 |
Az abortuszszabályozás szigorításának hatása az újszülöttek egészségére, valamint a gyerekek és a szülők gazdasági, társadalmi jellemzőire
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124384 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Hajdu Gábor |
| magyar cím |
Az abortuszszabályozás szigorításának hatása az újszülöttek egészségére, valamint a gyerekek és a szülők gazdasági, társadalmi jellemzőire |
| Angol cím |
The impact of a restrictive abortion policy on infants’ health and on the socioeconomic outcomes of children and parents |
| magyar kulcsszavak |
abortusz, születéskori egészség, társadalmi és gazdasági hatások |
| angol kulcsszavak |
abortion, health at birth, social and economic impacts |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 75 % | | Ortelius tudományág: Szociológia | | Demográfia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 25 % | | Ortelius tudományág: Demográfia |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
Szociológiai Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Hajdu Tamás
|
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2021-03-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
6.103 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.37 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatásban az abortuszszabályozás 1974-es magyarországi szigorításainak a hatásait vizsgáljuk. Az abortuszszabályok változását követően a terhesség megszakítások száma 70 000-el, az élve születések száma 30 000-el nőtt 1973 és 1974 között. Azt vizsgáljuk, hogy a szabályozás szigorítása hogyan hatott (1) az érintett gyerekek születéskori egészségére, (2) a gyerekek oktatási részvételére és egyéb társadalmi jellemzőire középtávon, (3) a gyerekek iskolázottságára, munkaerőpiaci részvételére és egyéb társadalmi jellemzőire hosszútávon, valamint (4) a szülők iskolázottságára és egyéb társadalmi jellemzőire hosszútávon. A hatások becsléséhez a közvetlenül a szabályváltozás előtt és után született gyerekeket hasonlítjuk össze, azaz olyan gyerekek (és/vagy a szüleik) adatait fogjuk elemezni, akik a szabályváltozás körüli rövid időszakban születtek. Ezzel a stratégiával képesek vagyunk a (nem megfigyelhető) időbeli hatások és egyéb potenciális viselkedésváltozások hatásának a kiszűrésére, így lehetőségünk van oksági következtetések levonására.
A kutatás során egyéni szintű adminisztratív adatbázisokat használunk, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal kutatószobájában érhetőek el: Élveszületési adatbázis, Terhességmegszakítási adatbázis, Csecsemőhalálozási adatbázis és a Népszámlálások (1990, 2001, 2011) adatbázisai.
Kutatásunknak szakpolitikai relevanciája is van. Mivel az abortuszszabályozás számos országban ismétlődően felmerülő téma a közbeszédben, eredményeink fontos információkat szolgáltathatnak egy tényekre alapozott szakpolitika számára.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
1974. január 1-től olyan új abortuszszabályozás lépett életbe Magyarországon, amely korlátozta a terhességmegszakításokhoz való hozzáférést. A szabályozás változásának azonnali jelentős hatása volt. Az abortuszok száma 169 650-ről 102 022-re csökkent 1973 és 1974 között. Ugyanekkor az élve születések száma 30 000-el nőtt. Okkal feltételezhető, hogy egy jelentős része ezeknek a gyerekeknek nem született volna meg az abortuszszabályozás változása nélkül. A szigorúbb abortuszpolitika három jelentős csatornánk keresztül lehet hatással a gyerekek jellemzőire. (i) A nem tervezett, nem kívánt gyerekek száma nő. A nem tervezett gyerekek számos negatív hatást szenvedhetnek el. (ii) A szülő nők összetétele megváltozhat. (iii) A magasabb létszámú kohorszok létszámukból fakadóan negatív hatásokat szenvedhetnek el. A törvényváltozás a szülőkre is kihathat. (i) A nem kívánt gyerek születése kihathat a szülők fizikai és érzelmi jóllétére. (ii) A gyerekvállalás nem tervezhető optimális időpontra, ami különösen a nők tanulmányaira és munkaerőpiaci lehetőségeire lehet hatással.
Ebben a kutatásban a szabályozás szigorításának a hatását vizsgáljuk (1) az érintett gyerekek születéskori egészségére, (2) a gyerekek oktatási részvételére és egyéb társadalmi jellemzőire középtávon, (3) a gyerekek iskolázottságára, munkaerőpiaci részvételére és egyéb társadalmi jellemzőire hosszútávon, valamint (4) a szülők iskolázottságára és egyéb társadalmi jellemzőire hosszútávon.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Ebben a kutatásban az abortuszszabályozás 1974-es magyarországi szigorításának a hatását vizsgáljuk (1) az érintett gyerekek születéskori egészségére, (2) a gyerekek oktatási részvételére és egyéb társadalmi jellemzőire középtávon, (3) a gyerekek iskolázottságára, munkaerőpiaci részvételére és egyéb társadalmi jellemzőire hosszútávon, valamint (4) a szülők iskolázottságára és egyéb társadalmi jellemzőire hosszútávon. Kutatásunk társadalmi és szakpolitikai relevanciával is bír. Mivel az abortuszszabályozás számos országban ismétlődően felmerülő téma a közbeszédben, eredményeink fontos információkat szolgáltathatnak egy tényekre alapozott szakpolitika számára.
A kutatás a tudományos szakirodalom szempontjából is jelentős. Az abortuszszabályozás hatásait vizsgáló korábbi tanulmányok jelentős többsége az Egyesült Államokra fókuszált. Ismereteink szerint csupán három tanulmány vizsgálta az abortuszhoz való hozzáférés hatását az korai egészségi állapotra az Egyesült Államokon kívüli adatokat használva. Mivel a korábbi szakirodalom a születési súly tekintetében vegyes eredményeket talált, és mivel egyéb egészségi indikátorokat (pl. APGAR érték, Ponderal index, koraszülés) ritkán vonnak be a vizsgálatokba, ezért kutatásunk értékes hozzájárulás lehet a szakirodalomhoz. Csupán néhány tanulmány vizsgálta az abortuszszabályozásnak a gyerekek humántőke szerzésére és munkaerőpiaci részvételére való hatását, valamint a szülőre való hatásokat vizsgáló cikkek száma is csekély. Kutatásunk e szakirodalmakat is jelentős mértékben egészíti ki, tágabb perspektívában pedig a fogamzásgátlási technológiákhoz való hozzáférés hatását elemző szakirodalomhoz is kapcsolódik.
Módszertani szempontból kutatásunk erőssége, hogy teljes körű adminisztratív adatbázisokat használunk a szakirodalomban általános kérdőíves kutatások (survey-k) és adminisztratív adatbázisok vett minták helyett.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
1974. január 1-től olyan új abortuszszabályozás lépett életbe Magyarországon, amely korlátozta a terhességmegszakításokhoz való hozzáférést. A szabályozás változásának azonnali jelentős hatása volt: a terhesség megszakítások száma 70 000-el, az élve születések száma 30 000-el nőtt 1973 és 1974 között.
Ebben a kutatásban a szabályozás változásának az érintett gyerekekre és szüleikre való hatását vizsgáljuk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az újszülöttek egészségi állapota, a gyerekek oktatási részvétele, munkaerőpiaci és egyéb társadalmi jellemzői hogyan változtak közép- és hosszútávon az új szabályok életbelépését követően. Azt is elemezzük, hogy a szabályváltozások hogyan befolyásolták a szülők tanulmányait és egyéb társadalmi jellemzőit hosszútávon. A kutatás során a Központi Statisztikai Hivatal nagyméretű adminisztratív adatbázisait használjuk: az Élveszületési adatbázist, a Terhességmegszakítási adatbázist, a Csecsemőhalálozási adatbázist és a Népszámlálások (1990, 2001, 2011) adatbázisait. Az elemzés során a közvetlenül a szabályváltozás előtt és után született gyerekeket hasonlítjuk össze. Ezzel a módszerrel képesek vagyunk a szabályváltozás hatását elkülöníteni egyéb tényezők hatásától (pl. más időbeli hatásoktól).
Tudományos jelentőségük mellett, eredményeink szakpolitikai fontossággal is bírnak. Mivel az abortuszszabályozás számos országban ismétlődően felmerülő téma a közbeszédben, eredményeink fontos információkat szolgáltathatnak egy tényekre alapozott szakpolitika számára.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In this research, we examine the consequences of the restrictive Hungarian abortion policy introduced in 1974. Following the law change the number of induced abortions decreased by 70 000, and the number of live births increased by 30 000 between 1973 and 1974. We analyze the impacts of the law change (1) on the health at birth of the affected children, (2) on the educational and social outcomes of the children in the medium-run, (3) on the educational, labor and social outcomes of the children in the long-run, and (4) on the educational and social outcomes of the parents in the long-run. We estimate the effects by comparing children born just before and after the law change, i.e. we will rely on data of children (and/or data of their parents) born within a short timespan around the law change. This strategy makes us able to minimize the effect of other (unobservable) time trends and other potential behavioral responses to the law change, and provides opportunity to draw causal inference.
The projects will make use of large-scale, individual-level administrative datasets of the Hungarian Central Statistical Office: the registry of live births, the registry of induced abortions, the registry of infant mortality and the Hungarian Population Censuses (1990, 2001, 2011).
Our results would be relevant from a policy point of view. Since abortion policy is an emerging issue in public debates in many countries, our results could provide important information for an evidence-based policy.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
From January 1, 1974, new abortion rules were introduced in Hungary that restricted the access to legally permissible abortions. The law change had dramatic impacts immediately. The number of induced abortions decreased from 169 650 to 102 022 between 1973 and 1974. At the same time the number of live birth increased by 30 000 births. One can plausibly assume that a large proportion of these children would not have been born if abortion policy had not changed. There are three main mechanisms through which a restrictive abortion policy might affect outcomes of children. (i) There is an increase in the number unwanted children. This unwantedness might have negative impacts on the child. (ii) Composition of women giving birth might change. (iii) A negative crowding effect might emerge due to changes in cohort size. The law change might affect outcomes of the parents as well. (i) They might having an unwanted baby that has consequences on physical and emotional well-being. (ii) Especially women are not able delay the childbearing to an optimal period that has impact on their human capital accumulation and labor market opportunities.
In this research, we analyze the impact of the law change (1) on the health at birth of the affected children, (2) on the educational and social outcomes of the children in the medium-run, (3) on the educational, labor and social outcomes of the children in the long-run, and (4) on the educational and social outcomes of the parents in the long-run.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In this research, we analyze the impact of the 1974 abortion restriction in Hungary (1) on the health at birth of the affected children, (2) on the educational and social outcomes of the children in the medium-run, (3) on the educational, labor and social outcomes of the children in the long-run, and (4) on the educational and social outcomes of the parents in the long-run. Our research has significant social importance, and it would be relevant from a policy point of view. Since abortion policy is an emerging issue in public debates in many countries, our results could provide important information for an evidence-based policy.
Our research adds to the literature in several ways. The vast majority of the previous studies on the effects of abortion policy focused on the United States. To our knowledge, only three papers have studied the impact of the access to abortion on health in early life for countries outside the USA. Moreover, since the previous literature found mixed results on birth weight, and since other health indicators (e.g. APGAR score, Ponderal index, preterm birth) are rarely analyzed, our research would make a valuable contribution to this literature. Only a few papers studied the effect of abortion policies on human capital accumulation and labor market participation of the children, and the number of papers on the effects on parents is also very small. Our research will also contribute significantly to this literature. In a wider perspective, our research is related to the literature on the impact of the access to contraceptive technologies as well.
From a methodological point of view, the strength of our research that we use comprehensive administrative data instead of surveys or samples from administrative datasets which data sources are common in the literature.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
From January 1, 1974, new abortion rules were introduced in Hungary that restricted the access to legally permissible abortions. The law change had dramatic impacts immediately: the number of induced abortions decreased by 70 000, and the number of live births increased by 30 000 between 1973 and 1974.
In this research, we analyze the impacts of the law change on the children the parents affected by the new law. Specifically, we examine how the health of the newborns, the educational, labor and social outcomes of the children changed in the medium-run and in the long-run after the law came into effect. We also analyze whether the law change had impacts on the educational opportunities and on the social outcomes of the parents in the long-run. The projects will make use of large administrative datasets of the Hungarian Central Statistical Office: the registry of live births, the registry of induced abortions, the registry of infant mortality and the Hungarian Population Censuses (1990, 2001, 2011). We will compare children (and/or their parents) born just before and after the law change. Whit this strategy we are able to isolate the effect of the law change from effects of other factors (e.g. other time trends).
Beside the scientific relevance, our results would be relevant from a policy point of view. Since abortion policy is an emerging issue in public debates in many countries, our results could provide important information for an evidence-based policy.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
