 |
Gazdasági növekedés, termelékenység és strukturális átrendeződés: az Európai Unió és Magyarország
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124808 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Kónya István |
| magyar cím |
Gazdasági növekedés, termelékenység és strukturális átrendeződés: az Európai Unió és Magyarország |
| Angol cím |
Economic growth, productivity and structural change: the European Union and Hungary |
| magyar kulcsszavak |
gazdasági növekedés, termelékenység, gazdasági szerkezet, szerkezeti átalakulás |
| angol kulcsszavak |
economic growth, productivity, economic structure, structural change |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Makroökonómia |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Krekó Judit
Oblath Gábor
Takács Olga
Valentinyi Ákos
|
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2021-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
25.173 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
7.46 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja annak elemzése, hogy az Európai Unió országaiban - és ezen belül Magyarországon - miképp változik a gazdaság strukturális összetétele. Strukturális változás alatt a fejlett és felzárkózó országok iparági összetételének átalakulását, továbbá a fogyasztási szokások és a relatív árak változását értjük. Az adatok értelmezéséhez strukturális modellt használunk, amelyben a termelékenységet először exogén folyamatnak tekintjük. A modell és szektorális adatok segítségével a strukturális átalakulás jelenségét összekötjük az aggregált termelékenység, bérhányad, valamint az országok közötti konvergencia és a reálárfolyam mérőszámaival. Több szektoros megközelítésünk segítségével feltárjuk azokat a csatornákat, amelyeket keresztül a gazdaság összetételének változásai az aggregált kimeneteleket befolyásolják. Végül az adatok elemzése után endogenizáljuk a szektorális termelékenység alakulását. A modellben a termelékenység növekedését a vállalatok K+F tevékenysége vezérli, hasonlóan az egy szektoros, endogén növekedési modellekhez. A bővített modellt arra szeretnénk használni, hogy megvizsgáljuk az Európai Unió országiabn az iparági összetétel mennyiben tekinthető hatékonynak, és milyen iparági gazdaságpolitikai eszközök segíthenek a piaci kimenetel javításában. Elemzésünkben különös figyelmet szentelünk Magyarországnak, ahol a strukturális átalakulás az Európai Unió fejlett országaihoz történő felzárkózást kíséri. Szeretnénk megérteni a strukturális átalakulás szerepét a felzárkózás folyamatában, és gazdaságpolitikai ajánlásokat tenni arra nézve, hogy a kormányzati iparpolitika miként használható a gazdasági fejlődés felgyorsítására.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás fő témája az iparági szerkezet változásai és az aggregált makroökonómiai kimenetelek közötti kapcsolat vizsgálata. Legfontosabb hipotézisünk szerint a gazdasági szektorális összetételének változásai jelentős hatással vannak a gazdasági növekedésre, a termelékenység alakulására, az országok közötti összehasonlítás mérőszámaira, valamint a relatív árakra, ide értve a reálárfolyamot is. Fő célunk annak számszerűsítése, hogy az iparági szerkezet miként befolyásolja az Európai Uniót és Magyarország aggregált gazdasági teljesítményét. Az általunk empirikusan és elméleti szempontból vizsgált kérdések között megtalálhatók a bérhányad alakulásának, a termelékenység-növekedés lassulásának, valamint az országok közötti jövedelem összehasonlítások mérőszámainál megfigyelt eltérések több szektoros magyarázatai. Továbbá miután megértettük a strukturális átalakulás mechanikus kapcsolatát a termelékenységgel és más aggregált mutatókkal, egy olyan modellt is tervezünk építeni, ahol az iparági termelékenység a vállalatok racionális döntéseinek következménye. A modellt arra szeretnénk használni, hogy a különböző iparpolitikák hatásosságát elemezzük.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A makroökonómia jelenlegi alapkérdései közé tartozik az, hogy miért lassul a termelékenység növekedése, illetve miért csökken a munkajövedelmek részesedése a nemzeti jövedelemből. További fontos gazdaságpolitikai kérdés, hogy a kormányzat mit tud tenni a lassuló termelékenységgel. Kutatásunkban újszerű válaszokat keresünk ezekre a kérdésekre. Projektünk empirikus részében a termelékenység lassulását a strukturális átalakuláshoz kötjük, ez új megközelítést jelent a szakirodalomban. Az aggregált termelékenység növekedési ütemének csökkenését jellemzően vagy a termelési tényezők felhalmozásának lassulásával, vagy az aggregált K+F kiadások csökkenő skálahozadékával magyarázzák. Alig van azonban olyan tanulmány, amely a termelékenység növekedés lassulását a gyorsan növekvő iparágakból a lassabban növekvő iparágak felé történő eltolódással magyarázza. Ezért empirikus elemzésünk új meglátásokat fog eredményezni a strukturális átalakulás és az aggregált teljesítmény kapcsolatáról az Európai Unió országaiban. Az elméleti részben egy több szektoros modellt építünk a strukturális átalakulás vizsgálatára. A szakirodalomhoz képest újdonság, hogy túllépünk a két-három szektoros megközelítésen. Végül fontos szempont, hogy a strukturális átalakulás bevett modelljei, amelyekben a termelékenység exogén, semmit sem mondanak a szektorális összetétel hatékonyságáról, illetve az újraiparosítás hasznáról. Kutatásunkban olyan modellt is fejlesztünk, amelyben az iparági szintű termelékenység endogén, a K+F-fel foglalkozó szakirodalomnak megfelelően. Az úttörő modell segítségével elsőként tudjuk vizsgálni az iparági politikák kívánatosságát.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Egy ország gazdasági teljesítményét az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (GDP) szintjével és növekedésével mérjük. Magyarország szempontjából különösen fontos kérdés, hogy gazdasági teljesítményünk mennyire van lemaradva az Európai Unió fejlett országaitól, és ezt a lemaradást milyen gyorsan tudjuk ledolgozni. A gazdasági fejlődés végső soron a munkabérek növekedését jelenti, mivel a rendelkezésre álló munkaerő egyre nagyobb hatékonysággal képes előállítani árucikkeket és szolgáltatásokat, és ezért cserébe magasabb bérhez jut. A gazdasági növekedés azonban nem kiegyensúlyozott: a különböző szektorokban - ipar, mezőgazdaság és szolgáltatások - eltérő sebességgel megy végbe. Kutatásunk célja az, hogy az Európai Unió oszágaiban - és különösen Magyarországon - a növekedés szektorok szerinti összetételét vizsgáljuk. Megvizsgáljuk, hogy a kibocsátás, a munkabérek, és más fontos nemzetgazdasági változók alakulását mennyiben befolyásolta a gazdaság iparági összetétele. Számos, a közelmúltban sok országban megfigyelt jelenség mögött - mint például a munkajövedelmek súlyának csökkenése, a termelékenység növekedésének lassulása - részben a gazdasági szerkezet változása állhat. Kutatásunkban szeretnénk számszerűsíteni, hogy az iparági struktúra alakulása mekkora részét magyarázhatja ezeknek a jelenségeknek az EU országaiban, és mi várható a közeljövőben. Végül, de nem utolsósorban szeretnénk választ kapni arra az alapvető kérdésre, hogy a gazdaságpolitika mennyiben tudja befolyásolni az iparági szerkezet alakulását, és melyek lehetnek a befolyásolás megfelelő eszközei.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The project aims to document the stylized facts, and explore the consequences, of structural change in the European Union in general, and in Hungary in particular. By structural change we mean the evolving industrial composition of advanced and emerging economies, along with changes in consumption patterns and relative prices. We discipline our data analysis with the use of a structural model, where we first take sectoral productivity exogenous. With this model and sectoral data, we link the evolution of industrial structure to aggregate productivity, the share of labor in national income, the measurement of cross-country convergence, and the real exchange rate. Our multi-sector approach is expected to yield various insights into how aggregate outcomes are shaped by sectoral developments. Finally, after the data analysis we develop a model where we endogenize sectoral productivity. In that model productivity growth will be the result of R&D activitíy, like in one-sector models of endogenous growth. We plan to use the enhanced model to see whether the observed industrial structures in European countries are efficient, and if not, what type of industrial policies should be used to improve upon the market outcome. In our analysis we pay special attention to Hungary, where structural change accompanies convergence to the advanced economies of the European Union. We seek to understand the role structural change plays in the convergence process, and also make policy recommendations as to how government policy may influence the observed patterns to speed up development.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main theme of the project is the link between the evolution of industrial composition on the one hand, and aggregate macroeconomic outcomes on the other hand. Our key hypothesis is the the changing sectoral composition of economic activity has an important effect on economic growth, productivity developments, cross-country comparisons, and relative prices including the real exchange rate. Our main task is to quantify the impact of industry structure on these aggregate outcomes in the European Union and Hungary. The questions that we seek to answer empirically and theoretically include multi-sector explanations for the observed changes in the labor share, in the observed productivity slowdown, in observed measurement discrepancies of cross-country income comparisons. In addition, once we understand the mechanical impact of structural change on productivity and other aggregates, we aim to build a model where industry-level productivity is the result of rational decisions of firms, and use to to answer questions to the desirability of different types of industrial policy.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The key questions in macroeconomics today include why productivity growth is slowing down, and why the aggregate labour share
is declining. In addition, policy questions today include what the government can do about the productivity slowdown. The proposed project gives novel answers to both set of questions. The empirical part of our project connects aggregate productivity slowdown with structural change which is novel in the literature. The typical answer to why aggregate productivity declines is to say that aggregate factor accumulation slowed down or aggregate R&D expenditures are subject to decreasing returns to scale. However, there is hardly any study which focuses on reallocation from fast to slow growing industries as a cause of productivity slowdown. Hence our empirical work will provide novel insights into the relationship between aggregate outcomes and structural change in the European Union. The theoretical part of the project will build a multi-sector model of structural change. Here the novelty of our work lies in the fact the we plan to go beyond the two or three sector model economy thereby getting better insights into the mechanism how structural change affect aggregate outcomes. Finally, standard models of structural change, where differential sectoral productivity growth rates are exogenous, cannot answer the question whether the sectoral composition of an economy is inefficient, or whether an economy should reindustrialize. There are no economic models available at the moment with which one could answer this question. The new model our project develops endogenizes industry specific productivity growth building on the literature on R&D, therefore our research will be the first to provide such a model together with an analysis of the appropriate economic policies.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
We measure the economic performance of a country with gross domestic product (GDP) and its growth rate. For Hungary it is crucial to understand how far we lag behind from the advanced economies of the European Union, and how quickly we can catch up to these countries. Economic development ultimately means rising wages, since the available labor force can produce goods and services with higher efficiency, and in exchange gets higher wages. Economic growth, however, is not balanced: different sectors - manufacturing, agriculture, services - grow at different speeds. The aim of our project is to study the sectoral composition of economic growth in the countries of the European Union, and in Hungary in particular. We examine the extent to which the sectoral composition of economic activity influences the evolution of key aggregate indicators, such as production and wages. Behind many recent phenomena - like the fall in the share of labor income, or the slowdown in productivity growth - there may be changes in the structure of the economy. In our project we want to quantify how much changes in industrial structure contribute to these phenomena in the countries of the EU, and what we can expect in the future. Last but not least, we would like to answer the following fundamental question: can economic policy influence the evolution of industrial structure, and if yes, what are the appropriate tools for this intervention.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
