Diplomáciai források a Magyar Királyság oszmán kapcsolatainak történetéhez (16–17. század)
Angol cím
Diplomatic sources concerning the Ottoman contacts of the Kingdom of Hungary (16th-17th centuries)
magyar kulcsszavak
kora újkor, diplomácia, oszmán
angol kulcsszavak
early modern, diplomacy, Ottoman
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Politikatörténet
zsűri
Társadalomtudományi zsűrielnökök
Kutatóhely
Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Dorogi Ilona Falvayné, Molnár Mónika Fodor Pál Fóti Miklós Glück László Marton Gellért Ernő Póra András Sudár Balázs Szabó-Turákné Póka Ágnes
projekt kezdete
2017-09-01
projekt vége
2023-03-31
aktuális összeg (MFt)
25.422
FTE (kutatóév egyenérték)
12.53
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás célja két forráskiadási tradíció folytatása: a konstantinápolyi Habsburg követek jelentéseinek megjelentetése az 1568–1574 közötti időszakból, illetve a budai pasák levelezését tartalmazó sorozat folytatása az 1617–1630 közötti évek anyagával. Mindkét gyűjtemény a 19. században megindult és többször megszakadt kezdeményezések folytatása, amelyek fontos alapját képezik a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom közötti kapcsolat mélyebb megértésének és igényes, szakmai alapokon álló elemzéséhez. A politikatörténeti események precízebb analízise mellett a kiadandó források elsődleges dokumentációját nyújtják a Magyar Királyság elitjének a muszlim világgal fenntartott viszonyában jelentkező művelődés- és mentalitástörténeti jelenségeknek is.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A Magyar Királyság 16–17. századi belső életét alapvetően meghatározta az ország viszonya az Oszmán Birodalomhoz. A legmagasabb szintű, uralkodók között folyó diplomáciai érintkezésen kívül a magyarországi ügyek alakulására nagy hatással voltak a Hódoltság vezető hivatalviselőjével, a budai beglerbéggel fenntartott kapcsolatok is, amelyeket jelentős mértékben a királysági elit vezetőjeként fellépő nádor tartott kézben. Ahogy a korábbi, más időszakokra vonatkozó hasonló forráskiadványok bizonyították, a diplomáciai források közreadása a történetírás számos területének szolgáltathat nagy mennyiségű adatot egy elsőrendű fontosságú viszonylat alakulásáról.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Az NKFI támogatásával létrejövő két kiadvány alapvető jelentőségű segédeszköznek számítana a 16–17. század szakértői számára a Magyar Királyság kora újkori történetében elsőrendű relevanciával bíró oszmán kapcsolatok kutatásához. Mind a konstantinápolyi követjelentések, mind a budai pasa levelezése számtalan Magyarországot érintő ügyről szolgáltat nagy mennyiségű, máshol hozzá nem férhető információt, így nemcsak a diplomáciatörténet, hanem a magyarországi egyház-, társadalom-, és művelődéstörténet kutatásához is nélkülözhetetlen segédkönyvet nyújt.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatás célja két forráskiadási tradíció folytatása: a konstantinápolyi Habsburg követek jelentéseinek megjelentetése az 1568–1574 közötti időszakból, illetve a budai pasák levelezését tartalmazó sorozat folytatása az 1617–1630 közötti évek anyagával. Mindkét gyűjtemény a 19. században megindult és többször megszakadt kezdeményezések folytatása, amelyek fontos alapját képezik a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom közötti kapcsolat mélyebb megértésének és igényes, szakmai alapokon álló elemzéséhez. A politikatörténeti események precízebb analízise mellett a kiadandó források elsődleges dokumentációját nyújtják a Magyar Királyság elitjének a muszlim világgal fenntartott viszonyában jelentkező művelődés- és mentalitástörténeti jelenségeknek is.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The aim of the project is to continue two traditions of publishing sources: on the one hand, to edit the reports of Habsburg envoys from Constantinople between 1568 and 1574; on the other, to set forth the series of volumes containing the correspondence of the beylerbeys of Buda with the material from the years 1617 to 1630. Both collections would be a continuation of series started in the 19th century, which had been stalled several times. They would provide an important basis for a deeper understanding and high-quality scholarly analysis of the contacts between the Kingdom of Hungary and the Ottoman Empire. Apart from helping a more precise description of events in political history, the sources to be published also constitute a primary documentary basis for addressing important phenomena in the relationship between the elites of the Kingdom of Hungary and the Muslim world, from the perspective of the history of culture and mentalities.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The inner life of the 16th-17th century Kingdom of Hungary was profoundly determined by the country’s relationship with the Ottoman Empire. Apart from the diplomatic contacts at the highest level, between the rulers, the issues related to Hungary were also deeply influenced by the relations with the highest-ranking dignitary of Ottoman Hungary, the beylerbey of Buda. These were mostly masterminded by the Palatine of Hungary, as the representative of the country’s estates. As earlier similar source publications, related to other time frames, attest, the editing of such diplomatic materials can provide a large amount of historical evidence concerning a relationship of primary importance for a number of subfields of historiography.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The two volumes to be published with NKFI’s support would be auxiliary books of outstanding value for the experts of the 16th and 17th centuries related to the study of Ottoman contacts, which were of primary relevance for the early modern history of the Kingdom of Hungary. Both the diplomatic reports from Constantinople and the correspondence of the beylerbeys of Buda provide a huge amount of otherwise inaccessible information on issues related to Hungary; thus they will be a goldmine for research not only for the political, but also for the church, social and cultural histories of the country.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The aim of the project is to continue two traditions of publishing sources: on the one hand, to edit the reports of Habsburg envoys from Constantinople between 1568 and 1574; on the other, to set forth the series of volumes containing the correspondence of the beylerbeys of Buda with the material from the years 1617 to 1630. Both collections would be a continuation of series started in the 19th century, which had been stalled several times. They would provide an important basis for a deeper understanding and high-quality scholarly analysis of the contacts between the Kingdom of Hungary and the Ottoman Empire. Apart from helping a more precise description of events in political history, the sources to be published also constitute a primary documentary basis for addressing important phenomena in the relationship between the elites of the Kingdom of Hungary and the Muslim world, from the perspective of the history of culture and mentalities.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A pályázatban a kutatócsoport két alprojekt kidolgozását vállalta, amelyek végeredményeként egy- nagy terjedelmű forráskiadvány 2022 tavaszán meg is jelent, míg a másik kötet tördelésre kész állapotban áll, megjelentetése a közeli jövőben lehetséges lesz. Az első kötet a budai pasák 1617 és 1630 közötti levelezését tartalmazza, Kármán Gábor szerkesztésével jelent meg, közreműködő szerkesztőként feltüntetve Mahmut Halef Cevrioğlut, Dorogi Ilonát, Fóti Miklóst, Glück Lászlót, Marton Gellért Ernőt és F. Molnár Mónikát is. A 724 oldalas kiadvány összesen 368 eddig kiadatlan levelet tartalmaz, a magyar és oszmán török nyelvű eredetieken kívül számos olyat is, amelyek olasz, latin vagy német fordításban maradtak fenn. A források mellett minden egyes alkalommal részletes angol nyelvű regeszta található (és ez hordozza a kiegészítő információkat is a személyek és helyek azonosításával kapcsolatosan).
A projekt másik alprojektjének terméke az 1568 és 1574 közötti konstantinápolyi Habsburg követjelentések kiadása. A kiadásra előkészített kézirat összesen 105 latin és 8 olasz nyelvű levelet tartalmaz teljes terjedelmében, 136 iratot pedig regeszta képvisel, így a II. Miksa német-római császár nevében küldött követi instrukciókat is. A kötet főszerkesztői Fazekas István és Fodor Pál, szerkesztője Glück László volt. Az anyaghoz kivételesen részletes angol nyelvű regeszták készültek, amelyek helyenként közel járnak ahhoz, hogy a forrásszövegek fordításaként is értelmezhetők legyenek.
kutatási eredmények (angolul)
The project aimed at producing two source publications. One of them was printed during the spring of 2022, and the other is ready for typesetting. The published volume includes the correspondence of the beylerbeys of Buda between 1617 and 1630, and was edited by Gábor Kármán, with the contributions of Mahmut Halef Cevrioğlu, Ilona Dorogi, Miklós Fóti, László Glück, Gellért Ernő Marton and Mónika F. Molnár. The 724-page strong book includes 386 hitherto unpublished letters in a variety of languages: the originals in Hungarian and Ottoman Turkish, as well as those which survived in Italian, Latin or German translation. The sources are presented with a detailed summary in English, which also includes the identifications of personal and place names.
The other main outcome of the project is the edition of the reports of the Habsburg envoys in Constantinople between 1568 and 1574. 105 Latin and 8 Italian reports are included in full text, whereas 136 are represented by summaries, among them the instructions written by Emperor Maximilian II. The general editors of the volume are István Fazekas and Pál Fodor, and it was edited by László Glück. The English summaries are exceptionally detailed, sometimes close to being full translations of the documents.
Sudár Balázs: The Story of Mürteza Pasha, Fodor Pál – Kovács E. Nándor – Péri Benedek (eds.): Şerefe: Studies in Honour of Prof. Géza Dávid on His Seventieth Birthday. Budapest: HAS RCH, 339-357., 2019
Kármán Gábor: King Thököly in Chains: The Fall of the Ottoman Tributary State of Upper Hungary, Kármán, Gábor (ed.): Tributaries and Peripheries of the Ottoman Empire. Leiden – Boston: Brill, 2020. (The Ottoman Empire and Its Heritage: Politics, Society and Economy,, 2020
Sudár Balázs: The Principality of Transylvania and the Ottoman Province of Eger, 1596-1660, Kármán, Gábor (ed.): Tributaries and Peripheries of the Ottoman Empire. Leiden – Boston: Brill, 2020. (The Ottoman Empire and Its Heritage: Politics, Society and Economy,, 2020
Sudár Balázs: Egy harcművész a végeken: Mürtezá pasa, Hadtörténelmi Közlemények (133) 2. sz. p. 259-274., 2020
Kármán Gábor (ed.): Tributaries and Peripheries of the Ottoman Empire., Leiden – Boston: Brill, 2020. (The Ottoman Empire and Its Heritage: Politics, Society and Economy, 70.), 2020
Kármán Gábor - Mahmut Halef Cevrioğlu - Dorogi Ilona - Fóti Miklós - Glück László - Marton Gellért Ernő - F. Molnár Mónika (szerk.): The Correspondence of the Beylerbeys of Buda 1617-1630, Budapest - Szeged: Research Centre for the Humanities - University of Szeged, Faculty of Humanities and Social Sciences, 2022
Kármán Gábor: Előremenekülés: A harmincéves háború mint megoldás az Erdélyi Fejedelemség hatalmi válságára, Korunk 3. folyam 33, 8. sz. 45–57., 2022
Kármán Gábor: Die Krise des Fürstentums Siebenbürgen in den Jahren 1657 bis 1661: Eine Vorgeschichte des habsburgisch-osmanischen Krieges von 1663/64, Heeresgeschichtliches Museum Wien (hrsg.): Das „Dreiecksverhältnis” zwischen Polen, Osmanen und Habsburgern. Symposium 5. November 2021. Wien: Heeresgeschichtliches Museu, 2022
Marton Gellért Ernő: Koháry Péter (1564–1632). Vázlat és források egy készülő életrajzhoz, Acta Universitatis Szegediensis: Acta Historica 146. 95–102., 2021
Sudár Balázs: Bethlen és az egri pasák, In:Élet a török hódoltságban 1. Válogatott tanulmányok (2013–2019). Szerk: Páli-Herczeg Zsuzsanna. Pécs: Kronosz, 2022, 128-143., 2022
Sudár Balázs: Ottoman Auxiliary Troops in Gábor Bethlen's Armies 1619-1626, In: Gábor Kármán (ed.): The Princes of Transylvania in the Thirty Years War. Paderborn: Brill - Schöningh, 2023. 130-153., 2023
