 |
A keresztény felekezetek és a nyilvánosság Magyaországon, 1890-1949
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124418 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Klestenitz Tibor István |
| magyar cím |
A keresztény felekezetek és a nyilvánosság Magyaországon, 1890-1949 |
| Angol cím |
The Christian Denominations and the Public in Hungary, 1890-1949 |
| magyar kulcsszavak |
felekezetiség, nyilvánosság, sajtó, nagygyűlések |
| angol kulcsszavak |
denominations, public, press, assemblies |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: A keresztény egyház története |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2021-02-28 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.219 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.45 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja a magyarországi katolikus és protestáns felekezetek és a nyilvánosság viszonyának összehasonlító vizsgálata az 1890 és 1949, az egyházpolitikai küzdelem és a Népköztársaság létrejötte közötti időszakban. A katolikusokra vonatkozó alapkutatásokat korábban nagyrészt magam végeztem el, így ez a kutatás elsősorban az evangélikus és református felekezetekre összpontosítana. A cél annak felderítése, hogy a vallási közösségek hogyan reagáltak a tömegsajtó megjelenésére, hogyan vélekedtek annak társadalmi szerepéről, és mennyire voltak képesek innovatív eszközökkel befolyásolni koruk nyilvánosságának működését. Ennek során két fő területre összpontosítok: egyrészt a sajtóra, másrészt a részben katolikus mintát követő, az 1930-as, 1940-es években tartott Református Nagygyűlések/Országos Protestáns Napok rendezvénysorozatára. Az eredményeket ezután összehasonlíthatom a katolikus egyház nyilvánosságkezelési stratégiájával, ami egyháztörténeti és médiatörténeti szempontból is érdekes eredményeket hozhat.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A 19. századtól a szekularizáció hatása Magyarországon is jól érezhető volt, amire a katolikus egyház egyebek mellett a hívek feletti kontroll kiterjesztésével válaszolt. Ennek részét képezte a törekvés a hívek olvasmányainak ellenőrzésére, saját folyóirat- és napilaphálózat kiépítésére, valamint a nem katolikus sajtó olvasásától való eltiltás és az egyház véleményét nyilvánosan kifejező nagygyűlések rendezése. Feltevésem szerint hasonló törekvések a hazai protestáns egyházakban is megjelentek, ám joggal feltételezhető, hogy – más szervezeti felépítésük és eltérő hagyományaik miatt – ezek az elképzelések jóval visszafogottabb keretek között érvényesültek. A felekezeti ellentétek dacára a katolikus sajtómozgalom ugyanakkor technikai értelemben egyértelműen példaként szolgált a protestánsok számára, megfigyelhető hasonló kezdeményezések megjelenése, például a politikai napilapok indításának igénye, sajtótámogató egyesületek szervezése, illetve – jelentős, mintegy három évtizedes késéssel – intézményesült az országos nagygyűlések szervezése is. A kutatás feladata ezeknek a feltevéseknek a vizsgálata, a protestáns nyilvánosságkezelési stratégia részleteinek tisztázása, majd a katolikus mintával való összehasonlítás.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás olyan kérdéskörrel foglalkozik, amelyet a magyar történettudomány korábban nem vizsgált részletesen, összehasonlító jellege pedig szintén egyedivé teszi. Az egyházi sajtó fejlődése, illetve az egyházak és a nyilvánosság viszonya ugyanakkor fontos kérdés, hiszen segít feltárni a modernitás és az egyházak viszonyrendszerének alakulását, a felekezeti identitások újrafogalmazásának és megerősítésének folyamatát, hozzájárulhat a szekularizáció jelenségének jobb megértéséhez. A kutatás eredményei várakozásaim szerint nem csupán egyháztörténeti és sajtótörténeti, hanem művelődéstörténeti szempontból is jól hasznosíthatóak lesznek, és az új megközelítés eredményeként hozzásegíthetnek ahhoz, hogy az egyházak 19–20. századi történetére vonatkozó tudás még jobban integrálódjon a köztörténet-írásba.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A 19. században már Magyarországon is erőteljesen éreztette hatását a társadalom széles rétegeiben az egyházaktól és a rendszeres hitélettől való elfordulás, a szekularizáció. A katolikus egyház erre válaszként megkísérelte híveit megvédeni a fenyegetőnek, veszélyesnek látott külvilág kihívásaitól, ezért arra törekedett, hogy ellenőrzése alá vonja a hívek olvasási szokásait, és egyházi szempontból kifogástalan olvasnivalóval, katolikus sajtótermékekkel lássa el őket. 1900-tól pedig évenkénti nagygyűlések rendezésével igyekezett demonstrálni a külvilág számára saját befolyását és erejét. A katolikus sajtó a második világháború előtt már mintegy 180 különböző lapot és folyóiratot foglalt magában. A katolikus sajtómozgalom és a nagygyűlések történetéről, működésük részleteiről már viszonylag sok információval rendelkezünk, a hazai protestáns egyházak vonatkozásában viszont még alapkutatások elvégzése szükséges.
A munka első célja annak felderítése, hogy a hazai protestáns közösségek hogyan reagáltak a nyilvánosság átalakulására, az úgynevezett tömegsajtó megjelenésére, amely az írni-olvasni éppen hogy megtanult társadalmi rétegek számára olcsón kínált olvasnivalót; hogyan vélekedtek annak társadalmi szerepéről, és mennyire voltak képesek innovatív eszközökkel befolyásolni koruk nyilvánosságának működését. Ennek során két fő területre összpontosítok: egyrészt a sajtóra, másrészt a részben katolikus mintát követő, az 1930-as, 1940-es években tartott Református Nagygyűlések/Országos Protestáns Napok rendezvénysorozatára. Az eredményeket ezután összehasonlíthatom a katolikus egyház nyilvánosságkezelési stratégiájával.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The subject of the proposed research is to make a comparative study on the Hungarian Catholic and Protestant denominations and the pubic between 1890 and 1949, from the period of the Church political struggle till the establishment of the People’s Republic. I had made some fundamental research in Catholic context by myself, so this project would be focused primarily on the Evangelical and Reformed denominations. My aim is to examine how the religious communities reacted to the rise of the mass media, what they did think of its social functions and to what extent they where able to influence the public opinion in their time. I have two special fields of interest: the press and the so called Reformist Assemblies/National Protestant Days, organized in the 1930’s, 1940’s, partly following the Catholic pattern. After that, I compare the results with the strategies of the Catholic Church on the public that can yield result from the perspective of the Church history and press history, as well.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
From the 19th century onwards, the secularization had an impact in Hungary, as well, to which the Catholic Church reacted among other things with the extension of the control over her faithful. A part of it was the pursuit to control the readings of the faithful, building up an own network of periodicals and daily papers, the prohibition of the reading of the non-Catholic press, furthermore, the organization of the Catholic Assemblies to express the views of Catholicism.
According to my hypothesis, similar intentions may have risen in the Hungarian Protestant Churches, too, but we can assume that these ones prevailed on a smaller scale, because of the different structures and tradition of the Protestantism. Despite the denominational controversies, the Catholic press movement inspired the Protestants on the technical, organizational field; we can observe some similar initiatives, for instance the intention to publish political daily newspapers, to found press support associations, or to institutionalize the National Assemblies. The objective of the research is to examine these questions, to clear up the details of the Protestant strategies regarding the public, and, finally, to make a comparison with the Catholic patterns.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The proposed research has a subject which has not previously dealt in Hungarian historiography, and its comparative character makes it unique, as well. The evolution of the ecclesiastical press and the question of the relationship between the Churches and the public sphere are important research fields because they could make it possible to investigate the connections between modernity and the Churches, the process of the reformulating the denominational identities and it could help us to understand the complex phenomenon of secularization. The research results will certainly be useful not only from the perspective of ecclesiastical and press history, but also of cultural history, and thanks to the new approach they can help us to integrate the results of the ecclesiastical history of the 19th and 20th centuries more into the general historiography.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In the 19th century the secularization, the phenomenon of neglecting the regular religious life strongly influenced the society at large in Hungary. As a result, the Catholic Church attempted to protect her faithful from the challenges of the outside word that was seen by her as threatening and dangerous. Consequently, she tried to control the reading habits of the faithful, and supply them with readings that were impeccable from a Catholic point of view, and she attempted to demonstrate her influence and power from 1900 onwards with the regularly held National Catholic Assemblies. The Catholic press incorporated about 180 various periodicals and daily papers before the Second World War.
About the history of the Catholic press movement and the Catholic Assemblies we have quite a lot of information, but in the context of the Hungarian Protestant Churches we need to make fundamental research. The fist objective of this project is to examine how the Protestant communities did react to the transformation of the public, the appearance of the mass media that offered cheap reading material to those social groups whose members had just learned to read and write; how the Protestants did think of the social role of the press, and to which extent they were able to influence the public of their age. My proposed research focuses on two main fields: on the press and the Reformed Assemblies/National Protestant Days that followed Catholic patterns in the 1930’s and 1940’s. Finally, I will make a comparison with the Catholic strategies dealing with the public.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
