 |
Az intelligenciával kapcsolatos vélekedések jelentudatos fejlesztése
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124225 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Nagy Tamás |
| magyar cím |
Az intelligenciával kapcsolatos vélekedések jelentudatos fejlesztése |
| Angol cím |
Mindfully advanced intelligence beliefs |
| magyar kulcsszavak |
fejlődésfókuszú intervenció, jelentudatosság, kritika, kudarc, szemléletmód, vélekedés változtatás |
| angol kulcsszavak |
belief change, criticism, failure, growth mindset intervention, mindfulness |
| megadott besorolás |
| Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Szociálpszichológia |
|
| zsűri |
Pszichológia – Nevelés |
| Kutatóhely |
Pszichológiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Bőthe Beáta
Hegedűs Judit
Orosz Gábor
Orosz Gábor
Palatinus Zsolt
Salamon János
Sik Kata
Török Lilla
Tóth-Király István
|
| projekt kezdete |
2017-12-01 |
| projekt vége |
2021-06-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
28.427 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
7.43 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A diákok saját magukkal kapcsolatos vélekedései erőteljesen hatnak arra, hogy milyen módon tanulnak és fejlődnek az iskolában. Azok a diákok, akiknek rögzült szemléletmódja van, úgy vélik, hogy az intelligenciájuk stabil és azon nem lehet változtatni. Ezzel szemben azok a diákok, akik fejlődésfókuszú szemléletmóddal rendelkeznek, úgy vélik, hogy az intelligenciájuk fejleszthető. A jelen projekt célja, hogy a szemléletmódok és a jelentudatosság közötti kapcsolatot feltárja. Feltételezzük, hogy a jelentudatosság az önbíráló gondolatok és negatív érzések csökkentése által kulcsfontosságú szerepet játszik a kudarcokból való tanulásban. Korábbi kutatások szerint a rövid, online fejlődésfókuszú szemléletmód intervenciók hatékonyak voltak a jegyek javításában és a bukások csökkentésében. A jelen kutatásban kérdőíves, kísérleti és intervenciós módszerek által célunk megvizsgálni, hogy a jelentudatosság és a fejlődésfókuszú szemléletmód kombinációja még nagyobb pozitív hatást eredményezhet erősebb tanulmányi motivációk, jobb tanulmányi átlag és alacsonyabb lemorzsolódás tekintetében.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése, hogy milyen módon áll kapcsolatban a fejlődésfókuszú szemléletmód (growth mindset - GMS) és a jelentudatosság (mindfulness - MFS). Korábbi tanulmányok szerint a GMS elsősorban olyan helyzetekben hat pozitívan, ahol az emberek negatív visszajelzést kapnak. Emellett korábbi eredmények szerint a MFS különösen hatékony stresszel terhelt helyzetekben. Ennek köszönhetően a GMS és a MFS összefüggéseit olyan módon közelítenénk meg, hogy a vizsgálati személyek milyen mértékben képesek tanulni kriktikákból és kudarcokból. Feltételezzük, hogy míg a GMS direkt módon hat a kritikákból és kudarcokból való tanulásra, addig a MFS a visszajelzésbe való bevonódás mértékén keresztül, indirekt módon hat a tanulásra. Azt feltételezzük, hogy a negatív visszajelzésbe való bevonódásnak három szintje különíthető el: a kritika és a kudarc félresöprése, az ezen való rágódás és az optimális érzelmi távolság. Feltételezésünk szerint a MFS negatívan viszonyul mind a kritika és a kudarcok félresöpréséhez, mind a rágódáshoz, viszont pozitívan hat a visszajelzéstől való optimális távolságra. Emellett feltételezzük azt is, hogy a kritika és a kudarc félresöprése negatívan függ össze a kritikából és kudarcból való tanulással, míg a másik két dimenzió pozitív összefüggést mutat tanulással. A kérdőíves, kísérleti és intervenciós kutatási projektben a legfőbb kérdésünk, hogy a GMS illetve az MFS milyen utakon járulhat hozzá a negatív visszajelzésből való tanuláshoz. Ha a fent feltárt modell helytálló, akkor ezáltal elküköníthetővé válik a GMS-en belül a tanulás "küzdelemmel" vs. "szenvedéssel" kikövezett útja, mely elsősorban a MFS meglétén, ill. hiányán múlik.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az rövid, oktatásban megjelenő "bölcs" elveken alapuló szociálpszichológiai online intervenciók egy rendkívül új irányát képezik a szociálpszichológiának. Ezekkel az intervenciókkal abban a korban élünk, mint Semmelweis Ignác, amikor felfedezte a gyermekágyi lázat: nem tudta a pontos mechanizmusait annak, hogy a mikroorganizmusok hogyan okozzák a betegséget, de azt tudta, hogy a kézmosás drasztikusan csökkenti a gyermekágyi lázat. A fejlődésfókuszú szemléletmód kialakítására irányuló online intervenciók ehhez hasonlóan sikeresnek mutatkoznak a közoktatásban. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy egy pontos módszertani elvrendszer mentén lettek kialakítva. Azt lehet tudni az eddigi eredményekből, hogy ezek az intervenciók hatékonyan át tudják írni a diákok narratíváját, amelyek évek múlva is láthatóak a pozitív hatásai. Azonban keveset tudunk mind a pontos mechanizmusokról, mind arról, hogy milyen tényezők képesek ezek hatékonyságát továbbfejleszteni annak ellenére, hogy komoly jelentőssége lehet ennek a módszernek, mivel online terjesztehető, így elhanyagolható költségek mellett nagyon sok diákhoz eljuttatható. A legjobb tudásunk szerint ezek az intervenciók egyelőre nincsenek jelen Európában, és korábban sehol nem végeztek olyan intervenciókat, ahol egyaránt felhasználták a jelentudatosság és a fejlődési szemléletmód által nyújtott előnyöket. Viszont a korábbi kutatások, melyek vagy az egyik vagy a másik mechanizmus átalakítását vették célba, hosszú távú pozitív eredményeket mutatnak a tanulmányi eredmények és a stresszkezelés kapcsán. Ebben a kutatási projektben kérdőíves, kísérleti előkészítéssel, ill. intervenciós módszerekkel célunk ötvözni a két kutatási irányt és pozitív változást elérni több ezer középiskolás diáknál.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A projekt célja, hogy létrehozzunk egy olyan többlépcsős online intervenciót, amely hosszú távon átalakítja az intelligenciával kapcsolatos vélekedéseket amellett, hogy jelentudatosságot fejleszt. A Stanford Egyetemmel együttműködve egy olyan oktatási intervenciót dolgozunk ki több ezer középiskolás és egyetemista számára, mely fejlődési szemléletmódot hoz létre (erőfeszítések által az IQ fejleszthető). Emellett, az érzelmi folyamatokat is optimalizáljuk jelentudatossági (mindfulness) gyakorlatok által. Az intelligenciával kapcsolatos vélekedések átalakítása önmagában évekkel később is jobb tanulmányi eredményeket és alacsonyabb bukási rátát eredményez a hátrányos helyzetű diákoknál. A jelen kutatás mindezt társítja a jelentudatossággal, amely önmagában is fejleszti a kognitív teljesítményt és csökkenti a stresszt. A jelen intervenciók ötvöznék a két irányzat komponenseit annak érdekében, hogy a diákok ne csak jobb jegyeket szerezzenek, hanem a mentális egészségük is javuljon.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Students` mindset beliefs about themselves can powerfully influence whether they learn and grow in school. Students with fixed mindset believe their intelligence (IQ) is stable and unchangeable. However, students with growth mindset believe that IQ can be developed. The goal of this project is finding links between mindsets and mindfulness in terms of being non-judgmental with post-failure thoughts and feelings. Formerly, short online mindset interventions were effective in terms of better long-term grades and motivations. We hypothesize that mindfulness plays a key role in learning from failures through the reduction of self-judgmental thoughts and feelings. With questionnaire, experimental, and randomized controlled trial intervention studies we aim to examine whether being non-judgmental and having a growth mindset can make even a bigger difference--compared to prior growth mindset interventions--in terms of stronger academic motivation, better grades and reduced drop-out rates.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The primary question of this research is examining the relationship between growth mindset (GMS) and Mindfulness. According to prior studies, growth mindset has positive effects mainly in those situations when people get negative feedback. Furthermore, according to prior studies, MFS is especially beneficial in stressful situations. Building on these studies we aim to examine the link between GMS and MFS in situations when participants have the opportunity from negative feedback. We suppose that while GMS has a direct effect on learning, MFS has an indirect effect on learning from negative feedback. The mediator between MFS and learning is the level of engagement with failures or criticism that has three levels: disengagement with failures or criticism, overengagement with the feedback or rumination on it, and the optimal level of engagement in terms of keeping an emotional distance from it. We hypothesize that MFS is negatively related to both disengagement and overengagement with failures or criticism, while MFS is positively related to the optimal level of engagement. Furthermore, we suppose that disengagement is negatively related to learning from the negative feedback, while overengagement is positively related to the learning outcome. In the present questionnaire, experimental and intervention studies our main question is what ways GMS and MFS contribute to learning from negative feedback. If the explored model is in line with our hypotheses we can distinguish the "struggling" and "suffering" pathways of growth mindset that primarily depends on the presence or abscence of Mindfulness.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Social psychological interventions in education based on wise principles provide a very new direction for social psychology. With this method, social psychology is in the same developmental level as Ignác Semmelweis was with puerperal fewer: he did not know the micro-mechanisms of how microorganisms cause the spread of diseases, but observed that washing the hands before examination can reduce puerperal fever. Nowadays, we also have difficulties in directly examining the psychological micro-mechanisms behind the growth mindset interventions despite these interventions in education appear to be similarly effective. This effectiveness derives from their principle-based methodology. We know that these interventions can effectively rewrite the narrative of students in a beneficial way and these can have positive outcomes after several years, but further work is needed for the deeper understanding of the underlying mechanisms considering the potential societal consequences. It can be especially important considering the positive academic outcomes of these interventions among underprivileged students. These positive outcomes are the result of "wise" planning and execution of the intervention protocol by following specific principles. To our best knowledge, these interventions are not present in Europe. Moreover, no prior study aimed to integrate the benefits of mindfulness and growth mindset interventions. However, prior intervention studies focusing on developing either growth mindset or mindfulness had long term positive results in terms of academic outcomes (GPA, dropout) or stress-reduction. In the present research project including questionnaire, experimental and intervention studies we aim to integrate the two fields and make an even larger difference among thousands of students.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The goal of the present is creating a multistage online intervention that can modify students' beliefs about the malleability of intelligence in long run as well as that can make them mindful in difficult situations. In collaboration with Stanford University we are working on an educational intervention for high school and college students. The goal is establishing and supporting growth mindset beliefs (the intelligence is similar to a muscle, it is malleable and it can be improved with efforts). Besides growth mindset we aim to optimize their emotion regulation with mindfulness exercises (focusing on being aware of the present moment without judging ourselves). Growth mindset leads to better grades and lower drop-out rates among underprivileged students. The present study combines this belief change with mindfulness that in itself leads to stress reduction and better cognitive performance. The planned intervention aims to forge the components of the two interventions in order to improve the students' academic outcomes as well as their psychological health.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Orosz, G., Walton, G., Bothe, B., Toth-Kiraly, I., Henderson, A., Dweck, C.: Can Mindfulness Help People Implement a Growth Mindset? Two Field Experiments in Hungary., PsyArXiv, 2020 | | Nagy, T., Sik, K., Török, L., Bothe, B., Takacs, Z.K., Orosz, G.: Brief growth mindset and mindfulness inductions to facilitate effort after negative feedback, PsyArXiv, 2021 | | Tóth-Király, I., Bőthe, B., Orosz, G., & Rigó, A.: A New Look on the Representation and Criterion Validity of Need Fulfillment: Application of the Bifactor Exploratory Structural Equation Modeling Framework, Journal of Happiness Studies, 2018 | | Bőthe, B., Kovács, M., Tóth-Király, I., Reid, R. C., Griffiths, M. D., Orosz, G., & Demetrovics, Zs.: The psychometric properties of the Hypersexual Behavior Inventory using a largescale nonclinical sample, Journal of Sex Research, 2018 | | Bőthe, B., Bartók, R., Tóth-Király, I., Reid, R. C., Griffiths, M. D., Demetrovics, Zs., & Orosz, G.: Hypersexuality, gender, and sexual orientation: a largescale psychometric survey study, Archives of Sexual Behavior, 47(8), 2265-2276., 2018 | | Bőthe, B., Tóth-Király, I., Potenza, M. N., Griffiths M. D., Orosz, G. Demetrovics, Z.: Revisiting the role of impulsivity and compulsivity in problematic sexual behaviors, Journal of Sex Research, 2018 | | Orosz, G., Bruneau, E., Tropp, L. R., Sebestyén, N., Tóth-Király, I., & Bőthe, B.: What predicts anti‐Roma prejudice? Qualitative and quantitative analysis of everyday sentiments about the Roma, Journal of Applied Social Psychology, 48(6), 317-328., 2018 | | Orosz, G., Benyó, M., Berkes, B., Nikoletti, E., Gál, É., Tóth-Király, I., & Bőthe, B.: The personality, motivational, and need-based background of problematic Tinder use, Journal of Behavioral Addictions, 7(2), 301-316, 2018 | | Tóth-Király, I., Bőthe, B., Rigó, A., & Orosz, G.: An Illustration of the Exploratory Structural Equation Modeling (ESEM) Framework on the Passion Scale, Frontiers in Psychology, 8:1968., 2017 | | Tóth-Király, I., Morin, A. J. S., Bőthe, B., Orosz, G., & Rigó, A.: Investigating the multidimensionality of need fulfillment: A bifactor exploratory structural equation modeling representation, Structural Equation Modeling, 25(2), 267-286, 2018 | | Tóth-Király, I., Bőthe, B., Tóth-Fáber, E., Hága, Gy., & Orosz, G.: Connected to TV series: Quantifying series watching engagement, Journal of Behavioral Addictions, 6(4), 472-489, 2017 | | Orosz, G., Tóth-Király, I., Büki, N., Ivaskevics, K., Bőthe, B., & Fülöp, M.: The Four Faces of Competition: The Development of the Multidimensional Competitive Orientation Inventory, Frontiers in Psychology, 9:779, 2018 | | Bolló, H., Bőthe, B., Tóth-Király, I., & Orosz, G.: Pride and Social Status, Frontiers in Psychology, 9:1979, 2018 | | Tóth-Király, I., Bőthe, B., Jánvári, M., Rigó, A., & Orosz, G.: Longitudinal trajectories of passion and their individual and social determinants: A latent growth modeling approach, Journal of Happiness Studies, 2018 | | Salamon, J., Blume, B. D. , Orosz, G., Nagy, T.: The interplay between the level of voluntary participation and supervisor support on trainee motivation and transfer., Human Resource Development Quarterly, 2021 | | Gál, É., Tóth-Király, I., Szamosközi, I., & Orosz, G.: Fixed intelligence mindset moderates the impact of adverse academic experiences on students’ self-esteem., Journal of College Student Retention: Research, Theory & Practice, 2020 | | Salamon, J., Tóth-Király, I., Bõthe, B., Nagy, T., & Orosz, G.: Having the Cake and Eating It Too: First-Order, Second-Order and Bifactor Representations of Work Engagement., Frontiers in Psychology, 2021 | | Tóth-Király, I., Morin, A. J., Gillet, N., Bőthe, B., Nadon, L., Rigó, A., & Orosz, G.: Refining the assessment of need supportive and need thwarting interpersonal behaviors using the bifactor exploratory structural equation modeling framework., Current Psychology, 2020 | | Tóth-Király, I., Amoura, C., Bőthe, B., Orosz, G., & Rigó, A.: Predictors and outcomes of core and peripheral sport motivation profiles: A person-centered study, Journal of Sports Sciences, 2020 | | Tóth‐Király, I., Bőthe, B., Márki, A. N., Rigó, A., & Orosz, G.: Two sides of the same coin: The differentiating role of need satisfaction and frustration in passion for screen‐based activities, European Journal of Social Psychology, 2019 | | Tóth-Király, I., Bőthe, B., Orosz, G., & Rigó, A.: A new look on the representation and criterion validity of need fulfillment: Application of the bifactor exploratory structural equation modeling framework., Journal of Happiness Studies, 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
