 |
Talajtani és régészeti növénytani adatokra alapozott mezőgazdaság-történeti kutatás
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124607 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Pető Ákos |
| magyar cím |
Talajtani és régészeti növénytani adatokra alapozott mezőgazdaság-történeti kutatás |
| Angol cím |
Detecting the fingerprints of past agricultural practices through integrated soil scientific and archaeobotanical data |
| magyar kulcsszavak |
talajtan; geoarcheológia, geokémia, régészeti növénytan, fitolitelemzés, mezőgazdaság-történet, növényhasznosítás |
| angol kulcsszavak |
soil science; geoarchaeology; geochemistry; archaeobotany; phytolith analysis; history of agriculture; plant management |
| megadott besorolás |
| Talajtan, talajbiológia, talajkémia, talajfizika (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 40 % | | Ortelius tudományág: Talajfunkció | | Közösségökológia, rendszerökológia, ökoszisztéma-szolgáltatások (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 30 % | | Ortelius tudományág: Paleobotanika | | Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 30 % | | Ortelius tudományág: Összehasonlító régészet |
|
| zsűri |
Komplex agrártudomány |
| Kutatóhely |
Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (MATE) (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) |
| projekt kezdete |
2017-12-01 |
| projekt vége |
2021-01-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.217 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.00 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja egy olyan természettudományos protokoll kidolgozása, amely az egyes régészeti korszakok (épület)objektum típusainak térhasználat-elemzésén keresztül a korabeli ember és környezete, kiemelten a növények, kapcsolatát feltárja, rekonstrukcióját segíti. A természettudományos módszerek bekapcsolása a régészeti interpretációba, illetve a talajtani és (archaeo)botanikai adatok integrációja a mezőgazdaság-történeti ismeretekbe fontos adalékot szolgáltathat – az írásbeliség megjelenése előtti kultúrák – mezőgazdasághoz, növénytermesztéshez és -hasznosításhoz kapcsolódó viszonyáról.
A projekt fő célkitűzését a tervezett kutatás (régészeti) talajtani és növénytani módszerek integrálásával, az adatok együttes térbeli elemzésével és vizualizációjával kívánja elérni. A talajtani és geokémiai módszerek mezőgazdaság-történeti elemzésekben történő alkalmazásának fő célja, hogy a múltban megvalósult (élet)tevékenységek térbeli mintázatot adó „láthatatlan” lenyomatát megfejtsük. Ugyanakkor egy tevékenység megismeréséhez az archaeobotanikai leletanyag konkrét és kézzel fogható bizonyítékokat is szolgáltat. Az európai szintű összehasonlíthatóság érdekében felhasználom és elemzem a korábban – célzottan archaeobotanikai anyagon elvégzett AMS C-14 – mérési sorozatokat, illetve GIS alapú rendszerben összesítem, elemzem és értelmezem a kapott természettudományos adatokat.
A projekt céljainak megvalósításához több lelőhelyről származó és több régészeti korszakot megjelenítő adathalmaz kerül feldolgozásra, amely biztosítja mind a térbeli, mind az időbeli összehasonlíthatóságot.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A mezőgazdasági funkcióval bíró épületobjektumok, valamint a háztartási egységekben megvalósuló mezőgazdasági tevékenységek térbeli meghatározásában és lehatárolásában kiemelt szerepet játszanak az egyes tevékenységek eredményeképpen visszamaradó, de csak talajtani, geokémiai és botanikai módszerekkel feltárható indikátorok. A kutatás egy olyan interdiszciplináris megközelítésmód kidolgozását célozza, amely alkalmas arra, hogy a régészeti megfigyeléseken és leletanyag-elemzéseken túlmenően további és mélyebb összefüggéseket tárjon fel a korabeli ember mindennapi tevékenysége és az általa használt épületek/terek között.
A növények termesztése, első- és másodlagos nyersanyagként történő hasznosításuk, illetve feldolgozásuk a Kárpát-medence őstörténetében több jól definiálható lépcsőfokon keresztül fejlődött. Ezek egyszerre alkotnak egy hierarchikus rendszert, és alapozták meg a későbbi korok mezőgazdasági termelésének tudásanyagát. Feltételezésem szerint ebben a fejlődéstörténeti sorban kiemelt szerepük van azoknak a háztartási egységeknek, amelyek funkciója mezőgazdasági termeléshez kötött, régészeti értelmezésük azonban a velük összefüggésben feltárt – sokszor szegényes – leletanyag értelmezése alapján nem tehető teljessé.
A kutatás során a vizsgálatban felhasznált háztartási egységek, illetve félig földbe mélyített épületobjektumok integrált archaeobotanikai, talajtani és geokémiai vizsgálatát, illetve a módszerekkel nyert adatok mezőgazdaság-történeti kontextusba való integrálását, GIS alapú adatbázis-építését végzem el. A kutatásba bevont módszertani megközelítésmódok integrálása révén a korabeli élettevékenységek térbeli lehatárolása is megvalósítható.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A hazai kutatás számos aspektusból foglakozott már az egyes mezőgazdasági funkcióval felruházható épületobjektumok és háztartási egységek értelmezésével. Az elmúlt évtizedek vizsgálatai jellemzően egy-egy módszer önálló alkalmazására támaszkodtak. Az eltérő fókuszú és felbontású módszertani megközelítés okán a korábbi eredmények csak részben elégítik ki az összehasonlíthatóság igényét, és nem adják vissza az érintett kérdéskör komplexitását. Jelen kutatás párhuzamosan, illetve közösen alkalmazza és kapcsolja össze a történeti/régészeti értelmezést és a természettudományos vizsgálatokat, ezáltal jelentősen bővíti a jelenlegi ismeretanyagot, valamint megteremti az eltérő kutatási területek között a visszacsatolás lehetőséget.
Jelen kutatásban egyszerre valósul meg több olyan feltétel, amelyek megléte elengedhetetlen a komplex kutatási téma részletes feltárásához és megértéséhez. A precíziós módszerekkel feltárt vizsgálati anyag történeti kontextusa, a jól lehatárolható háztartási egységek megléte és mintázhatósága egyedül álló lehetőséget biztosít ahhoz, hogy nagyfelbontású eloszlástérképek készüljenek az egyes vizsgálati paraméterek alapján. Egy olyan nemzetközileg is elfogadott módszertani együttessel kívánom feldolgozni a kiválasztott félig földbe mélyített épületobjektumokat és háztartási egységeket, amely az egykori mezőgazdasági technológiai lépések maradványainak feltárást és megértését célozzák. A talajtani és botanikai módszerek, valamint a történeti kontextus (kifejezetten régészeti és néprajzi vonatkozásban) ilyen formában történő ötvözése előzményekkel bír a nemzetközi kutatásban, ugyanakkor hiányzik a hazai régészeti interpretációból, éppen ezért hiánypótló ismereteket és tudásanyagot hoz létre. A régészeti hasznosulás mellett az alkalmazott természettudományok módszertani fejlesztése is megvalósul.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az emberiség történelme során egy-egy népcsoport vagy régészeti kultúra társadalmi berendezkedését, adott környezeti viszonyok között való boldogulását és mindennapi életének minőségét meghatározták mezőgazdasági ismeretei. A Kárpát-medence őskorában letelepedett életmódot folytató népcsoportok eltérő módon hasznosították a környezetükben fellelhető növény- és állatvilágot, alakították ki településeiket és szervezték meg társadalmukat.
Kutatásom célja kettős. Egyfelől választ keresek arra, hogy a mezőgazdasági célból hasznosított háztartási tereket, azaz épületek belsejét, illetve az egyes épületeket körbevevő térrészeket mire használta a kor embere. Milyen tevékenység zajlott a településen belül? Voltak-e specializált műhelyek, vagy többes funkcióval bírtak az egyes épületek? A másik célom, hogy ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához egy olyan természettudományos vizsgálati csomagra tegyek javaslatot, amely alkalmas arra, hogy a nemzetközi kutatási irányzatokhoz igazodva alaposabban feltárja a vizsgálat régészeti jelenségek lehetséges használatát. Ehhez a vizsgált lelőhelyekről kiválasztott háztartási egységeket olyan összetett tudományos módszerekkel elemzem, amelyek fényt deríthetnek arra, hogy a mezőgazdasági technológiák alkalmazásának és a növényalapú élelmiszerek feldolgozásának terén milyen ismeretekkel bírt a kor embere. A korabeli mezőgazdasági technológiák és stratégiák megismerésével nem csak agrártörténeti tudásunk jelentős kiegészítését érhetjük el, hanem az ősi élelmiszernövény fajok, az egyszerűsödött értékőrző-kímélő feldolgozási eljárások történetiségébe is betekintést nyújthatnak az eredmények.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The main objective of the proposed project is to develop a methodology, which is suitable for the agricultural analysis of semi-subterranean features and household units of the Carpathian Basin. The application of soil scientific (geoarchaeological) and botanical (archaeobotanical) methods in archaeological interpretation provides a positive effect both on the 'applied' disciplines (improved methodological diversity) and demonstrates that their application in archaeological research holds a significant inter- and multi-disciplinary potential in the understanding of these phenomena.
The above mentioned aim is to be reached with the integration, multi-level comparison and visualisation of geoarchaeological and botanical data. The main goal of using geoarchaeological methods in activity area analysis is to decipher the 'invisible' fingerprints that provide the spatial pattern for everyday activities that occurred in the past. At the same time, the archaeobotanical finds and knowledge can provide tangible evidence for the understanding of contemporary activities. In order to provide a Europe-wide comparability the research project aims at summarising and analysing unpublished C-14 AMS radiocarbon dates. In addition to precisely defining their temporal contexts, all scientific and archaeological data will be integrated in a GIS database, which will back-up the analysis and evaluation of different data types. To achieve the aims of the project a database composed of data that represents more archaeological sites (different geographical environments) and more chronological horizons will be evaluated. This criteria is a baseline for both the spatial and chronological comparison.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The identification of past agricultural activities performed in households is highly dependent on the proper analysis of soil scientific, geochemical and botanical indicators that transmit important information on the quality and quantity of activities performed on a given household area. Beyond the limits of interpreting archaeological finds of these features, these indicators are vital to establish links between human activity and household space regardless of the examined archaeological era. The development of crop husbandry, plant utilisation as primary and secondary raw materials and their processing can be traced over a number of well-defined steps during the prehistory in the Carpathian Basin. These not only form a hierarchical system but serve as fundamental knowledge for latter agricultural production. According to my assumption household units that can be associated with agricultural functions played a key role in this evolutionary line, and their interpretation cannot be accomplished based on the elements of material culture recovered and excavated in connection with them. The proposed project focuses on the activity area analysis of household units and semi-subterranean features through (micro- and macro) archaeobotanical, geoarchaeological methods. Data gained through the complex methodological approach will be integrated into agro-historical and archaeological context, visualised and evaluated through a GIS-based database. This will provide a sound bases for the multi-level analysis of spatial data that will help to identify contemporary activity areas.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Semi-subterranean buildings and household units of the Carpathian Basin that can be associated with agricultural functions have been dealt with in many aspects in Hungarian archaeological research. In recent decades, studies were leaning typically on individual methods. As a consequence of applying different focus and methodological approaches the previous results only partly satisfy the comparability requirements and they did not explore the involved issue in its complexity. The proposed project simultaneously and collectively applies and connects the historical/archaeological interpretations and the natural scientific investigations therefore creating a positive feedback among largely distinct research areas; moreover significantly expanding our existing knowledge in the field of archaeological activity area analysis. In the proposed study, a number of conditions that are essential for the realisation of the detailed exploration and understanding of such complex research topic are present at the same time.
The historical context of the precisely excavated research material, and the presence of well separated household units suitable for proper sampling provides a unique possibility to create high-definition spatial models and maps of the different scientific parameters. An internationally accepted methodological procedure that helps to delineate agriculture-related activities, ancient agricultural technological choices will be applied for the investigation of the selected semi-subterranean features and household units.
The combination of soil scientific and botanical methods, as well as the historical context (e.g. ethnographic and archaeological aspects) of the researched phenomena in such a manner has premises in international archaeological research, however Hungarian research – both form scientific and archaeological side – lacks these approaches. For this reason the proposed projects creates novel knowledge in the field of archaeological activity area analysis. In addition to the positive effect on archaeological interpretation it manifest in the methodological enhancement of the applied sciences.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Throughout the history of mankind the social organisation, the environmental conditions and the quality of everyday life of various societies were greatly influenced by their agricultural knowledge. The sedentary cultures of the prehistoric Carpathian Basin were engaged in their environment in various ways. As a result differences in flora and fauna utilisation (cf. ecosystem services) evolved.
The aim of the proposed research is two-fold. On one hand, the project intends to specify the way how contemporary people used domestic space that was associated with any type of agricultural activity and purpose (e.g.cereal cleaning etc.). Answers to the following questions are sought: Can we identify the type of activity that took place within the settlements and domestic spaces? Did specialised workshops exist or did buildings have multifunctional roles?
On the other hand, I would like to carry out a row of methodological experiments with different archaeological material to be able to recommend on a well-defined, but complex methodological approach that can be used in future studies seeking to identify the function of domestic features. For this aim selected household units will be examined to reveal prehistoric agricultural technologies and strategies of contemporary societies. Moreover, I would like to broaden our agro-historical knowledge, and also shed light on the historical aspects of ancient food plant species, on simplified value-preserving and sustainable processing methods. To achieve this a wide range of interdisciplinary scientific methods borrowed from soil science and botany will be applied and integrated for the first time in Hungary.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Kovács G, Pető Á, Vicze M: Development of a Middle Bronze Age (1900–1500 cal BC) house at the site of Százhalombatta-Földvár, Hungary: detecting choice of materials by the means of archaeological thin section soil micromorphology and phytolith analysis, Archaeological and Anthropological Sciences 12: 258, 2020 | | Pető Á, Niebieszczański J, Serlegi G,Jaeger M, Kulcsár G: The site mapping of Kakucs-Turján by the means of horizontal and vertical proxies: Combining field and basic laboratory methods of geoarchaeology and archaeological prospection, Journal of Archaeologcal Science: Reports 27: 101-117, 2019 | | Niebieszczański J, Jaeger M, Pető Á, Hildebrandt–Radke I, Kulcsár G, Staniuk R, Taylor N, Czebreszuk J: Revealing the internal organization of a Middle Bronze Age fortified settlement in Kakucs-Turján through geoarchaeological means: Magnetometric survey and sedimentological verification of a housing structure, Journal of Archaeological Science: reports 25: 409-419, 2019 | | Niebieszczański J, Jaeger M, Pető Á, Hildebrandt–Radke I, Kulcsár G, Staniuk R, Taylor N, Czebreszuk J: Revealing the internal organization of a Middle Bronze Age fortified settlement in Kakucs-Turján through geoarchaeological means: Magnetometric survey and sedimentologica, Journal of Archaeological Science: reports 25: 409-419, 2019 | | Pető Á, Niebieszczański J, Serlegi G,Jaeger M, Kulcsár G: he site mapping of Kakucs-Turján by the means of horizontal and vertical proxies: Combining field and basic laboratory methods of geoarchaeology and archaeological prospe, Journal of Archaeologcal Science: Reports 27: 101-117, 2019 | | Lisztes-Szabó Zs, Braun M, Csík A, Pető Á: Phytoliths of six woody species important in the Carpathians: characteristic phytoliths in Norway spruce needles, Vegetation History and Archaeobotany, 2019 | | Lisztes-Szabó Zs, Filep F A, Csík A, Pető , Kertész G T, Braun M: pH-dependent silicon release from phytoliths of Norway spruce (Picea abies), Journal of Paleolimnology 1-17 (online first), 2019 | | Bóka G, Molnár M, Pető Á, Stibrányi M: New Results in the Study of the Late Bronze Age and Iron Age Körös Region (Southeastern Hungary), Ősrégészeti Tanulmányok/Prehistoric Studies II: 161-175 (ISBN 978-615-5254-09-3), 2017 | | Pető Á, Kenéz Á: Épületobjektumok archaeobotanikai és régésztei talajtani adatainak mezőgazdaság-történeti és tájhasználati értékelése, In: Tóth Farkas M. (szerk) MΩMOΣ – Őskoros Kutatók XI. Összejövetele – Környezet és ember. Összefoglalók. BTM Aquincumi Múzeum. 2019. április 10-12.; p. 80. ISBN 978-615-, 2019 | | Kenéz Á, Pető Á: New Glume Wheat ("Új Pelyvás Búza") maradványok előfordulása őskori lelőhelyeken, In: Tóth Farkas M. (szerk) MΩMOΣ – Őskoros Kutatók XI. Összejövetele – Környezet és ember. Összefoglalók. BTM Aquincumi Múzeum. 2019. április 10-12.; p. 74. ISBN 978-615-, 2019 | | Pető Á: An archaeobotanical approach to the activity area analysis of agricultural semi subterranean buildings of the Early Iron Age., " IV . Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében" Absztrakt kötet. pp. 91-92 (ISBN: 978 963 269 879 3), 2019 | | Gyulai F, Kenéz Á, Pető Á: Szkíta kori növényismeret a Kárpát-medencében, Határtalan Régészet 2019/3: 44-47., 2019 | | Tóth Z, Kenéz Á, Lisztes-Szabó Zs, Csík A, Pető Á: Régészeti és archaeobotanikai adatok Heves megye (késő) népvándorláskori kutatásához Petőfibánya-Iskola utca 5. lelőhely sírjainak vizsgálata alapján, AGRIA - Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve/Annales Musei Agriensis LII. 291-307, 2019 | | Gyulai F, Heinrich-Tamáska O, Saláta D, Kenéz Á, Ftaimi N, Molnár M, Pető Á: Results of the archaeobotanical analysis of anthropogenic sediment samples from the excavations at Keszthely-Fenékpuszta between 2009 and 2017, Castellum Pannonicum Pelsonense 8: 137-158 - in press (megjelenés alatt), 2020 | | Pető Á, Niebieszczański J, Serlegi G,Jaeger M, Kulcsár G: The site mapping of Kakucs-Turján by the means of horizontal and vertical proxies: Combining field and basic laboratory methods of geoarchaeology and archaeological prosp, Journal of Archaeologcal Science: Reports 27: 101-117, 2019 | | Lisztes-Szabó Zs, Braun M, Csík A, Pető Á: Phytoliths of six woody species important in the Carpathians: characteristic phytoliths in Norway spruce needles, Vegetation History and Archaeobotany 28:649-662, 2019 | | Lisztes-Szabó Zs, Filep F A, Csík A, Pető , Kertész G T, Braun M: pH-dependent silicon release from phytoliths of Norway spruce (Picea abies), Journal of Paleolimnology 63: 65-81, 2020 | | Kovács G, Pető Á, Vicze M: Development of a Middle Bronze Age (1900–1500 cal BC) house at the site of Százhalombatta-Földvár, Hungary: detecting choice of materials by the means of archaeological t, Archaeological and Anthropological Sciences 12: 258, 2020 | | Pető Á, Kenéz Á: Lopótök-história Legősibb háziasított növényfajunk nyomában, A Földgömb XXXVIII(343): 70-75, 2020 | | Pető Á: Mit rejt a tér? Avagy a háztartásrégészet és a térhasználat látható és láthatatlan nyomai a természettudományos vizsgálatok tükrében, Határtalan Régészet V(3): 82-87, 2020 | | Pető Á, Barczi A: Kunhalmok szerepe a természet- és környezettudományos kutatásban, Határtalan Régészet V(2): 76-78, 2020 | | Szabó M, Heinrich-Tamáska O, Tóth E, Rassmann K, Braun Á, Pető Á: Landschaftsarchäologische Forschungen in Alsóheténypuszta-Kapospula, Castellum Pannonicum Pelsonense 8: 234-307 - in press (megjelenés alatt), 2020 | | Kaczorek D, Vrydaghs L, Devos Y, Pető Á, Effland WR: Biogenic Siliceous Features, In: Stoops G, Marcelino V, Mees F (Eds) Interpretation of Micromorphological Features of Soils and Regoliths, 157-176, Elsevier, 1000 pp, ISBN 978-0-444, 2018 | | Vrydaghs L, Devos Y, Pető Á: Opal phytoliths, Archaeological Soil and Sediment Micromorphology. In: Nicosia C, Stoops G(eds) Archaeological Soil and Sediment Micromorphology Oxford: Wiley-Blackwell Pub. Ltd. 155-163, 2017 | | Gyulai F, Szolnoki L, Rózsa Z, Merkl M, Pető Á: Plant based subsistence strategy of the Medieval Ishmaelite (12th-13th c.) population in the Carpathian Basin (NE-Hungary), Environmental Archaeology: The Journal of Human Palaeoecology (Online First), 2017 | | Pető Á, Kenéz Á, Tóth Z: Régészeti növénytani adatok a szarmaták mezőgazdaság- és gazdaságtörténeti kutatásához Hatvan-Baj-puszta és Apc-Farkas-major lelőhelyek alapján, Archeometriai Műhely XIV(2): 117-128, 2017 | | Heinrich-Tamáska O, Pető Á, Stibrányi M, Szabó M: Pannoniai belső erődök az új kutatás tükrében, Fiatal Római Koros Régészek Konferenciája XII., ELTE BTK RI és BTM Aquincumi Múzeum, 2018. május 4-6., 2018 | | Pető Á, Kenéz Á: A népvándorláskor növénytermesztési és növényhasznosítási szokásai a régészeti növénytani és tárgyi leletek tükrében, Örökségünk védelme és jövője 4. -Tudományos Konferencia, Dobó István Vármúzeum, Eger, 2018. február 8-9., 2018 | | Staniuk R, Jaeger M, Kulcsár G, Taylor N, Niebieszczanski J, Pető Á: MULTI-LAYERED SETTLEMENT IN KAKUCS-TURJÁN MÖGÖTT: A BOTTOM-UP APPROACH TO MIDDLE BRONZE AGE SETTLEMENTS IN HUNGARY, 24th EAA Annual Meeting, ABSTRACT BOOK VOL. 1., Barcelona, 5-8 September 2018, p. 368., ISBN: 978-80-907270-3-8, 2018 | | Pető Á, Filatova S, Kirleis W: WASTE-DISPOSAL AT THE MBA FORTIFIED SETTLEMENT KAKUCS-TURJÁN MÖGÖTT: INTERGRATING PHYTOLITHS AND MACROBOTANICAL STUDIES, 24th EAA Annual Meeting, ABSTRACT BOOK VOL. 2., Barcelona, 5-8 September 2018, p. 597., ISBN: 978-80-907270-3-8, 2018 | | Niebieszczanski J, Pető Á, Hildebrandt-Radke I, Serlegi G, Jaeger M, Kulcsár G, Staniuk R, Taylor N, Galas J: SEDIMENTOLOGICAL INVESTIGATIONS OF A BRONZE AGE HOUSE: A GEOARCHAEOLOGICAL STUDY OF A HOUSE STRUCTURE IN KAKUCS-TURJÁN MÖGÖTT (HUNGARY), 24th EAA Annual Meeting, ABSTRACT BOOK VOL. 1., Barcelona, 5-8 September 2018, p. 598., ISBN: 978-80-907270-3-8, 2018 | | Pető Á, Serlegi G, Niebieszczanski J, Jaeger M, Molnár M, Kulcsár G: GEOARCHAEOLOGICAL OBSERVATIONS AT THE MBA SITES OF THE DANUBE-TISZA INTERFLUVE (HUNGARY), 24th EAA Annual Meeting, ABSTRACT BOOK VOL. 1., Barcelona, 5-8 September 2018, p. 599., ISBN: 978-80-907270-3-8, 2018 | | Pető Á: Integrated Archaeobotanical Approaches for the Reconstruction of Subsistence Strategies and Agricultural Practices: Methods and Case Studies from the Carpathian Basin., Produzieren-Verzehren-Repräsentieren. 30. Internationales Symposium "Grundprobleme der frühgeschichtlichen Entwicklung im mittleren Donauraum. Brno, 14-16. November 2018, 2018 | | Tóth Z, Kenéz Á, Lisztes-Szabó Zs, Csík A, Pető Á: RÉGÉSZETI ÉS ARCHAEOBOTANIKAI ADATOK HEVES MEGYE (KÉSŐ) NÉPVÁNDORLÁSKORI KUTATÁSÁHOZ PETŐFIBÁNYA–ISKOLA UTCA 5. LELŐHELY SÍRJAINAK VIZSGÁLATA ALAPJÁN., AGRIA - Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - in press (tervezett megjelenés 2019), 2019 | | Gyulai F, Heinrich-Tamáska O, Saláta D, Kenéz Á, Ftaimi N, Molnár M, Pető Á: Results of the archaeobotanical analysis of anthropogenic sediment samples from the excavations at Keszthely-Fenékpuszta between 2009 and 2017, Castellum Pannonicum Pelsonense 4. - in press (tervezett megjelenés 2019), 2019 | | Pető Á, Serlegi G, Niebieszczanski J, Molnár M, Jaeger M, Kulcsár G, Taylor N: Report on the geoarchaeological survey of Kakucs-Turján site., In: Kakucs-Turján: A Middle Bronze Age multi-layered fortified settlement in Central Hungary. Studien zur Archäologie in Ostmitteleuropa 18, pp. 25-42., 2018 | | Niebieszczanski J, Pető Á, Serlegi G, Hildebrandt-Radke I, Galas J, Sipos Gy, Páll DG, Onaca A, Spychalski W, Jaeger M, Kulcsár G, Taylor N, Márkus G: Geoarchaeological and non-invasive investigations of the site and its surroundings., In: Kakucs-Turján: A Middle Bronze Age multi-layered fortified settlement in Central Hungary. Studien zur Archäologie in Ostmitteleuropa 18, pp. 43-72., 2018 | | Pető Á, Kenéz Á, Cséki A: Régészeti növénytani adatok a Nyírség vaskorának mezőgazdaság- és gazdaságtörténeti kutatásához Ófehértó–Maró 76. (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) lelőhely alapján, Archeometriai Műhely - in press, befogadott kézirat (tervezett megjelenés 2019), 2019 | | Pető Á: Mezőgazdaság- és táplálkozástörténeti kutatások a természettudományok és a régészet metszéspontjában, Magyar Régészet - in press (tervezett megjelenés 2019), 2019 | | Pető Á, Kenéz Á, Gyulai F: Mivel foglalkozik az archaeobotanika tudomány? Avagy miről árulkodnak a növényvilág eltemetett emlékei., Határtalan Régészet 2017/4: 25-29., 2017 | | Gyulai F, Szolnoki L, Rózsa Z, Merkl M, Pető Á: Plant based subsistence strategy of the Medieval Ishmaelite (12th-13th c.) population in the Carpathian Basin (NE-Hungary), Environmental Archaeology: The Journal of Human Palaeoecology 24(3): 229-247, 2019 | | Tóth Z, Kenéz Á, Lisztes-Szabó Zs, Csík A, Pető Á: Régészeti és archaeobotanikai adatok Heves megye (késő) népvándorláskori kutatásához Petőfibánya-Iskola utca 5. lelőhely sírjainak vizsgálata alapján, AGRIA - Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve/Annales Musei Agriensis in press (megjelenés alatt), 2019 | | Gyulai F, Heinrich-Tamáska O, Saláta D, Kenéz Á, Ftaimi N, Molnár M, Pető Á: Results of the archaeobotanical analysis of anthropogenic sediment samples from the excavations at Keszthely-Fenékpuszta between 2009 and 2017, Castellum Pannonicum Pelsonense 4. - in press (megjelenés alatt), 2019 | | Pető Á, Kenéz Á, Cséki A: Régészeti növénytani adatok a Nyírség vaskorának (kelta) mezőgazdaság- és gazdaságtörténeti kutatásához Ófehértó–Maró 76. (Szabolcs-Szatmár- Bereg megye) lelőhely alapján, Archeometriai Műhely -15(2): 117-128, 2018 | | Pető Á: Mezőgazdaság- és táplálkozástörténeti kutatások a természettudományok és a régészet metszéspontjában, Magyar Régészet 2018/4: 1-3, 2019 | | Pető Á, Kenéz Á: Régészeti növénytan: Leletek, módszerek és értelmezés: Archaeobotanikai Kézikönyv, Régészet és Természettudományok 2. Archaeolingua Alapítvány, 2018 | | Pető Á, Kenéz Á, Tóth Z: Régészeti növénytani adatok a szarmaták mezőgazdaság és gazdaságtörténeti kutatásához Hatvan–Baj-puszta és Apc–Farkas-major lelőhelyek alapján, ARCHEOMETRIAI MŰHELY, 14 (2). pp. 117-128., 2017 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
