Az élelmiszer minőségi rendszerek és rövid élelmiszer ellátási láncok gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
124800
típus FK
Vezető kutató Török Áron
magyar cím Az élelmiszer minőségi rendszerek és rövid élelmiszer ellátási láncok gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon
Angol cím Economical and Social Impacts of Food Quality Schemes and Short Food Supply Chains in Hungary
magyar kulcsszavak élelmiszer minőségi rendszerek, rövid élelmiszer ellátási láncok, földrajzi árujelzők
angol kulcsszavak food quality schemes, short food supply chains, geographical indications
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Agrárgazdaságtan
zsűri Gazdaság
Kutatóhely FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem)
résztvevők Maró Zalán
projekt kezdete 2017-09-01
projekt vége 2022-08-31
aktuális összeg (MFt) 9.909
FTE (kutatóév egyenérték) 1.77
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja hazai kvalitatív adatfelvétel alapján a minőségi élelmiszer rendszereknek, illetve a rövid élelmiszer ellátási láncoknak az élelmiszergazdaságban kifejtett hatásait vizsgálni. A téma szakirodalmához történő többirányú hozzájárulás mellett az alábbi kiemelt célok kerülnek elemzésre:
1) A legfontosabb, Uniós minőségi élelmiszer rendszerek (földrajzi árujelzős termékek, biotermékek, hagyományos különleges termékek) magyarországi hasznosulásai.
2) A rövid élelmiszer ellátási láncok (különös tekintettel a termelői piacokra) gazdasági és társadalmi hatásainak összegzése és lehetőség szerinti számszerűsítése.
3) Az elvégzett kvalitatív adatfelvétel alapján bemutatni a legjobb gyakorlatokat és különböző gyakorlati ajánlásokat megfogalmazni az agrárpolitika számára.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás arra keresi a választ, hogy konkrétan milyen kimutatható előnyei vannak a minőségi élelmiszer rendszereknek, illetve a rövid élelmiszer ellátási láncoknak az élelmiszergazdaságban. A kutatás mind gazdasági, mind pedig társadalmi hatásokat vizsgálni kívánja, előbbi témakört alapvetően a kínálati oldalon, utóbbi témakört pedig a fogyasztói oldalon. A kulcstényezők azonosításával lehetőség nyílik a legjobb gyakorlatok beazonosítására és gyakorlati ajánlások megfogalmazására az agrárpolitika döntéshozói számára, hogy hogyan tudják az élelmiszergazdaság minőség központú fejlesztését elősegíteni.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A minőségi élelmiszer rendszerek, illetve a rövid élelmiszer ellátási láncok az elmúlt években kiemelt figyelmet és egyben forrást is kaptak a magyar élelmiszergazdaságban, azonban a folyamatok mögött húzódó, illetve azok miatt létrejövő gazdasági és társadalmi hatások feltérképezése mindezidáig várat magára. A kutatás egy olyan kvalitatív megközelítésben kívánja vizsgálni a témát, melynek keretében a széleskörű feltérképezés után beazonosításra kerülnek a legjobb gyakorlatok, lehetőséget biztosítva a minőségi élelmiszer rendszerekkel, illetve a rövid élelmiszer ellátási láncokkal kapcsolatos agrárpolitikai ajánlások megfogalmazására. A kutatás szeretne rávilágítani arra, hogy a különböző rendszerek milyen konkrét előnyöket jelenthetnek az élelmiszergazdaság termelői és fogyasztói oldalán egyaránt. A kulcstényezők beazonosítása további széleskörű vizsgálatokra adnak lehetőséget majd a későbbiekben is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás célja egy alapvetően kérdőíven és interjúkon alapuló adatfelvétel, amely azt kívánja vizsgálni, hogy az Európai Unióban fontos szerepet betöltő minőségi élelmiszer rendszerek (pl.: élelmiszerek meghatározott származási hellyel, vagy a biotermékek), illetve a rövid élelmiszer ellátási rendszerek (a termelő és a fogyasztó közötti szereplők kiiktatásával, közvetlen értékesítés) hogyan működnek Magyarországon. A kutatás mindkét tématerülete esetében mind a termelői, mind pedig a fogyasztói oldalt vizsgálni kívánja. Mindezek alapján azonosítani lehet, hogy milyen tényezők állnak a siker (kudarc) hátterében és ennek alapján agrárpolitikai ajánlások megfogalmazására is lehetőség nyílik.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of the research is to investigate the effects of the food quality schemes and short food supply chains in the food industry, using a qualitative approach. Beside widening the literature, the following aims are planned to be carried out:
1) Examining the Hungarian effects of the most important EU food quality schemes (products with geographical indications, bio products, traditional specialties guaranteed products).
2) Economical and social effects of the short food supply chains (special attention given to farmers markets)
3) Based on the qualitative research introducing the best practices and give recommendations to the decision makers of the agricultural policy.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research would like to find the exact benefits of the food quality schemes and short food supply chains in the food industry. The research aims to investigate both the economical and social effects, in the previous case mainly focusing on the supply side, while in the latter case focusing on the demand side. Based on the identification of the key factors it will be possible to find the best practices and making suggestions for the decision makers in the agricultural policy in order to improve the quality-based development of the food industry.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The food quality schemes and short food supply chains gained a special attention and also received several resources, but the economical and social effects are not yet investigated. The research will use a qualitative approach, and after a wide identification phase the best practices will be identified and based on them recommendations to the decision makers of the agricultural policy will be given in relation with the food quality schemes and short food supply chains. The research would like to highlight the exact benefits of the several systems, both for the supply and the demand side of the food industry. Moreover, the identification of the key factors will give space for further research.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The research is mainly based on surveys and interviews and would like to investigate the food quality schemes (e.g. food products with specific origin or bio products) and short food supply chains (direct sale, no intermediary between the producer and the consumer) in Hungary. Both pillars of the research will examine the supply and the demand side. Based on the findings the factors behind the success (failure) could be identified and recommendations to the decision makers could be made.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Magyarországon az Európai Unió élelmiszer minőségrendszereinek ismertsége az EU átlaghoz képest alacsony (az egyes címkék ismertsége 25-31% között mozog), azonban növekvő tendenciát mutat. A Magyarországon működő élelmiszer diszkontokban a földrajzi árujelzős termékek piaci részesedése alacsony és túlnyomórészt importált termék, azonban a közvetlen helyettesítőjükhöz mért árprémium nagysága meglepően magas (átlagosan 43%). Összességében megállapítható, hogy a magyar földrajzi árujelzős termékek inkább számíthatnak a már meglévő, jellemzően helyi piacaik megőrzésére, mint hogy rövid távon jelentős piacokat tudjanak meghódítani az eredetvédelem segítségével. A termelői árak növekedése is csak hosszabb távon várható, elsősorban a magasabb hozzáadott értékű feldolgozott termékeknél. Magyarországon a rövid élelmiszer ellátási láncok tradicionálisan legfontosabb típusa a termelői piac. A vizsgált termelői piacok alapján megállapítható, hogy hasonlóan a nemzetközi trendekhez, ezeket a piacokat leginkább a jól képzett, felső-középosztályba tartozó, középkorú nők látogatják, elsősorban azért, mert szerintük az itt megvásárolható élelmiszerek frissebbek, környezetbarátabbak és egészségesebbek, s közöttük az egyes tanúsítások ismerete is jelentősnek mondható. Ugyanakkor a kutatás azt is megállapította, hogy jelenleg az élelmiszer minőségrendszerek és a rövid élelmiszer ellátási láncoknak a szinergiahatásai csak nagyon korlátozottan és egyedi esetekben használhatóak ki.
kutatási eredmények (angolul)
In Hungary, the recognition of the European Union’s food quality schemes is lower than the EU average; however, showing a growing tendency (the level of recognition among the labels is between 25-31%). In the food discounters operating in Hungary, the market share of food products with geographical indication is low, and mainly these foods are imported. On the other hand, their price premium compared to their closest substitute product is remarkable (43%, on average). Based on the results, we can say that Hungarian food products with geographical indications might expect to strengthen their existing position in the domestic market rather than gain new market share with the help of geographical indications. Producer prices are also expected to grow in the long term, mainly among the processed food products with higher value-added. In Hungary, among short food supply chains, farmers’ markets are traditionally the most important. Based on the investigation of several farmers’ markets, we can conclude that similar to the international trends, and these markets are usually visited by well-educated, middle-aged women from the upper-middle class who consider the products available here more environmentally friendly, fresh, and healthier. Among such consumers, the recognition of quality schemes is considerably high. However, the research also highlights that food quality schemes and short food supply chains can benefit from the potential synergic effects in only particular cases.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124800
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Török Áron, Gorton Matthew, Yeh Ching-Hua, Czine Péter, Balogh Péter: Understanding Consumers’ Preferences for Protected Geographical Indications: A Choice Experiment with Hungarian Sausage Consumers, FOODS 11 : 7 Paper: 997 , 19 p. (2022), 2022
Török Áron, Agárdi Irma, Maró Gréta, Maró Zalán Márk: Business opportunities in short food supply chains: the economic sustainability of three Hungarian para-gastro restaurants, STUDIES IN AGRICULTURAL ECONOMICS 124 : 1 pp. 22-29. , 8 p. (2022), 2022
Maró Zalán Márk, Török Áron, Balogh Péter, Czine Péter: Pálinkavásárlási preferenciák vizsgálata a magyar fogyasztók körében – egy diszkrét választási modell építése, STATISZTIKAI SZEMLE 100 : 1 pp. 44-67. , 24 p. (2022), 2022
Török Áron: GI Expectations in the Hungarian Cherry Industry, MTMT, 2018
Török Áron: Eredetvédelmi várakozások a Nagykörűi ropogós cseresznye esetében, --, 2018
Jámbor Attila, Török Áron: A regionális kereskedelmi egyezmények létrejöttét meghatározó tényezők, KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 66: (4) pp. 418-433., 2019
Jantyik L., Török Á., Balogh J.M.: The Profitability Factors of the Hungarian Brewing Industry, In: Tamás, Monostori (szerk.) 17th Wellmann International Scientific Conference, University of Szeged Faculty of Agriculture (2019) pp. 40-41., 2019
Jantyik L., Török Á., Jámbor A.: Factors influencing international beer trade, In: Tamás, Monostori (szerk.) 17th Wellmann International Scientific Conference, University of Szeged Faculty of Agriculture (2019) pp. 42-43., 2019
Maró Z.M., Jantyik L., Török Á.: The Position of the Eu Organic Label Among Hungarian Consumers - Factors of Awareness and Regular Shopping, In: Tamás, Monostori (szerk.) 17th Wellmann International Scientific Conference, University of Szeged Faculty of Agriculture (2019) pp. 55-56., 2019
Török Á.: Gi Expectations in the Hungarian Fruit Industry the Case of Two Hungarian Cherries, In: Tamás, Monostori (szerk.) 17th Wellmann International Scientific Conference, University of Szeged Faculty of Agriculture (2019) p. 79., 2019
Török Áron: Az EU BIO címke ismertsége a magyar fogyasztók között, In: Kőszegi, Irén Rita (szerk.) III. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia, Neumann János Egyetem (2019) pp. 549-555., 2019
Török Áron: A HÍR védjegy ismertsége és beágyazódottsága a magyar fogyasztók körében, TÁPLÁLKOZÁSMARKETING 6: (1) pp. 81-97., 2019
Török Áron, Maró Zalán Márk, Jantyik Lili: A magyar fogyasztók és az európai uniós földrajzi árujelzős élelmiszercímkék viszonya, STATISZTIKAI SZEMLE 97: (6) pp. 546-567., 2019
Áron Török, Lili Jantyik: Socio-economic factors influencing Hungarian consumers’ attitude towards food quality labels, In: 162nd EAAE Seminar, April 26-27, 2018, Budapest, Hungary, (2018) online, 2018
Jantyik Lili, Török Áron: The Recognition of the EU Organic Label Among the Hungarian Consumers, , 2018
Török Á., Jantyik L., Maró Z.M.: Az EU élelmiszer minőségrendszerei és azok ismertsége a magyar fogyasztók körében, In: Szalka, Éva; Molnár, Zoltán (szerk.) XXXVII. ÓVÁRI TUDOMÁNYOS NAPOK 'FENNTARTHATÓ AGRÁRIUM ÉS KÖRNYEZET AZ ÓVÁRI AKADÉMIA 200 ÉVE – MÚLT, JELEN, JÖVŐ' Összefoglalói, VEAB Agrártudományi Szakbizottság; Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (2018) p. 51., 2018
Török Áron: GI Expectations in the Hungarian Cherry Industry, , 2018
Török Áron: Az uniós élelmiszer minőségi rendszerek címkéinek ismertsége Magyarországon, In: Dinya, László; Csernák, József (szerk.) XVI. Nemzetközi Tudományos Napok = 16th International Scientific Days = XVI. Internationale Wissenschaftliche Tagung, Líceum Kiadó (2018) p. 258., 2018
Török Áron: Different Attitudes Towards National and European Food Quality Labels in Hungary, , 2018
Török Áron: Az EU BIO címke ismertsége a magyar fogyasztók között, , 2018
Török Áron: Az uniós élelmiszer minőségi rendszerek címkéinek ismertsége Magyarországon, In: Dinya, László; Baranyi, Aranka (szerk.) XVI. Nemzetközi Tudományos Napok, EKE Líceum Kiadó (2018) pp. 1793-1798., 2018
Török Áron, Hazel V. J. Moir: The market size for GI food products–evidence from the empirical economic literature, STUDIES IN AGRICULTURAL ECONOMICS 120: (3) pp. 134-142., 2018
Török Áron, Jantyik Lili, Maró Zalán Márk: Az EU élelmiszer minőségrendszerei és azok ismertsége a magyar fogyasztók körében, In: Szalka, Éva; Molnár, Zoltán (szerk.) XXXVII. Óvári Tudományos Napok, 2018. november 9-10., VEAB Agrártudományi Szakbizottság; Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (2018) pp. 103-109., 2018
Torok Aron, Moir Hazel V J: Real - world impact of GIs, In: 164th EAAE Seminar, (2018) p. 162., 2018
Török Áron, Koleticsné Lükő Annaróza, Gál Péter: Földrajzi árujelzők Magyarországon – mi várható a magyar cseresznye ágazatban?, KÖZ-GAZDASÁG, 2021
Jámbor Attila, Gál Péter, Török Áron: Determinants of regional trade agreements, JOURNAL OF INTERNATIONAL STUDIES 13: (1) pp. 44-57., 2020
Jantyik Lili, Török Áron: Estimating the Market Share and Price Premium of GI Foods—The Case of the Hungarian Food Discounters, SUSTAINABILITY 12: (3) 1094, 2020
Jantyik Lili, Török Áron: A földrajzi árujelzős termékek helyzete a magyarországi élelmiszerdiszkontokban, TÁPLÁLKOZÁSMARKETING 7: (1) pp. 3-18., 2020
Török Áron, Jámbor Attila: Factors determining regional trade agreements, In: AARES 64th Annual Conference, (2020) online, 2020
Török Áron, Jantyik Lili: Price premium and market share of GI food products in Hungary - Real life experiences from food discounters, In: AARES 64th Annual Conference, (2020) online, 2020
Török Áron, Maró Zalán Márk: A földrajzi árujelzők gazdaságtana – az empirikus bizonyítékok, KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 67: (3) pp. 263-288., 2020
Török Áron, Maró Zalán Márk: PROFITABILITY PATTERNS IN THE HUNGARIAN PÁLINKA INDUSTRY, GEORGIKON FOR AGRICULTURE: A MULTIDISCIPLINARY JOURNAL IN AGRICULTURAL SCIENCES 24: (3) pp. 86-97., 2020
Török Áron, Maró Zalán Márk: Profitability Patterns in the Hungarian Pálinka Industry, GEORGIKON FOR AGRICULTURE: A MULTIDISCIPLINARY JOURNAL IN AGRICULTURAL SCIENCES 24: (3) pp. 86-97., 2020
Török Áron, Szerletics Ákos, Jantyik Lili: Factors Influencing Competitiveness in the Global Beer Trade, SUSTAINABILITY 12: (15) 5957, 2020
Kerényi Nóra, Török Áron: A termelői piacok fogyasztói – nemzetközi és hazai kitekintés, KÖZ-GAZDASÁG 14: (4) pp. 103-117., 2019
Török Áron, Jantyik Lili, Maró Zalán Márk, Moir Hazel V. J.: Understanding the Real-World Impact of Geographical Indications, SUSTAINABILITY 12: (22) 9434, 2020
Jantyik Lili, Balogh Jeremiás Máté, Török Áron: What Are the Reasons Behind the Economic Performance of the Hungarian Beer Industry?, SUSTAINABILITY 13: (5) 2829, 2021
Kertész Lili Rebeka, Török Áron: Bioélelmiszerek vásárlóinak jellemzői Magyarországon – az Ökopiac tanulságai, GAZDÁLKODÁS 65: (2) pp. 141-157., 2021
Maró Zalán Márk, Török Áron , Maró Gréta: The role of farmers’ markets in the 21st century – the Hungarian case (2022), Conference presentation, 32nd IFAMA World Conference, 2022.06.18-23. San José, Costa Rica, 2022




 

Projekt eseményei

  
2022-11-17 14:58:31
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: 2022_VÁLLALKOZÁS ÉS INNOVÁCIÓ INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: 2022_FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem).
2020-02-12 13:34:24
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: _GTK / Agrárközgazdaságtani és Vidékfejlesztési Tanszék (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: Vállalkozásfejlesztési Intézet (Budapesti Corvinus Egyetem).
2020-01-21 16:15:28
Résztvevők változása



vissza »