 |
Kollektív eljárások a kisebbségi csoportigények szolgálatában
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124806 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Körtvélyesi Zsolt |
| magyar cím |
Kollektív eljárások a kisebbségi csoportigények szolgálatában |
| Angol cím |
Using Collective Procedures to Enforce Minority Group Claims |
| magyar kulcsszavak |
kisebbségi jogok, kollektív jogok, csoportos perlés, kollektív eljárás |
| angol kulcsszavak |
minority rights, collective rights, group litigation, collective procedures |
| megadott besorolás |
| Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Emberi jogok |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Jogtudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| projekt kezdete |
2017-12-01 |
| projekt vége |
2021-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.216 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.63 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás a pályázó korábbi kutatására építve vizsgálja azt a kérdést, hogy a csoportos perlés vagy tágabban, akár nem hagyományos, bírói fórumok előtti kollektív eljárások lehetőségének megteremtése mennyiben járulhat hozzá a kisebbségi jogok érvényesítéséhez, akár a szigorúan egyéni szinten biztosított jogok rendszerének formális módosítása nélkül is. A kutatás erre alapozva kíván egy a csoportalapú kisebbségvédelem hatékonyabb érvényesítését segítő javaslatot megfogalmazni.
A kutatás széles körben gyűjti össze és vizsgálja a különböző nemzeti és nemzetközi fórumok előtt érvényesített, esetleg oda strukturális okokból el nem jutott kisebbségi igényeket, ezen belül kiemelten azokat, amelyek valamilyen egyénen túlmutató elemet tartalmaznak. Utóbbi megnyilvánulhat például abban, hogy kifejezetten csak a csoport szintjén megfogalmazható és érvényesíthető, esetleg hatékonyan csak ott bizonyítható jogsérelemről, igényről van szó. Az így összeállított katalógus alapján átfogóan vizsgálható, hogy a különböző eljárási megoldások hogyan tudnak illeszkedni a különböző kisebbségi jogi igények sajátosságaihoz, körülírható-e olyan eljárási megoldás, amely hatékonyabb az ilyen igények érvényesítésénél, és ha igen, annak milyen elemei azonosíthatóak.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás a kollektív eljárási megoldásból kiindulva konkrét esetek gyűjtésén, esettípusok azonosításán keresztül arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen formában érdemes a kollektív igényérvényesítés lehetőségét megteremteni, milyen megoldás lehet a legcélravezetőbb a kisebbségi jogok hatékonyabb érvényesítéséhez. Az elemzés ennek érdekében kategorizálja a felmerülő kisebbségi igényeket, bemutatja, hogy milyen eljárásban, milyen főbb problémák merültek fel, és milyen eljárási megoldások segítették vagy segíthették volna a kisebbségi igényeket. A kutatás különös figyelmet fordít a kisebbségi igények érvényesítése elé gördített rendszerszintű, intézményi szinten jelenlévő akadályokra, és arra a kérdésre, hogy eljárási megoldásokkal ezek mennyiben kezelhetők. Az alkérdések kitérnek a csoport bírói elismerésére, az alcsoportra bontás lehetőségére, az aggregát igények homogenitásának kérdésére, a képviselet problémájára, a finanszírozás és motivációs keretek dilemmájára, a bírói garanciák szükségességére, a bizonyítási nehézségek kezelésére, például a statisztikai – csak csoportszinten meggyőző – bizonyítékokra és az ezekre alapított vélelmekre.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás egy új utat keres a kisebbségi jogok hatékonyabb jogérvényesítéséhez. Ez egyszerre jelent új megközelítési módot a szakirodalom felől vizsgálva, illetve a jogalkotás és a gyakorlati jogérvényesítés lehetőségeit tekintve. A szakirodalomban gyakori megközelítésen, a kollektív jogok definíciós kérdésein túllépve azt vizsgálja konkrét eseteken keresztül, hogy a kisebbségi igények milyen vetületei, illetve milyen típusú kisebbségi igények szenvednek jelentős hátrányt a szűken egyéni megközelítésből, és hogy ezek a hátrányok mennyiben csökkenthetők egy kollektív eljárás keretei között, ahol a bíróság korlátozott, eljárási elismerést biztosít a(z igény mentén körülírt) csoport számára. Mindez a jogalkotás felől és gyakorlati szempontok mentén vizsgálva azt jelenti, hogy a javaslat anélkül kíván előrelépést tenni a legalább részben csoport szinten érvényesíthető igények terén, hogy megnyitná a tartalmi rendelkezések kollektív jogként történő újrafogalmazásának érzékeny kérdését.
A javaslat tehát már kiindulópontjában túllép a szakirodalomban gyakran megjelenő vitákon – vannak-e, normatív módon igazolhatóak-e a „kollektív jogok”, és pontosan miben is állnak ezek –, mégpedig a jogok gyakorlati érvényesítésének irányába. A normatív érvek vizsgálata mellett figyelembe veszi a bírósági – és kvázi bírósági – fórumok működési sajátosságait, a jogállamiság kérdéseit, például a javaslat hatását a hatalmi ágak szétválasztására, továbbá a joggazdaságtan (law & economics) vizsgálati módszereit a hatékony jogorvoslat és optimális elrettentés témájában.
A kutatás célja a javaslat konkrét elemeinek vizsgálata és tesztelése konkrét esetek elemzésre révén. Az eredmények fényében fogalmazható meg olyan javaslat, amely a kisebbségi jogérvényesítés szempontjából hatékonyabb eljárási megoldás egyes elemeit azonosítja. A javaslat tehát végső formájában a kisebbségi jogok iránt elkötelezett döntéshozók és jogvédők számára hasznosítható következtetéseket kíván levonni, hogy ezzel hozzájáruljon a kisebbségi jogok érvényesüléséhez és a kisebbségben élők helyzetének javításához.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A csoportokhoz kötött kollektív jogok rendkívül vitatott területe az emberi jogoknak, és különösen így van ez a nemzetközi szinten garantált kisebbségi jogok esetében. Ugyanakkor számos kisebbségi jog és igény érvényesítése nem képzelhető el a kisebbségi jogok csoportszintű vetületeinek elismerése nélkül. Ennek példája az őslakos népek jogai körében a kollektív vetület széles körű elismerése. Ugyanakkor ez nem jelent elégséges védelmet, elsősorban azért, mert számos kisebbségre, így az európai nemzeti kisebbségekre nem terjed ki. Miközben a szakirodalomban erőteljesen jelenik meg az uralkodó nemzetközi megközelítés kritikája, az 1990-es évek próbálkozásai után nem követte érdemi előrelépés.
A kutatás egy konstruktív javaslat mentén vizsgálja a kisebbségi jogok hatékonyabb érvényesítésének lehetőségét. Adottnak véve mind a kiinduló problémát – a szigorúan egyéni alapú jogok védelem nélkül hagyják a kisebbségi jogok egyes lényeges vetületeit –, mind az uralkodó kereteket – elsősorban az egyéni fókuszt –, azt kívánja szisztematikusan elemezni, hogy a csoportos perlés útján mennyiben kezelhető ez a probléma. A javasolt eljárás előnye, hogy az alapul fekvő egyéni jogokat formálisan érintetlenül hagyja, ugyanakkor lehetővé teszi a jogérvényesítést a csoport szintjén, és a gyakorlatban a kollektív jogok számos előnyét hordozhatja, esetenként csökkentve az azok körüli félelmeket. A kutatás kisebbségi igényeket és korábbi eseteket gyűjt össze és kategorizál, hogy azonosítsa azokat az elemeket, amelyek révén egy bírósági vagy hasonló (nemzeti vagy nemzetközi) fórum előtti eljárás hatékonyabban tudja a kisebbségi jogokat érvényesíteni.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The project takes the researcher’s earlier findings in the topic of how introducing group litigation or, more broadly, collective action before judicial and quasi-judicial can contribute to a better enforcement of minority rights, even if no formal change is made to the system of exclusively individual rights. The research advances a proposal that aims at improving the legal guarantees for group-based minority protection.
The research collects and analyzes minority claims brought before various national and international fora as well as claims that did not reach these fora for structural reasons, above all claims that contain an element going beyond individual claims. These can include claims phrased and sought to be enforced on the level of groups, or whose enforcement is only possible or effective on the collective level. The catalogue thus assembled allows the comprehensive analysis of how the various procedural solutions can accommodate the various minority rights claims and whether it is possible to define a more effective procedural tool, and if yes, what are its elements.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research aims to answer the question, through the collection and typology of cases, of how exactly a collective procedure should look like if our goal is the more effective enforcement of minority rights. The analysis seeks to achieve this by a categorization of minority claims and presenting what claims were raised in what procedures, together with the problems that emerged, and what procedural solutions could have addressed the possible shortcomings and would have helped the minority claims. The research pays special attention to the systemic, institutionalized obstacles to enforce minority rights and to the question of how procedural solutions could remedy these. The sub-questions relate to the judicial recognition of the group, the possibility of defining subgroups, the question of homogeneity in the case of aggregated claims, the issue of agency and representation, the dilemmas of the financial framework and the incentive structure, the need for judicial guarantees, the evidentiary challenges that include the acceptance of statistical proof, where violations can only be established on the level of the group, and the possible shift of burden of proof.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The research analyzes a possible breakthrough solution that would allow the more effective enforcement of minority rights. This marks a new approach as viewed from the side of existing literature as well as from the side of lawmaking and human rights practice. The research goes beyond the approach common in the literature, focusing on the definitional problem of collective rights, and analyzes concrete cases to establish what aspects or types of minority claims lose out due to the exclusively individual approach and what shortcomings could be remedied in the framework of a collective procedure where courts grant a limited, procedural recognition to the group, defined along the claim in question. To translate this to the area of lawmaking and human rights practice, the proposal seeks to achieve the more effective enforcement of minority claims that are, at least in part, framed on the level of groups, without opening the sensitive question of rephrasing substantive rights as collective rights.
The starting point of the research moves thus beyond the common debate in the literature – are there normatively justified ‘collective rights’ and what exactly these entail –, and focuses on the practical question of rights enforcement. In addition to normative arguments, the research considers the specificities of the various judicial and quasi-judicial bodies, the questions of the rule of law, e.g., the impact of the procedural solution on the separation of powers, and the analytical approach of law and economics in the area of effective enforcement and optimal deterrence.
The goal of the research is to analyze and test the various elements of the proposal through the study of concrete cases. It is in light of the results of this analysis that we can identify the elements of a procedure that works best for minority rights enforcement. Ultimately, the research seeks to construe a procedural proposal that benefits decision makers and rights activists devoted to the cause of minority rights and that contributes to the enforcement of minority rights and to the improvement of the conditions of those living in a minority.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Group-based collective rights form an especially controversial area of human rights, which is even more so in the case of internationally guaranteed minority rights. At the same time, the recognition of at least some collective aspect of minority rights is essential for the enforcement of many types of minority claims and rights. The recognition of the collective aspect of the rights of indigenous peoples is a case in point. Yet, this does not provide adequate protection for minorities for various reasons, e.g., because it does not apply to all minorities, including national minorities in Europe. While the literature provides a thorough criticism of the current international approach, no substantial improvement followed the attempts of the 1990s.
The research assesses the possibility of more effective minority rights enforcement along a constructive proposal. It takes the current setup as given: both the starting problem (the strictly individual guarantees leave important aspects of minority rights without adequate protection) and the prevalent framework (above all, the individual focus); and seeks to systematically analyze how the shortcomings can be remedied through the device of group litigation. The advantage of the proposed procedure is that it formally leaves the underlying realm of individual rights intact, while it allows for rights enforcement on the level of groups and for reaping, in practice, several benefits of collective rights, eventually easing the surrounding fears. The research collects and categorizes minority claims and earlier cases to identify elements that could make national and international minority rights protection more effective.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
