A burgonya koraiságát befolyásoló molekuláris folyamatok vizsgálata  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
124441
típus NN
Vezető kutató Bánfalvi Zsófia
magyar cím A burgonya koraiságát befolyásoló molekuláris folyamatok vizsgálata
Angol cím Molecular studies on early tuber bulking in potato
magyar kulcsszavak burgonya, gumófejlődés, metabolomika, transzkripciós faktor, genomszerkesztés
angol kulcsszavak potato, tuberisation, metabolomics, transcription factor, genome editing
megadott besorolás
Növényi biotechnológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)70 %
Növényi biotechnológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)20 %
Termesztett növények élettana (Komplex Környezettudományi Kollégium)10 %
zsűri Növénytermesztés, állattenyésztés
Kutatóhely Genetika és Biotechnológia Intézet (MATE) (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem)
résztvevők Csákvári Edina
Ftaimi Nataly
Karsai-Rektenwald Flóra
Kondrák Mihály Attila
Kopp Andrea
Villányi Vanda
projekt kezdete 2018-02-01
projekt vége 2023-01-31
aktuális összeg (MFt) 31.852
FTE (kutatóév egyenérték) 6.07
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A burgonya a negyedik legnagyobb mennyiségben termesztett növény a Földön. A világ burgonyatermése meghaladja a 350 millió tonnát. Magyarországon kb. 500-600 ezer tonna burgonya terem évente, de a termésátlag alacsony, nem haladja meg a 22-27 tonna/hektárt. A környezeti tényezők közül a magas hőmérséklet és a szárazság csökkenti leginkább a termésátlagokat. A rövid tenyészidejű, korán termő fajták nincsenek kitéve a szélsőséges időjárási viszonyoknak. Sőt, a korai fajták a piacon is árelőnyt élveznek. Érthető tehát, hogy a burgonyanemesítés egyik fő célja a koraiság. A pályázat holland partnere élenjáró kutatómunkát végzett egy, a gumófejlődést és a tenyészidő hosszúságát szabályozó transzkripciós faktor, az StCDF1, azonosításában, ami közvetítő szerepet játszik a cirkadián ritmus és a gumófejlődést megindító, a virágzást elősegítő peptid hormonhoz hasonló, mobil jel között (Nature, 2013, 495:246-50). A gumófejlődés és virágzás kapcsolatát vizsgáló holland konzorcium külsős tagjaként célunk a gumófejlődés koraiságát befolyásoló metabolit jelek azonosítása. Ehhez összehasonlító vizsgálatot végzünk és oltványokat hozunk létre korai és késői fajták/vonalak között és meghatározzuk a floém és a gumók metabolit összetételét. A legújabb CRISPR/Cas9 genom szerkesztési technika segítségével mutációt hozunk létre az StCDF1 génben és jellemezzük a mutánsokat metabolit és transzkripciós szinten. Arabidopsis modell növényben szerzett ismeretek alapján olyan túlexpresszáló és antiszensz-gátolt burgonya vonalakat hozunk létre, melyek feltehetően fokozott levélnövekedést mutatnak, és vizsgáljuk a genetikai módosítások morfológiai és a gumónövekedés idejére gyakorolt hatását.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kísérleteink célja a gumónövekedés koraiságát befolyásoló metabolitok és transzkripciós faktorok azonosítása.
• A gumó egy elszívó hatású növényi szerv, aminek fejlődését a levélben végbemenő metabolikus és transzkripciós változások teszik lehetővé. Tudjuk, hogy a gumóképződés időpontját egy CYCLING DOF FACTOR, az StCDF1, határozza meg. A kérdés az, hogy milyen hatással van az StCDF1 a levél metabolizmusára és transzkripciós folyamataira? Az StCDF1 különböző alléljainak hatása csak a folyamatok időbeliségét változtatja meg vagy a különböző allélok más és más metabolikus és transzkripciós utakra terelik a folyamatot? A kérdés megválaszolására metabolit és transzkripciós szintű összehasonlító vizsgálatokat végzünk egy szegregáló populáció nagyon késői gumófejlődést mutató és egy korai gumófejlődésű vonala között, valamint izolálunk és jellemzünk egy StCDF1 mutáns burgonyát.
• A floémen keresztül metabolitok jutnak a gumóba. Befolyásolják-e a levélből a gumóba jutó metabolitok a gumónövekedést és beltartalmat? Feltételezzük, hogy ebben mind a szállított metabolitoknak mind pedig genetikai faktoroknak szerepe van. A kérdés az, hogy melyiknek mennyire. A kérdésre a választ oltásos kísérletekkel próbáljuk megkapni.
• Úgy gondoljuk, hogy a levélfejlődés felgyorsítása korai gumózáshoz vezet. Elképzelésünk igazolására Arabidopsis modell növényben szerzett ismeretek és irodalmi adatok alapján olyan túlexpresszáló és antiszensz-gátolt burgonya vonalakat hozunk létre, melyek feltehetően fokozott levélnövekedést mutatnak, és üvegházi körülmények között vizsgáljuk a genetikai módosítások morfológiai és a gumónövekedés idejére gyakorolt hatását.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az StCDF1 funkciójával és a fotoperiódus-függő gumófejlődéssel összefüggésben számos metabolit és transzkripciós különbséget azonosítottak már a S. tuberosum Neo-Tuberosum és a S. tuberosum ssp. Andigena között. A két fajta azonban genetikailag távol van egymástól, ezért korántsem biztos, hogy ezek a különbségek StCDF1-specifikusak. Mi genetikailag közel álló vonalakat szeretnénk összehasonlítani, ezért vizsgálatainkhoz egy olyan nagyon késői gumózású és egy olyan korai gumózású vonalat választottunk, melyek egy keresztezésből származnak és így genetikailag közel állnak egymáshoz. Sőt, ha kiderül, hogy a köztük lévő metabolit és transzkriptum különbségek nemcsak időbeli eltolódásból származnak, akkor tervezzük StCDF1 mutánsok előállítását is, melyek nem mutagenizált kontrollhoz történő viszonyításából az StCDF1 molekuláris szintű hatására következtethetünk.
Az oltásos kísérletek már eddig is jelentős felfedezésekhez vezettek, mint pl. a vírusok mozgásának megértése vagy a mobil jelátviteli utak feltérképezése. Ezt a kísérleti megközelítést szeretnénk alkalmazni annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy mennyire határozzák meg a levélből jövő jelek a gumó növekedési rátáját és beltartalmi értékeit.
A népesség növekedésével nő az élelmiszerek iránti mennyiségi igény. Ennek kielégítésére a nemesítők igyekeznek a kultúrnövények termésátlagát növelni. Feltételezésünk szerint a levelek nagyobb növekedési rátája elősegítheti a korai gumófejlődést. Ha ez igaz, akkor eredményeink felhasználhatók lesznek a burgonyanemesítésben.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A burgonya a negyedik legnagyobb mennyiségben termesztett növény a Földön. A világ burgonyatermése meghaladja a 350 millió tonnát. Magyarországon kb. 500-600 ezer tonna burgonya terem évente, de a termésátlag alacsony, nem haladja meg a 22-27 tonna/hektárt. A környezeti tényezők közül a magas hőmérséklet és a szárazság csökkenti leginkább a termésátlagokat. A rövid tenyészidejű, korán termő fajták nincsenek kitéve a szélsőséges időjárási viszonyoknak. Sőt, a korai fajták a piacon is árelőnyt élveznek. Érthető tehát, hogy a burgonyanemesítés egyik fő célja a koraiság. A pályázat holland partnere élenjáró kutatómunkát végzett egy, a gumófejlődést és a tenyészidő hosszúságát szabályozó transzkripciós faktor azonosításában, ami közvetítő szerepet játszik a cirkadián ritmus és a gumófejlődést megindító, a virágzást elősegítő jelhez hasonló mobil jel között. A gumófejlődés és virágzás kapcsolatát vizsgáló holland konzorcium külsős tagjaként célunk a gumófejlődés koraiságát befolyásoló metabolit jelek azonosítása. Ehhez összehasonlító vizsgálatot végzünk és oltványokat hozunk létre korai és késői fajták között, és a fejlődés különböző stádiumaiban meghatározzuk a háncsrészben, valamint a gumóban található metabolit összetételt. A legújabb genom szerkesztési technika segítségével mutációt hozunk létre a gumófejlődés koraiságát meghatározó génben és jellemezzük a mutánsokat metabolit és transzkripciós szinten. Egy modell növényben szerzett ismeretek és irodalmi adatok alapján olyan burgonya vonalakat hozunk létre, melyek fokozott levélnövekedést mutatnak, és üvegházi körülmények között vizsgáljuk a genetikai módosítások morfológiai és a gumónövekedés idejére gyakorolt hatását.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Potato is the world’s fourth most important food crop. Potato production exceeds 350 million tonnes worldwide and is around 500-600 thousand tonnes in Hungary, however, with an average yield of only 22-27 tonnes/hectare. The major environmental factors adversely affecting potato production are heat and drought. Early bulking potato varieties are candidates for stress escapers, as they can complete their life cycle before stress becomes a serious constraint. Furthermore, production profitability of early harvest potatoes is higher compared with late harvest ones. Thus there is a high interest in breeding early harvest potato cultivars. The Dutch partner of the current proposal did a pioneer work in identification of a transcription factor, StCDF1, which regulates tuberisation by acting as a mediator between the circadian clock and a mobile tuberisation signal similar to a peptide hormone influencing flowering (Nature, 2013, 495:246-50). As an external partner of the Dutch consortium that aims to study the relationship between tuberisation and flowering, the objectives of our research will be the metabolic signaling influencing the bulking time of potato tubers. The experimental approach will be based on comparison and grafting early and late bulking potatoes and analysis of metabolites in phloem sap and tubers. Mutation in StCDF1 will be generated in potato using the novel CRISPR/Cas9 genome editing technique and the mutants characterised at metabolite and transcript level. Factors known to influence leaf expansion rate in Arabidopsis will be overexpressed and repressed in potato and the effect of modifications on phenotype and bulking time of tubers will be investigated.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our project is at aiming to identify metabolic signals and transcriptional factors influencing tuber bulking in potato.
• The tuber is a sink organ whose development requires metabolic and transcriptional transitions in leaves. It is known that a CYCLING DOF FACTOR, the StCDF1, determines the timing of tuberisation. The question is what is the effect of StCDF1 at metabolic and transcriptional level in leaves? Do different alleles of StCDF1 influence only the timing of tuberisation or trigger alternative metabolic and transcriptional pathways? To answer this question we will analyse the metabolite profile of an early- and a very late tuberising sibling of a segregating population and isolate StCDF1 mutants for metabolomics and transcriptomics.
• The phloem transports metabolites from leaves to tubers. Does the metabolite composition of phloem sap influence tuber bulking and tuber quality? We hypothesise that these are determined by both the transported metabolites and genetic factors implicated in tuber development. The extent of contribution of the two factors will be determined by grafting experiments.
• We have the idea that increased leaf extension rate have a positive effect on early bulking of tubers. To test this hypothesis transgenic potato lines overexpressing or repressed in putative positive and negative regulators of leaf extension rate will be isolated and investigated for morphology and tuberisation.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In relation to StCDF1 function and photoperiod-dependent tuberisation a large number of differences have been identified in leaf metabolome and transcriptome between S. tuberosum Neo-Tuberosum and S. tuberosum ssp. Andigena. Nevertheless, there is a large genetic distance between the two varieties. Thus the detected differences might not be specific for StCDF1. The very late-tuberising and the early-tuberising lines that we would like to analyse are much closer to each other as both are derived from the same cross. Furthermore, if differences other than the rate of metabolic and transcriptional changes between the two lines will be detected then StCDF1 mutants will be isolated from potato. Comparing the mutant to the non-mutated control the specific effect of StCDF1 at molecular level can be discovered.
Grafting experiments have already contributed to breakthrough findings i.e., detection of virus movement and mobile signals. We will use this approach to distinguish between the leaf- and tuber-originated signals and to answer the question: at what extend the leaf-originated signals do influence tuber bulking and quality? As we know, this question has not been answered yet at molecular level.
Engineering crop plants in order to achieve greater yields has been a major focus of plant biologists and breeders with a view to ensuring food availability for an increasing world population under changing environmental conditions. The hypothesis that higher leaf expansion rate results in earlier tuber bulking will be tested in our experiments. Positive outcome of these experiments may mark a significant step forward potato breeding.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Potato is the world’s fourth most important food crop. Potato production exceeds 350 million tonnes worldwide and is around 500-600 thousand tonnes in Hungary, however, with an average yield of only 22-27 tonnes/hectare. The major environmental factors adversely affecting potato production are heat and drought. Early bulking potato varieties are candidates for stress escapers, as they can complete their life cycle before stress becomes a serious constraint. Furthermore, production profitability of early harvest potatoes is higher compared with late harvest potatoes. Thus there is a high interest in breeding early harvest potato cultivars. The Dutch partner of the current proposal did a pioneer work in identification of a transcription factor that regulates tuberisation and plant life cycle length, by acting as a mediator between the circadian clock and a mobile tuberisation signal similar to a peptide hormone influencing flowering. As an external partner of the Dutch consortium that aims to study the relationship between tuberisation and flowering, the objectives of our research will be the metabolic signalling influencing the bulking time of potato tubers. The experimental approach will be based on comparison and grafting early and late bulking potato varieties and analysing the metabolite composition of plants at different stages of development. Influence of the tuberisation factor identified by the Dutch partner on potato leaf metabolism will be studied by utilising a novel genome-editing technique. We attempt to increase the earliness of tuberisation by increasing leaf expansion rate in potato based on previous model plant experiments.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A környezeti stressz tényezők jelentősen csökkentik a burgonya termésátlagát. A rövid tenyészidejű fajtákat kevesebb stressz éri. Ezért a burgonyanemesítés egyik fő célja a koraiság. A koraisággal összefüggésben azonban változhatnak a gumó beltartalmi értékei, melyek elsősorban a metabolit összetétel függvényei. Oltvány kísérletekben megvizsgáltuk, hogy melyek azok a metabolitok, amiknek a mennyisége a gumóban a hajtás által genetikailag meghatározott. Huszonkilenc ilyen vegyületet azonosítottunk. Egy kizárólag rövid nappalos körülmények között gumósodó vad burgonya fajban azonosított, a gumófejlődés koraiságát befolyásoló gének közül a GIGANTEA és a CYCLING DOF FACTOR 1 szerepét vizsgáltuk a naphossztól független gumózásra képes ’Désirée’ burgonyafajtában. A két gén gumófejlődéssel való kapcsolatát a ’Désirée’-ben megerősíteni nem tudtuk. Nem kizárt tehát, hogy a naphossztól való függetlenséggel a gumófejlődés szabályozási útjai is változtak. A ’White Lady’ és ’Hópehely’ burgonyafajták oltvány kísérletei arra utaltak, hogy a gyorsabb lombfejlődés elősegíti a gumófejlődés megindulását. Arabidopsis-ban a BIG BROTHER (BB) gén mutációja gyorsabb levélfejlődést eredményez. Ebből kiindulva jellemeztük a burgonya BB génjének szabályozását és megállapítottuk, hogy számos szervfejlődést befolyásoló transzkripciós faktor kötőhelye megtalálható a gén promoter régiójában, azaz funkciója is valószínűleg hasonló, mint Arabidopsis-ban. Ennek igazolására megkíséreltük a BB gén expressziójában gátolt ’Désirée’ vonalak létrehozását, ami azonban - feltehetően a gén működésének esszenciális volta miatt - sikertelen volt.
kutatási eredmények (angolul)
The environmental stress factors adversely affect potato production. Early bulking potato varieties are candidates for stress escapers. Thus, there is a high interest in breeding early harvest potato cultivars. The earliness of tuberisation, however, may influence the metabolite composition of tubers. To identify those compounds, which are synthesised in shoots and transported to tubers grafting experiments were performed. Twenty-nine transported compounds were identified. Earlier, it was demonstrated that GIGANTEA and CYCLING DOF FACTOR 1 influence the earliness of tuber formation in a strict short-day wild potato species. However, tuberisation of the commercial potato cultivars is day-length independent. Function of the two genes in the cultivar ‘Désirée’ was tested in our experiments, but no sign for involvement of them in tuberisation was obtained. Thus, we assume that the day-length independence might be linked with alteration in regulation of tuber formation. Our grafting experiments resulted in detection of a positive correlation between the growth rate of the leaves and the time of tuber initiation. Mutation in the BIG BROTHER (BB) promotes leaf development in Arabidopsis. Regulation of the BB gene was tested in potato that indicated a similar function for BB in potato as it is in Arabidopsis. To test this hypothesis generation of ‘Désirée’ plants repressed in BB expression was attempted, but it failed suggesting that this gene is essential for potato development.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124441
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Jose Jeny, Bánfalvi Zsófia: The role of GIGANTEA in flowering and abiotic stress adaptation in plants, COLUMELLA: JOURNAL OF AGRICULTURAL AND ENVIRONMENTAL SCIENCES 6: (1) pp. 7-18., 2019
Odgerel Khongorzul, Bánfalvi Zsófia: Metabolite analysis of tubers and leaves of two potato cultivars and their grafts, PLOS ONE 16: (5) p. e0250858., 2021
Villányi Vanda, Gondor Olga Kinga, Bánfalvi Zsófia: Metabolite profiling of tubers of an early- and a late-maturing potato line and their grafts, METABOLOMICS 18: p. 88., 2022
Karsai-Rektenwald Flóra, Khongorzul Odgerel, Jeny Jose, Bánfalvi Zsófia: In Silico characterization and expression analysis of GIGANTEA genes in potato, BIOCHEMICAL GENETICS 60: (6) pp. 2137-2154., 2022
Odgerel Khongorzul, Jose Jeny, Karsai-Rektenwald Flóra, Ficzek Gitta, Simon Gergely, Végvári György, Bánfalvi Zsófia: Effects of the repression of GIGANTEA gene StGI.04 on the potato leaf transcriptome and the anthocyanin content of tuber skin, BMC PLANT BIOLOGY 22: (1) 249, 2022
Khongorzul Odgerel, Zsófia Bánfalvi: In silico promoter analysis and expression of the BIG BROTHER gene in different organs of potato, COLUMELLA: JOURNAL OF AGRICULTURAL AND ENVIRONMENTAL SCIENCES 9: (1) pp. 31-41., 2022
Bánfalvi Zs, Odgerel K, Csákvári E, Jose J, Kondrák M: A gumónövekedés és lombfejlődés összefüggésének tanulmányozása burgonyában, In: Karsai, Ildikó (szerk.) Növénynemesítés a 21. század elején: kihívások és válaszok, MTA Agrártudományok Osztálya Növénynemesítési Tudományos Bizottság (2019) pp. 149-153., 2019
Villányi Vanda, Kongorzul Odgerel, Karsai Rektenwald Flóra, Bánfalvi Zsófia: Az oltvány hatása a burgonya koraiságára és a gumók metabolit összetételére, In: Karsai, Ildikó; Bóna, Lajos; Veisz, Ottó; Polgár, Zsolt; Mihály, Róbert; Balla, Krisztina (szerk.) XXVII. Növénynemesítési Tudományos Napok, ELKH Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet (2021) pp. 37-37., 2021
Bánfalvi Zsófia, Karsai-Rektenwald Flóra, Odgerel Khongorzul, Jeny Jose: Regulation and function of GIGANTEA genes in Solanum tuberosum cultivar ’Désirée’, In: Milutinović, M (szerk.) Book of Abstracts, 4th International Conference on Plant Biology – 23rd SPPS Meeting, Serbian Plant Physiology Society (2022) pp. 40-40., 2022
Karsai-Rektenwald Flóra, Khongorzul Odgerel, Jeny Jose, Bánfalvi Zsófia: Regulation and function of the GIGANTEA gene StGI.04 in potato, In: Bánfalvi, Zsófia; Gócza, Elen; Olasz, Ferenc; Pál, Magda; Posta, Katalin; Várallyay, Éva (szerk.) „FIBOK 2022” : Fiatal Biotechnológusok V. Országos Konferenciája, MATE Genetika és Biotechnológia Intézet (2022) p. 34., 2022
Karsai-Rektenwald Flóra, Khongorzul Odgerel, Jeny Jose, Bánfalvi Zsófia: A GIGANTEA gének szerepe és szabályozása burgonyában, In: Polgár, Zsolt; Karsai, Ildikó; Bóna, Lajos; Matuz, János; Taller, János (szerk.) XXVIII. Növénynemesítési Tudományos Napok, Magyar Növénynemesítők Egyesülete (2022) pp. 60-60., 2022
Bánfalvi Zsófia, Khongorzul Odgerel, Csákvári Edina, Jeny Jose és Kondrák Mihály: A gumónövekedés és lombfejlődés összefüggésének tanulmányozása burgonyában, XXV. Növénynemesítési Tudományos Nap, Budapest, 2019. március 6-7, Proceedings (in press), 2019
.Bánfalvi Zsófia, Khongorzul Odgerel, Csákvári Edina, Jeny Jose és Kondrák Mihály: A gumónövekedés és lombfejlődés összefüggésének tanulmányozása burgonyában, A XXV. Növénynemesítési Tudományos Nap kiadványa, 149-153 old., 2019
Jose J: Molecular genetic studies on GIGANTEA gene in potato (Solanum tuberosum L.), Szent István Egyetem MSc disszertáció, 2019
Jose J, Bánfalvi Z: The role of GIGANTEA in flowering and abiotic stress adaptation in plants, Columella 6:7-18, 2019
Odgerel K, Kondrák M, Bánfalvi Z: Studying leaf-derived signalling on tuberisation and tuber metabolome by grafting experiments in potato., The 2nd International Conference on Plant & Molecular Biology, October 23-25, Amsterdam, Netherlands, Abstract pg. 30., 2019
.Bánfalvi Zsófia, Khongorzul Odgerel, Csákvári Edina, Jeny Jose, Kondrák Mihály: A gumónövekedés és lombfejlődés összefüggésének tanulmányozása burgonyában, A XXV. Növénynemesítési Tudományos Nap kiadványa, 149-153 old., 2019
Odgerel K, Bánfalvi Z: The use of grafting to study the influence of canopy growth rate on earliness of tuber initiation and metabolite composition of potato tubers., 8th Plant Genomics & Gene Editing Congress. March 4-5, Rotterdam, The Netherlands, Abstract P16, 2020
Bánfalvi Zsófia, Khongorzul Odgerel, Csákvári Edina, Jeny Jose, Kondrák Mihály: A gumónövekedés és lombfejlődés összefüggésének tanulmányozása burgonyában, A XXV. Növénynemesítési Tudományos Nap kiadványa, 149-153 old., 2019
Jose J, Bánfalvi Z: The role of GIGANTEA in flowering and abiotic stress adaptation in plants, Columella 6:7-18, 2019
Odgerel K, Kondrák M, Bánfalvi Z: Studying leaf-derived signalling on tuberisation and tuber metabolome by grafting experiments in potato., The 2nd International Conference on Plant & Molecular Biology, October 23-25, Amsterdam, Netherlands, Abstract pg. 30., 2019
Jose J: Molecular genetic studies on GIGANTEA gene in potato (Solanum tuberosum L.), Szent István Egyetem MSc disszertáció, 2019
Villányi Vanda, Khongorzul Odgerel, Karsai-Rektenwald Flóra, Bánfalvi Zsófia: Az oltvány hatása a burgonya koraiságára és a gumók metabolit összetételére, XXVII. Növénynemesítési Tudományos Napok; márcuis 24-25. Összefoglaló kötet, 37. oldal, 2021
Karsai-Rektenwald F, Odgerel K, Jose J: Regulation of GIGANTEA genes in potato, Scientific Conference of PhD. Students. November 10, Nitra, Slovak Republic, Abstract pg. 14, 2021
Odgerel K: The promoter analysis and gene expression of potato BIG BROTHER gene, Scientific Conference of PhD. Students. November 10, Nitra, Slovak Republic, Abstract pg. 16, 2021
Odgerel K, Bánfalvi Z: Metabolite analysis of tubers and leaves of two potato cultivars and their grafts, PLoS One, 16:e0250858, 2021
Khongorzul Odgerel: Molecular genetics and metabolomic studies related to tuberization and metabolite composition of cultivated potatoes, MATE PhD disszertáció, 2022




 

Projekt eseményei

  
2020-07-22 14:17:20
Résztvevők változása
2020-03-25 12:23:59
Résztvevők változása
2018-11-05 13:58:05
Résztvevők változása
2018-01-11 14:25:24
Résztvevők változása



vissza »