 |
Szociális, kognitív és genetikai tényezők szerepe a nyelvi fejlődésben
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124477 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Kas Bence |
| magyar cím |
Szociális, kognitív és genetikai tényezők szerepe a nyelvi fejlődésben |
| Angol cím |
The role of social, cognitive and genetic factors in language development |
| magyar kulcsszavak |
nyelvfejlődés, kognitív képességek, szociális környezet, genetika |
| angol kulcsszavak |
language development, cognitive abilities, social environment, genetics |
| megadott besorolás |
| Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 60 % | | Ortelius tudományág: Pszicholingvisztika | | Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 30 % | | Ortelius tudományág: Fejlődéspszichológia | | Molekuláris genetika, reverz genetika, RNS-interferencia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: Molekuláris genetika |
|
| zsűri |
Nyelvészet |
| Kutatóhely |
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont |
| résztvevők |
Angyal Nóra
Babarczy Anna
Deme Andrea
Háden Gábor Péter
Harmati-Pap Veronika
Káldi Tamás
Lakatos Krisztina
Mády Katalin
Mészáros Andrea
Nemoda Zsófia
Rónai Zsolt
Szalontai Ádám
Szerafin Ágnes Kata
Tóth Ildikó
Winkler István
|
| projekt kezdete |
2017-12-01 |
| projekt vége |
2023-11-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
47.682 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
24.60 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A nyelvhasználat az ember egyik legfontosabb és legjellemzőbb tulajdonsága, lévén a kommunikáció és a tanulás során elsődlegesen használt kód. A nyelv fokozatosan alakul ki az első életévek során, a genetikai adottságok, kognitív és perceptuális képességek és a szociális környezet kölcsönhatásában. E tényezők összjátéka jelentős varianciát hoz létre a nyelvfejlődés eredményét tekintve. Egyes feltételek támogatják a nyelvfejlődést, mások azonban akadályozzák, ami a gyerekek fejődési kilátásait kockáztató nyelvi késéshez vezethet.
A tervezett kutatás célja a szociális, kognitív és genetikai tényezők nyelvfejlődésre gyakorolt hatásának felderítése annak érdekében, hogy e tényezők és kölcsönhatásaik mintázata alapján bejósolható legyen a nyelvfejlődés egyénenkénti kimenetele. E tényezők közé tartozik az anya-gyerek interakciók minősége, a nyelvhez kapcsolódó genetikai adottságok, a perspektívaváltás, kognitív kontroll és információfeldolgozás és a beszédre való neurális ráhangolódás.
A kutatás során gyerekek hosszmetszeti nyomonkövetését tervezzük 18-26 hónapos kor között. A vizsgálatok klinikai és kísérleti módszereket alkalmaznak, így beszédminta-elemzést, sztenderd teszteket, szülői kérdőíveket, szemmozgáskövetést, EEG-t és genetikai elemzést. A résztvevő gyerekek többsége a “Korai nyelvfejlődés neurokognitív előrejelzői” című, NKFI 115385 számú projekt résztvevői közül kerül ki. Így a jelen kutatásban gyűjtött adatok ugyanazon gyerekek korai neurokognitív felméréseivel is összevethetőek a nyelvfejlődés komplex fejlődési modelljének megalkotása céljából.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A korai nyelvi fejlődés nagymértékben variábilis. E fejlődés megkésettsége súlyos kockázatokkal jár az egyén számára, így a nyelvi fejlődést előrejelző tényezők kutatása a társadalmi szempontból is motivált tudományos cél. Feltételezzük, hogy a nyelvfejlődés egy sor tényező összjátékának köszönhetően megy végbe, köztük az anya-gyermek interakciók minősége, a nyelv genetikai háttere, a perspektívaváltás, az információfeldolgozás és kognitív kontroll képessége, valamint a beszédre való neurális ráhangolódás fejlettsége. Kutatásunk fő kérdései a következők: (i) Vajon a nyelvileg korábban, illetve később fejlődő gyermekek esetében találunk-e specifikus fejlődési mintázatokat? (ii) E mintázatok előrejelezhetők-e neurokognitív, szociális és genetikai markerek alapján? Feltételezésünk szerint a fejlettebb agyi konnektivitást, illetve a hallott beszédre jobb neurális ráhangolódást mutató, illetve a kognitív kontroll szempontjából is fejlettebb gyermekek hatékonyabb szófelismerési képességekkel rendelkeznek, amelyek összefüggésbe hozhatók a szókincs gyorsabb fejlődésével. Feltételezzük továbbá, hogy bizonyos genetikai kockázati tényezők összefüggésbe hozhatók fonológiai tár csökkent kapacitásával és az expresszív szókincs lassabb fejlődésével. Hipotéziseink közé tartozik továbbá, hogy a szülők a kommunikációs stratégiáikat a gyermek fejlettségi szintjéhez igazítják, és így a morfoszintaktikai jelzések a három év alatt egyre kifinomultabbá válnak, míg az érzelmi közlés veszít jelentőségéből, valamint az, hogy a csecsemőhöz szóló beszéd minősége hozzájárul a reszponzív anyai gondoskodás meglétéhez és a fejlettebb nyelvi képességek kialakulásához.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A megkésett nyelvi fejlődés komoly kockázatot jelent a későbbi fejlődésre nézve. Bár a nyelvi késést mutató gyerekek egy alcsoportja 3-4 éves korra felzárkózik, az érintett gyermekek többségét a lemaradás komoly kihívás elé állítja. A megkésett beszédfejlődés egy sor rendellenesség előjele lehet. Ezek közé tartoznak a specifikus nyelvi zavar (SNYZ), diszlexia, autizmusspektrum-zavar, enyhe vagy közepes halláskárosodás és különböző intellektuális képességek elmaradásával járó szindrómák. Az SNYZ önmagában az ötéves korosztály 7%-át érinti. Ez a tünetegyüttes a verbális tanulás, a kifejezőkészség és a szociális kapcsolatok kialakulásának tekintetében még serdülőkorban is súlyos problémát jelent. Még azok a gyermekek is problémákkal küzdenek a magasabb szintű nyelvi képességek és az írás-olvasás terén, akiknél végül nem állapítanak meg nyelvfejlődési zavart.
A korai intervenció minden esetben nagymértékben lecsökkenti a fejlődési zavarok kialakulásának esélyét, hiszen ebben a korban a gyermekek ehhez még kellő mértékű agyi plaszticitással rendelkeznek. A korai intervenció szempontjából azonban feltétlenül szükséges korai szűrést végezni, amit tudományosan megalapozott eljárások során a megfelelő markerek mérésével lehet csak megvalósítani.
Bár a jelen kutatásban tervezett adatfelvételi eszközök és eljárások alkalmazása költséges, és ezért nem használható az általános szűrési eljárások során, a kutatásnak fontos társadalmi haszna lehet. A nyelvi és neurokognitív képességekkel kapcsolatos agyi funkciók vagy viselkedéses változók mérése részét képezheti azon gyermekek korai szűrésének, ahol a nyelvi fejlődés zavarainak kockázata fennáll (pl. akiknél a családban előfordult nyelvi vagy olvasászavar). Egy, a jelen kutatásra épülő alkalmazott kutatás keretében az eredmények felhasználhatók a klinikumban alkalmazandó eszközök és módszerek kifejlesztéséhez. A tervezett projekt eredményei tehát a hosszmetszeti mérések révén nagymértékben hozzájárulhatnak a tudományosan megalapozott szűrési és intervenciós módszerek kifejlesztéséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A nyelv az ember számára az egyik legalapvetőbb képesség, amely mind a tanulás, mind a kommunikáció rendkívül fontos eszköze. A gyermekek többsége élete első néhány évében erőfeszítések nélkül elsajátítja a nyelvhasználat képességét. Mindazonáltal a nyelvi fejlődés eredménye nagy egyének közti különbségeket mutat. A gyermekek egy része későn kezd el beszélni, és néhányuk komoly problémával szembesül az önkifejezés, a nyelvi megértés, az írás-olvasás és a szociális kapcsolatok terén.
A tervezett kutatás azokat a nyelvfejlődéssel kapcsolatos szociális, kognitív és genetikai tényezőket igyekszik vizsgálni, amelyek magyarázatul szolgálhatnak arra a kérdésre, hogy vajon egyes gyermekek miért maradnak le a fejlődésben. E tényezők közé tartozik az anya-gyermek kapcsolat minősége, a nyelvi képességgel kapcsolatos genetikai tulajdonságok, a kognitív kontroll és információfeldolgozás képessége, valamint a nyelvi feldolgozás hátterében meghúzódó idegrendszeri tényezők.
A kutatás során 18 hónapos kortól 3 éves korig klinikai és kísérleti módszerek használatával folyamatos méréseket tervezünk végezni. A mérések magukban foglalják a nyelvi produkció vizsgálatát, sztenderd pszichológiai és nyelvészeti tesztek elvégzését, szülői kérdőívek elemzését, valamint tekintetkövetéses, EEG és genetikai vizsgálatok elvégzését. A kutatás eredményei reményeink szerint felhasználhatók lesznek tudományosan megalapozott diagnosztikai és képességfejlesztő eljárások kialakításához, és ezáltal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a korai fejlődés megkésettsége a gyermekek későbbi életszakaszaiban ne jelentsen súlyos hátrányt.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Language use is one of the most crucial and characteristic abilities of humans as it is the primary code used in both communication and learning. Language emerges gradually during the first years of life influenced by genetic predispositions, cognitive and perceptual abilities and social environment. These factors contribute to a considerable variance in the outcomes of children’s language abilities. Some conditions enhance language development but others hamper it leading to language delays that pose serious risks for the developmental perspectives of the individual child.
The proposed research aims to explore the role of social, cognitive, and genetic factors in language development in order to discover significant factors and the patterns of their interaction that can predict the individual outcomes of language development. These factors include quality of mother/child interactions, genetic endowment for language, perspective taking, cognitive control and information processing and neural entrainment to speech.
Infants will be followed longitudinally from 18 months to 3 years of age using clinical and experimental research methods including language sampling, standardized tests, parental questionnaires, eye-tracking, EEG and genetic analyses. The main group of participating children will be gathered from an on-going longitudinal research project titled ‘Neurocognitive predictors of early language development’ (NKFI 115385) that follows children from birth to 18 months. The data collected in the present research will be correlated with early neurocognitive measures of the same children in order to build a complex neurodevelopmental model of language development.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Knowing that early language development is highly variable and language delay represents serious developmental risks, predicting the outcomes of language development is a scientific task motivated by societal responsibility. We assume that the variance in language development comes from the interaction of several factors including quality of mother/child interactions, genetic endowment for language, perspective taking, cognitive control and information processing and neural entrainment to speech. Our main research questions are (i) whether there are specific patterns of the developmental trajectory of language related to earlier and later developing children, and (ii) whether these types could be predicted based on neurocognitive, social and genetic markers. We expect that children with more advanced brain connectivity, more adult-like neural entrainment pattern to the speech envelope and with more efficient cognitive control functions will exhibit faster and more accurate auditory word recognition abilities that will be related to faster lexical development. We also assume that specific genetic risk factors will be related to lower phonological buffer capacities and to slower development of expressive vocabulary in infants. We hypothesize that parents’ communication adapts to their child’s developmental state, thus, linguistic cues will be produced more and more precisely over the period of 3 years, while emotion communication becomes less important. We also expect that variability in infant/child-directed (CD) speech mediates the relationship between warm and responsive maternal care and more advanced language abilities.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Delayed early language poses a serious risk for later development. Although a subgroup of late talkers virtually catches up by 3 or 4 years, others face severe developmental challenges. Delayed language is one of the typical first signs of developmental disorders such as specific language impairment (SLI), dyslexia, autism spectrum disorder, mild to moderate hearing impairment, and developmental syndromes with intellectual disability. SLI alone affects 7% of 5-year-old children and impacts verbal learning, self-expression and social relations severely even into adolescence. Even children who are not diagnosed later with SLI may face problems in higher-level language skills and literacy.
In any case, early intervention can be a great chance to prevent children from the grave consequences of developmental disorders due to the higher plasticity of the developing brain. Early intervention in turn requires accurate early screening based on evidence-based practice, that is, scientifically proved markers and procedures for the identification of specific developmental difficulties.
Although the instruments and procedures used in the present research are not economical enough to adopt them for general screening purposes, there are possibilities of societal applications. Assessment of brain functions or early behavioural measures of neurocognitive abilities linked to language could possibly be introduced to the early screening for children at risk for language difficulties (e.g. with a familial background of language/literacy disorders). Applied research based on the present project might be able to transfer the results into development of instruments that are usable in clinical contexts.
The measures developed in the proposed project could help in developing evidence-based screening and intervention methods by monitoring their efficacy throughout infancy.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Language use is one of the most crucial abilities of humans that plays an important role in both communication and learning. Most children learn their native language effortlessly during the first years of their life. However, there is a great variability in the outcomes of language development. A number of children start talking quite late and some of them will experience problems with self-expression, comprehension, social relations and literacy in later life.
The proposed research aims to explore the role of social, cognitive, and genetic factors in language development in order to discover the reasons why some children lag behind while others succeed. These factors include quality of mother/child interactions, genetic endowment for language, cognitive control and information processing and neural processing of speech.
Infants will be followed from 18 months to 3 years of age using clinical and experimental research methods including language sampling, standardized tests, parental questionnaires, eye-tracking, EEG and genetic analyses. The results of the research would be utilized in the development of evidence-based diagnostic and intervention procedures in order to prevent children from the severe consequences of developmental disorders.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Kas B.: Vocabulary norms in Hungarian at 16-30 months - international database publication, Wordbank - An open database of children's vocabulary development (www.wordbank.stanford.edu), 2022 | | Veronika Harmati-Pap, Noémi Vadász, Bence Kas, Ildikó Tóth: Lexical and Syntactic Features of Infant-Directed Narratives: A Longitudinal Study, 11th European Congress of Speech and Language Therapy, Salzburg, Austria, 2022 | | Bence Kas, Ildikó Tóth, Renáta Sz. Kolcsár, Veronika Harmati-Pap: Social-communicative skills and language development at 18 months: differences in the Covid-19 pandemic, 11th European Congress of Speech and Language Therapy, Salzburg, Austria, 2022, 2022 | | Kas B.: Vocabulary norms in Hungarian at 16-30 months - international database publication, Wordbank - An open database of children's vocabulary development (www.wordbank.stanford.edu), 2022 | | Kas Bence: (in preparation) Lexical development in Hungarian, Language acquisition in Finno-Ugric languages. Book Series: Trends in Language Acquisition Research (TiLAR). John Benjamins Publishing Company., 2024 | | Kas, B.: (in preparation) Developmental trends of early language acquisition in Hungarian: a CDI-based longitudinal study, Journal of Child Language, 2024 | | Kas Bence: (előkészületben) A korai nyelvfejlődés vizsgálati módszereinek validitása: új kutatási eredmények, Logopédia, 2024 | | Kas Bence: Korai nyelvfejlődési trendek a magyarban, Bóna, J. & Svindt, V. (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI., 2024 | | Kas Bence: A nyelvi késés és nyelvfejlődési zavar összefüggései, a korai felismerés szerepe és lehetőségei, VI. Erdélyi Magyar Gyógypedagógus Konferencia, Kolozsvár, 2023. május 13., 2023 | | Kas Bence: A korai nyelvfejlődés mérhető dimenziói: eltérések és összefüggések, Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete 49. Országos Szakmai Konferenciája, Mór, 2023. június 28-30., 2023 | | Tóth, B., Háden, G. P., Tóth, I., Lakatos, K., Kohári, A., Mády, K., Kas, B., Tóth, D., Szalontai, Á., Reichel, U. D. & Winkler, I.: (submitted) Neurocognitive predictors of early language development in preverbal infants, Brain Research (Special Issue: Origins of variability in acquiring and using linguistic knowledge), 2024 | | Babarczy, A., Balázs, A. & Kas, B.: Végrehajtó funkciók szerepe a korai nyelvfejlődésben, Nyelvfejlődés Csecsemőkortól Kamaszkorig Konferencia, ELTE BTK, Budapest, 2024. febr. 22., 2024 | | Balázs, A., Kas, B., Harmati-Pap, V., Tóth, I., Lakatos, K.: (submitted) The Influence of Temperament, Gestational Age and other Biological Factors on Language Development: A Longitudinal Study, Frontiers in Human Neuroscience (Research topic: Early Development of Sound Processing in the Service of Speech and Music Perception), 2024 | | Balázs A., Kas B., Tóth I., Lakatos K.: Higher infant surgency related to better linguistic outcome at 18 months, BCCCD Budapest CEU Conference on Cognitive Development - 2023 Program and Abstracts, p. 204, 2023 | | Balázs A., Harmati-Pap V., Kas B., Tóth I., Vadász N., Lakatos K.: A dajkanyelv és a gyermek temperamentumának összefüggései, hatásuk a nyelvfejlődésre, Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig 3., ELTE BTK, Budapest, 2024. (elfogadott előadás), 2024 | | Harmati-Pap V., Balázs A., Lakatos K., Vadász N., Tóth I., Kas B.: Patterns of Maternal Infant Directed Speech related to Infants’ Sex, Temperament and Language Skills, Budapest CEU Conference on Cognitive Development, Budapest, 2024. 01. 04 - 06., 2024 | | Mády, Katalin ; Kohári, Anna ; Szalontai, Ádám ; Uwe, D. Reichel: Észlelt érzelemkifejezés a dajkanyelvben: Longitudinális változások és az anyai paritás hatása, In: Mády, Katalin; Markó, Alexandra (szerk.) Általános nyelvészeti tanulmányok 34. : Fonetikai tanulmányok. Budapest, Magyarország : Akadémiai Kiadó, 2022 | | Mády, Katalin ; Gyuris, Beáta ; Gärtner, Hans-Martin ; Kohári, Anna ; Szalontai, Ádám ; Reichel, Uwe D.: Perceived emotions in infant-directed narrative across time and speech acts, In: Frota, Sónia; Cruz, Marisa; Vigário, Marina (szerk.) Proceedings 11th International Conference on Speech Prosody, Baixas, Franciaország : International Speech Communi, 2022 | | Mády, Katalin ; Reichel, Uwe ; Kohári, Anna ; Szalontai, Ádám: The role of accommodation in expressing emotions to newborn babies, 1st International Conference on Tone and Intonation (TAI 2021) (2021) pp. 249–253., 2021 | | Mády, Katalin ; D Reichel, Uwe ; Szalontai, Ádám ; Kohári, Anna ; Deme, Andrea: Prosodic characteristics of infant-directed speech as a function of maternal parity, Katarzyna, Klessa; Jolanta, Bachan; Agnieszka, Wagner; Maciej, Karpiński; Daniel, Śledziński (szerk.) 9th International Conference on Speech Prosody 2018, Dublin, 2018 | | Harmati-Pap, V., Vadász,N., Tóth, I., Kas, B.: (submitted). Patterns of lexical and syntactic adjustment in early infant-directed speech related to language development, Clinical Linguistics and Phonetics, 2024 | | Harmati-Pap V., Vadász N., Tóth I., Kas B.: Links between lexical and syntactic reduction in infant-directed speech and early language development, Biennial Conference of International Clinical Phonetics and Linguistics Association (ICPLA 2023), Salzburg, Ausztria, 2023. 07.04. - 2023. 07.07., 2023 | | Harmati-Pap V., Kas B.,Tóth I., Vadász N.: Lexical and morphosyntactic variance and its background factors in maternal narrative infant-directed speech, SpeakVar Workshop: : A workshop on intraspeaker and interspeaker variability, Budapest, Magyarország, 2023.10.02. - 2023.10.04., 2023 | | Harmati-Pap V., Kas B.,Tóth I., Vadász N.: A gyerekekhez szóló anyai beszéd lexikai és morfoszintaktikai varianciája és háttértényezői, Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig 3., ELTE BTK, Budapest, 2024. 02. 22., 2024 | | Murányi Sarolta, Harmati-Pap Veronika, Kas Bence, Kohári Anna: (elfogadva, megjelenés alatt) Narratív elemek a 6 hónapos csecsemőkhöz szóló beszédben, MANYE, Akadémiai Kiadó. 1–10., 2024 | | Murányi Sarolta, Harmati-Pap Veronika, Kas Bence, Kohári Anna: Narratív elemek a 6 hónapos csecsemőkhöz szóló beszédben, MANYE Kongresszus. Budapest, 2023. március 17., 2023 | | Murányi Sarolta, Harmati-Pap Veronika, Kas Bence, Kohári Anna: Különböző beszélői stratégiák a dajkanyelvi narratív elemekben, Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig 3., ELTE BTK, Budapest, 2024. 02. 22. (elfogadott előadás), 2024 | | Balázs Andrea, Kas Bence, Tóth Ildikó, Lakatos Krisztina: Early language development is related to infant temperament, gender and gestational age, In: Gráczi, Tekla Etelka (szerk.) SpeakVar Workshop:, Hungarian Research Centre for Linguistics (2023) pp. 13-14., 2023 | | P. Háden Gábor, Tóth Brigitta, Tóth Ildikó, Tóth Dénes, Kohári Anna, Kas Bence, Mády Katalin, Winkler István: Neuro-cognitive predictors of early language development, In: BCCCD Budapest CEU Conference on Cognitive Development - 2023 Program and Abstracts, (2023) p. 198., 2023 | | Harmati-Pap Veronika, Vadász Noémi, Tóth Ildikó, Kas Bence: A lexikai és szintaktikai adaptáció idői mintázata az anyai dajkanyelvben, In: Bóna, Judit; Murányi, Sarolta (szerk.) A nyelvfejlődés folyamata koragyermekkortól kamaszkorig, ELTE Eötvös Kiadó; Cser Kiadó (2022) pp. 9-27., 2022 | | Kas Bence, Jakab Zoltán, Lőrik József: Development and norming of the Hungarian CDI-III: a screening tool for language delay, INTERNATIONAL JOURNAL OF LANGUAGE & COMMUNICATION DISORDERS 57: (2) pp. 252-273., 2022 | | Kas Bence, Tóth Ildikó, Kolcsár Sz. Renáta, Harmati-Pap Veronika: Social-communicative skills and language development at 18 months: differences in the Covid-19 pandemic, In: 11th ESLA Congress of Speech and Language Therapy, (2022) p. 45., 2022 | | Harmati-Pap Veronika, Vadász Noémi, Kas Bence, Tóth Ildikó: Anyai dajkanyelvi narratívák lexikai és szintaktikai jellemzőinek longitudinális vizsgálata, BESZÉDTUDOMÁNY / SPEECH SCIENCE 2: (1) pp. 207-242., 2021 | | Szerafin Agnes Kata, Kas Bence, Winkler Istvan, Toth Ildiko: Early triadic interactions and subsequent language development., In: WILD2019 Workshop on Infant Language Development, Potsdam 2019, (2019) poster, 2019 | | A., K., Szerafin; T., Kaldi; A., Balazs; A., Babarczy; I., Toth; B., Kas: Within- category object recognition may be associated with expressive vocabulary at 18 months, Budapest CEU Conference on Cognitive Development, 2020, Budapest, 2019 | | Tóth I., Kolcsár Sz.R., Szerafin Á.K., Kas B.: A közös figyelem és a korai nyelvfejlődés másfél éves kisgyermekeknél: a tekintet szerepe, Nyelvfejlődés csecsemőkortól kamaszkorig konferencia, 2020, ELTE BTK, Budapest, 2019 | | Kas Bence, Lukács Ágnes: „Hogy mondjam?” – a nyelvfejlődési zavar jelensége és hatása a fejlődésre, Anyanyelv-pedagógia, 2020 | | Harmati-Pap V., Vadász N., Kas B., Tóth I.: Anyai dajkanyelvi narratívák lexikai és szintaktikai jellemzőinek longitudinális vizsgálata, Beszédtudomány, 2021 | | Babarczy, A., Káldi, T., Kas, B.: An eye-tracking study of thematic role identification heuristics in toddlers, DUCOG2021 12th Dubrovnik Conference on Cognitive Science, 2021 | | Tóth I., Kas B.: Korai társas-kommunikatív viselkedés és szókincsfejlődés: a járványhelyzeti korlátozások hatásai, ELKH Magyar Tudomány Ünnepe Online Szimpózium, 2021 | | Kas B., Jakab Z., Lőrik J.: Development and norming of the Hungarian CDI-III: a screening tool for language delay, submitted to International Journal of Language & Communication Disorders, 2022 | | Zajdó Krisztina, Forró Zsuzsa, Kas Bence: The history of language impairment/developmental language disorder in Hungary, In: James, Law; Cristina, McKean; Carol-Anne, Murphy; Elin, Thordardottir (szerk.) Managing Children with Developmental Language Disorder, Routledge (2019) pp. 418-426., 2019 | | Kas B., Jakab Z., Lőrik J.: Development and norming of the Hungarian CDI-III: a screening tool for language delay, International Journal of Language & Communication Disorders, 2022 | | Zajdó Krisztina, Forró Zsuzsa, Kas Bence: The history of language impairment/developmental language disorder in Hungary, In: James, Law; Cristina, McKean; Carol-Anne, Murphy; Elin, Thordardottir (szerk.) Managing Children with Developmental Language Disorder, Routledge (2019) pp. 418-426., 2019 | | Kas Bence, Lőrik József, Bertalan Regina Frida: A korai nyelvi ‐ kommunikációs fejlettség új mérőeszköze, a MacArthur ‐ Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár 3. (KOFA–3) alapjai és gyakorlati alkalmazási lehetőségei, LOGOPÉDIA 2: (1) pp. 41-56., 2017 | | Babarczy, A., Káldi, T., Kas, B.: Thematic role identification heuristics in Hungarian-speaking toddlers: an eye-tracking study, AMLaP 2022 - Architectures and Mechanisms of Language Processing 2022, 2022 | | Harmati-Pap, V., Vadász, N., Tóth, I. & Kas, B.: A lexikai és szintaktikai adaptáció idői mintázata az anyai dajkanyelvben, In: Bóna, Judit; Murányi, Sarolta (szerk.) A nyelvfejlődés folyamata koragyermekkortól kamaszkorig. ELTE Eötvös Kiadó, Cser Kiadó, Budapest, 2022 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
