A trianoni Magyarország tradíció és modernitás határán – A Horthy-korszak történeti kézikönyve  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
124142
típus K
Vezető kutató Szarka László
magyar cím A trianoni Magyarország tradíció és modernitás határán – A Horthy-korszak történeti kézikönyve
Angol cím Post-Trianon Hungary on the border of Tradition and Modernity – History Handbook of the Horthy Era
magyar kulcsszavak Horthy-korszak, történelem, tradíció, modernitás
angol kulcsszavak Horthy Era, history, tradition, modernity
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Újkori történelem
zsűri Történelem
Kutatóhely Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Ablonczy Balázs
Balogh Róbert
Bárdi Nándor
Bartha Ákos Gábor
Bódy Zsombor
Czeferner Dóra
Fejérdy András Tamás
Ferkai András
Géra Eleonóra Erzsébet
Gyáni Gábor
Győri Róbert
Hatos Pál
Hornyák Árpád
Ignácz Károly
Janek István
Kerepeszki Róbert
Krizmanics Réka
Mitrovits Miklós
Paksa Rudolf
Papp István
Pogány Ágnes
Püski Levente
Romsics Gergely
Stark Tamás
Szabó Péter
Szécsényi András
Szulovszky János
Tomka Béla
Turbucz Dávid
Zahorán Csaba
Zeidler Miklós
projekt kezdete 2017-10-01
projekt vége 2023-07-31
aktuális összeg (MFt) 48.000
FTE (kutatóév egyenérték) 26.87
állapot aktív projekt





 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Háromkötetes vállalkozásunk alapkutatásokra építve és korszerű fogalmi keretben kívánta a tradíció és a modernitás fogalompár alapján újraértelmezni a Horthy-korszak történetét. Ezért a témában hosszabb ideje alapkutatásokat végző, elsősorban a mai középgenerációhoz tartozó történészeket kértünk fel az együttműködésre. A mintegy 80 fős szerzői és kutatói közösség (a vitákra felkért opponenseket is számolva) összesen 125 ív, 3 kötetbe tagolt szöveg elkészítését vállalta. A kutatás eredménye három vaskos kötet anyagaként áll jelenleg szerkesztés alatt. Az első kötet (Kézikönyv) kb. 60 ív terjedelemben, a jelenlegi tudást új eredményeinkkel ötvözve tekinti át a korszakot. Nagyobb fejezetekre bontva, tematikusan mutatja be a kutatás állását, a vitás kérdéseket, és részben új empíria alapján szintetizáló módon áttekinti a korszak egyes vonatkozásait. A második kötet egy száz szócikkből álló Makropédia, amely elsősorban empirikus tudást közöl fontos vagy vitatott eseményekről, személyekről és folyamatokról. A két fő kötetet egy kb. 25 íves kiadvány egészíti ki Magyarország bilaterális kapcsolatairól. Ebben 14 tanulmány egységes szempontrendszert követve mutatja be a Magyarország és egy-egy fontos partnere között kialakult viszonyrendszert, elemezve a szomszédállamokkal és a nagyhatalmakkal kialakult kapcsolatokat, puszta diplomáciatörténet helyett a társadalmi és gazdasági dimenziót is kiemelve.
kutatási eredmények (angolul)
Our three-volume project aimed to reinterpret the history of the Horthy era using an innovative conceptual framework and based on new basic research. To this end, we invited mid-career historians who had been conducting such research in their respective fields for a longer period of time. The team of about 80 authors and researchers (including the opponents invited to the debates) undertook to produce a total of 5 million characters or approximately 700,000 words of text, divided into 3 volumes. The result of this research is being edited as material for three hefty volumes. The first volume (Handbook) covers the period in approximately 280,000 words, combining current knowledge with new findings. Divided into larger chapters, it thematically presents the state of research, controversial issues, and, partly based on new empirical evidence, synthesizes and reviews specific aspects of the period chapter by chapter. The second volume is a Macropaedia of one hundred dictionary entries, mainly providing empirical discussions of important or controversial events, persons and processes. The two main volumes are supplemented by a publication of about 140,000 words on Hungary's bilateral relations. In this volume, 14 papers present the relations between Hungary and one of its important partners. The analyses cover neighbouring states and major powers, and all of them emphasise the social and economic dimension of international relations beyond the history of diplomacy.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124142
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Bárdi Nándor ; Kiss Tamás: Minority Political Agency in Historical Perspective: Periodization and Key Problems, Unequal Accommodation of Minority Rights. Hungarians in Transylvania. Ed. by Tamás Kiss, István Gergő Székely. Cham, Palgrave Macmillan, 2018. 37–70. o., 2018
Bartha Ákos: A „nagyszociográfiák” válságképe, A magyar szociográfia a 20–21. században. Szerk. Tóth Pál Péter. Budapest, Gondolat, 2018. 107–121. o., 2018
Bódy Zsombor: Elitek a két világháború közötti Magyarországon, Századvég, 2017/3. sz. 5–29. o., 2017
Ferkai András: Pagoda a Mátrában, Shanghay – Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között. Szerk. Fajcsák Györgyi, Kelényi Béla. Budapest, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 2017. 123–131. o., 2017
Géra Eleonóra ; Szécsi Noémi: A modern budapesti úrinő (1914–1939), Budapest, Európa, 2017., 2017
Gyáni Gábor: Nyelvközösség, nemzet, állam, társadalom viszonya. Történeti megközelítés, A magyar nyelv jelene és jövője. Szerk. Tolcsvai Nagy Gábor. Budapest, Gondolat, 2017. 91–106. o., 2017
Győri Róbert ; Mikle György: A fejlettség területi különbségeinek változása Magyarországon, 1910–2011, Tér és Társadalom, 2017/3. sz. 143–165. o., 2017
Hatos Pál: Felemás köztársaság 1918-ban, Homoklapátolás nemesércért – a hetven éves Standeisky Éva tiszteletére. Szerk. Balázs Eszter, Koltai Gábor, Takács Róbert. Budapest, Napvilág, 2018. 96–111. o., 2018
Hornyák Árpád: A magyar külpolitikai gondolkodás szerb képe a két világháború között, Századok, 2018/2. sz. 377–400. o., 2018
Ignácz Károly: Választói magatartás 1926-ban. A kormánypárt választási gépezetének működése és egy statisztikai felmérés tanulságai nyílt szavazású választókerületekben, Múltunk, 2018/1. sz. 87–134. o., 2018
Janek István: Esterházy János felvidéki magyar politikus munkássága, elítélése és a szovjetunióbeli Gulágon eltöltött évei, Hadifogság, málenkij robot, Gulág. Szerk. Molnár D. Erzsébet, Molnár D. István. Beregszász–Ungvár, RIK-U, 2017. 126–149. o., 2017
Kerepeszki Róbert: Magyar mezőgazdasági idénymunkások a náci Németországban a második világháború előtt, Történelmi kataklizmák. Szerk. Barta Róbert, Csiszár Imre. Hajdúnánás, Hajdúnánás Város Polgármesteri Hivatala, 2017. 183–207. o., 2017
Krizmanics Réka: In conversation with the art scene: The influence of literature and cinema on late-Socialist historical knowledge production, Kézirat, 2018
Pogány Ágnes: Szentháromság téri változatok költségvetési válságra. A fiskális krízis kezelése az 1930-as évek első felében, Hitel – bank – piac. Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv, 2017−2018. Szerk. Kövér György et al. Budapest, MTA BTK – Hajnal István Alapítvány, 2018. 305−329. o., 2018
Püski Levente: Végjáték és kezdet: az első Nemzetgyűlés pártstruktúrája 1922 első felében, Kézirat, 2018
Romsics Gergely: Egy kultusz rendszertana. Gondolatok Turbucz Dávid A Horthy-kultusz 1919–1944 című kötete kapcsán, Századok, 2018/3. sz. 671–684. o., 2018
Stark Tamás: Facts about the number of Shoah victims in Hungary, July 1944, Deportation of the Jews of Budapest Foiled. Ed. Géza Jeszenszky. Saint Helana, Helena History Press, 2018. 187–202. o., 2018
Szabó Péter: Keleti front, nyugati fogság. A magyar honvédség a második világháborúban és azután, 1941–1946, Budapest, Jaffa, 2018
Szarka László ; Sallai Gergely ; Fedinec Csilla (szerk.): Az első bécsi döntés okmánytára. Diplomáciai iratok 1938. augusztus – 1939. június, Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2017
Szécsényi András ; Huhák Heléna (szerk.): Lágerutazás. Holländer Margit feljegyzései a vészkorszakról és az újrakezdésről, Budapest, Jaffa, 2017
Szulovszky János: A települések hierarchiája 1930-ban Magyarországon, Történeti Földrajzi Közlemények, 2018/3–4. sz. (Közlésre elfogadva), 2018
Tomka Béla: A Horthy-rendszer mérlege vagy vádirata?, Múltunk, 2018/1. sz. 1–15. o., 2018
Turbucz Dávid: Horthy Miklós, Budapest, Kossuth, 2018
Zeidler Miklós: A Nemzetek Szövetsége Székelyföldön. Részlet Erik Colban 1923. évi útinaplójából, Székelyföld és a Nagy Háború. Tanulmányok az első világháború centenáriuma alkalmából. Szerk. Orbán Zsolt. Csíkszereda, Csíkszereda Kiadóhivatal, 2018. 427–466. o., 2018
Barta Ákos: Populista antifasizmus? A Magyar Front – Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (1944) a korabeli dokumentumok alapján, Kellék 61. kötet, 2019
Géra Eleonóra: Családi levelek, családi játszmák., Krász Lilla - Sipos Balázs (szerk.): A női kommunikáció kultúrtörténete. Bp., 2019, Napvilág Kiadó, 59-74., 2019
Bódy Zsombor: Gyár és földbirtok a nagy háborúban és az összeomlásban, Századok, 152. évf. 6. sz. 1261-1292., 2018
Ignácz Károly: Multi-party Parliament in an Anti-Democratic Regime. Election System and Practice in Interwar Hungary., Střed / Centre. Journal for Interdisciplinary Studies of Central Europe in the 19th and 20th Centuries, 2018/2. 9–36., 2018
Zeidler Miklós: The End of the Great War and the Independence of East-Central European States, World War I and the independence movement of Korea. Seoul, The Association for Korean Modern and Contemporary History, 2019. Pp. 55–91, 2019
Szécsényi András: Az egyetemi bajtársi egyesületek revíziós propagandája Trianon után., Trianon és a magyar felsőoktatás I. (Veritas könyvek 15.) Szerk. Ujváry Gábor. Budapest, 2018., Veritas Történetkutató Intézet-Magyar Napló, 263–279., 2018
Püski Levente: Végjáték és kezdet. Az első nemzetgyűlés pártstruktúrája 1922 első felében., Századok 152.évf. 2. sz. 379-402., 2019
Paksa Rudolf: A fehérterror „logikája”. Események, olvasatok, kontextusok, Terror 1918-1919. Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók. Szerk. Müller Rolf, Takács Tibor, Tulipán Éva. Bp., Jaffa Kiadó, 2019. 217-245., 2019
Romsics Gergely: Towards Negative Possession of Identity, Populism, Memory and Minority Rights: Central and Eastern European Issues in Global Perspective. Ed. by Anna-Mária Biro. Brill-Nijhoff Leiden-Boston, 2018. 89-129., 2018
Hidvégi Mária: Crises and Responses: Government Policies and the Machine-Building Cartels in Hungary, 1919–1949, Enterprise and Society, Vol. 20, No. 1 (2019). Pp. 89–131., 2019
Pogány Ágnes: Kiútkeresés a világgazdasági válságból, a költségvetési politika szerepe a harmincas évek válságkezelésében., MA 70. Eszmék – történetek – elméletek. Tanulmányok Madarász Aladár tiszteletére. Szerk. Havran Dániel, Klement Judit, Nagy Dániel Gergely. Budapest, MTA KRTK Közgazdaság, 2019
Tomka Béla: Az első világháború és a trianoni béke gazdasági hatásai Magyarországon, Háborúból békébe. A magyar társadalom 1918 után. Konfliktusok, kihívások, változások a háború és az összeomlás nyomán. Szerk. Bódy Zsombor. Budapest, MTA BTK. 47-80., 2018
Romsics Gergely: Reform a keresztény nacionalizmus jegyében: Egy neokatolikus kísérlet transznacionális vonatkozásai, Aetas: Történettudományi Folyóirat, 2019
Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió, Századok, 2020
Ignácz Károly: A köztér mint politikai csatatér. Az utca szerepe a választási kampányokban Budapesten, 1920–1939, Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. 2019, 2020
Janek István: Zánik efemérneho štátu. Príbeh východoslovenskej Slovenskej ľudovej republiky v roku 1918., Peter Švorc- Peter Kovaľ (ed): Rok 1919 a Československo. Postavenie a premeny periférií nového štátu v procese jeho konštituovania, 2020
Ablonczy Balázs: A miniszterelnök élete és halála. Teleki Pál (1879–1941), Budapest, Jaffa, 2018




 

Projekt eseményei

  
2022-12-13 14:10:17
Résztvevők változása
2021-06-11 10:59:30
Résztvevők változása
2017-09-18 08:47:41
Vezető kutató váltás
Régi vezető kutató: Zeidler Miklós
Új vezető kutató: Szarka László

A vezető kutató váltás indoka: Zeidler Miklós az MTA keretén belül adta be pályázatát, ám ő az ELTE munkatársa. Az ELTE rektorától nem volt engedély a pályázat benyújtásához, csak a BTK dékánjától. Szarka László személyében MTA munkatárs lesz a vezető kutató.



vissza »