Geodiverzitás és fajmegőrzés: a karsztdolinák mint mikrorefúgiumok

súgó

nyomtatás

vissza »

Projekt adatai

azonosító

124796

típus

Vezető kutató

Bátori Zoltán

magyar cím

Geodiverzitás és fajmegőrzés: a karsztdolinák mint mikrorefúgiumok

Angol cím

Geodiversity and species preservation: the capacity of karst dolines as microrefugia

magyar kulcsszavak

geodiverzitás, geoökológia, mikroklíma, kitettség, talajnedvesség, fajmegőrzés, menedékhely

angol kulcsszavak

geodiversity, geoecology, microclimate, exposure, soil moisture, species preservation, refugium

megadott besorolás

Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium)	40 %
Ortelius tudományág: Földrajz
Meteorológia, légkörfizika, légkördinamika (Komplex Környezettudományi Kollégium)	30 %
Ortelius tudományág: Meteorológia
Környezeti biológia, ökotoxikológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)	30 %
Ortelius tudományág: Hegyi ökoszisztémák

zsűri

Ökológia és evolúció 1

Kutatóhely

Ökológiai Tanszék (Szegedi Tudományegyetem)

résztvevők

Barta Károly
Csépe-Muladi Beáta
Gallé Róbert
Kántor Noémi
Keveiné dr. Bárány Ilona
Lőrinczi Gábor
Pénzes Zsolt
Tanács Eszter
Tölgyesi Csaba
Torma Attila Gyula

projekt kezdete

2017-09-01

projekt vége

2022-08-31

aktuális összeg (MFt)

21.927

FTE (kutatóév egyenérték)

10.00

állapot

lezárult projekt

magyar összefoglaló

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Mikrorefúgiumoknak nevezzük azokat a viszonylag kisméretű térszíneket, ahol a kedvező környezeti feltételek (pl. mikroklíma, talajnedvesség) lehetővé teszik bizonyos fajok fennmaradását a számukra kedvezőtlen makroklimatikus viszonyok között is. Keveset tudunk azoknak a környezeti tényezőknek az együttes hatásairól, amelyek a refúgiumok fajmegőrző képességét alapvetően meghatározzák. A legújabb nemzetközi irodalmak a refúgiumok ’kapacitásának’ vizsgálatát sürgetik, vagyis azoknak a helyeknek és abiotikus háttértényezőknek a széleskörű elemzését, ahol, és amelyek hatására a fajok nagyobb valószínűséggel élhetnek túl egy melegedő háttérklíma mellett. Ezeknek az abiotikus háttértényezőknek (pl. léghőmérséklet és páratartalom, sugárzás, talajhőmérséklet, talajnedvesség és tápanyag-tartalom) a fajmegőrzésre gyakorolt hatását vizsgáljuk töbrökben. Három töbörméret-tartományt határozunk meg az Aggteleki-karszton és a Mecsekben: d (átmérő) = 20–40 m, d = 60–80 m, d > 100 m. Mindhárom töbörméret-tartományból három töbröt választunk ki karsztterületenként, random módon, így összesen 18 töbröt vizsgálunk (9 töbör az Aggteleki-karszton és 9 a Mecsekben). Emellett 6 (3 természetközeli és 3 degradált növényzetű) bükki gyepes töbör fajmegőrző képességét is megvizsgáljuk. A kutatás során a környezeti tényezőknek a növény és ízeltlábú taxonok előfordulási mintázataira gyakorolt hatását értékeljük.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
1) Milyen töbörméret és abiotikus háttér mellett válik a töbör mikrorefúgiummá bizonyos növény és ízeltlábú taxonok számára? Milyen geodiverzitási és biodiverzitási mintázatok figyelhetők meg különböző makroklíma (szubmediterrán és kontinentális) alatt?
Mivel az egyes refúgiumok fajmegőrzésben betöltött szerepe különbözhet egymástól, kiemelkedően fontos azoknak a környezeti tényezőknek a pontosabb megismerése, melyek egy adott töbröt nagyobb fajmegőrző képességgel ruháznak fel, mint egy másikat. Ezeknek a tényezőknek a feltárása csak komplex geoökológiai vizsgálatok segítségével történhet. E tényezők pontosabb ismerete lehetővé tenné, hogy a makro-, illetve mezoklíma változását leíró klímamodellek eredményeinek felhasználásával az egyes töbrök jövőbeli potenciális mikrorefúgium szerepe, illetve fajmegőrzési kapacitásának esetleges változása is modellezhetővé váljon.
2) Milyen hasonlóságok figyelhetők meg a hangya- és növényfajok előfordulási mintázataiban mikrorefúgiumokban? Milyen hatást gyakorol az abiotikus háttér és a növényzet degradációja a potenciális fajmegőrzésre?
Korábbi vizsgálatok alapján a növények és a hangyakolóniák között számos hasonlóság figyelhető meg környezeti igényeik vagy terjedésük sajátossága, stb. tekintetében. Mindez alapján feltételezhető, hogy a töbrökben a növényekhez hasonlóan a hangyák előfordulását is sajátos mintázat jellemzi a környező területekhez képest. Feltételezésünk szerint a gyepes töbrök növényzetének egy ruderális kompetítor növényfaj (Calamagrostis epigejos) megjelenése következtében kialakuló degradációja befolyásolja a hangyakolóniák mintázatát is.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A klimatológia, a filogenetika, a paleoökológia és a térinformatika módszereinek elmúlt évtizedben tapasztalt rohamos fejlődése a refúgiumok kutatását a biogeográfiai vizsgálatok középpontjába helyezte. Ennek ellenére nagyon keveset tudunk azoknak a környezeti tényezőknek az együttes hatásairól, amelyek a refúgiumok fajmegőrző képességét alapvetően meghatározzák. Három hazai karsztterület töbreinek vizsgálatával hozzá szeretnénk járulni ezeknek a tényezőknek a pontosabb megismeréséhez. Eredményeinket a karsztkutatás, a klimatológia ás a természetvédelmi biológia vezető folyóirataiban is tervezzük publikálni. Mivel a korábbi hazai vizsgálatokhoz képest hosszabb időszakra vonatkozóan történne folytonos adatrögzítés, így feltárhatóvá válnak olyan, hatásukat hosszabb távon kifejtő, vagy csak bizonyos időszakokban, esetleg bizonyos makroszinoptikus helyzetekben fennálló jelenségek is, amelyek befolyásolják az élővilágot, de kampányszerű mérésekkel nem, vagy kevésbé hatékonyan vizsgálhatók. Ezek ismeretével prediktálhatjuk a jelenlegi felmelegedés élővilágra gyakorolt jövőbeni hatásait, s meghatározhatjuk azokat a térszíneket, amelyekre a természetvédelmi tevékenység során kiemelt figyelmet kell fordítani. A növényeken kívül olyan élőlénycsoportokat (pl. pókok és hangyák) is bevonunk a vizsgálatokba, melyeket töbrökben korábban nem vizsgáltak; így a korábbinál egy jóval általánosabb képet kaphatunk a karsztos felszínformák geodiverzitásának élővilágra gyakorolt hatásáról. Vizsgálatainkkal fel szeretnénk hívni a figyelmet a különböző tudományterületi módszerek együttes használatának szükségességére is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Bolygónk élővilágának változatosságát a globális klímaváltozás nagymértékben veszélyezteti. A várható felmelegedés következtében számos faj populációi kipusztulhatnak, a fajok a magasabb szélességi körök irányába vándorolhatnak, a hegyvidéki területeken magasabbra húzódhatnak, esetleg olyan élőhelyeken vészelhetik át a számukra kedvezőtlen időszakokat, ahol a lokális környezeti feltételek változatlansága hosszabb időn keresztül is biztosított. Ezeket a makroklímától többé-kevésbé függetlenedett élőhelyeket refúgiumnak (menedékhelynek) nevezi a szakirodalom. Ilyen refúgiumnak tekinthetők a negatív felszínformák, mint például a medencék, a kisebb felszíni mélyedések és a mély völgyek. Mivel az egyes refúgiumok fajmegőrzésben betöltött szerepe különbözhet egymástól, kiemelkedően fontos azoknak a környezeti tényezőknek a pontosabb megismerése, melyek egy adott refúgiumot nagyobb fajmegőrző képességgel ruháznak fel, mint egy másikat. Vizsgálataink során karsztos mélyedések (dolinák vagy töbrök) bizonyos környezeti tényezőinek (pl. léghőmérséklet és páratartalom, sugárzás, talajhőmérséklet, talajnedvesség és tápanyag-tartalom) fajmegőrzésre gyakorolt hatását tervezzük elemezni. Ezek ismeretével előre jelezhetjük a jelenlegi felmelegedés élővilágra gyakorolt jövőbeni hatásait, s meghatározhatjuk azokat a területeket, amelyekre a természetvédelmi tevékenység során kiemelten figyelmet kell fordítani.

angol összefoglaló

Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Microrefugia are sites with locally favourable environmental conditions amidst unfavourable regional environments, which allow species to maintain viable populations outside of their main distributions. Little is known about the combined effects of those environmental factors that fundamentally determine the species preservation ability of a refugium. The most recent international literature is calling for research on refugium ‘capacity’, namely the complex analysis of those abiotic factors which define places where species are more likely to survive under a warming climate. We investigate the effects of different abiotic factors (i.e. air temperature, air humidity, radiation, soil temperature, soil moisture and basic soil properties) on the species preservation capacity of karst dolines in Hungary. Three doline-size categories will be determined in the Aggtelek Karst area and the Mecsek Mountains: d (diameter) = 20–40 m, d = 60–80 m, d > 100 m. Three dolines will be selected in each size category at each site; therefore a total of 18 dolines (9 in Aggtelek and 9 in Mecsek) will be investigated. In addition, we plan to investigate 6 (3 semi-natural and 3 degraded) grassland dolines in the Bükk Mountains. The effects of abiotic factors on the distributional pattern of plant and arthropod taxa will be assessed.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
1) How spatial dimensions and related abiotic factors influence the capacity of karst dolines to provide microrefugia for certain plant and arthropod taxa? How macroclimate determines the geodiversity and biodiversity patterns of dolines?
Because some refugia would have a higher capacity to act as safe havens for biodiversity in changing climates, it is important to understand what factors make some dolines better refugia for different groups of species than others. These factors can only be revealed by means of complex geoecological investigations. A better understanding of these factors would eventually make it possible to model the potential refugium role of specific dolines and future changes in their species preservation capacity under different climate change scenarios.
2) Are there any similarities in the distribution patterns of ants and plants in the microrefugia? How is the potential preservation capacity of dolines affected by abiotic factors and by the degradation of vegetation?
According to previous studies, plants and colonies of ants share many similarities regarding their environmental needs, or their dispersal abilities. We can hypothesize that similarly to plants, the distribution pattern of ants is also characteristic in dolines with reference to the surrounding areas. Furthermore, we can also predict that dolines have a potential preservation capacity for those species that could not be otherwise established permanently in the area. Based on our assumption, the degradation of grassland dolines caused by the appearance of a ruderal competitor (Calamagrostis epigejos) will affect the distribution pattern of ant colonies as well.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In the past decade the rapid development of the methods of climatology, phylogenetics, palaeoecology and GIS has placed the research of refugia at the centre of biogeographical research. Despite this, little is known about the combined effects of those environmental factors that fundamentally determine the species preservation ability of a refugium. With this research we would like to contribute to the more accurate assessment of these factors. In order to do this, we aim to carry out a complex geoecological research in the dolines of 3 Hungarian karst areas. We hope that the results of this proposal will be published in the leading journals of karst science, climatology and conservation biology. Since we would record data continuously over a longer period (whereas earlier Hungarian researches in this topic mainly operated with campaign-like surveys), we hope that the measurements may reveal phenomena which affect the local wildlife in the long run or only appear at certain times (e.g. during specific macrosynoptic situations) and are undetectable by campaign-like surveys. With such knowledge it becomes possible to eventually predict and model the future effects of the current warming on wildlife; furthermore we can define those areas which should be given priority attention in conservation activities. We will investigate not only plants but also other groups of organisms (e.g. spiders and ants), which have not yet been studied before in dolines. Thus we may receive a more general picture of the effect of geodiversity on the wildlife of karst areas. Our results can be directly applied by forest management and nature conservation. Finally, we hope to develop a really complex approach and establish a fruitful cooperation of different fields.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Anthropogenic climate change poses one of the greatest threats to biodiversity on our planet. As a result of increasing temperature and changing precipitation regimes, many species are threatened with extinction. Species responded to past and ongoing climate change by range-shifting (e.g. upward shifts or migration towards higher latitudes) and by persisting in habitats that are environmentally more stable. Stable habitats buffered from regional environmental change are known as refugia. Such refugia may result from convergent environments, such as basins, local depressions and deep valleys. Because some refugia would have a higher capacity to act as safe havens for biodiversity in changing climates, it is important to understand what factors make some areas better refugia for different groups of species than others. We investigate the effects of different abiotic factors (i.e. air temperature, air humidity, radiation, soil temperature, soil moisture and basic soil properties) on the species preservation capacity of karst depressions (i.e. dolines) in Hungary. With such knowledge it becomes possible to eventually predict and model the future effects of the current warming on wildlife; furthermore we can define those areas which should be given priority attention in conservation activities.

Zárójelentés

kutatási eredmények (magyarul)

A kutatási témapályázat legfontosabb eredményének tartjuk, hogy sikerült olyan környezeti és ökológiai mintázatokat kimutatnunk karsztos mikrorefúgiumokból, melyek jelentősen hozzájárulhatnak a klímaváltozás hatásainak értékeléséhez, s természetvédelmi célú kezelések megtervezéséhez. Mivel a korábbi vizsgálatokhoz képest hosszabb időszakra vonatkozóan is történtek folytonos adatrögzítések (pl. talajnedvesség), így feltárhatóvá váltak olyan, hatásukat hosszabb távon kifejtő, vagy csak bizonyos időszakokban, esetleg bizonyos makroszinoptikus helyzetekben fennálló jelenségek is, amelyek befolyásolják az élővilág előfordulási mintázatait, de kampányszerű mérésekkel nem, vagy kevésbé hatékonyan vizsgálhatók. Ezek ismeretével prediktálhatjuk a jelenlegi felmelegedés élővilágra gyakorolt jövőbeni hatásait, s meghatározhatjuk azokat a térszíneket, amelyekre a természetvédelmi tevékenység során kiemelt figyelmet kell fordítani. A növényeken kívül olyan élőlénycsoportokat (pl. pókok, hangyák és holyvák) is bevontunk a vizsgálatokba, melyeket töbrökben korábban nem vizsgáltak; így a korábbinál egy jóval általánosabb képet kaptunk a karsztos felszínformák geodiverzitásának élővilágra gyakorolt hatásáról, s azok refugiális kapacitásáról. Vizsgálatainkkal fel szeretnénk hívni a figyelmet a különböző tudományterületi módszerek együttes, egymást kiegészítő használatának szükségességére is. Eredményeinket az ökológia és a természetvédelmi biológia vezető folyóirataiban is publikáltuk.

kutatási eredmények (angolul)

The most important finding of the research project is that we have successfully identified many ecological and environmental patterns in dolines that may contribute to the better understanding of the effects of climate change, and support the conservation management of many taxa. As we recorded data continuously over a longer period (e.g., soil moisture) – whereas most previous studies in this topic operated with campaign-like surveys – our measurements have revealed many phenomena that may affect the local wildlife in the long run or only appear at certain times (e.g. during specific macrosynoptic situations) and are undetectable by campaign-like surveys. Armed with such knowledge, it becomes possible to eventually predict the future effects of the current warming on wildlife; furthermore we can define those areas which should be given priority attention in conservation activities. We investigated not only plants but also other groups of organisms (e.g. spiders, ants and rove beetles), which have not yet been studied before in dolines. Thus we have provided a more general picture of the effect of geodiversity on the wildlife of karst areas and their refugial capacity. Our results can be directly applied by forest management and nature conservation. Finally, we developed a complex approach and established a fruitful cooperation of different fields. The results of this proposal have been published in the leading journals of ecology and conservation biology.

a zárójelentés teljes szövege

https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124796

döntés eredménye

igen

Közleményjegyzék

Bátori Zoltán, Bauer Norbert, Erdős László, Vojtkó András: The Vegetation of Karsts in Hungary, In: Veress, M; Leél-Őssy, Sz (szerk.) Cave and karst systems of Hungary, Springer International Publishing (2022) pp. 535-552., 2022

Bátori Zoltán, Gallé Róbert, Gallé-Szpisjak Nikolett, Császár Péter, Nagy Dávid D., Lőrinczi Gábor, Torma Attila, Tölgyesi Csaba, Maák István Elek, Frei Kata, Hábenczyus Alida Anna, Hornung Elisabeth: Topographic depressions provide potential microrefugia for ground-dwelling arthropods, ELEMENTA-SCIENCE OF THE ANTHROPOCENE 10: (1) 00084, 2022

Erdős László, Bede-Fazekas Ákos, Bátori Zoltán, Berg Christian, Kröel-Dulay György, Magnes Martin, Sengl Philipp, Tölgyesi Csaba, Török Péter, Zinnen Jack: Species-based indicators to assess habitat degradation: Comparing the conceptual, methodological, and ecological relationships between hemeroby and naturalness values, ECOLOGICAL INDICATORS 136: 108707, 2022

Erdős László, Kevey Balázs, Török Péter, Tölgyesi Csaba, Bauer Norbert, Bátori Zoltán: The distribution of Ranunculus psilostachys Griseb. in Hungary and the question of its indigenousness, THAISZIA: JOURNAL OF BOTANY (KOSICE) 32: (1) pp. 17-27., 2022

Erdős László, Török Péter, W. Veldman Joseph, Bátori Zoltán, Bede-Fazekas Ákos, Magnes Martin, Kröel-Dulay György, Tölgyesi Csaba: How climate, topography, soils, herbivores, and fire control forest–grassland coexistence in the Eurasian forest-steppe, BIOLOGICAL REVIEWS, 2022

Frei Kata, Tölgyesi Csaba, Erdős László, Bátori Zoltán: Climate change and refugia: the refugial capacity of dolines in the Mecsek Mountains (Hungary), , 2022

Gábor Li, András Kelemen, Csaba Tölgyesi, László Erdős, Zoltán Bátori: The effects of forest age and slope aspect on the refugial capacity of karstic microrefugia, , 2022

Gallé Róbert, Tölgyesi Csaba, Császár Péter, Bátori Zoltán, Gallé‐Szpisjak Nikolett, Kaur Hardeep, Maák István, Torma Attila, Batáry Péter: Landscape structure is a major driver of plant and arthropod diversity in natural European forest fragments, ECOSPHERE 13: (1) e3905, 2022

Gallé Róbert, Tölgyesi Csaba, Torma Attila, Bátori Zoltán, Lörinczi Gábor, Szilassi Péter, Gallé-Szpisjak Nikolett, Kaur Hardeep, Makra Tímea, Módra Gábor, Batáry Péter: Matrix quality and habitat type drive the diversity pattern of forest steppe fragments, PERSPECTIVES IN ECOLOGY AND CONSERVATION 20: (1) pp. 60-68., 2022

Hábenczyus Alida A., Tölgyesi Csaba, Pál Róbert, Kelemen András, Aradi Eszter, Bátori Zoltán, Sonkoly Judit, Tóth Edina, Balogh Nóra, Török Péter: Increasing abundance of an invasive C4 grass is associated with larger community changes away than at home, APPLIED VEGETATION SCIENCE 25: (2) e12659, 2022

Tölgyesi Csaba, Torma Attila, Bátori Zoltán, Šeat Jelena, Popović Miloš, Gallé Róbert, Gallé‐Szpisjak Nikolett, Erdős László, Vinkó Tamás, Kelemen András, Török Péter: Turning old foes into new allies—Harnessing drainage canals for biodiversity conservation in a desiccated European lowland region, JOURNAL OF APPLIED ECOLOGY 59: (1) pp. 89-102., 2022

Tölgyesi Csaba, Vadász Csaba, Kun Róbert, Csathó András István, Bátori Zoltán, Hábenczyus Alida, Erdős László, Török Péter: Post‐restoration grassland management overrides the effects of restoration methods in propagule‐rich landscapes, ECOLOGICAL APPLICATIONS 32: (1) e02463, 2022

Bátori Zoltán, Erdős László, Gajdács Márió, Barta Károly, Tobak Zalán, Frei Kata, Tölgyesi Csaba: Managing climate change microrefugia for vascular plants in forested karst landscapes, FOREST ECOLOGY AND MANAGEMENT 496: 119446, 2021

BÁTORI Zoltán, FREI Kata, BARTA Károly, ERDŐS László, TÖLGYESI Csaba: A Nyugat-Mecsek töbreinek növényzete: fajösszetétel és abiotikus háttér, In: Takács, Attila; Sonkoly, Judit (szerk.) XIII. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia: Program és összefoglalók. 13th "Advances in Research on the Flora and Vegetation of the Carpato-Pannonian Region" International Conference: Programme and Abstracts, Debreceni Egyetem Természettudományi Kar (2021) pp. 50-50., 2021

Biurrun Idoia, Pielech Remigiusz, Dembicz Iwona, Gillet François, Kozub Łukasz, Marcenò Corrado, Reitalu Triin, Van Meerbeek Koenraad, Guarino Riccardo, Chytrý Milan, J. Pakeman Robin, Preislerová Zdenka, Axmanová Irena, Burrascano Sabina, Bartha Sándor, Boch Steffen, Henrik Bruun Hans, Conradi Timo, De Frenne Pieter, Essl Franz, Filibeck Goffredo, Hájek Michal, Jiménez-Alfaro Borja, Kuzemko Anna, Molnár Zsolt, Pärtel Meelis, Pätsch Ricarda, C. Prentice Honor, Roleček Jan, M.E. Sutcliffe Laura, Terzi Massimo, Winkler Manuela, Wu Jianshuang, Aćić Svetlana, T.R. Acosta Alicia, Afif Elias, Akasaka Munemitsu, M. Alatalo Juha, Aleffi Michele, Aleksanyan Alla, Ali Arshad, Apostolova Iva, Ashouri Parvaneh, Bátori Zoltán, Baumann Esther, Becker Thomas, Belonovskaya Elena, Luis Benito Alonso José, Berastegi Asun, Bergamini Ariel, Prasad Bhatta Kuber, Bonini Ilaria, Büchler Marc-Olivier, Budzhak Vasyl, Bueno Álvaro, Buldrini Fabrizio, Antonio Campos Juan, Cancellieri Laura, Carboni Marta, Ceulemans Tobias, Chiarucci Alessandro, Chocarro Cristina, Conti Luisa, Mária Csergő Anna, Cykowska-Marzencka Beata, Czarniecka-Wiera Marta, Czarnocka-Cieciura Marta, Czortek Patryk, Danihelka Jiří, de Bello Francesco, Deák Balázs, Deng Lei, Diekmann Martin, Dolezal Jiri, Dolnik Christian, Dřevojan Pavel, Dupré Cecilia, Ecker Klaus, Ejtehadi Hamid, Erschbamer Brigitta, Etayo Javier, Etzold Jonathan, Farkas Tünde, Farzam Mohammad, Fayvush George, Rosa Fernández Calzado María, Finckh Manfred, Fjellstad Wendy, Fotiadis Georgios, García-Magro Daniel, García-Mijangos Itziar, G. Gavilán Rosario, Germany Markus, Ghafari Sahar, Pietro Giusso del Galdo Gian, Grytnes John-Arvid, Güler Behlül, Gutiérrez-Girón Alba, Helm Aveliina, Herrera Mercedes, M. Hüllbusch Elisabeth, Ingerpuu Nele, K. Jägerbrand Annika, Jandt Ute, Janišová Monika, Jeanneret Philippe, Jeltsch Florian, Jensen Kai, Jentsch Anke, Kącki Zygmunt, Kakinuma Kaoru, Kapfer Jutta, Kargar Mansoureh, Kelemen András, Kiehl Kathrin, Kirschner Philipp, Koyama Asuka, Langer Nancy, Lazzaro Lorenzo, Lepš Jan, Li Ching-Feng, Yonghong Li Frank, Liendo Diego, Lindborg Regina, Löbel Swantje, Lomba Angela, Lososová Zdeňka, Lustyk Pavel, L. Luzuriaga Arantzazu, Ma Wenhong, Maccherini Simona, Magnes Martin, Malicki Marek, Manthey Michael, Mardari Constantin, May Felix, Mayrhofer Helmut, Seraina Meier Eliane, Memariani Farshid, Merunková Kristina, Michelsen Ottar, Molero Mesa Joaquín, Moradi Halime, Moysiyenko Ivan, Mugnai Michele, Naqinezhad Alireza, Natcheva Rayna, M. Ninot Josep, Nobis Marcin, Noroozi Jalil, Nowak Arkadiusz, Onipchenko Vladimir, Palpurina Salza, Pauli Harald, Pedashenko Hristo, Pedersen Christian, K. Peet Robert, Pérez-Haase Aaron, Peters Jan, Pipenbaher Nataša, Pirini Chrisoula, Pladevall-Izard Eulàlia, Plesková Zuzana, Potenza Giovanna, Rahmanian Soroor, Pilar Rodríguez-Rojo Maria, Ronkin Vladimir, Rosati Leonardo, Ruprecht Eszter, Rusina Solvita, Sabovljević Marko, Sanaei Anvar, M. Sánchez Ana, Santi Francesco, Savchenko Galina, Teresa Sebastià Maria, Shyriaieva Dariia, Silva Vasco, Škornik Sonja, Šmerdová Eva, Sonkoly Judit, Gaia Sperandii Marta, Staniaszek-Kik Monika, Stevens Carly, Stifter Simon, Suchrow Sigrid, Swacha Grzegorz, Świerszcz Sebastian, Talebi Amir, Teleki Balázs, Tichý Lubomír, Tölgyesi Csaba, Torca Marta, Török Péter, Tsarevskaya Nadezda, Tsiripidis Ioannis, Turisova Ingrid, Ushimaru Atushi, Valkó Orsolya, Van Mechelen Carmen, Vanneste Thomas, Vasheniak Iuliia, Vassilev Kiril, Viciani Daniele, Villar Luis, Virtanen Risto, Vitasović-Kosić Ivana, Vojtkó András, Vynokurov Denys, Waldén Emelie, Wang Yun, Weiser Frank, Wen Lu, Wesche Karsten, White Hannah, Widmer Stefan, Wolfrum Sebastian, Wróbel Anna, Yuan Zuoqiang, Zelený David, Zhao Liqing, Dengler Jürgen: Benchmarking plant diversity of Palaearctic grasslands and other open habitats, JOURNAL OF VEGETATION SCIENCE 32: (4) e13050, 2021

Deák Balázs, Rádai Zoltán, Bátori Zoltán, Kelemen András, Lukács Katalin, Kiss Réka, Maák István Elek, Valkó Orsolya: Ancient Burial Mounds Provide Safe Havens for Grassland Specialist Plants in Transformed Landscapes—A Trait-Based Analysis., FRONTIERS IN ECOLOGY AND EVOLUTION 9: 619812, 2021

Dulai S, Tarnai R, Szopkó D, E-Vojtkó A, Bátori Z, Allem A, Vojtkó A: A fotoszintetizáló apparátus hőmérsékleti akklimációs mechanizmusai mikroléptékben változó klimatikus gradiensek mentén, In: Györgyey, János (szerk.) XIII. Magyar Növénybiológiai Kongresszus, Szegedi Biológiai Kutatóközpont (2021) p. 47., 2021

Erdős László, Szitár Katalin, Öllerer Kinga, Ónodi Gábor, Kertész Miklós, Török Péter, Baráth Kornél, Tölgyesi Csaba, Bátori Zoltán, Somay László, Orbán Ildikó, Kröel-Dulay György: Oak regeneration at the arid boundary of the temperate deciduous forest biome: insights from a seeding and watering experiment, EUROPEAN JOURNAL OF FOREST RESEARCH 140: pp. 589-601., 2021

Péter Szilassi, Anna Soóky, Zoltán Bátori, Alida Anna Hábenczyus, Kata Frei, Csaba Tölgyesi, Boudewijn van Leeuwen, Zalán Tobak, Nándor Csikós: Natura 2000 Areas, Road, Railway, Water, and Ecological Networks May Provide Pathways for Biological Invasion: A Country Scale Analysis, PLANTS-BASEL 10: (12) 2670, 2021

Török P., Schmidt D., Bátori Z., Aradi E., Kelemen A., Hábenczyus A.A., Diaz C.P., Tölgyesi C., Pál R.W., Balogh N., Tóth E., Matus G., Táborská J., Sramkó G., Laczkó L., Jordán S., McIntosh-Buday A., Kovacsics-Vári G., Sonkoly J.: Invasion of the North American sand dropseed (Sporobolus cryptandrus) – A new pest in Eurasian sand areas?, GLOBAL ECOLOGY AND CONSERVATION 32: e01942, 2021

Valkó Orsolya, Tölgyesi Csaba, Kelemen András, Bátori Zoltán, Gallé Róbert, Rádai Zoltán, Bragina Tatyana M., Bragin Yevgeny A., Deák Balázs: Steppe Marmot (Marmota bobak) as ecosystem engineer in arid steppes, JOURNAL OF ARID ENVIRONMENTS 184: 104244, 2021

Aguilon Dianne Joy, Vojtkó András, Tölgyesi Csaba, Erdős László, Kiss Péter János, Lőrinczi Gábor, Juhász Orsolya, Frei Kata, Bátori Zoltán: Karst environments and disturbance: evaluation of the effects of human activity on grassland and forest naturalness in dolines, BIOLOGIA (BRATISLAVA) 75: (10) pp. 1529-1535., 2020

Bátori Zoltán, Kiss Péter J., Tölgyesi Csaba, Deák Balázs, Valkó Orsolya, Török Péter, Erdős László, Tóthmérész Béla, Kelemen András: River embankments mitigate the loss of grassland biodiversity in agricultural landscapes, RIVER RESEARCH AND APPLICATIONS 36: (7) pp. 1160-1170., 2020

Bátori Zoltán, Lőrinczi Gábor, Tölgyesi Csaba, Módra Gábor, Juhász Orsolya, Aguilon Dianne Joy, Vojtkó András, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Erdős László, Maák István Elek: Karstic Microrefugia Host Functionally Specific Ant Assemblages, FRONTIERS IN ECOLOGY AND EVOLUTION 8: e613738, 2020

Bátori Zoltán, Vojtkó András, Keppel Gunnar, Tölgyesi Csaba, Čarni Andraž, Zorn Matija, Farkas Tünde, Erdős László, Kiss Péter János, Módra Gábor, Breg Valjavec Mateja: Anthropogenic disturbances alter the conservation value of karst dolines, BIODIVERSITY AND CONSERVATION 29: (2) pp. 503-525., 2020

Deák Balázs, Rádai Zoltán, Lukács Katalin, Kelemen András, Kiss Réka, Bátori Zoltán, Kiss Péter János, Valkó Orsolya: Fragmented dry grasslands preserve unique components of plant species and phylogenetic diversity in agricultural landscapes, BIODIVERSITY AND CONSERVATION 29: (14) pp. 4091-4110., 2020

Erdős L., Török P., Szitár K., Bátori Z., Tölgyesi Cs., Kiss P. J., Bede-Fazekas Á., Kröel-Dulay Gy.: Beyond the forest-grassland dichotomy: the gradient-like organization of habitats in forest-steppes, FRONTIERS IN PLANT SCIENCE 11: 263, 2020

Juhász Orsolya, Bátori Zoltán, Trigos-Peral Gema, Lőrinczi Gábor, Módra Gábor, Bóni Imola, Kiss Péter János, Aguilon Dianne Joy, Tenyér Anna, Maák István: Large- and Small-Scale Environmental Factors Drive Distributions of Ant Mound Size Across a Latitudinal Gradient, INSECTS 11: (6) 350, 2020

Juhász Orsolya, Fürjes-Mikó Ágnes, Tenyér Anna, Somogyi Anna Ágnes, Aguilon Dianne Joy, Kiss Péter János, Bátori Zoltán, Maák István: Consequences of Climate Change-Induced Habitat Conversions on Red Wood Ants in a Central European Mountain, ANIMALS 10: (9) 1677, 2020

Kiss P. J., Tölgyesi Cs., Bóni I., Erdős L., Vojtkó A., Maák I. E., Bátori Z.: The effects of intensive logging on the capacity of karst dolines to provide potential microrefugia for cool-adapted plants, ACTA GEOGRAPHICA SLOVENICA 60: (1) pp. 37-48., 2020

Tölgyesi Cs., Török P., Hábenczyus A. A., Bátori Z., Valkó O., Deák B., Tóthmérész B, Erdős L., Kelemen A.: Underground deserts below fertility islands? Woody species desiccate lower soil layers in sandy drylands, ECOGRAPHY 43: (6) pp. 848-859., 2020

Bátori Z, Vojtkó A., Maák I. E., Lőrinczi G., Farkas T., Kántor N., Tanács E., Kiss P. J., Juhász O., Módra G., Tölgyesi Cs., Erdős L., Aguilon D. J., Keppel G.: Karst dolines provide diverse microhabitats for different functional groups in multiple phyla, SCIENTIFIC REPORTS 9: 7176, 2019

Erdős L., Ambarlı D., Anenkhonov O. A., Bátori Z., Cserhalmi D., Kiss M., Kröel-Dulay G., Liu H., Magnes M., Molnár Z., Naqinezhad A., Semenishchenkov Y. A., Tölgyesi C., Török P: Where forests meet grasslands: Forest-steppes in Eurasia, PALAEARCTIC GRASSLANDS 40: pp. 22-26., 2019

Erdős L., Bátori Z., Bede-Fazekas Á., Biró M., Darányi N., Magnes M., Pásztor L., Sengl P., Szitár K., Tölgyesi Cs., Kröel-Dulay Gy.: Trends in species composition and richness along a centre-to-periphery gradient in forest-steppes of the southern Carpathian Basin, TUEXENIA 39: pp. 357-375., 2019

Erdős László, Krstonošić Daniel, Kiss Péter János, Bátori Zoltán, Tölgyesi Csaba, Škvorc Željko: Plant composition and diversity at edges in a semi-natural forest–grassland mosaic, PLANT ECOLOGY 220: (3) pp. 279-292., 2019

Módra G., Lőrinczi G., Kiss P. J., Juhász O., Tölgyesi Cs., Aguilon D. J., Maák I. E., Bátori Z.: Karsztos felszínformák szerepe különböző élőlénycsoportok megőrzésében a klimatikus változások során [Karst depressions provide potential multi-phyla microrefugia during climatic oscillations], In: 20. Kolozsvári Biológus Napok Kivonatfüzet, (2019) pp. 30-30., 2019

Tölgyesi Csaba, Török Péter, Kun Róbert, Csathó András István, Bátori Zoltán, Erdős László, Vadász Csaba: Recovery of species richness lags behind functional recovery in restored grasslands, LAND DEGRADATION & DEVELOPMENT 30: (9) pp. 1083-1094., 2019

Bátori Z, Erdős L, Kelemen A, Deák B, Valkó O, Gallé R, Bragina T M, Kiss P J, Kröel-Dulay Gy, Tölgyesi Cs: Diversity patterns in sandy forest-steppes: a comparative study from the western and central Palaearctic, BIODIVERSITY AND CONSERVATION 27: (4) pp. 1011-1030., 2018

Bátori Zoltán, Vojtkó András, Farkas Tünde, Tölgyesi Csaba, Kiss Péter János, Lörinczi Gábor, Kántor Noémi, Tanács Eszter, Juhász Orsolya, Módra Gábor, Maák István Elek: Növények és hangyák karsztos mikrorefúgiumokban: változatos mikroklimatikus viszonyok, hasonló előfordulási mintázatok, In: Molnár, V Attila; Sonkoly, Judit; Takács, Attila (szerk.) XII. Aktuális Flóra‐ és Vegetációkutatás a Kárpát‐medencében. Program és összefoglalók, Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék (2018) pp. 22-22., 2018

Dulai Sándor, Szopkó Dóra, Tarnai Réka, E-Vojtkó Anna, Bátori Zoltán, Vojtkó András: 23Befolyásolják-e a töbrök mikro-léptékű klimatikus gradiensei a fotoszintetizáló apparátus hőmérsékleti toleranciáját?, In: Garab, Győző; Janda, Tibor; Darkó, Éva; Pál, Magda; Pusztai, Magdolna; Solymosi, Katalin; Zsiros, Ottó (szerk.) Hazai Fotoszintézis-kutatók Találkozója, Fotoszintézis - Élet a a fényből Alapítvány (2018) p. 23., 2018

DULAI SÁNDOR, SZOPKÓ DÓRA, TARNAI RÉKA, E-VOJTKÓ ANNA, BÁTORI ZOLTÁN, VOJTKÓ ANDRÁS: A fotoszintetikus folyamatok hőmérsékleti stabilitása egy gyepes töbör lejtői által meghatározott hőmérsékleti és nedvességi gradiensek mentén, In: Szép, Tibor (szerk.) 11. Magyar Ökológus Kongresszus, Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete (2018) pp. 31-31., 2018

Erdős L, Ambarlı D, Anenkhonov O, Bátori Z, Cserhalmi D, Kiss M, Kröel-Dulay Gy, Liu H, Magnes M, Molnar Zs, Naqinezhad A, Semenishchenkov Y, Tölgyesi Cs, Török P: The edge of two worlds: A new review and synthesis on Eurasian forest-steppes, APPLIED VEGETATION SCIENCE 21: (3) pp. 345-362., 2018

Erdős L, Kröel-Dulay Gy, Bátori Z, Kovács B, Németh Cs, Kiss P J, Tölgyesi Cs: Habitat heterogeneity as a key to high conservation value in forest-grassland mosaics, BIOLOGICAL CONSERVATION 226: pp. 72-80., 2018

Erdős László, Aradi Eszter, Bátori Zoltán, Tölgyesi Csaba: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához III., KITAIBELIA 23: (2) pp. 197-206., 2018

Tölgyesi Cs, Császár P, Torma A, Török P, Bátori Z, Gallé R: Think twice before using narrow buffers: attenuating mowing- induced arthropod spillover across forest-grassland edges, AGRICULTURE ECOSYSTEMS & ENVIRONMENT 255: pp. 37-44., 2018

Deák B, Tölgyesi C, Kelemen A, Bátori Z, Gallé R, Bragina TM, Abil YA, Valkó O: The effects of micro-habitats and grazing intensity on the vegetation of burial mounds in the Kazakh steppes, PLANT ECOLOGY & DIVERSITY 10: (5-6) pp. 509-520., 2017

Keveiné Bárány Ilona: Karsztdolinákról másképpen (Geoökológiai értelmezés), KARSZTFEJLŐDÉS 23: pp. 163-185, 2018

Erdős László, Aradi Eszter, Bátori Zoltán, Tölgyesi Csaba: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához III., KITAIBELIA 23: (2) pp. 197-206., 2018

Tölgyesi Csaba, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Bragina Tatyana M., Gallé Róbert, Erdős László, Bátori Zoltán: Tree–herb co-existence and community assembly in natural forest-steppe transitions, PLANT ECOLOGY & DIVERSITY 11: (4) pp. 465-477., 2018

Tölgyesi Cs., Török P., Hábenczyus A. A., Bátori Z., Valkó O., Deák B., Tóthmérész B, Erdős L., Kelemen A.: Underground deserts below fertility islands?, ECOGRAPHY 43: pp. 848-859., 2020

Erdős László, Aradi Eszter, Bátori Zoltán, Tölgyesi Csaba: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához III., KITAIBELIA 23: (2) pp. 197-206., 2018

Kiss P. J., Tölgyesi Cs., Bóni I., Erdős L., Vojtkó A., Maák I. E., Bátori Z.: The effects of intensive logging on the capacity of karst dolines to provide potential microrefugia for cool-adapted plants., ACTA GEOGRAPHICA SLOVENICA Accepted: p. &., 2019

Erdős László, Aradi Eszter, Bátori Zoltán, Tölgyesi Csaba: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához III., KITAIBELIA 23: (2) pp. 197-206., 2018

Keveiné Bárány Ilona: Karsztdolinákról másképpen (Geoökológiai értelmezés), KARSZTFEJLŐDÉS 23: pp. 163-185, 2018

Bátori Zoltán, Vojtkó András, Farkas Tünde, Tölgyesi Csaba, Kiss Péter János, Lörinczi Gábor, Kántor Noémi, Tanács Eszter, Juhász Orsolya, Módra Gábor, Maák István Elek: Növények és hangyák karsztos mikrorefúgiumokban: változatos mikroklimatikus viszonyok, hasonló előfordulási mintázatok, In: Molnár V Attila, Sonkoly Judit, Takács Attila (szerk.) (szerk.) XII. Aktuális Flóra‐ és Vegetációkutatás a Kárpát‐medencében. Program és összefoglalók: 12th International Conference Advances in research on the flora and vegetation of the Carpato ‐ Pannonian region. Programme and Abstracts. Debrecen: Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, 2018. pp. 22., 2018

Erdős L, Kröel-Dulay Gy, Bátori Z, Kovács B, Németh Cs, Kiss P J, Tölgyesi Cs: Habitat heterogeneity as a key to high conservation value in forest-grassland mosaics, BIOL CONSERV 226: pp. 72-80., 2018

vissza »