Regionális Kutatások Intézete (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete
2017-12-01
projekt vége
2019-11-30
aktuális összeg (MFt)
10.144
FTE (kutatóév egyenérték)
1.34
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás fő célja kideríteni, hogy mely fogalmak segítenek leginkább a Kelet-Közép-európai geopolitikai identitások megértésében, a rendszerváltás óta eltelt 28 évben. Ilyen jellegű kutatásról nincs tudomásom, pedig segíthet a jelenlegi és jövőbeli folyamatok megértésében is.
Az elmúlt három évtized viszonylagos függetlensége egy történelmileg egyedi lehetőséget nyújtott a térség országainak és szereplőinek, hogy önmagukat definiálják. Milyen hagyományokra, vagy új elképzelésekre támaszkodtak és támaszkodnak tehát? Azoknak milyen geopolitikai következményei voltak és vannak? Mely országok irányába orientáltak és orientálnak minket a klf. elképzelések?
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. 1. kut. kérdés (deszkriptív jellegű): Milyen fogalmak, koncepciók léteznek, amelyek segítenek megérteni a Kelet-Közép-európai geopolitikai identitásokat?
2. kut. kérdés (magyarázó jellegű): Mely fogalmak és elképzelések segítenek leginkább a Kelet-Közép-európai geopolitikai identitások megértésében, és miért?
Nem biztos, hogy létezik egy vagy akár két meghatározó fogalom a KKE országok geopolitikai identitásainak megértésére. Viszont látni fogjuk, mely elképzelések nyertek inkább teret különböző időszakokban. A kvalitatív tanulmány segítségével az is kiderülhet, miért pont azok a fogalmak tudtak dominánssá válni (pl. pragmatikus okok, közvéleményben vagy kollektív tudatban való beágyazottság, stb).
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Kelet-Közép-Európa geopolitikai helyzete nehéz múltra tekint vissza (cf. Bibó 1991), és a térség az elmúlt években újra nagyobb figyelmet kap. A jelenlegi és jövőbeli folyamatok megértéséhez kulcsfontosságú a közelmúlt megértése, ezesetben a rendszerváltás óta a térségben megjelent geopolitikai identitásokon keresztül.
Mo-n ez a szakterület meglehetősen alulreprezentált. Pedig 28 (viszonylag) szabad és független év után befelé is kell néznünk, hogy megértsük önmagunkat. Milyen fogalmak és elképzelések határozták meg Mo. és a többi Kelet-Közép-európai ország geopolitikai identitásait? Milyen célt szolgáltak ezek, és mit értek el? Mely fogalmak voltak meghatározóbbak, és miért? A geopolitika újra az asztalon van, és a Kelet-Közép-európai országoknak is meg kell találni a helyüket a világban.
Szakmai és személyes hátteremnek köszönhetően külső és belső szemmel is tudok tekinteni a térségre. Intenzív kapcsolatokat ápolok külföldi kollegákkal, kultúrákkal is. Rendszeresen követem és használom a nemzetközi és a magyar szakirodalmat egyaránt. Bízom benne, hogy a jövőben is egyfajta hídként szolgálhatok a térség és a külvilág (egyes részei) között.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatás fő célja, hogy megtudjuk, mely fogalmak segítenek leginkább Mo. és a Kelet-Közép-európai országok geopolitikai identitásainak a megértésében, a rendszerváltás óta eltelt 28 évben. A kutatás segít a jelenlegi és jövőbeli folyamatok megértésében is.
Az elmúlt három évtized viszonylagos függetlensége egy történelmileg egyedi lehetőséget nyújtott Mo-nak és a magukat hasonló helyzetben találó országoknak, hogy önmagukat meghatározzák. Milyen hagyományokra támaszkodtak és támaszkodnak tehát? Mik ennek a külpolitikai következményei? Mely országok irányába orientáltak minket ezen különböző elképzelések? Kiktől távolodtunk el inkább, kikkel sikerült baráti(bb) viszonyt kialakítani?
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The overarching aim of this project is to find out which concepts can be helpful for understanding geopolitical identities in East Central Europe during the entire post-Cold war period. While several concepts for these countries have already been suggested (see below), their comparison throughout the whole of the post-Cold war has – to the best of my knowledge – not been attempted. The lack of a comparative framework in general, and the relative lack of studies on geopolitical identities evoked by the region’s actors themselves in particular, could be related to assumptions that they are relatively small and weak, and that due to their historical trajectories – being dominated by larger powers – their own room for identity-formation is limited. While such assumptions may not have seemed entirely unsubstantiated up until the 1980s or so, the past three decades have been a comparatively free and independent period for the region’s actors to define their roles in the world of geopolitics. Hence, the 28 years since 1989 now constitute a long enough period to attempt some generalisations regarding the nature of geopolitical identities in East Central Europe.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. Research question 1 (explorative/descriptive): What kind of concepts and frameworks are there that serve understanding geopolitical identities in East Central Europe? Research question 2 (explanatory): Which concepts and frameworks fit best to explain geopolitical identities in East Central Europe, and why?
Given the historical and contemporary diversity within the region, it is not sure that we can – or even should – develop one framework that catches that diversity of geopolitical trajectories and identities. Yet due to the many commonalities of experiences and (perceived) shared interests, we need to see which concepts have prevailed stronger during the post-Cold war period.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The geopolitics of East Central Europe has long been contested (cf. Bibó 1991), and recent events have again turned attention to the region (Thorpe 2016). In order to better understand contemporary and future developments, evaluating geopolitical identities among the region’s actors – that also guide their foreign policies – is necessary for the entire post-Cold war era. In Hungary, the study of geopolitical identities is strongly under-represented. Yet in order to better understand ourselves and other East Central European countries, we need to look at which concepts have been forming our identities. What was their purpose, what goals have they achieved? Can we outline any concepts as more strongly embedded, or is the huge diversity of our own set of identities here to stay? While the latter is to some extent always the case, some lowest common denominator would be necessary that most people in the region can live and identify with. Geopolitics is 'back in town' and East Central European countries need to find their place in the world. Due to my personal background I am both an insider and an outsider to Hungary. I am a native speaker and have now worked in the country for three years. This gives me an advantage vis-á-vis researchers who do not command Hungarian (or any language in East Central Europe) and have much less contacts here. I also maintain regular contact with members of the international scientific community, and try to serve as a bridge between Hungarian and foreign scholarship, cultures and societies. I regularly follow and relate to international literature.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The overarching aim of this project is to find out which concepts can be helpful for understanding geopolitical identities in East Central Europe during the entire post-Cold war period. While several concepts for these countries have already been suggested, their comparison throughout the whole of the post-Cold war has – to the best of my knowledge – not been attempted. The lack of a comparative framework in general, and the relative lack of studies on geopolitical identities evoked by the region’s actors themselves in particular, could be related to assumptions that they are relatively small and weak, and that due to their historical trajectories – being dominated by larger powers – their own room for identity-formation is limited. While such assumptions may not have seemed entirely unsubstantiated up until the 1980s or so, the past three decades have been a comparatively free and independent period for the region’s actors to define their roles in the world of geopolitics. Hence, the 28 years since 1989 now constitute a long enough period to attempt some generalisations regarding the nature of geopolitical identities in East Central Europe.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kelet-közép-európai országok 1989 óta megnövekedett geopolitikai mozgástere hátterében időszerű volt megvizsgálni, hogy milyen geopolitikai tradíciókra építették a saját magukról alkotott önképeiket, identitásaikat, és ez hogyan befolyásolta külpolitikáikat. A projekt idő előtt lezárásra kényszerült, így a komparatív elemzést nem lehetett a tervek szerint elvégezni és a kutatás döntő részre Magyarországra fókuszált. Elemzésre kerültek azonban Lengyelországban honos geopolitikai koncepciók: ez rámutatott, hogy a térségben régóta léteznek elképzelések a szorosabb szövetségépítésre, amelyek azonban külső és belső okok miatt rövidéletűnek bizonyultak. Hazánkban a Közép-Európa fogalom használatának vizsgálata után ezen projekt keretében arra a kérdésre kerestem választ, hogy hogyan fér össze két (látszólag) egymásnak ellentmondó geopolitikai identitás, a Nyugat végvára és az újturanizmus. Az elkészült tanulmányom bemutatja, hogy ez a két hagyomány történelmileg legalább a Szent István és Koppány közötti konfliktusig vezethető vissza és a nem-keresztény elemek végig kísérték a magyarság történelmét. A turanizmus különösen fontos volt a 20. sz. első felében, de az elmúlt 1-2 évtizedben is előtérbe került, a népszerű kultúrában (Kurultáj) és a külpolitikában (Keleti nyitás) is. A keresztény identitással két módon fér össze. Van egy közös ellenségkép: a liberális és szekuláris Nyugat. Másrészt mindkét hagyomány mélyebben gyökerezik Mo-n, mint pl. a felvilágosodás és a liberalizmus.
kutatási eredmények (angolul)
The project has investigated geopolitical identities and self-images that have been invoked in East Central European countries since 1989. The project had to be terminated 13 months earlier than originally planned. As a result, the comparative element has suffered, but at least some Polish geopolitical concepts were also analysed. This showed that imaginations of alliance-building have been present in the region for a long time, even if these have often turned out to be short-lived. Though debates around Easternness and Westernness have to some extent appeared in most countries of the region, Hungary stands out with its relatively strong emphasis on Christian identity that is coupled with a Eurasianist tradition called Turanism. These two (seemingly) contradictory self-images manage to co-exist for two main reasons. One is a shared enemy-image; that of the liberal and secular West. The other is that both traditions are historically stronger rooted than e.g. the Enlightenment or liberalism. Accordingly, Eurasianist narratives have appeared in Hungary whenever the country felt at unease with (parts of) the West, such as in the early decades of the 20th century. They have also appeared over the past decade or two; in popular culture (e.g. the Turanist Kurultaj festival) and foreign policy (through the program of Opening to the East). The conceptual approach of critical geopolitics has also helped the project in pointing to the interrelatedness of domestic and foreign policies.
Balogh Péter: The revival of cultural heritage and borders, In: Källén, Anna (szerk.) Heritage and Borders, Kungl. Vitterhets Historie och Antikvitets Akademien (2019) pp. 13-35., 2019
Svensson Sara, Balogh Péter, Cartwright Andrew: Unexpected Counter-Movements to Nationalism : the Hidden Potential of Local Food Communities, EASTERN EUROPEAN COUNTRYSIDE 25: (1) pp. 37-61., 2019
Balogh Péter: Solarz, M. W. (ed.): Poland in the modern world: Atlas of Poland's Political Geography, HUNGARIAN GEOGRAPHICAL BULLETIN (2009-) 67: (4) pp. 397-400., 2018
Balogh P: The revival of cultural heritage and borders: a literature review with some explanatory remarks, (közlésre elfogadva), 2019
