 |
Honfoglaláskori köznépi temetők archaeogenetikai vizsgálata újgenerációs szekvenálással
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124350 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Török Tibor |
| magyar cím |
Honfoglaláskori köznépi temetők archaeogenetikai vizsgálata újgenerációs szekvenálással |
| Angol cím |
Archaeogenetic characterization of Hungarian commoner cemeteries with Next Generation Sequencing |
| magyar kulcsszavak |
archaikus DNS, honfoglaló, újgenerációs szekvenálás, hibridizációs dúsítás |
| angol kulcsszavak |
ancient DNA, Hungarian conqueror, Next Generation Sequencing, target enrichment |
| megadott besorolás |
| Molekuláris genetika, reverz genetika, RNS-interferencia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Genetika | | Genetikai epidemiológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 10 % | | Genomika, összehasonlító genomika, funkcionális genomika (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 10 % |
|
| zsűri |
Genetika, Genomika, Bioinformatika és Rendszerbiológia |
| Kutatóhely |
Genetikai Tanszék (Szegedi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Bernert Zsolt
Kalmár Tibor
Kustár Ágnes
Maár Kitti Anita
Maróti Zoltán
Molnár Erika
Nagy István
Neparáczki Endre Dávid
Pálfi György
Raskó István
|
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2022-02-28 |
| aktuális összeg (MFt) |
47.907 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
11.49 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az archaikus DNS technológia ásatag csontokból azonosított DNS szekvenciák segítségével lehetővé teszi egyének és populációk rokonsági viszonyainak, származásának meghatározását. A módszer megbízhatóságát és felbontását az utóbbi években nagyságrendekkel emelte az újgenerációs szekvenálási módszer (NGS) alkalmazása. Az elmúlt évben az NGS módszerrel sikerrel meghatároztuk a Karos-Eperjesszögön feltárt három legkorábbi és leggazdagabb honfoglaláskori temető csaknem teljes anyagának anyai ágú leszármazását. Kimutattuk, hogy a karosi honfoglalók csaknem fele az ázsiai hun birodalomból származott, másik felük pedig mai skandináv-germán egyénekkel közös ősre vezethető vissza. Néhány egyéb temetőből származó minta is hasonló összetételt mutatott.
Jelen pályázatban azt szeretnénk vizsgálni, hogy a karosiak összetétele milyen mértékben érvényes a többi honfoglaláskori temetőre, mekkora lehetett a bejövők és a helyben lakók aránya. Ehhez első lépésben olyan “szegényes” 10-11. századi temetők vizsgálatát javasoljuk, melyek sokkal inkább a köznépet képviselik mint a katonai elitet. Ezen temetők egy részében a temetkezések időrendje régészetileg jól korszakolt. Kísérleteinket ki szeretnénk terjeszteni az eddig alig ismert apai ág leszármazásának vizsgálatára is.
Eddigi és várható eredményeink nagyban hozzájárulnak a magyar őstörténet nyitott kérdéseinek megválaszolásához melyre eddig csak nyelvészeti, történeti és régészeti módszerekkel nyílt lehetőség. Adataink komoly nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot, mivel az újonnan megismert archaikus DNS szekvenciák nagyban segítik a kontinens benépesülésének genetikai módszerekkel történő rekonstruálását.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A honfoglaló magyarok genetikai származása a magyar őstörténet máig nyitott kérdése, amelynek megválaszolására ma már lehetőséget nyújt az archaeogenetikában napjainkban végbement technológiai áttörés. Az újgenerációs szekvenálási módszerrel kinyerhető teljes vagy részleges genom szekvenciákból nagy felbontású genom analízissel eddig nem látott pontossággal határozhatók meg a minták származási és rokonsági viszonyai. Ezzel a módszerrel az elmúlt évben kimutattuk, hogy az ún. klasszikus honfoglaló temetőkben nyugvó egyének fele ázsiai hun származású, másik fele pedig mai skandináv-germán egyénekkel közös ősre vezethető vissza. Mintáink nagy része a régészek által katonai elitnek tartott Karos-Eperjesszög temetőkből származott, ami felveti azt a kérdést, hogy eredményeink milyen mértékben általánosíthatók az egész honfoglaló, illetve honfoglalás kori népességre. A kelet-belső ázsiai eredetű genetikai csoportok a mai magyarokban csak tizedét teszik ki a karosi temetőkből kimutatott aránynak, és felmerül a kérdés, hogy ez a hígulás mikor és milyen ütemben történhetett.
Az általunk javasolt vizsgálatokkal először tisztázni szeretnénk a teljes honfoglaláskori népesség genetikai összetételét. Ehhez további nagy létszámú, hosszabb ideig (10-12-sz.) használatban lévő, régészetileg jól jellemzett köznépi temetők genetikai vizsgálatát tervezzük. Adatainkból kiderülhet, hogy a honfoglalóknak volt-e eddig nem azonosított európai komponense, az honnan származott, illetve a korábban helyben lakók milyen ütemben keveredtek a bejövőkkel. Ezek az adatok fontos összehasonlítási alapot teremtenek a további korokból végzendő vizsgálatok számára.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A régészeti genetika szakterületét az utóbbi években forradalmasította az újgenerációs szekvenálási módszer, melynek felhasználásával egyre pontosabb kép rajzolódik ki a kontinensek benépesüléséről, az egyes népcsoportok eredetéről és vándorlásáról. Ezek az eredmények jelentős mértékben módosítják korábbi ismereteinket mind a történelmi időkben, mind az azelőtt végbement eseményekről, és független természettudományos adatokkal egészítik ki régészeti történeti ismereteinket. Ezt jól példázza legutóbbi munkánk, melyben kimutattuk, hogy a honfoglalók jelentős része az ázsiai hun birodalomból származott, ami az ismert régészeti történeti adatok jelentős részével összhangban van, mégis jelentősen átértékeli az eddigi elképzeléseket. Kutatási tervünk arra irányul, hogy további adatokkal még pontosabb képet alkothassunk a honfoglalók összetételéről, és ezzel szilárd összehasonlítási alapot teremtsünk a későbbi genetikai vizsgálatok számára. Végső célunk, hogy eredményeinket a honfoglalás kort megelőző és későbbi régészeti korokból nyert adatokkal összevetve egyre tisztább képet alkothatunk a magyarság ethnogeneziséről.
Laborunkban, magyarországon egyedül, rutinná fejlesztettük az újgenerációs szekvenálás régészeti genetikai felhasználását, ami speciális eljárásokat igényel. A nagy nemzetközi archaeogenetikai laborok többsége hasonló módszerrel elsősorban a neolit-rézkori események rekonstruálásán dolgozik, de egyre nő az érdeklődés a vaskori és népvándorlás kori adatok iránt. A magyarok története nem elszigetelt kérdés mert szervesen kapcsolódik Eurázsia más részein lejátszódott eseményekhez, ezért nemzetközi érdeklődésre tart számot. Munkánk további nemzetközi vonatkozása, hogy archaeogenetikai módszerrel csak akkor lehet pontos képet alkotni kontinensünk történetéről, ha minél több korszakból és területről mennél nagyobb számú minta adatait tudjuk illeszteni.
Az archaeogenetika egy fiatal, dinamikusan fejlődő szakterület, és az egyetemi helyszín optimális az utánpótlás képzéséhez mely elengedhetetlen ahhoz, hogy lépést tarthassunk a nemzetközi mezőnnyel.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A honfoglaló magyarok genetikai származása a magyar őstörténet máig nyitott kérdése, amelynek megválaszolására ma már lehetőséget nyújt az archaeogenetikában napjainkban végbement technológiai áttörés. Az archaikus DNS technológia ásatag csontokból azonosított DNS szekvenciák segítségével lehetővé teszi egyének és populációk származásának, rokonsági viszonyainak meghatározását. Az elmúlt évben az NGS módszerrel sikerrel meghatároztuk a Karos-Eperjesszögön feltárt három legkorábbi és leggazdagabb honfoglaláskori temető csaknem teljes anyagának anyai ágú leszármazását. Kimutattuk, hogy a karosi honfoglalók csaknem fele az ázsiai hun birodalomból származott, másik felük pedig mai skandináv-germán egyénekkel közös ősre vezethető vissza.
Jelen pályázatban azt szeretnénk vizsgálni, hogy a karosiak összetétele milyen mértékben érvényes a többi honfoglaláskori temetőre, mekkora lehetett a bejövők és a helyben lakók aránya. Ehhez első lépésben olyan “szegényes” 10-11. századi temetők vizsgálatát javasoljuk, melyek sokkal inkább a köznépet képviselik mint a katonai elitet. Ezen temetők egy részében a temetkezések időrendje régészetileg jól korszakolt. Kísérleteinket ki szeretnénk terjeszteni az eddig alig ismert apai ág leszármazásának vizsgálatára is.
Eddigi és várható eredményeink nagyban hozzájárulnak a magyar őstörténet nyitott kérdéseinek megválaszolásához melyre eddig csak nyelvészeti, történeti és régészeti módszerekkel nyílt lehetőség. Adataink komoly nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot, mivel az újonnan megismert archaikus DNS szekvenciák nagyban segítik a kontinens benépesülésének genetikai módszerekkel történő rekonstruálását.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Analysis of ancient DNA (aDNA) can be used to unravel the origin and genetic relationship of ancient individuals and populations. In recent years the application of next generation sequencing (NGS) method tremendously increased the reliability and resolution of aDNA data. With the NGS method we have successfully determined the maternal origin of the majority of samples from one of the earliest Hungarian conquerors cemeteries excavated in Karos-Eperjesszög. We have shown that nearly half of the individuals were derived from Asian Hun territories, while the other half had common ancestors with modern Scandinavian-German individuals. We obtained very similar results from a small random sample derived from other conqueror cemeteries.
Here we propose to test whether this composition also applies to the entire conqueror population, by examining other well dated 10th-11th cemeteries, which represent rather commoners than the military elite. As these cemeteries were used for a longer period and the conquerors readily intermingled with local populations, our experiments may also provide clues to the proportion of newcomers and local individuals upon the conquest. We also plan to study the origin of the so far poorly known paternal (Y-chromosome) lineages.
Our anticipated results can greatly contribute to answer open questions in Hungarian prehistory, which could be studied thus far only with historical, archaeological and philological methods.
Our prospective data will also have great international interest, since new aDNA sequences greatly contribute to reconstruct the peopling of the continent.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Genetic origin of the Hungarian conquerors has been an open question of Hungarian prehistory, but the answer is facilitated by recent technological advances on the ancient DNA field. Analysis of high quality genome sequences obtained with new generation sequencing (NGS) methods enable to unravel the origin and genetic relationship of samples with an accuracy never seen before. With the NGS method we have recently shown that half of the individuals in the “classic” conqueror cemeteries were derived from Asian Hun territories, while the other half had common ancestors with modern Scandinavian-German individuals. Most of our samples were derived from the Karos-Eperjesszög cemeteries which are considered by archaeologists to represent the military elite. This raises the question as to what extent can our findings be generalized to the entire conqueror population. The proportion of East-Inner Asian genetic component has dropped in modern Hungarians to 1/10th of that in our conqueror dataset. When and how this component was diluted remains another question.
To answer these questions we propose to first complete the conqueror database with sequences from other contemporary (10th - early 12th centuries) cemeteries, which predominantly belonged to commoners. These data may reveal if the conquerors comprised another, not yet detected group of Europeans, or found a large indigenous population in the Carpathian basin, which intensely diluted this component already in the 10th century. Our prospective data will also have great international interest, since new aDNA sequences greatly contribute to reconstruct the peopling of the continent.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In recent years ancient DNA research has been revolutionized by the application of next generation sequencing (NGS) method. This method enables to reconstruct the peopling of the continents and reveals the origin and migration of populations with an increasing resolution and accuracy. These results considerably modify previous assumptions about these events both in historical and prehistorical periods, by providing independent hard scientific data for history and archaeology. Our latest research is a good example in this respect, as we have shown that a significant fraction of the Hungarian conquerors were derived from the Asian Hun Empire. This is in concordance with known historical and archaeological data, nevertheless considerably re-evaluate most current hypothesis. Our proposed research aims at framing a more detailed picture about the genetic composition of the conquerors by obtaining further data from other cemeteries. These data can provide a robust database for future archaeogenetic research. Our final objective is to unravel the Hungarian ethnogenesis in increasing details, by comparing our genetic data with that from previous and later archaeological periods.
The application of state of the art NGS technology in archaeogenetics requires special technical modifications, and our laboratory is the first in Hungary which adapted this rutin. The great international aDNA laboratories are working with similar methods on the reconstruction of Neolithic, Bronze Age population changes, but later periods also increasingly hold the stage. As Hungarian population history is not independent of other historical episodes of Eurasia, it is also of great international interest. On the other hand our data also contribute to the reconstruction of Eurasian population history, which is only possible from a large number of data from different areas and archaeological periods.
Archaeogenetics is a young, fast developing field. Our university location is optimal for bringing up new generations of experts, which is necessary to keep pace with international progress.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Genetic origin of the Hungarian conquerors has been an open question of Hungarian prehistory, but the answer is facilitated by recent technological advances on the ancient DNA field. Analysis of ancient DNA (aDNA) can be used to unravel the origin and genetic relationship of ancient individuals and populations. With the NGS method we have successfully determined the maternal origin of the majority of samples from one of the earliest Hungarian conquerors cemeteries excavated in Karos-Eperjesszög. We have shown that nearly half of the individuals were derived from Asian Hun territories, while the other half had common ancestors with modern Scandinavian-German individuals.
Here we propose to test whether this composition also applies to the entire conqueror population, by examining other well dated 10th-11th cemeteries, which represent rather commoners than the military elite. As these cemeteries were used for a longer period and the conquerors readily intermingled with local populations, our experiments may also provide clues to the proportion of newcomers and local individuals upon the conquest. We also plan to study the origin of the so far poorly known paternal (Y-chromosome) lineages.
Our anticipated results can greatly contribute to answer open questions in Hungarian prehistory, which could be studied thus far only with historical, archaeological and philological methods.
Our prospective data will also have great international interest, since new aDNA sequences greatly contribute to reconstruct the peopling of the continent.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Zoltán Maróti, Endre Neparáczki, Oszkár Schütz, Kitti Maár, Gergely I. B. Varga, Bence Kovács, Tibor Kalmár, Emil Nyerki, István Nagy, Dóra Latinovics, Balázs Tihanyi, Antónia Marcsik, György Pálfi, Zsolt Bernert, Zsolt Gallina, Ciprián Horváth, Sándor Varga, László Költő, István Raskó, Péter L. Nagy, Csilla Balogh, Albert Zink, Frank Maixner, Anders Götherström, Robert George, Csaba Szalontai , Gergely Szenthe, Erwin Gáll, Attila P. Kiss, Zsófia Rácz, Bence Gulyás, Bernadett Ny. Kovacsóczy, Szilárd Sándor Gál, Péter Tomka, and Tibor Török: Whole genome analysis sheds light on the genetic origin of Huns, Avars and conquering Hungarians, Current Biology (megjelenés előtt), 2022 | | Varga Gergely I. B., Maár Kitti, Ginguta Alexandra, Kovács Bence, Tihanyi Balázs, Kis Luca, Váradi Orsolya, Kiss Petra, Szokolóczi Dávid, Schütz Oszkár, Maróti Zoltán, Nyerki Emil, Nagy István, Latinovics Dóra, Török Tibor, Neparáczki Endre: An archaeogenetic approach to identify the remains of the Hungarian Kings, EPHEMERIS HUNGAROLOGICA 1: (2) pp. 333-342., 2021 | | Török Tibor, Neparáczki Endre, Maróti Zoltán, Maár Kitti, Balogh Csilla, Nagy István, Bernert Zsolt, Pálfi György, Marcsik Antónia, Szenthe Gergely: Preliminary genomic results from the migration period of the Carpathian Basin., In: Kleinová, Kateřina (szerk.) 26th EAA Virtual Annual Meeting: Abstract Book, European Association of Archaeologists (2020) pp. 337-337., 2020 | | Endre Neparáczki, Zoltán Maróti, Tibor Kalmár, Klaudia Kocsy, Kitti Maár, Péter Bihari, István Nagy, Erzsébet Fóthi, Ildikó Pap, Ágnes Kustár, György Pálfi, István Raskó, Albert Zink and Tibor Török: Mitogenomic data indicate admixture components of Central-Inner Asian and Srubnaya origin in the conquering Hungarians, PLOSONE, 2018 | | Endre Neparáczki, Zoltán Maróti, Tibor Kalmár, Klaudia Kocsy, Kitti Maár, Péter Bihari, István Nagy, Erzsébet Fóthi, Ildikó Pap, Ágnes Kustár, György Pálfi, István Raskó, Albert Zink and Tibor Török: Mitogenomic data indicate admixture components of Central-Inner Asian and Srubnaya origin in the conquering Hungarians, PLOSONE, 2018 | | Endre Neparáczki, Zoltán Maróti, Tibor Kalmár, Klaudia Kocsy, Kitti Maár, Péter Bihari, István Nagy, Erzsébet Fóthi, Ildikó Pap, Ágnes Kustár, György Pálfi, István Raskó, Albert Zink and Tibor Török: Mitogenomic data indicate admixture components of Central-Inner Asian and Srubnaya origin in the conquering Hungarians, PLOS ONE, 2018 | | Endre Neparáczki, Zoltán Maróti, Tibor Kalmár, Kitti Maár, István Nagy, Dóra Latinovics, Ágnes Kustár, György Pálfi, Erika Molnár, Antónia Marcsik, Csilla Balogh, Gábor Lőrinczy, Szilárd Sándor Gál, Péter Tomka, Bernadett Kovacsóczy, László Kovács, István Raskó, and Tibor Török: Y-chromosome haplogroups from Hun, Avar and conquering Hungarian period nomadic people of the Carpathian Basin, Scientific Reports, 2019 | | Kitti Maár, Gergely I. B. Varga, Bence Kovács, Oszkár Schütz, Zoltán Maróti, Tibor Kalmár, Emil Nyerki, István Nagy, Dóra Latinovics, Balázs Tihanyi, Antónia Marcsik, György Pálfi, Zsolt Bernert, Zsolt Gallina, Sándor Varga, László Költő, István Raskó, Endre Neparáczki and Tibor Török: Maternal lineages from 10-11th century commoner cemeteries of the Carpathian Basin, GENES, 2021 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
