centeri, C., Karlik, M. and Jakab, G.: Extracted and in-situ soil investigations to assess the effects of different land use and tillage management practices on soil organic matter composition, Land Degradation and Development, 2023



vissza »