 |
Kincstári és bányaigazgatás Erdélyben és Felső-Magyarországon (1613-1657)
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124684 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Mátyás-Rausch Petra |
| magyar cím |
Kincstári és bányaigazgatás Erdélyben és Felső-Magyarországon (1613-1657) |
| Angol cím |
The management of treasury and mining in Transylvania and Upper Hungary (1613-1657) |
| magyar kulcsszavak |
kincstár, bányaigazgatás, Erdély, Felső-Magyarország |
| angol kulcsszavak |
treasury, mining administration, Transylvania, Uppper Hungary |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Gazdaságtörténet |
|
| zsűri |
Társadalomtudományi zsűrielnökök |
| Kutatóhely |
Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Oborni Teréz
Szabó-Turákné Póka Ágnes
Szalai Ágnes
|
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2022-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
31.489 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
4.79 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatócsoport négy levéltári forrásbázis (magyarországi, romániai, osztrák és szlovákiai levéltárak) alapján kívánja a pályázat témájául szolgáló erdélyi (beleértve a csatolt hét vármegye területét is) kincstári valamint bányaigazgatási szervezetét feltárni a Bethlen és a Rákóczi-korszakra vonatkozóan, nagyrészt esettanulmányok keretében. Az alapkutatás céljait két egységre bontottuk. Az első egységet az erdélyi kincstári és bányaigazgatás vizsgálata adja. Az itt kutatni kívánt kincstári igazgatási szervezet mélyebb vizsgálatát a források mozaikszerű adataiból lehetséges összerakni – erre vonatkozóan már rendelkezünk feltárt adatokkal. Az erdélyi kincstári hivatalok és tisztségek vizsgálatánál a hangsúlyt a központi tisztségekre és az egymáshoz való viszonyukra helyeztük a helyi hivatalok közül elsősorban a speciális pénzügyigazgatási funkciót betöltő bányakamarák helyzetét vizsgáljuk. A bányavidékeket földrajzi fekvés szerint csoportosítottuk. A kutatásban kiemelt szerepet játszik az igazgatási modellek vizsgálata, valamint az adott területhez köthető bányászattal foglalkozó családok illetve kincstári tisztviselők tevékenységének elemzése. Az alapkutatás második egységét az Erdélyhez csatolt hét felső-magyarországi vármegye (Abaúj, Bereg, Borsod, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Zemplén) jövedelemigazgatásának és a Kassán működő „Szepesi Kamara” tevékenysége alkotja. Az elsődleges célkitűzés a jövedelmek igazgatásának főbb kereteinek megismerése (tisztviselők, instrukciók. elszámolások), valamint a kassai kamara vezetésének és az erdélyi államkormányzat kapcsolatainak, és a kamarai szervezet működésének elemzése, összevetése a korábbi évtizedek kamarai működésével.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
1. A projekt célja, hogy az Erdély aranykorának nevezett hosszabb békeidőszak kincstári és bányaigazgatási rendszerét vizsgálja, és új levéltári források bevonásával az eddig kialakult képet árnyalja, formálja. A kutatás célja kifejezetten alapkutatások folytatása e tárgyban, amely révén arra keressük a választ, hogy a Bethlen és a Rákóczi-korszakban alkalmazott igazgatási módszerek között milyen különbségek fedezhetőek fel, milyen arányban volt jelen a bányaigazgatásban a bérleti, adományos vagy éppen a kincstári konstrukció. Továbbá, hogy a tárgyalt időszakban hogyan teljesedett ki Erdélyben a fejedelmi centralizmus, ami óhatatlanul kihatott a kincstári igazgatás szervezetére is. Célunk továbbá a korabeli gazdálkodási-gazdasági részkérdéseinek, pl. az állami bevételek struktúrájának, a gazdaságkormányzat tényleges működésének, az abban tevékenykedő tisztségviselők valós hivatali munkásságának felderítése is.
2. A kutatási pályázat célja továbbá, hogy Célkitűzéseknél említett hét felső-magyarországi vármegye jövedelemigazgatásának bemutatásán keresztül további következtetéseket vonjon le a Bethlen és Rákóczi-kori kincstári igazgatás helyzetére vonatkozóan. A Kassán működő kamara és a hozzákapcsolódó helyi kamarai szervezet részletes vizsgálata – amely nagyrészt a pozsonyi Magyar Kamara és az Udvari Kamara vonatkozó iratanyagából lesz rekonstruálható –választ adhat arra a kérdésre, hogy a csatolt vármegyék jövedelmei milyen mértékben járultak hozzá az erdélyi állam pénzügyi stabilitásához, valamint a felső-magyarországi régióban már évtizedes hagyománnyal bíró fejlettebb pénzügyigazgatási rendszer milyen hatással volt az erdélyi jövedelemigazgatás rendszerére.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Bár Bethlen Gábor és I. Rákóczi György gazdaságpolitikája mindig is foglalkoztatta a kutatókat, az utóbbi évtizedekben alapvetően új adatokat nem tártak fel ebben a témakörben. Elkerülte az érdeklődést az erdélyi állam gazdasági potenciáljának és pénzügyi stabilitásának alapjául szolgáló jövedelmek összetétele, köztük a nemesércbányászatból, vagy a felső-magyarországi régióból származó bevételek. Korábbi kutatási projektem rávilágított arra, hogy a bányaigazgatás valamint a hozzá kapcsolódó kincstári igazgatás vizsgálata azon túl, hogy az erdélyi állam kormányzati struktúrájának jobb megismerését szolgálja, a fejedelmi hatalom és a hozzákapcsolódó hatalomgyakorlási mechanizmusok árnyalásához, a korábbi tézisek átfogalmazásához is hozzájárulhat. Az erdélyi aranykorhoz köthető fejedelmi centralizmus természete, és az egyes fejedelmek uralkodása alatti változása vizsgálható a kincstári igazgatás szempontjából is. Az egyes fejedelmekhez köthető, a kincstári igazgatás struktúráját érintő intézkedések elemzése és a különbségek összevetése az erdélyi állam 17. századi működésének alaposabb megismeréséhez vezethet. A kincstári és bányaigazgatásban résztvevő tisztségviselők személyi összetételének vizsgálata révén arra is választ kaphatunk, hogy a harmincéves háború során az európai nagypolitika színpadára kilépő Erdély mennyire tudta, vezetői pedig mennyire akarták megőrizni befogadó jellegét.
A Kassán működő kamara Bethlen és Rákóczi-kori történetének feldolgozása több szempontból is kiemelt fontosságú. Elsőként azért, mert két olyan, a Habsburg-kormányzat számára stratégiai jelentőséggel bíró terület pénzügyigazgatási kapcsolódási pontjait tárja fel, melyek jövedelmeit a korábbi évtizedekben a császári-királyi udvar hasonló elgondolások alapján kívánta igazgatni (pl. jövedelemigazgatóságok létrehozása). Másodsorban azért, mert jól rávilágít a magyar és az erdélyi állam bonyolult kapcsolatára, ugyanis a Szepesi Kamarának létrehozásakor a jövedelemigazgatáson felül feladatául tűzték ki Erdély elszigetelését is. Ebből kifolyólag Bethlen Gábor és I. Rákóczi György azt a szervezetet tudta saját érdekei szolgálatába állítani, amelyet kifejezetten azok ellenében hoztak létre és szerveztek újra az 1610-es években.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az Erdélyi Fejedelemség Bethlen Gábor (1613-1629) illetve I. Rákóczi György és fia, II. Rákóczi György (1630-1648) (1648-1657) alatt élte fénykorát. Az ún. „aranykor” valódi gazdasági felvirágzást hozott a fejedelemség számára, azonban hogy ennek milyen gazdasági és pénzügyigazgatási rendszer állt a hátterében, arról csak alapfogalmaink vannak. Arról sem tudunk sokat, hogy a nemesércbányáiról híres Erdély kincstári bevételei között milyen arányban szerepeltek a bányakincsek, és általában véve mekkora is volt az a jelentős kincstár, amelyről a történeti források egyöntetűen beszámolnak. A fejedelemség kincstári igazgatásának szervezetéről, mindennapi működéséről, a pénzügyekről hasonlóan kevés naprakész információval rendelkezünk, így kiemelkedően fontos, hogy a korabeli Erdély kincstári és bányaigazgatásával kapcsolatos még nem ismert forrásokat feltárjuk, és a kinyert adatok segítségével következtetéseket tudjunk levonni a témával kapcsolatban. Az erdélyi államhoz Bethlen Gábor uralkodása alatt (1619-1629) valamint I. Rákóczi György idején (1644-1648) hét felső-magyarországi vármegye (Abaúj, Bereg, Borsod, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Zemplén) is tartozott. A hét vármegye jövedelmeinek igazgatása kapcsolódott erdélyi állam jövedelemigazgatási rendszeréhez, az innen származó bevételek kezelő szerv, a Kassán működő Szepesi Kamara korabeli története hasonló módon feldolgozásra vár. A fellelhető források segítségével azt is szeretnénk megválaszolni, mennyiben járulhattak hozzá ezek a vármegyék az erdélyi fejedelmek pénzügyi, és ezen keresztül politikai sikereihez.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The research group intends to explore the Transylvanian management and administration of mining and treasury (including the territories of the seven annexed counties) by the Bethlen and the Rákóczi eras on the basis of four archival units (Hungarian, Romanian, Austrian, and Slovakian archives) examining mainly case studies. The aims of research were divided into two sections. The first section includes the analysis of the Transylvanian administration of treasury and mining. The in-depth analysis of the administrative organization of treasury can be performed through gaining mosaic-like information from the sources – we already have relating results. We laid emphasis on the central offices and their overlapping scope of duties; concerning the local offices, we principally highlighted the special financial-administrative mining chambers and their situations. The mining areas were classified after geographical locations. The analysis of the administrative model, the scope of duties of the local families engaging with mining, and the activities of the office holders in the treasury play a prominent role in the research. The second section of the research includes the financial administration of the seven annexed counties and the administration of the Chamber of Szepes in Kassa. The main purpose is to understand the context of the administration of revenues (office holders, instructions, accounting/recording), the relation between the management of the Chamber in Kassa and the Transylvanian state administration as well as the functioning of the organisation of the chamber and its comparative analysis with the performance of chambers in the previous decades.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
1. The main aim of the research is to continue the basic research and analyse the administrative system of treasury and mining during the piece period of the so called Golden Age of Transylvania, and to detail and colour the present picture about the era through the evaluation of new archive sources. We try to find answers to the question what kind of differences there are between the applied administrative methods by the Bethlen era and the Rákóczi era, and in which proportion can we determine the renting, the granting, and the fiscal constructions in the administration of treasury? Furthermore, how did the princely centralism in Transylvania developed that doubtlessly influenced the organization of the administration of treasury? Our purpose is to examine the economic-administrative questions, for example, the structure of the state revenues, the actual operation of the financial administration, and the scope of duties of the office holders working for it.
2. The further purpose is to draw conclusions through the presentation of the administration of revenues by the seven Upper Hungarian counties concerning the situation of the administration of treasury in the Bethlen and the Rákóczi eras. The in-depth analysis of the chamber functioning in Kassa and its relating organizations – that can be reconstructed mainly through the written materials of the Hungarian Chamber in Pozsony and the Court Chamber – can answer the question how far the revenues stabilized the economy of Transylvania, and how did the advanced financial administration of the Upper Hungarian region influence the system of the Transylvanian administration of revenues?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Although the economic policies of Gábor Bethlen and György Rákóczi I. have always captured the attention of researchers, the research was not able to provide us with fundamentally new results concerning this issue. The constellation of revenues – especially those gained from precious metal mining, and those coming from the Upper Hungarian region – that build the basis of the Transylvanian economic potentials and the financial stability escaped the attention of the research. My previous research exemplifies that the examination of the management of mining and the relating administration of treasury serves the better understanding of the structure of the Transylvanian state administration. The mode of the princely centralism related to the Golden Age of Transylvania and its alternation can be examined from the perspective of the administration of treasury. The analysis of the orders relating the structure of the administration of treasury and their comparative study can lead to the better understanding of the functioning of the 17th century Transylvanian State. Through the investigation of the personal constellations engaging with the management of treasury and mining we can obtain answer to the question how much Transylvania – and its leaders – entering the European politics during the Thirty Years’ War was able and wished to maintain the country’s recipient characteristic?
The study of the history of the Chamber in Kassa during the Bethlen era and the Rákóczi era is of crucial importance from several aspects. First, because it reveals two financial-economic interconnections of a strategically highly relevant territory for the Habsburg-administration and which revenues the imperial-royal court wished to administrate after the same idea in the earlier decades ( establishing administrative directorates of revenues). Secondly, because it highlights the difficult relation between the Hungarian and the Transylvanian States since besides the administration of revenues the task of the Chamber of Szepes was to isolate Transylvania. Thus, Gábor Bethlen and György Rákóczi I were able to line up those organizations for their own interests which were established and re-organized in the 1610s exactly against this reason.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The Principality of Transylvania faced its Golden Age during the reigns of Gábor Bethlen (1613-1629) and György Rákóczi I (1630-1648) and his son, György Rákóczi II (1648-1657). The so called Golden Age brought a real economic blooming to the Principality; nevertheless, we have only basic information about its economic and financial-administrative background. We do not have any information about the revenues of the Transylvanian treasury – renowned for its precious metal mines – and about the exact proportion of the mine treasures either. How huge could be that remarkable treasury that the historic sources consistently report about? We do not have much information about the administrative organization of the princely treasury, about its everyday functioning, and about its financial issues; thus, it is of crucial importance to examine the so far unknown sources relating to the contemporary management of treasury and mining of Transylvania, and that to draw conclusions on the basis of the gained information. During the reigns of Gábor Bethlen (1619-1629) and of György Rákóczi I (1644-1648) seven Upper Hungarian counties (Abaúj, Bereg, Borsod, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Zemplén) were annexed to the territory. The administration of revenues of the seven counties was connected to the system of the Transylvanian administration of revenues. The history of the organization handling the revenues from these territories – the Chamber of Szapes in Kassa – is also to be researched. Through the given sources we would like to find answer to the question how far these counties supported the economic and political successes of the princess of Transylvania?
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
