 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124706 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Grünhut Zoltán |
| magyar cím |
Az Európai Unió normatív szerepe |
| Angol cím |
Normative Actorness of the European Union |
| magyar kulcsszavak |
Európai Unió, európaizáció, konstruktivizmus, realizmus, intézményi megközelítés, narratívák, szociokultúra |
| angol kulcsszavak |
European Union, Europeanization, constructivism, realism, institutionalism, narratives, socioculture |
| megadott besorolás |
| Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 70 % | | Ortelius tudományág: Politikai tanulmányok | | Regionális Tudomány (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 30 % |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Regionális Kutatások Intézete (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2017-12-01 |
| projekt vége |
2020-11-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.216 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.10 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az Európáról szóló normatív konstruktivista megközelítések egyre meghatározóbbak, miközben újabb és újabb polémiákat ösztönöznek a realista értelmezésekkel. E kutatás különös figyelemmel kíséri azon konstruktivista interpretációkat, amelyek nagy társadalomelméletekre építik fel koncepciójukat. E narratívák feldolgozása, valamint mondanivalójuk teoretikus szintetizálása a kozmopolitizmus elméletével tekinthető a projekt elsődleges ontológiai célkitűzésének. E háttérre alapozva a kutatás kísérletet tesz az értékeken és alapelveken nyugvó „Európa” konceptualizálására, valamint az „európaiság” mint szociokulturális identitás elméleti tisztázására. Az episztemológiai szakaszban a projekt teoretikus keretbe igyekszik foglalni az Európaizációt, vagyis azon különféle társadalmi és politikai folyamatokat, amelyek intézményi változások és reformok révén elősegíthetik e kozmopolita európaiság kialakulását, a normatív „Európa” megvalósulását, illetve képesek lehetnek magyarázatot adni e progresszió elmaradására. Végezetül a kutatás utolsó szakasza összehasonlító másodelemzés keretében empirikusan vizsgálja, hogy az európai uniós tagállamok valamint a környező régiókban található harmadik országok társadalmainak körében tapasztalható-e elmozdulás a kozmopolita értékek és attitűdök irányában. Továbbá e kvantitatív elemzés mellett, egy kvalitatív, tartalom- és diskurzusanalízisre épülő esettanulmány igyekszik feltárni a hazai politikai elit Európával, európaisággal összefüggő identifikációjának, percepcióinak és diskurzusainak legfontosabb ismérveit, változásait.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás három, egymással szorosan összefüggő kérdésre keresi a válaszokat: egy ontológiai, egy episztemológiai és egy metodológiai problémára. A legelső arra vállalkozik, hogy elméletileg tisztázza az értékeken és alapelveken nyugvó normatív „Európa” koncepcióját a következő kérdés vizsgálata által: melyek az „Európáról” mint absztrakt entitásról szóló konstruktivista narratívák legfontosabb teoretikus érvei? E kérdés megválaszolásával a kutatás azt is céljául tűzi ki, hogy az „európaiságot” mint szociokulturális identitást definiálja, mégpedig az említett narratívák és a kozmopolitizmus koncepciójának szintetizálása révén. Az episztemológiai probléma vizsgálata arra irányul, hogy az Európaizációt, tehát különböző társadalmi és politikai folyamatok együttesét, elméleti magyarázó keretbe foglalja: egyfelől konstruktivista-intézményi megközelítésből, arra fókuszálva, hogy a késő modernitás miként ösztönözheti ezen, univerzális értékeken és alapelveken nyugvó normatív Európa megvalósulását, s a kozmopolita európaiság térnyerését; másfelől realista érveket felhasználva arra, hogy milyen tényezők és folyamatok lassíthatják e struktúraváltást. A kutatás utolsó harmada egy módszertani problémát kíván megvizsgálni: annak kérdését, hogy az uniós tagállamok valamint a környező régiókban található harmadik országok társadalmainak körében tapasztalható-e elmozdulás a kozmopolita értékek és attitűdök irányában. Ezt egyfelől kvantitatív összehasonlító statisztikai másodelemzéssel, másfelől egy, a hazai politikai elit Európával, európaisággal összefüggő percepcióit, identifikációit és diskurzusait elemző kvalitatív esettanulmány révén kívánja megválaszolni a kutatás.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás mindhárom szakaszában törekszik arra, hogy új irányokkal és eredményekkel gazdagítsa a már létező, jól megalapozott elméleti és empirikus megközelítéseket. Az ontológiai fázis azon célja, hogy áttekintést adjon a nagy társadalomelméletekre épülő „Európa-koncepciókról”, illetve elméleti szinten szintetizálja e narratívákat a kozmopolitizmus teóriájával, segíthet mélyebben megérteni az univerzális értékeken és alapelveken nyugvó „Európa” mint entitás fogalmát. Mindez azért is fontos, mert utóbbi rendszeresen része tudományos-politikai diskurzusainknak, annak dacára, hogy jelentése nem egyértelmű. Emiatt hasznos lehet bármiféle új megközelítés, érvelés figyelembevétele e definíciós feladat előrehaladása szempontjából. Hasonló okok mentén releváns az „európaiság” konceptualizálása a kozmopolitizmus elmélete segítségével, amely folyamatban lévő, messze le nem zárt teoretikus törekvés a szakirodalomban, így új impulzusok hozzájárulása elengedhetetlen a munka intenzitása végett. Az episztemológiai szakasz konstruktivista és realista elméleti érvelések ütköztetésével új eredményeket kísérel nyújtani az Európaizáció megértéséhez, vagyis azon különféle társadalmi és politikai folyamatok teoretikus keretbe foglalásához, amelyek intézményi változások és reformok révén segíthetik, avagy halogathatják e normatív „Európa-koncepciók” megvalósulását. Mindez gazdagíthatja az Európaizáció intézményi megközelítésű szakirodalmát. Végezetül a módszertani rész azon kérdés vizsgálatával, hogy az EU tagállamok valamint a környező régiókban található harmadik országok társadalmainak körében tapasztalható-e elmozdulás a kozmopolita értékek és attitűdök irányában, empirikus eredményekkel segítheti az „európaiság” megragadását, illetve annak eldöntését, hogy e szociokulturális identitás valóban létezik, erősödik, gyengül, avagy csak ideaként beszélhetünk róla. Másfelől e fázis azon törekvése, hogy elemezze a hazai politikai elit Európával, európaisággal összefüggő percepcióit, identifikációit és diskurzusait fontos hozzáadott érték lehet, hiszen a döntéshozóknak mindig komoly szerepük van az identitásformálásban.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
„Európa” vitatott fogalma a mindennapi diskurzusainknak. Különböző megközelítések és percepciók polemizálnak egymással avégett, hogy a maguk módján definiálják a koncepciót. Jelen kutatás célja hozzájárulni az „Európáról” szóló azon normatív narratívákhoz, amelyek a fogalom kozmopolita jelentését, különböző univerzális értékek és alapelvek mentén történő értelemadását, továbbá az „európaiság” mint egy sajátos szociokulturális identitási forma követelményét hangsúlyozzák. Először is a kutatás kísérletet tesz e normatív Európa-koncepció elméleti tisztázására, (1) egyfelől az említett narratívák áttekintésével; (2) másfelől a lényegi mondanivalójuk és a kozmopolitizmus teóriájának szintetizálásával; illetve ezek alapján, (3) harmadsorban, az „európaiság” elméleti meghatározásával. A következő szakaszban a kutatás igyekszik magyarázó keretbe foglalni, hogy különféle társadalmi és politikai folyamatok, intézményi reformok révén miként alakulhat ki e normatív „Európa” és annak kozmopolita szociokulturális háttere, illetve mik lehetnek azok a hatások és mechanizmusok, amelyek megnehezítik e progressziót. Végezetül, utolsó harmadában a kutatás arra keresi a választ empirikus módszerekkel, hogy az európai uniós tagállamok valamint a környező régiókban található harmadik országok társadalmainak körében tapasztalható-e elmozdulás a kozmopolita értékek és attitűdök irányában. Ezt egyfelől átfogó statisztikai összehasonlító adatelemzéssel, másrészt egy, a magyar politikai elit Európával, európaisággal összefüggő identifikációját, percepcióit és diskurzusait vizsgáló esettanulmánnyal kívánja megválaszolni a projekt.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Normatively devised social constructivist narratives on ‘Europe’ are rising, and opening up more and more debates with realist/neorealist approaches. This research is particularly interested in those constructivist interpretations that are using social grand theories for conceptual backgrounds. To give a comprehensive overview on these narratives, and to theoretically synthesize them with the social concept of cosmopolitanism are the primer ontological goals of this project. Based on this attempt, the research aims to propose a narrative on the value- and principle-based ‘Europe’, and also on ‘Europeanness’ as a sociocultural identity. In the epistemological phase, the project aims to put into an explanatory framework how Europeanization as a web of different social and political processes through institutional changes could/should support the emergence of this normative ‘Europe’ and a cosmopolitan shift towards ‘Europeanness’; and to understand, if these reforms fall short, what could be the reasons behind. Finally, in the last stage the research offers an empirical inquiry, a comparative secondary analysis to answer the question if there is a shifting trend about the sociocultural specificities of the EU member states and third parties in near abroad toward cosmopolitanism. And beside this quantitative approach, a qualitative case study, a content and discourse analysis would investigate Hungarian political actors’ identification with, and perceptions and narrative interpretations on ‘Europe’ and ‘Europeanness’.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research aims to answer three – interrelated – questions: an ontological, an epistemological, and a methodological problem. The first one is an attempt to conceptualize the normatively devised, by universal values and principles framed ‘Europe’ through answering the question: what are the main theoretical pillars and arguments of constructivist grand narratives on Europe as an abstract entity? For this ontological objective the research also proposes an interpretation on ‘Europeanness’ by synthesizing the theoretical linkages between these constructivist narratives and the concept on cosmopolitanism. Concerning with the epistemological problem the project aims to offer theoretical explanatory frameworks on how Europeanization, which is understood here as a web of social and political processes, on the one hand from a constructivist-institutionalist perspective could (should) contribute to the emergence of this value- and principle-based ‘Europe’, while on the other hand, from a realist/neorealist approach could explain the delay of this structural shift. Finally, the last stage addresses a methodological problem: in a long term sense, is there a shifting trend about the sociocultural specificities of the EU member states and third parties toward cosmopolitanism or not? This last question will be investigated through a comprehensive quantitative comparative secondary analysis and also by a more in-depth qualitative case study (content and discourse analysis) on Hungarian political actors’ identifications, perceptions and understandings.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research, in all of its three phases, tries to offer some novelties related to previously studied, well-established approaches and arguments. In the ontological stage the conceptual synthesization of constructivist narratives on ‘Europe’, particularly of those ones that are using social grand theories as fundamental backgrounds, is an attempt to gain better understanding on what is the by universal values and principles devised normative entity of ‘Europe’. This latter notion is often used in scientific and political discourses yet its meaning is far from to be crystallized, therefore any theoretical suggestion could be useful, any interpretation could add inputs to this task. Because of the same reason, the goal of the research to define ‘Europeanness’ through the concept of cosmopolitanism is a work in progress in the literature, consequently to give impulses to this process makes it more vital. The epistemological phase proposes new outputs on how to frame Europeanization, as a web of different social and political processes or comprehensive institutional changes, from the perspective of this normative understanding on ‘Europe’; how constructivist and realist interpretations could explain these processes and their outcomes. These outputs would enrich the institutional approaches on Europeanization. Finally the methodological phase aims to answer the question if there is a shifting trend about the sociocultural specificities of the EU member states and third parties toward cosmopolitanism or not, which is a crucial point to assess the progression, stagnation or probably recession of ‘Europeanness’ as an emerging, existing, fading or more just idealized form of identity. On the other hand, the Hungarian case study would be an added value as the role of political elites in identity formation is important, therefore their identification with, and perception and discourses on normatively devised ‘Europe’ are relevant features to analyze.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
’Europe’ is a contested notion of our everyday discourses. Different interpretations, perceptions and understandings are arguing with each other to grasp the meaning of this concept. The present research aims to contribute to the normative approaches on ‘Europe’ which highlight the culturally cosmopolitan, on various universal values and principles based sense of the notion, and its strong link with ‘Europeanness’ as a form of sociocultural identity. At first, the research attempts to clarify in a theoretical way this normatively constructed concept of ‘Europe’ by (1) giving an overview on the most important narratives; (2) synthesizing their arguments with social theories on cosmopolitanism; and (3) by conceptualizing ‘Europeanness’. In the second phase, the project aims to put into a framework how social and political processes through institutional changes should support the emergence of this normative ‘Europe’ and a cosmopolitan shift towards ‘Europeanness’; and to understand, if these reforms fall short, what could be the reasons behind. Finally, in the last stage the research proposes an empirical inquiry to analyze if there is a shifting trend about the sociocultural specificities of the EU member states and third parties in near abroad toward cosmopolitanism. Beside this comprehensive statistical analysis the research aims to elaborate a more in-depth case study on Hungarian political actors’ identification with, and perceptions and discursive interpretations on ‘Europe’ and ‘Europeanness’.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
