Probabilisztikus szekvenciatanulás a döntéshozatalban: EKP és fMRI tanulmányok  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
124412
típus FK
Vezető kutató Kóbor Andrea
magyar cím Probabilisztikus szekvenciatanulás a döntéshozatalban: EKP és fMRI tanulmányok
Angol cím Probabilistic sequence learning in decision making: ERP and fMRI studies
magyar kulcsszavak implicit szekvenciatanulás, döntéshozatal, kockázatvállalás, végrehajtó funkciók, prediktív kódolás, eseményhez kötött agyi potenciálok (EKP), funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI)
angol kulcsszavak implicit sequence learning, decision making, risk taking, executive functions, predictive coding, event-related brain potentials (ERPs), functional magnetic resonance imaging (fMRI)
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Kísérleti pszichológia
zsűri Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely Agyi Képalkotó Központ (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Horváth Kata
Kardos Zsófia Klára
Tóth-Fáber Eszter
Varga Vera
Zavecz Zsófia
projekt kezdete 2017-09-01
projekt vége 2022-11-30
aktuális összeg (MFt) 39.588
FTE (kutatóév egyenérték) 7.88
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Habár a döntéshozatal adaptív jellege alapvető fontosságú az egészséges hétköznapi működésben, az adaptivitást megalapozó neurokognitív mechanizmusok még nem teljesen feltártak. Tervezett kísérleteink célja, hogy a szekvenciális döntéshozatal olyan neurokognitív modelljét vázoljuk fel, amelyben helyet kap bottom-up kognitív mechanizmusként a valószínűségeken alapuló (probabilisztikus) szekvenciatanulás. Ez a mechanizmus lehetővé teszi a környezet statisztikai mintázatainak hatékony feldolgozását. A szekvenciális döntéshozatalt egyszerű, probabilisztikus szekvenciatanulási feladattal és egy olyan feladattal javasoljuk vizsgálni, amely motivációsan jelentős eseményeket is magában foglal. Mindkét feladatban valószínűségi szekvencia határozza meg az inger-inger vagy a cselekvés-kimenet kontingenciákat. Ezért az eredményes feladatmegoldáshoz az egyéneknek implicit és/vagy explicit elvárások kialakítása révén fokozatosan kell megtanulniuk a feladat kimeneti struktúráját. Az eseményhez kötött agyi potenciálok (EKP) módszere és a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) kiváló eszközök a szekvenciális szabályosságok tanulásában szerepet játszó neurokognitív folyamatok megértéshez. Vizsgálataikban ezekkel a módszerekkel követhetővé válik a probabilisztikus tanulási feladaton mért teljesítményt megalapozó különböző tanulási folyamatok tanulási görbéje és plaszticitása. Továbbá tanulmányozhatók a probabilisztikus szekvenciatanuláshoz alapul szolgáló neuroanatómiai hálózatok is. Végül a szekvenciális szabályszerűségek tanulásának idői dinamikája olyan természetesebb elrendezésben is tisztázható, amely magában foglalja kockázatos döntésekhez kapcsolódó ingerek feldolgozását.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A projekt a probabilisztikus szekvenciatanulást, a döntéshozatal egyik központi elemét, megalapozó neurokognitív mechanizmusokat vizsgálja. Két EKP és egy fMRI vizsgálatot javaslunk. 1. Melyek a probabilisztikus szekvenciatanulás és konszolidációjának idői paraméterei? a. Elvárásunk szerint a tiszta szekvenciatanulás és a statisztikai tanulás az EKP-k szintjén eltérően fog fejlődni az Alternáló Szeriális Reakcióidő (ASRT) feladatban. b. A tiszta szekvenciatanulás kontrollált folyamatokat tükröző EKP komponensekhez kapcsolódhat. c. A tesztelési fázis interferencia blokkjaiban az EKP-k mintázata a tanulási fázisban mérthez fog hasonlítani. 2. Mely neuroanatómiai hálózatok szolgálnak alapul a probabilisztikus szekvenciatanulás különböző szakaszaihoz? a. Az ASRT feladat végrehajtása alatt probabilisztikus szekvenciatanuláshoz kötődő agyi aktivitás változást várunk szubkortikális (striatum) és néhány kortikális struktúrában (prefrontális és/vagy motoros területek) is. b. A tanulás kezdeti szakaszában a mediális temporális lebeny aktivitását, míg a késői szakaszában a striatális struktúrák aktivitását várjuk. c. A frontoparietális kontroll hálózat erősebb funkcionális konnektivitása a probabilisztikus szabályszerűségek gyengébb elsajátításához vezethet. 3. Melyek a szekvenciális szabályszerűségek tanulásának idői paraméterei olyan komplex döntéshozatali feladatban, amely jutalmazást is tartalmaz? a. A jutalomhoz kötődő pozitivitás EKP komponens amplitúdó modulációja a tanulás korai szakaszában a Balloon Analogue Risk Task (BART) determinisztikus és probabilisztikus feltételeiben hasonló lesz. b. Az amplitúdóeltérés később a determinisztikus és random feltételekben lesz hasonló.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Ugyan egyre több neurokognitív bizonyíték áll rendelkezésre a döntéshozatalban szerepet játszó különböző folyamatokról, olyan alapvető kognitív mechanizmusok, mint a probabilisztikus szekvenciatanulás szerepe még nem egészen érthető. A javasolt, egyedi kísérleti elrendezést alkalmazó EKP és fMRI vizsgálatok elvárt eredményei hozzájárulhatnak a döntéshozatal neurokognitív modelljeinek finomításához. A témában korábbi EKP vizsgálatok főként a szekvenciatanulás implicit és explicit elemeinek megkülönböztetésére és az elvárás sértések feldolgozására fókuszáltak. Azonban a különböző típusú tanulási folyamatok és az elsajátított információ offline feldolgozása kevesebb figyelmet kapott. Az 1. kísérlet eredményei tehát segíthetnek nemcsak a szekvenciális tudás kialakulásának, hanem annak konszolidációjának megértésében is. A végrehajtó funkciók és a probabilisztikus szekvenciatanulás közötti kapcsolat a szakirodalomban vitatott. Így a 2b kísérlet várt fMRI eredményei betekintést nyújthatnak abba, hogy frontostriatális agyi hálózatok milyen szerepet játszanak a probabilisztikus szekvenciatanulás különböző fázisaiban. Korábbi tanulmányok arra utalnak, hogy a tanulási görbe változhat az ASRT feladatban, ha az idői paramétereket megváltoztatjuk. Ezért a próbák közötti idői paraméterek megváltoztatása az fMRI vizsgálatot megelőző viselkedéses vizsgálatokban (2a kísérlet) bővítheti ezt a kutatási irányt. A projekt újszerű megközelítése, hogy a BART-ot probabilisztikus szekvenciatanulási feladatként kezeli. Ezidáig EKP vizsgálat a BART-ban nem manipulálta közvetlenül a cselekvés-kimenet kontingenciákat és a tanulás folyamatát. A 3. kísérlettel feltárható, hogy a döntéshozatali folyamat mely szakaszai során szükséges tekintetbe venni a probabilisztikus szekvenciatanulást a BART-ban. Összességében a javasolt kísérletek eredményei egyedi betekintést adhatnak azon neurokognitív rendszereken belüli és rendszerek közötti dinamikus interakciókba, amelyek a humán tanulás plaszticitását biztosítják és az adaptáció, a szokások megváltoztatásának hátterében állnak a különböző döntéshozatali helyzetekben. Ilyen módon javítható a döntéshozatali viselkedésre és annak változására vonatkozó előrejelzések pontossága.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A hatékony döntéshozatal alapvető fontosságú az egészséges hétköznapi működésben. A javasolt kutatás célja a döntéshozatali helyzetekben kritikus mentális kapacitások idegi hátterének tisztázása. A mindennapi rutin során az egyszerű mozdulatainkról hozott döntéseink (autóvezetés, sportolás, operációs rendszerekben való tájékozódás) rendszerint automatikusak és nem igényelnek figyelmet. Hasonlóan, kockázatos döntéseink meghozatalában (alkoholfogyasztás vezetés előtt, ruletten fogadás vagy gyorshajtás) nem-tudatos folyamatok és belső megérzések is szerepet játszanak. Feltételezzük, hogy e két terület között átfedő mechanizmus a szabályszerűségekre való érzékenység. A környezeti szabályszerűségekre való fokozott érzékenység lényeges új készségek tanulásában és viselkedésünk hatékony formálásában. Ezt az érzékenységet vagy tanulási kapacitást a kognitív idegtudomány eszközeivel, elektroenkefalográfiával és funkcionális mágneses rezonancia képalkotással vizsgáljuk. A módszerek lehetővé teszik, hogy megbecsüljük, mikor és hol történnek specifikus mentális folyamatok az emberi agyban. Feltárjuk, hogy ez a tanulási kapacitás hogyan változik egy vagy néhány nap elteltével, milyen mértékben áll ellen új, interferáló információnak, és hogy az agy kockázatos döntések következményei révén hogyan alkalmazkodik a megváltozott feladatkövetelményekhez. Várható eredményeink alkalmazásokra találhatnak klinikai és oktatási környezetben, hiszen segíthetnek választ adni arra, hogyan lehet káros viselkedéseket legyőzni (szerhasználat, szerencsejáték-szenvedély) és mindennapi rutinok megváltoztatását (alkalmazások frissítést követő „újratanulása”) célzó tréningprogramokat kialakítani.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Although the adaptive nature of human decision making have been considered essential in healthy daily functioning, the neurocognitive mechanisms supporting this characteristic have not been fully clarified. Therefore, the planned studies aim to delineate a neurocognitive model of sequential decision making involving bottom-up cognitive mechanisms such as probabilistic sequence learning, which enables the efficient processing of statistical patterns of the environment. We propose that sequential decision making should be investigated with a simple probabilistic sequence learning task and another task that includes motivationally significant events. In both tasks, probabilistic regularities determine the stimulus-stimulus or action-outcome contingencies. Therefore, by implicit and/or explicit expectation formation, individuals should gradually learn the outcome structure of these tasks in order to effectively solve them. Event-related brain potentials (ERPs) and functional magnetic resonance imaging (fMRI) are excellent tools to understand the neurocognitive underpinnings of learning sequential regularities. Namely, in the proposed experiments, we could track the trajectory as well as the plasticity of the different learning processes underlying performance on a simple probabilistic sequence learning task. In addition, the neuroanatomical networks supporting the different stages of probabilistic sequence learning could also be studied. Finally, temporal dynamics of learning sequential regularities could be clarified in a more natural setting that involves the processing of risk-related stimuli.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We aim to investigate the neurocognitive mechanisms underlying probabilistic sequence learning, which is a core component of decision making. To this end, we suggest two ERP studies and an fMRI study. 1. What are the temporal parameters of probabilistic sequence learning and its consolidation? a. We assume that higher-order sequence learning and statistical learning would develop differently at the level of ERPs in the Alternating Serial Reaction Time (ASRT) task. b. Higher-order sequence learning would be related to ERP components linked to controlled processes. c. During the interference blocks of the testing phase, the pattern of ERPs would be similar to that of the learning phase. 2. Which neuroanatomical networks support the different stages of probabilistic sequence learning? a. During the ASRT task, we expect to find brain activity related to probabilistic sequence learning in subcortical structures (striatum) as well as in some cortical structures (prefrontal and/or motor cortices). b. Activations in the medial temporal lobe are expected during initial learning; activations in the striatal structures are expected at the end of learning. c. Stronger functional connectivity of the fronto-parietal control network would lead to weaker learning of probabilistic regularities. 3. What are the temporal parameters of learning sequential regularities in a complex decision making task that involves rewards? a. In the deterministic and probabilistic conditions of the Balloon Analogue Risk Task (BART), the amplitude modulation of the reward positivity ERP component would be similar at the early stage of learning. b. Later, deterministic and random conditions would be similar.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Although neurocognitive evidence is accumulating on the different processes supporting decision making, the role of basic cognitive mechanisms such as probabilistic sequence learning is still not understood. Expected findings of the proposed ERP and fMRI studies with a unique design could contribute to the refinement of the neurocognitive models of decision making. Previous ERP research mainly focused on differentiating the implicit and explicit elements of sequence learning and on the processing of expectancy violations. However, the different types of learning processes and the offline processing of learned information received less attention. Results of Experiment 1 could help in understanding not only the formation but also the consolidation of sequential knowledge. The association between executive functions and probabilistic sequence learning is debated. Thus, the expected fMRI findings of Experiment 2b would provide insight to how the fronto-striatal brain networks support the different stages of probabilistic sequence learning. Earlier studies indicate that the learning trajectory might change if timing parameters were changed in the ASRT task. Therefore, changing the inter-trial timing in our behavioral studies (Experiment 2a) preceding the fMRI study could extend this line of research. Considering the BART as a probabilistic sequence learning task is a novel approach. Until now, no ERP studies have manipulated directly the action-outcome contingencies and the course of learning in the BART. With Experiment 3, we would be able to disentangle at which stages of decision making the process of probabilistic sequence learning should be considered in the BART. In sum, findings of the proposed experiments may provide unique insight to the dynamic interactions within and between neurocognitive systems supporting the plasticity of human learning, adaptation, and habit change in various decision making situations. This way, the accuracy of predicting behavior and its change in decision making could be improved.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Effective decision making is essential in healthy daily functioning. The proposed research aims to clarify the neural background of those mental capacities that can be crucial in various decision making situations. Decisions about simple movements in our daily routine (driving a car, doing sports, navigating in the operating system of our laptops) are usually automatic and do not require attention. Similarly, making risky choices, such as having a drink before driving, making a bet in roulette, or driving a car beyond a speed limit also involves non-conscious processes and gut feelings. We assume that the shared mechanism between these two domains in the sensitivity to regularities. An increased sensitivity to environmental regularities is crucial in learning new skills and effectively forming our behavior. We aim to investigate this sensitivity or learning capacity using the state-of-the art tools of cognitive neuroscience, electroencephalography and functional magnetic resonance imaging. These methods enable to estimate when and where specific mental processes happen in the brain. We are particularly interested in how this learning capacity changes after one or a few days, in what degree it is resistant to new, interfering information, and how the brain adapts to the changed task requirements by continuously experiencing the consequences of risky choices. Our results may have implications in clinical and educational context, such as how to overcome harmful behaviors (substance use disorder, pathological gambling) and to develop training programs to change daily routines (learning the updates of an application, changing communication between various environments).




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A projekt célja a valószínűségi szekvenciatanulás hátterében álló neurokognitív folyamatok vizsgálata volt. Ez a tanulási mechanizmus támogatja a környezeti szabályszerűségek kinyerését és a humán szekvenciális döntéshozatal egyik központi elemének tekinthető. Viselkedéses, elektrofiziológiai és agyi képalkotó vizsgálatokat végeztünk különböző valószínűségi struktúrájú feladatok használatával. A projekt eredményei rávilágítanak arra, hogy a valószínűségi szabályszerűségek implicit és automatikus elsajátítása kritikus szerepet játszik nemcsak az egyszerű, felügyelet nélküli struktúratanulásban, hanem a jutalomalapú tanulásban is. A valószínűségi szabályszerűségek tanulását prediktív folyamatok támogatják. Ezek a folyamatok elősegítik a mentális reprezentációk dinamikus frissítését a változó tanulási/döntési környezethez való alkalmazkodás érdekében. Ugyanakkor a már megszerzett valószínűségi tudás robusztusságát és interferenciával szembeni ellenállását is igazoltuk a különböző helyzetekben. Továbbá ezen tudás átírásának, frissítésének nehézségére is találtunk bizonyítékot. Végül kimutattuk, hogy az emberi agy képes a környezeti szabályszerűségekből egyidejűleg többféle emlékezeti reprezentációt is létrehozni. A valószínűségi szekvenciatanulás tehát elősegíti, hogy érzékennyé válhassunk a hierarchikusan szervezett időbeli szekvenciák több szintjére.
kutatási eredmények (angolul)
The project aimed to investigate the neurocognitive processes underlying probabilistic sequence learning. This learning mechanism supports the extraction of environmental regularities and is considered a central element of human sequential decision making. We performed behavioral, electrophysiological, and brain imaging studies using tasks with different probabilistic structures. The results of this project highlight the critical role of the implicit and automatic acquisition of probabilistic regularities not only in simple unsupervised structure learning but also in reward-based learning. The learning of probabilistic regularities is supported by predictive processes. These processes facilitate the dynamic updating of mental representations to adapt to a constantly changing learning/decision environment. However, we also found evidence for the robustness of the already acquired probabilistic knowledge and for its resistance to interference in the different environments. Furthermore, we observed the difficulty of updating this knowledge. Finally, we showed that the human brain can construct multiple memory representations of the experienced environmental regularities simultaneously. Therefore, probabilistic sequence learning can be considered a general adaptation device that supports sensitivity to multiple levels of hierarchically organized temporal sequences.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124412
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Andrea Kóbor, Karolina Janacsek, Petra Hermann, Zsófia Zavecz, Vera Varga, Valéria Csépe, Zoltán Vidnyánszky, Gyula Kovács, Dezso Nemeth: Predictability-dependent encoding of statistical regularities in the early visual cortex, PsyArXiv, 2022
Andrea Kóbor, Eszter Tóth-Fáber, Zsofia Kardos, Ádám Takács, Noémi Éltető, Karolina Janacsek, Valéria Csépe, Dezso Nemeth: Deterministic and probabilistic regularities underlying risky choices are acquired in achanging decision context, PsyArXiv, 2022
Andrea Kóbor, Eszter Tóth-Fáber, Zsofia Kardos, Ádám Takács, Noémi Éltető, Karolina Janacsek, Valéria Csépe, Dezso Nemeth: Deterministic and probabilistic regularities underlying risky choices are acquired in achanging decision context, PsyArXiv, 2021
Kóbor Andrea, Tóth-Fáber Eszter, Éltető Noémi, Kardos Zsófia, Bárány Dóra, Nemeth Dezso: Sensitivity to unexpected uncertainty is reflected by ERPs during risky decisions, In: Program of the 22nd conference of the European Society for Cognitive Psychology (ESCoP 2022), (2022) p. 86., 2022
Andrea Kóbor, Zsófia Kardos, Kata Horváth, Karolina Janacsek, Ádám Takács, Valéria Csépe, Dezso Nemeth: Implicit anticipation of probabilistic regularities: Larger CNV emerges for unpredictable events, NEUROPSYCHOLOGIA (közlésre elküldve), 2020
Andrea Kóbor, Zsófia Kardos, Ádám Takács, Noémi Éltető, Karolina Janacsek, Eszter Tóth-Fáber, Valéria Csépe, Dezso Nemeth: Initial experience has lasting effect on repeated risky decisions, SCIENTIFIC REPORTS (közlésre elküldve), 2020
Horváth Kata, Kardos Zsófia, Takács Ádám, Csépe Valéria, Nemeth Dezso, Janacsek Karolina, Kóbor Andrea: Error Processing During the Online Retrieval of Probabilistic Sequence Knowledge, JOURNAL OF PSYCHOPHYSIOLOGY 35: (2) pp. 61-75., 2021
Horváth Kata, Kardos Zsófia, Takács Ádám, Janacsek Karolina, Németh Dezső, Kóbor Andrea: Manipulation of cognitive control does not influence statistical learning: Evidence from a probabilistic sequence learning task combined with the Eriksen flanker paradigm, In: 5th international conference of the European Society for Cognitive and Affective Neuroscience, ESCAN 2021, (2021) pp. 313-314., 2021
Kóbor Andrea, Janacsek Karolina, Zavecz Zsófia, Hermann Petra, Varga Vera, Vidnyánszky Zoltán, Kovács Gyula, Németh Dezső: Implicit differentiation of structured and unstructured statistical regularities: fMRI evidence, In: 5th international conference of the European Society for Cognitive and Affective Neuroscience, ESCAN 2021, (2021) pp. 327-328., 2021
Kóbor Andrea, Kardos Zsófia, Horváth Kata, Janacsek Karolina, Takács Ádám, Csépe Valéria, Nemeth Dezso: Implicit anticipation of probabilistic regularities: Larger CNV emerges for unpredictable events, NEUROPSYCHOLOGIA 156: 107826, 2021
Kóbor Andrea, Kardos Zsófia, Takács Ádám, Éltető Noémi, Janacsek Karolina, Tóth-Fáber Eszter, Csépe Valéria, Nemeth Dezso: Adaptation to recent outcomes attenuates the lasting effect of initial experience on risky decisions, SCIENTIFIC REPORTS 11: 10132, 2021
Takács Ádám, Kóbor Andrea, Kardos Zsófia, Janacsek Karolina, Horváth Kata, Beste Christian, Nemeth Dezso: Neurophysiological and functional neuroanatomical coding of statistical and deterministic rule information during sequence learning, HUMAN BRAIN MAPPING 42: (10) pp. 3182-3201., 2021
Andrea Kóbor, Kata Horváth, Zsófia Kardos, Zsófia Zavecz, Borbála German, Karolina Janacsek, Dezso Nemeth: Structure detection in pseudorandom sequences: Implicit memory transfer of transitional statistics, In: Interdisciplinary Advances in Statistical Learning, (2019) PS-3.2, 2019
Éltető Noémi, Janacsek Karolina, Kóbor Andrea, Takács Ádám, Tóth-Fáber Eszter, Németh Dezso: Do adolescents take more risks? Not when facing a novel uncertain situation, COGNITIVE DEVELOPMENT 50: pp. 105-117., 2019
Horváth Kata, Kardos Zsófia, Takács Ádám, Janacsek Karolina, Németh Dezső, Kóbor Andrea: A procedurális tanulás EEG korrelátumai, In: Lippai, Edit (szerk.) Összetart a sokszínűség, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet (2019) pp. 90-91., 2019
Kóbor Andrea, Horváth Kata, Kardos Zsófia, Takács Ádám, Janacsek Karolina, Csépe Valéria, Nemeth Dezso: Tracking the implicit acquisition of nonadjacent transitional probabilities by ERPs, MEMORY & COGNITION in press: pp. 1-21., 2019
Andrea Kóbor,; Kata Horváth; Zsófia Kardos; Dezso Nemeth; Karolina Janacsek: Perceiving structure in unstructured stimuli: Implicitly acquired prior knowledge impacts the processing of unpredictable transitional probabilities, Cognition (közlésre elküldve), 2019
Kata Horváth, Zsófia Kardos, Ádám Takács, Valéria Csépe, Dezso Nemeth, Karolina Janacsek, Andrea Kóbor: Error monitoring during the online recall of probabilistic sequence knowledge, Journal of Psychophysiology (közlésre elküldve), 2019
Horváth Kata, Kardos Zsófia, Takács Ádám, Csépe Valéria, Nemeth Dezso, Janacsek Karolina, Kóbor Andrea: Error Processing During the Online Retrieval of Probabilistic Sequence Knowledge, JOURNAL OF PSYCHOPHYSIOLOGY pp. 1-15., 2020
Kóbor Andrea, Horváth Kata, Kardos Zsófia, Nemeth Dezso, Janacsek Karolina: Perceiving structure in unstructured stimuli: Implicitly acquired prior knowledge impacts the processing of unpredictable transitional probabilities, COGNITION p. 104413., 2020
Kóbor Andrea, Horváth Kata, Kardos Zsófia, Takács Ádám, Janacsek Karolina, Csépe Valéria, Nemeth Dezso: Tracking the implicit acquisition of nonadjacent transitional probabilities by ERPs, MEMORY & COGNITION 47: (8) pp. 1546-1566., 2019
Horváth Kata, Kardos Zsófia, Takács Ádám, Janacsek Karolina, Németh Dezső, Kóbor Andrea: Hibamonitorozás explicit probabilisztikus szekvenciatanulásban, In: Lippai Edit (szerk.) Változás az állandóságban: A Magyar Pszichológiai Társaság XXVII. Országos Tudományos Nagygyűlése: Kivonatkötet. Budapest: MPT, 2018. pp. 53., 2018
Kata Horváth, Zsófia Kardos, Ádám Takács, Karolina Janacsek, Dezso Nemeth, Andrea Kobor: Error monitoring in explicit probabilistic sequence learning, In: Communication, Pragmatics, and Theory of Mind: X. Dubrovnik Conference on Cognitive Science. Dubrovnik, Horvátország, 2018.05.24-2018.05.28. Kiadvány: University of Zagreb, 2018. pp. 36, 2018
Kóbor, A., Horváth, K., Kardos, Z., Takács, Á., Janacsek, K., Nemeth, D.: Sensitivity to probabilistic regularities during procedural learning: ERP evidence, In: European Society for Cognitive & Affective Neuroscience 4th Conference of the European Society for Cognitive and Affective Neuroscience (ESCAN): Program and Abstract Book. Leiden, Hollandia, 2018.07.19-2018.07.22. Kiadvány: Leiden: Universiteit Leiden, 2018. pp. 128-129., 2018
Kóbor, A., Takács, Á., Kardos, Z., Janacsek, K., Horváth, K., Csépe, V., Nemeth, D.: ERPs differentiate the sensitivity to statistical probabilities and the learning of sequential structures during procedural learning, BIOL PSYCHOL 135: pp. 180-193., 2018




 

Projekt eseményei

  
2021-06-21 17:03:58
Résztvevők változása
2020-02-17 16:09:29
Résztvevők változása
2018-06-15 12:23:36
Résztvevők változása



vissza »