 |
Az éghajlatváltozás hatása légköri terjedési folyamatokra - dinamikai megközelítés
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124256 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Haszpra Tímea |
| magyar cím |
Az éghajlatváltozás hatása légköri terjedési folyamatokra - dinamikai megközelítés |
| Angol cím |
The impact of climate change on atmospheric dispersion processes - a dynamical systems approach |
| magyar kulcsszavak |
éghajlatváltozás, légköri terjedés, szennyeződésfelhők nyúlása, ülepedés, dinamikai rendszerek, topologikus entrópia, szökési ráta, pontörvény-modell, kaotikus halmaz |
| angol kulcsszavak |
climate change, atmospheric dispersion, stretching of pollutant clouds, deposition, dynamical systems, topological entropy, escape rate, point vortex model, chaotic set |
| megadott besorolás |
| Meteorológia, légkörfizika, légkördinamika (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 100 % | | Ortelius tudományág: Éghajlattan |
|
| zsűri |
Földtudományok 2 |
| Kutatóhely |
Elméleti Fizikai Tanszék (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Drótos Gábor
Herein Mátyás
|
| projekt kezdete |
2017-10-01 |
| projekt vége |
2020-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
9.195 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.20 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja a légköri nagyskálájú terjedési folyamatok tanulmányozása a dinamikai rendszerek szemszögéből vizsgálva (i) valósághű meteorológiai adatok felhasználásával, (ii) egy koncepcionális modell segítségével.
(i) Egy jelenleg még kevéssé vizsgált téma az éghajlatváltozás hatása a légköri szennyeződések nagyskálájú terjedésére. Korábbi kutatások feltárták, hogy a különböző káosz-mérőszámok terjedésszámításba való átültetése egy általánosabb, átfogóbb képet nyújt a terjedésről. Ennek jellemzésére az ún. topologikus entrópiát (mely a szennyeződésfelhők nyúlásának mértékét írja le), valamint az ún. szökési rátát (mely a kiülepedés ütemét számszerűsíti) használjuk. A modellszimulációk új ismeretekkel szolgálhatnak arról, hogy jövőbeli vulkánkitörések hamufelhői vagy ipari balesetek során kikerülő szennyezőanyagok terjedésének előrejelezhetőségében és más sajátosságaiban milyen mértékű változás várható.
(ii) Tapasztalataink alapján a globális terjedési mintázatok a részecskék lokális terjedését jellemző kaotikus halmazokból állnak össze. A cél egy forgó gömbön mozgó pontörvények által generált idealizált áramlásban (amelyet a ciklonokkal és anticiklonokkal teli légkör motivál) a lokálisan nyílt sodródás globálisan zártba való átmenetének a kvantitatív részleteinek leírása a káoszjellemzők szempontjából. Szeretnénk egy kétörvényes felállásban a lehetséges örvénypályákat meghatározni, és ezeket feltérképezni egy szélességi kör mentén elhelyezett örvénylánc valósághűbb összeállításában is. Ezen felállások kaotikus halmazainak elemzése elősegíti a valóságos légköri terjedési mintázatok képződésének megértését, amelyek különböző éghajlati viszonyokat is jellemezhetnek.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás egyik célja annak a jelenleg még részleteiben nem vizsgált kérdésnek a felderítése, hogy változó éghajlati viszonyok miként befolyásolják a szennyeződések kontinentális és globális léptékű terjedését. A korábbi kutatásaink kimutatták, hogy a dinamikai rendszerek elméletéből ismert ún. topologikus entrópia alkalmas mérőszám a szennyeződésfelhők terjedésének intenzitásának és kaotikusságának jellemzésére, míg az ún. szökési ráta a légköri részecskék kiülepedésének ütemét írja le. Változó éghajlati viszonyok között az eltérő cirkulációból adódóan más átlagos értékek lehetnek az uralkodók. A cél ezen különbségek felderítése, elemzése. A modellszimulációk új ismeretekkel szolgálhatnak arról, hogy jövőbeli vulkánkitörések hamufelhői vagy ipari balesetek során kikerülő szennyezőanyagok terjedésének előrejelezhetőségében és más sajátosságaiban milyen mértékű változás várható.
További cél a lokálisan releváns jelenségek alapján annak megértése, hogyan épülnek fel a globális légköri terjedési mintázatok. Ez utóbbiakról és a vonatkozó kaotikus halmazokról (amelyek zárt terjedési problémát képviselnek) azt gondoljuk, hogy lokális kaotikus halmazokból (amelyek nyílt terjedést írnak le) állnak össze a földi légkörben. A globális záródás kvantitatív részletei, továbbá a lokalizált halmazok azonosításának módjai nyitott kérdéseket jelentenek. A részecskék sodródását leíró pontörvény-modellünkben egy két-, illetve egy többörvényes felállástól reméljük, hogy jelentősen hozzájárulnak ezen kérdések megválaszolásához, és elvezethetnek a globális terjedés teljesebb megértéséhez. Különböző paramétertartományokkal különböző klímaállapotokat is leírhatunk.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Magasba lövellt vulkáni hamufelhők vagy ipari balesetek esetén a légkörbe kerülő gázok, aeroszolrészecskék komoly hatással lehetnek a kibocsátási forrástól távol eső területekre is, ezért környezetvédelmi szempontból ezen kontinentális és globális skálájú terjedési folyamatok szimulációja nagy jelentőséggel bír. Noha készültek már tanulmányok, melyek az éghajlatváltozás és a levegőminőség kapcsolatát vizsgálták, ezek többnyire a regionális és lokális skálára összepontosítottak vagy a szennyeződések koncentrációbeli eltérését elemezték, és nem a terjedést magát. A kutatás ezért a nagyskálájú terjedési jellemzők (pl. intenzitás, előrejelezhetőség) lehetséges módosulásának a változó éghajlat függvényében való felmérését tűzte ki célul. A vizsgálatok egy része az elmúlt évtizedek meteorológiai reanalízis adatain fog alapulni: ez képet ad arról, hogy a jelenleg észlelt (pl. hőmérsékleti) változások már észlelhető hatást fejtenek-e ki a nagyskálájú terjedésre. Ezt követően egy közepes összetettségű éghajlati modell által előállított, jelentősen eltérő éghajlati viszonyokat képviselő meteorológiai mezőkben vizsgáljuk meg a terjedési jellemzők megváltozását.
A légkörbeli globális terjedési mintázatokról úgy gondoljuk, hogy lokális terjedési jelenségekből állnak össze, ennek részletes leírása azonban még hiányzik. Egy ilyen leírás megadásával (pl. a légkörre vonatkozó örvényes modellünk keretében) szeretnénk lehetővé tenni, hogy a globális terjedési folyamat tulajdonságai kikövetkeztethetők legyenek a lokalizált folyamatok tulajdonságaiból. A vonatkozó kaotikus halmazok elemzésével kvantitatív összefüggéseket kaphatnánk. Valóságos felállásokban fontos annak a tisztázása is, hogyan lehet meghatározni a lokális kaotikus halmazt, célunk ennek vizsgálata. A kutatásunk eredményei segítenek bármilyen rendszer megértésében, amiben a lokális dinamika nyitott, de a globális zárt (általánosabban: más jellemző időskálája van). Az égi mechanikából hozott példa kisbolygók mozgása egy néhány nagybolygós rendszerben. A légköri áramlások leírását egyszerű örvényes megoldásokkal P. K. Newton (Los Angeles) és S. Boatto (Rio de Janeiro) intenzíven tanulmányozza.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Napjaink egyik legtöbbet tanulmányozott környezetvédelmi témája az éghajlatváltozás és lehetséges következményeinek kérdése. A nagyobb vulkánikitörések hamufelhői akár a légiközlekedést is veszélyeztethetik, az ipari balesetekből kikerülő anyagok forrásuktól messze is kockázatot jelenthetnek. A projekt egyik része az ilyen események szempontjából érdekes, de eddig még kevéssé a központba került kérdéskörre, a kontinentális és globális skálájú terjedésre összpontosít, és arra keres választ, hogy vajon a változó éghajlat hogyan befolyásolja ezen folyamatok intenzitását, a szétterjedés gyorsaságát, előrejelezhetőségét. A terjedési folyamatokat két, korábban általunk a légkörben már alkalmazott mérőszámmal jellemezzük: a szennyeződésfelhők nyúlásának mértékével, illetve a kiülepedés gyorsaságával. A projekt célja idősoraik elemzése változó éghajlat mellett.
Ezen kutatásoknak lényeges összetevője annak a megfelelő megértése, hogyan alakulnak ki a részecskék terjedésében megjelenő globális mintázatok. Ezekről a globális mintázatokról úgy véljük, hogy a lokális terjedési jelenségekből állnak össze, azonban a részletes leírás még hiányzik az irodalomból. Tervünk egy kvantitatív vizsgálat véghezvitele, aminek eredményeként azt reméljük, hogy a globális terjedési folyamat tulajdonságai kikövetkeztethetővé válnak a lokális folyamatok jellemzőiből. Az eredményeink nemcsak a légkör esetében lesznek alkalmazhatóak, hanem olyan jelenségek széles körében is, amelyekben a lokális és a globális viselkedés jól elkülönül.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the research is the investigation of large-scale atmospheric dispersion processes from a dynamical systems approach (i) using realistic meteorological data, and (ii) by means of a conceptual model.
(i) One scope that has not come into the focus of interest yet is the impact of climate change on large-scale atmospheric dispersion. Previous studies revealed that the application of different measures of chaos in dispersion calculation provides a general and comprehensive overview of the dispersion. We are going to apply the so-called topological entropy, describing the stretching rate of pollutant clouds, and escape rate, characterizing the rate of deposition. Model simulations can provide new insights about the change in the predictability and further properties of the dispersion of ash plumes from future volcanic eruptions and of pollutants released during anthropogenic industrial accidents.
(ii) The global dispersion patterns are thought to emerge from chaotic sets characterizing the dispersion of particles locally. We shall describe the quantitative details, in terms of the chaotic characteristics, of the crossover from locally open to globally closed particle advection in an idealized flow generated by point vortices moving on a rotating sphere, as motivated by the atmosphere filled with cyclones and anticyclones. We shall also clarify the possible vortex trajectories in a two-vortex setup, and give their basic exploration in the more realistic setup of vortex chains along a latitude. The analysis of the chaotic sets in these setups shall help understand the formation of the real atmospheric dispersion patterns, characterizing different climate states.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
One of the aims of the research is to uncover the question, not studied in detail for the time being, how a changing climate influences the dispersion of pollutants on continental and global scale. Our previous studies proved great applicability of tools from dynamical systems theory like the so-called topological entropy (which describes the intensity and chaoticity of pollutant dispersion), and the so-called escape rate (which characterizes the rate of deposition). Within a changing climate, due to the different atmospheric circulation different mean values may dominate. The research focuses on the exploration and analysis of the differences. Model simulations can provide new insights about the change in the predictability and further properties of the dispersion of ash plumes from future volcanic eruptions and of pollutants released during anthropogenic industrial accidents.
A further aim is to understand more generally how global atmospheric dispersion patterns build up in terms of locally relevant phenomena. The global patterns and the corresponding chaotic sets, representing a closed dispersion problem, are thought to emerge from localized chaotic sets, describing open dispersion, in the Earth’s atmosphere. The quantitative details of the global closure, and how localized sets could be identified, however, yield open questions. Within our point-vortex-based model for the advection of particles, a two-vortex setup and one with more vortices are hoped to provide important contributions to answering these questions, and may lead to a more complete understanding of the global dispersion. By different parameter regimes we may cover even different climate states.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Gases and aerosol particles released high in the atmosphere due to volcanic eruptions or industrial accidents may have an effect in regions far from their emission source, hence the simulation of continental and global scale dispersion processes is important from environmental aspects. Although, there are studies dealing with the connection between climate change and air quality, these are mainly restricted to regional to local scales or evaluate the changes in pollutant concentration, not in the dispersion itself. Therefore, the purpose of the research is a detailed analysis of the possible changes in the characteristics of large-scale dispersion depending on the climate state. A part of the work is going to be based on the meteorological reanalysis data of past decades: this reveals whether the observable (e.g. temperature) trends affect the large-scale dispersion detectably. We also plan to study the characteristics of the dispersion in significantly different climate states produced by a climate model of intermediate complexity.
The global dispersion patterns in the atmosphere are thought to emerge from local dispersion phenomena, a detailed description, however, has been missing in the literature. By giving such a description (e.g. within our vortical model for the atmosphere) we would make it possible to infer the properties of the global dispersion process from the characteristics of the localized processes. In particular, quantitative relations could be derived by analyzing the corresponding chaotic sets. In realistic settings it is also important to clarify how one can determine the local chaotic set, and we shall address this issue as well. The findings of our research would help, in fact, understand any system in which the local dynamics is open but the global dynamics is closed (or, more generally, has a different characteristic time scale). An example, within the discipline of celestial mechanics, is the motion of asteroids in a planetary system with a few large planets. The description of atmospheric flows by simple vortical solutions is intensively studied by P. K. Newton (Los Angeles) and S. Boatto (Rio de Janeiro).
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
One of the most studied environmental issues is the climate change and its possible consequences. Ash clouds of volcanic eruptions may mean danger for air travel, while materials emitted from anthropogenic industrial accidents may result in risk far away from their source. A part of the project focuses on a topic that has not drawn attention for the time being, namely, on the dispersion of pollutant particles on continental and global scale which is important from the point of view of the above events. The project tries to answer the question how the intensity of the dispersion processes (i.e., the speed or predictability of the dispersion) is altered by a changing climate. We characterize the dispersion processes by means of two physical quantities applied also in our previous studies in the atmospheric context. One of them describes the stretching rate of pollutant clouds, the other quantifies the rate of their deposition. The aim of the project is the analysis of their time series during the climate change.
An important component of these studies is an appropriate understanding of the formation of the global patterns appearing in the dispersion of particles. These global patterns are thought to emerge from local dispersion phenomena, a detailed description, however, has been missing in the literature. We are intending to carry out a quantitative investigation, as a result of which we are hoping to infer the properties of the global dispersion process from the characteristics of the local processes. Our results shall be applicable not only in the atmospheric context, but in a wide variety of phenomena where the local and the global behaviors are well separated.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Haszpra, T.: RePLaT-Chaos: a simple educational application to discover the chaotic nature of atmospheric advection, Atmosphere 11: (1) Paper: 29, 2020 | | Haszpra, T., Kiss, M., Izsa, É.: RePLaT-Chaos-edu: an interactive educational tool for secondary school students for the illustration of the spreading of volcanic ash clouds., J. Phys. C (revised version submitted), 2020 | | Drótos, G., Hernández García, E., López, C.: Local characterization of transient chaos on finite times in open systems, J. Phys. Complexity (közlésre elküldve), 2020 | | de la Fuente, R., Drótos, G., Hernández García, E., López, C., and van Sebille, E.: Sinking microplastics in the water column: simulations in the Mediterranean Sea, Ocean Sci. Discuss., https://doi.org/10.5194/os-2020-95 (in review), 2020 | | Sozza, A., Drotos, G., Hernandez-Garcia, E., Lopez, C.: Accumulated densities of sedimenting particles in turbulent flows, Physics of Fluids 32: Paper: 075104 (1-11), 2020 | | Haszpra, T., Topál, D., Herein, M.: Detecting forced changes in internal variability using Large Ensembles: On the use of methods based on the "snapshot view", US CLIVAR Variations Summer 2020 – New research on climate variability and change using initial-condition Large Ensembles 18: (2) pp. 36–43, 2020 | | Tél, T., Bódai, T., Drótos, G., Haszpra, T., Herein, M., Kaszás, B., Vincze, M.: The theory of parallel climate realizations: A new framework of ensemble methods in a changing climate – an overview, Journal of Statistical Physics 179: pp. 1496-1530, 2020 | | Haszpra, T., Herein, M., Bódai, T.: Investigating ENSO and its teleconnections under climate change in an ensemble view – a new perspective, Earth System Dynamics 11: pp. 267-280, 2020 | | Haszpra, T., Topál, D., Herein, M.: On the time evolution of the Arctic Oscillation and related wintertime phenomena under different forcing scenarios in an ensemble approach, Journal of Climate 33: (8) pp. 3107-3124, 2020 | | Bodai T., Drotos G., Ha K.-J., Lee J.-Y., Haszpra T., Chung E.-S.: Nonlinear forced change and nonergodicity: The case of ENSO-Indian monsoon and global precipitation teleconnections, Frontiers in Earth Science (közlésre elküldve), 2020 | | Tamás Bódai, Gábor Drótos, Mátyás Herein, Frank Lunkeit, Valerio Lucarini: The forced response of the El Niño–Southern Oscillation–Indian monsoon teleconnection in ensembles of Earth System Models, Journal of Climate 33(6) pp. 2163–2182, 2020 | | Topál, D., Ding, Q., Mitchell, J., Baxter, I., Herein, M., Haszpra, T., Luo, R., Li, Q.: An Internal Atmospheric Process Determining Summertime Arctic Sea Ice Melting in the Next Three Decades: Lessons Learned from Five Large Ensembles and multiple CMIP5 climate simulations, Journal of Climate 33: (17) pp. 7431–7454, 2020 | | Haszpra T.: Intricate features in the lifetime and deposition of atmospheric aerosol particles, CHAOS 29: (7) 071103, 2019 | | Haszpra T., Herein M.: Ensemble-based analysis of the pollutant spreading intensity induced by climate change, SCIENTIFIC REPORTS 9: 3896, 2019 | | Monroy, P., Drotos, G., Hernández-García, E., López, C.: Spatial inhomogeneities in the sedimentation of biogenic particles in ocean flows: analysis in the Benguela region, Journal of Geophysical Research: Oceans 124, 4744-4762, 2019 | | Kaszás, B., Haszpra, T., Herein, M.: The snowball Earth transition in a climate model with drifting parameters: Splitting of the snapshot attractor, Chaos 29: (11) Paper: 113102, 2019 | | Haszpra, T.: RePLaT–Chaos: Illustration of the chaotic behavior of atmospheric pollutant spreading – Theoretical background and user guide,, user guide, 2018 | | Haszpra, T.: RePLaT–Chaos-edu: Illustration of the chaotic behavior of atmospheric pollutant spreading – Theoretical background and user guide, user guide, 2018 | | Haszpra, T.: RePLaT-Chaos: a simple educational application to discover the chaotic nature of atmospheric advection, Atmosphere (közlésre elküldve), 2019 | | Haszpra, T., Herein, M., Bódai, T.: On the time evolution of ENSO and its teleconnections in an ensemble view – a new perspective, Earth System Dynamics (közlésre elküldve), 2019 | | Haszpra, T., Topál, D., Herein, M.: On the time evolution of the Arctic Oscillation and related wintertime phenomena under different forcing scenarios in an ensemble approach, Revised version submitted to Journal of Climate, 2019 | | Kaszás, B., Haszpra, T., Herein, M.: The snowball Earth transition in a climate model with drifting parameters: Splitting of the snapshot attractor, Chaos (accepted), 2019 | | Tél, T., Bódai, T., Drótos, G., Haszpra, T., Herein, M., Kaszás, B., Vincze, M.: The theory of parallel climate realizations: A new framework of ensemble methods in a changing climate – an overview, Journal of Statistical Physics (közlésre elküldve), 2019 | | Monroy, P., Drotos, G., Hernández-García, E., López, C.: Spatial inhomogeneities in the sedimentation of biogenic particles in ocean flows: analysis in the Benguela region, Journal of Geophysical Research: Oceans 124, 4744-4762, 2019 | | Drotos, G., Herein, M., Bodai, T., Lunkeit, F., Lucarini, V.: Reconsidering the relationship of the El Niño–Southern Oscillation and the Indian monsoon, MPI-GE Workshop 2, Hamburg, Germany, 2018 | | López, C., Drotos, G., Hernández-García, E., Monroy, P.: Lagrangian studies of particle sedimentation in the oceans: an analysis in the Benguela region, 7th LAPCOD Meeting 2019 Venice, Italy. MoA34, 2019 | | Tamás Bódai, Gábor Drótos, Mátyás Herein, Frank Lunkeit, Valerio Lucarini: The forced response of the El Niño–Southern Oscillation-Indian monsoon teleconnection in ensembles of Earth System Models, Journal of Climate (közlésre elküldve), 2019 | | Gabor Drotos, Tamas Bodai, Matyas Herein, Tamas Tel: Defining climate by means of an ensemble: why it is possible, In: Geophysical Research Abstracts Vol. 21, EGU2019-17414, 2019 | | Haszpra T.: Intricate features in the lifetime and deposition of atmospheric aerosol particles, CHAOS 29: (7) 071103, 2019 | | Haszpra T., Herein M.: Ensemble-based analysis of the pollutant spreading intensity induced by climate change, SCIENTIFIC REPORTS 9: 3896, 2019 | | Herein Mátyás, Tímea Haszpra, Topál Dániel: A new perspective on studying climate teleconnections, In: Geophysical Research Abstracts, (2019) p. 1018., 2019 | | Tímea Haszpra: RePLaT-Chaos: a software for educational purposes to illustrate the chaotic behavior of the advection of volcanic ash clouds, In: Geophysical Research Abstracts, (2019) p. 941., 2019 | | Tímea Haszpra, Mária Kiss, Éva Izsa: RePLaT-Chaos: an interactive educational tool for the illustration of the spreading of volcanic ash clouds, In: Beata, Jarosievitz; Csaba, Sükösd (szerk.) GIREP-ICPE-EPEC-MPTL Conference 2019 Programme and book of Abstracts, Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) (2019) pp. 539-540., 2019 | | Dániel Topál, Mátyás Herein, Tímea Haszpra: Characteristics of the Arctic Oscillation and related teleconnection phenomena under climate change in the snapshot attractor picture, EMS Annual Meeting Abstracts Vol. 15, Budapest, Hungary, 2018.09.03-2018.09.07. EMS2018-429, 2018 | | Haszpra T: Intensification of large-scale stretching of atmospheric pollutant clouds due to climate change, JOURNAL OF THE ATMOSPHERIC SCIENCES 74: (12) pp. 4229-4240., 2017 | | Dániel Topál, Mátyás Herein, Tímea Haszpra: Characteristics of the Arctic Oscillation and related teleconnection phenomena under climate change in the snapshot attractor picture, EMS Annual Meeting Abstracts Vol. 15, Budapest, Hungary, 2018.09.03-2018.09.07. EMS2018-429, 2018 | | Tímea Haszpra, Mátyás Herein: Investigation of the relationship between the intensity of pollutant spread and the vorticity during a climate change in an ensemble approach, In: Geophysical Research Abstracts, Vol. 20, EGU 2018 . Bécs, Ausztria, 2018.04.08-2018.04.13. Kiadvány: Bécs: 2018. pp. 13498 Paper EGU2018-13498. , 2018 | | Tímea Haszpra, Mátyás Herein: Investigation of the stretching of pollutant clouds during climate change in an ensemble approach, In: EMS Annual Meeting Abstracts Vol. 15 . Budapest, Magyarország, 2018.09.03-2018.09.07. Kiadvány: 2018. Paper EMS2018-206. , 2018 | | Tímea Haszpra, Mátyás Herein: Ensemble-based analysis of the pollutant spreading intensity induced by climate change, Scientific Reports (submitted), 2018 | | Haszpra T: Intensification of large-scale stretching of atmospheric pollutant clouds due to climate change, J ATMOS SCI 74: (12) pp. 4229-4240., 2017 | | Drótos, G., Bódai, T., Herein, M.: Reconsidering the relationship of the El Niño--Southern Oscillation and the Indian monsoon using ensembles in Earth system models, Climate Dynamics (submitted), 2018 | | Drótos, G., Monroy, P., Hernández-García, E., López, C.: Inhomogeneities and caustics in the sedimentation of noninertial particles in incompressible flows, Chaos (submitted), 2018 | | Drótos, G., Monroy, P., Hernández-García, E., López, C.: Inhomogeneities and caustics in the sedimentation of noninertial particles in incompressible flows, CHAOS 29 : 1 Paper: 013115, 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
