 |
A COX-2 és alpha2-adrenoceptorok szerepének vizsgálata az NSAID-ok által indukált bélkárosodásban és diszbiózisban
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
124878 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Zádori Zoltán |
| magyar cím |
A COX-2 és alpha2-adrenoceptorok szerepének vizsgálata az NSAID-ok által indukált bélkárosodásban és diszbiózisban |
| Angol cím |
Analysing the role of COX-2 and alpha2-adrenoceptors in NSAID-induced small intestinal injury and dysbiosis |
| magyar kulcsszavak |
nem-szteroid gyulladásgátló, bélkárosodás, ciklooxigenáz-2, alpha2-adrenoceptor, diszbiózis |
| angol kulcsszavak |
nonsteroidal anti-inflammatory drug, enteropathy, cyclooxygenase-2, alpha2-adrenoceptor, dysbiosis |
| megadott besorolás |
| Kísérletes gyógyszertan, gyógyszerkutatás (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma) | 100 % |
|
| zsűri |
Élettan, Kórélettan, Gyógyszertan és Endokrinológia |
| Kutatóhely |
Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet (Semmelweis Egyetem) |
| résztvevők |
Földes Anna
Göcző István
Gyires Klára
Kádár Kristóf
Kökény Gábor
Mahmoud Al Khrasani
|
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2021-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
37.164 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
8.00 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID) által indukált vékonybél fekélyek gyakoriak, azonban sokszor nem kerülnek felismerésre és egyelőre a megelőzésük és kezelésük sem megoldott. Komplex pathomechanizmusuk számos eleme továbbra is ismeretlen. Jól ismert, hogy a szelektív ciklooxigenáz (COX)-2 gátlók a gyomrot és duodenumot kevésbé károsítják, a celecoxibot és etoricoxibot pedig széles körben alkalmazzák az osteoarthritisben vagy rheumatoid arthritisben szenvedő betegek gyulladásos fájdalmának csillapítására, azonban a COX-2 gátlók hatása a vékonybelekre kevéssé vizsgált és az eredmények ellentmondásosak. Szintén nem tisztázott, hogy a COX-2 enzim gátlása súlyosbítja, vagy éppen mérsékli az ischemia/reperfúzió (I/R) által okozott bélkárosodást. Bár ismert, hogy az NSAID-ok megváltoztatják a bélflóra összetételét, ennek a mechanizmusa sem ismert, ahogy az sem, hogy a COX-2 enzim gátlása ehhez milyen mértékben járul hozzá. Végezetül, előzetes eredményeink és pár közvetett irodalmi adat arra utalnak, hogy az alpha2-adrenoceptorok (α2-AR-ok) aktivációja hatékonyan gátolja az NSAID enteropátia kialakulását, melyet korábban még senki nem vizsgált. Pályázatunk célja ezért a krónikusan alkalmazott nem-szelektív, valamint szelektív COX-1 és COX-2 gátló vegyületek bélnyálkahártyára, bélflórára, valamint a belek I/R-által indukált károsodására kifejtett hatásának összehasonlító vizsgálata. További célunk az α2-AR ligandok potenciális terápiás hatásának vizsgálata az NSAID enteropátia kialakulására. Eredményeink elősegítenék az NSAID-ok által okozott bélkárosodás és diszbiózis pathomechanizmusának megismerését, valamint új terápiás lehetőségek kifejlesztésére nyújtanának lehetőséget.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az NSAID-ok által indukált bélfekélyek pathomechanizmusa komplex, melynek számos pontja nem kellően tisztázott. Egyelőre nem ismert, hogy a COX-2 krónikus, szelektív gátlása károsítja-e az ép bélnyálkahártyát, vagy fokozza-e az ischemia/reperfúzió (I/R)-által okozott bélkárosodást. Bár számos vizsgálat igazolta, hogy az NSAID-ok jelentősen megváltoztatják a vékonybél bakteriális összetételét, a COX-2 enzim szelektív gátlásának hatása a bélflórára eddig ismeretlen. Szintén nem ismert, hogy az alpha2-adrenoceptor (α2-AR) agonisták, melyek korábbi állatkísérletekben gyomorvédő hatást produkáltak, az irodalmi adatok alapján pedig a bélfekélyek kialakulásában részt vevő faktorokat is befolyásolhatják, valóban képesek-e az NSAID-ok által okozott bélkárosodást gátolni. A pályázat céljai ennek megfelelően a következők:
1. Krónikusan alkalmazott nem-szelektív, valamint szelektív COX-1 és COX-2 gátló vegyületek hatásainak összehasonlító vizsgálata a vékonybél nyálkahártyájára valamint bakteriális összetételére.
2. Krónikusan alkalmazott nem-szelektív, valamint szelektív COX-1 és COX-2 gátló vegyületek hatásainak összehasonlító vizsgálata a vékonybél I/R-által indukált károsodására.
3. Az α2-AR ligandok potenciális terápiás hatásának részletes vizsgálata az NSAID enteropátia kialakulására. Célunk továbbá a hatásért felelős α2-AR szubtípusnak, valamint ezen receptorok centrális vagy perifériás lokalizációjának az azonosítása is.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A pályázat eredményei reményeink szerint segítenek az NSAID-ok által indukált bélfekélyek komplex pathomechanizmusának megértésében, valamint a COX-2 enzim abban betöltött szerepében. Eredményeink segítenek annak eldöntésében, hogy a szelektív COX-2 gátlók valóban biztonságosak a teljes gasztrointesztinális rendszerben, vagy nyálkahártya kímélő hatásuk a gyomorra és duodenumra korlátozódik. Arra is választ kaphatunk, hogy a COX-2 gátlása szerepet játszik-e az NSAID-ok bélflórát befolyásoló hatásában, mely nem csak az enteropátia kialakulásában tűnik fontosnak, hanem szisztémás következményekkel is jár (pl. „alacsony fokú” gyulladás, metabolikus eltérések). Ezenfelül a COX-2 szerepe az ischemia/reperfúziós (I/R) bélkárosodásban is tisztázódhat. Végezetül, pályázatunk elsőként vizsgálja, hogy az α2-AR-ok farmakológiai modulációjával megelőzhető-e az NSAID-ok által indukált bélfekélyek kialakulása, és amennyiben igen, melyik szubtípus és milyen mechanizmusok vesznek részt a hatás mediálásában. Eredményeink segítségével új terápiás lehetőségek kifejlesztésére nyílhat lehetőség az NSAID-ok által okozott bélfekélyek kezelésében. Ha a hipotézisünk hamis és az α2-AR-ok nem fejtenek ki védőhatást, annak az igazolása is fontos lehet, hogy ezen széles körben alkalmazott gyógyszerek nem fejtenek-e ki súlyosbító hatást a bélfekélyekre.
Mivel az NSAID-ok által indukált bélkárosodás gyakori és klinikailag jelentős probléma, melynek kezelése távolról sem megoldott, az utóbbi években számos munkacsoport érdeklődésének a középpontjába került. Eredményeinkkel több fontos, egyelőre megválaszolatlan kérdésre kaphatnánk választ. Egyrészt tisztáznánk a COX-2 szerepét az NSAID-ok által illetve I/R-által okozott bélkárosodásban, másrészt elsőként vizsgálnánk a különböző szelektív COX-2 gátlók bélflórára gyakorolt hatását, számos modern technika segítségével (pl. teljes genom szekvenálás és Lézer Doppler Imaging). Ezenfelül ez az első pályázat, mely a gasztroprotektív hatású α2-AR agonisták potenciális védőhatását vizsgálná a bélfekélyek kialakulására.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A fájdalom- és lázcsillapító, valamint gyulladáscsökkentő hatású nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok) világszerte a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak, hatásukat pedig a ciklooxigenáz (COX) enzimek gátlásával fejtik ki. A gyomor- és nyombélfekélyt okozó hatásuk régóta ismert és hatékonyan kezelhető savszekréció gátlókkal, az utóbbi években az újabb diagnosztikus módszereknek (pl. kapszula endoszkópia) köszönhetően azonban kiderült, hogy bélfekélyeket is okoznak, melyek jóval gyakoribbak és súlyosabbak, mint azt korábban gondolták és melyek kezelése jelenleg nem megoldott. Újabb vizsgálatok azt is igazolták, hogy az NSAID-ok jelentősen befolyásolják a bélflóra összetételét, melyen keresztül lokális és szisztémás káros hatásokat egyaránt okozhatnak. A szelektív COX-2 gátlókat (jelenleg a celecoxibot és etoricoxibot) széleskörben alkalmazzák a gyulladásos fájdalmak csillapítására, és a gyomor illetve nyombél szempontjából biztonságos szereknek tekintik őket, az alsóbb vékonybél szakaszokra kifejtett hatásaikat azonban alig vizsgálták és az eredmények ellentmondásosak. Szintén nem tisztázott, hogy a COX-2 gátlók befolyásolják-e a bélflórát, valamint fokozzák-e a belek ischemia/reperfúziós (I/R) károsodását, mely számos klinikai esetben, pl. szepszis vagy vérzések során felléphet. Pályázatunkkal mindezen kérdésekre keressük a választ. További célunk annak vizsgálata, hogy az alpha2-adrenoceptorok stimulációja, mely állatkísérletek során már gyomorvédő hatásúnak bizonyult, a bélfekélyek kialakulását is képes-e gátolni. Ezen eredményeink segítségével új terápiás lehetőségek kifejlesztésére nyílhat lehetőség az NSAID-ok által okozott bélfekélyek kezelésében.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Nonsteroidal anti-inflammatory drug (NSAID)-induced small intestinal injury is common, largely underdiagnosed, and cannot be effectively prevented or treated by current medications. Its pathomechanism is complex and still insufficiently understood. Although selective cyclooxygenase (COX)-2 inhibitors are considered to be safe for the upper gastrointestinal tract, and celecoxib and etoricoxib are widely used to treat inflammatory pain in patients with osteoarthritis and rheumatoid arthritis, the effect of COX-2 inhibition on the small intestines has been scarcely investigated and evidence is inconclusive. It also remains to be clarified whether suppression of COX-2 aggravates or protects against intestinal ischemia/reperfusion (I/R)-injury, since both have been reported. Moreover, although NSAIDs were shown to induce intestinal dysbiosis, the underlying mechanism and the potential contribution of COX-2 inhibition to this phenomenon still remain unknown. Finally, our preliminary findings suggest that activation of alpha2-adrenoceptors (α2-ARs) may inhibit the development of NSAID enteropathy, which has never been addressed before. Therefore, we aim to compare and analyse the effects of chronic, selective COX-1 and COX-2 inhibition, as well as non-selective COX inhibition on small intestinal mucosal integrity, on microbial composition and on I/R-evoked injury. We also aim to explore whether and how pharmacological modulation of α2-ARs can affect the NSAID enteropathy. Our studies will help to better understand the complex pathomechanism of NSAID-induced intestinal injury and dysbiosis, and will potentially lead to novel therapies for NSAID enteropathy.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The complex pathomechanism of NSAID-induced small intestinal injury remains in many aspects insufficiently understood. It is still not clear, whether chronic, selective inhibition of COX-2 damages the intact intestinal mucosa or whether it increases the susceptibility to ischemia/reperfusion (I/R)-induced injury. Although several studies indicate that NSAIDs alter the composition of the intestinal bacterial community, it also remains to be elucidated, whether selective COX-2 inhibitors have any effect on the microbiota. Moreover, although alpha2-adrenoceptor (α2-AR) agonists induced potent gastroprotective action in preclinical studies, and may influence several factors linked to NSAID enteropathy, their potential therapeutic effect against intestinal ulcers has never been addressed. Accordingly, the main aims of the proposal are as follows.
1. We aim to compare and analyse the effects of chronic, selective COX-1 and COX-2 inhibition, as well as non-selective COX inhibition on small intestinal mucosal integrity and microbial composition.
2. We aim to compare and analyse the effects of chronic, selective COX-1 and COX-2 inhibition, as well as non-selective COX inhibition on I/R-induced small intestinal damage.
3. We aim to analyse the effect of α2-AR activation on NSAID enteropathy by performing a thorough analysis of α2-AR-induced effects on NSAID-induced pathological changes in the intestines. We also aim to identify the exact α2-AR subtype, which mediates the effect, and its central or peripheral localization.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Our results will help to better understand the complex pathomechanism of NSAID enteropathy and the role of COX-2 in it, which still remain insufficiently understood. Our study will help to clarify whether selective COX-2 inhibitors are truly safe for the entire gastrointestinal tract, or their mucosal-sparing effect is restricted mainly to the stomach and duodenum. Our results will also answer whether the inhibition of COX-2 contributes to the NSAID-induced small intestinal dysbiosis, which does not only play an important role in NSAID enteropathy, but also induces systemic effects, such as low-grade inflammation and metabolic alterations. Furthermore, this study will hopefully clarify the role of COX-2 in a pro-ulcerogenic setting, namely, in ischemia/reperfusion (I/R)-induced intestinal injury. Finally, our study will be the first to investigate whether pharmacological modulation of alpha2-adrenoceptors (α2-ARs) can prevent NSAID-induced intestinal injury, and if so, by acting on which α2-AR subtype(s) and by influencing which pathogenic factors. These results will potentially identify a novel therapeutic option for NSAID enteropathy. If our hypothesis turns to be false, and α2-AR agonists fail to induce protection, our results will still provide valuable data on whether these widely used medications have any aggravatory effect on intestinal ulcers.
Since NSAID enteropathy is common, clinically significant and cannot be treated satisfactorily, it has attracted the interest of several research groups in the last years. Our study aims to clarify some important and yet unresolved issues. It helps to understand the role of COX-2 in both NSAID-evoked enteropathy and I/R-induced injury, and analyses for the first time the effect of various COX-2 inhibitors on the intestinal microbial composition with the help of various methods and state-of-the-art techniques, such as Illumina sequencing and Laser Doppler Imaging. Moreover, this is the first study, which aims to explore whether the gastroprotective α2-AR agonists induce mucosal protective action in the intestines as well.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Nonsteroidal anti-inflammatory drugs (NSAIDs) are widely used to alleviate pain, reduce inflammation and fever by inhibiting cyclooxygenase (COX) enzymes. Their mucosal damaging effect in the stomach and duodenum is well-recognized, and can be effectively treated by antisecretory drugs, but modern diagnostic tools (e.g. video capsule endoscopy) have revealed that they also induce small intestinal ulcers, which are much more common and serious than previously recognized, without any treatment possibilities. Recent studies also indicate that NSAIDs substantially alter the composition of the intestinal bacterial community, which might have important local and systemic consequences. The selective COX-2 inhibitors (currently celecoxib and etoricoxib) are widely used to treat inflammatory pain, and they are considered to be safe for the upper gastrointestinal tract, but their effects on the small intestines have been scarcely investigated and evidence is inconclusive. It is also not clear, whether COX-2 inhibitors have any effect on intestinal bacteria, or whether they increase the susceptibility of intestines to ischemia/reperfusion (I/R)-injury, which occurs frequently in a variety of clinical conditions, including sepsis and hemorrhage. Our proposal aims to answer all these questions. Moreover, we also aim to analyse for the first time whether pharmacological modulation of alpha2-adrenoceptors, which has induced gastroprotection in animal experiments, can also prevent NSAID-induced intestinal injury. These results will potentially identify a novel therapeutic option for NSAID enteropathy.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Lázár Bernadette, Brenner Gábor B, Makkos András, Balogh Mihály, László Szilvia B, Al-Khrasani Mahmoud, Hutka Barbara, Bató Emese, Ostorházi Eszter, Juhász János, Kemény Ágnes, László Terézia, Tiszlavicz László, Bihari Zoltán, Giricz Zoltán, Szabó Dóra, Helyes Zsuzsanna, Ferdinandy Péter, Gyires Klára, Zádori Zoltán S: Lack of Small Intestinal Dysbiosis Following Long-Term Selective Inhibition of Cyclooxygenase-2 by Rofecoxib in the Rat., CELLS 8: (3) 251, 2019 | | László Szilvia B, Lázár Bernadette, Brenner Gábor B, Makkos András, Balogh Mihály, Al-Khrasani Mahmoud, Hutka Barbara, Mohammadzadeh Amir, Kemény Ágnes, László Terézia, Scheich Bálint, Szabados Tamara, Kenyeres Éva, Giricz Zoltán, Bencsik Péter, Varga Zoltán V, Novák Julianna, Helyes Zsuzsanna, Ferdinandy Péter, Gyires Klára, Zádori Zoltán S: Chronic treatment with rofecoxib but not ischemic preconditioning of the myocardium ameliorates early intestinal damage following cardiac ischemia/reperfusion injury, BIOCHEMICAL PHARMACOLOGY 178: 114099, 2020 | | László S, Lázár B, Hutka B, Kemény Á, Helyes Z, Gyires K, Zádori Z.: Krónikusan alkalmazott szelektív COX-2 gátló vegyületek epesav metabolomra gyakorolt hatásának analízise patkányban, Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology, Vol. 6, Supp. 2, p67, 2020 | | Hutka B, Várallyay A, László S, Lázár B, Balogh A, Benyó Z, Gyires K, Zádori Z: A lizofoszfatidsav 2 (LPA2) receptor szerepének vizsgálata a nem-szteroid gyulladásgátlók által okozott enteropátiában, Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology, Vol. 6, Supp. 2, p55, 2020 | | Fürst Susanna, Zádori Zoltán S, Zádor Ferenc, Király Kornél, Balogh Mihály, László Szilvia B, Hutka Barbara, Mohammadzadeh Amir, Calabrese Chiara, Galambos Anna Rita, Riba Pál, Romualdi Patrizia, Benyhe Sándor, Timár Júlia, Schmidhammer Helmut, Spetea Mariana, Al-Khrasani Mahmoud: On the Role of Peripheral Sensory and Gut Mu Opioid Receptors: Peripheral Analgesia and Tolerance, MOLECULES 25: (11) 2473, 2020 | | Zádor F, Mohammadzadeh A, Balogh M, Zádori ZS, Király K, Barsi S, Galambos AR, László SB, Hutka B, Váradi A, Hosztafi S, Riba P, Benyhe S, Fürst S, Al-Khrasani M.: Comparisons of In Vivo and In Vitro Opioid Effects of Newly Synthesized 14-Methoxycodeine-6- O-sulfate and Codeine-6- O-sulfate, MOLECULES 25: (6) 1370, 2020 | | Lázár B, László SB, Hutka B, Tóth AS, Mohammadzadeh A, Berekméri E, Ágg B, Balogh M, Sajtos V, Király K, Al-Khrasani M, Földes A, Varga G, Makra N, Ostorházi E, Szabó D, Ligeti B, Kemény Á, Helyes Z, Ferdinandy P, Gyires K, Zádori ZS.: A comprehensive time course and correlation analysis of indomethacin-induced inflammation, bile acid alterations and dysbiosis in the rat small intestine, BIOCHEM PHARMACOL 190:114590., 2021 | | Hutka B, Lázár B, Tóth AS, Ágg B, László SB, Makra N, Ligeti B, Scheich B, Király K, Al-Khrasani M, Szabó D, Ferdinandy P, Gyires K, Zádori ZS.: The Nonsteroidal Anti-Inflammatory Drug Ketorolac Alters the Small Intestinal Microbiota and Bile Acids Without Inducing Intestinal Damage or Delaying Peristalsis in the Rat, FRONT PHARMACOL 12:664177., 2021 | | Fürst Susanna, Zádori Zoltán S, Zádor Ferenc, Király Kornél, Balogh Mihály, László Szilvia B, Hutka Barbara, Mohammadzadeh Amir, Calabrese Chiara, Galambos Anna Rita, Riba Pál, Romualdi Patrizia, Benyhe Sándor, Timár Júlia, Schmidhammer Helmut, Spetea Mariana, Al-Khrasani Mahmoud: On the Role of Peripheral Sensory and Gut Mu Opioid Receptors: Peripheral Analgesia and Tolerance, MOLECULES 25: (11) 2473, 2020 | | László Szilvia B, Lázár Bernadette, Brenner Gábor B, Makkos András, Balogh Mihály, Al-Khrasani Mahmoud, Hutka Barbara, Mohammadzadeh Amir, Kemény Ágnes, László Terézia, Scheich Bálint, Szabados Tamara, Kenyeres Éva, Giricz Zoltán, Bencsik Péter, Varga Zoltán V, Novák Julianna, Helyes Zsuzsanna, Ferdinandy Péter, Gyires Klára, Zádori Zoltán S: Chronic treatment with rofecoxib but not ischemic preconditioning of the myocardium ameliorates early intestinal damage following cardiac ischemia/reperfusion injury, BIOCHEMICAL PHARMACOLOGY 178: 114099, 2020 | | Lázár Bernadette, Brenner Gábor B, Makkos András, Balogh Mihály, László Szilvia B, Al-Khrasani Mahmoud, Hutka Barbara, Bató Emese, Ostorházi Eszter, Juhász János, Kemény Ágnes, László Terézia, Tiszlavicz László, Bihari Zoltán, Giricz Zoltán, Szabó Dóra, Helyes Zsuzsanna, Ferdinandy Péter, Gyires Klára, Zádori Zoltán S: Lack of Small Intestinal Dysbiosis Following Long-Term Selective Inhibition of Cyclooxygenase-2 by Rofecoxib in the Rat., CELLS 8: (3) 251, 2019 | | Lázár B., László S., Balogh M., Berekméri E., Al-Khrasani M., Gyires K., Zádori Z.: Krónikusan alkalmazott szelektív és nem szelektív ciklooxigenáz gátlók hatásának vizsgálata a vékonybélre patkányban, Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology, Vol. 4, Supp. 1, 2018 | | Lázár Bernadette, Brenner Gábor B, Makkos András, Balogh Mihály, László Szilvia B, Al-Khrasani Mahmoud, Hutka Barbara, Bató Emese, Ostorházi Eszter, Juhász János, Kemény Ágnes, László Terézia, Tiszlavicz László, Bihari Zoltán, Giricz Zoltán, Szabó Dóra, Helyes Zsuzsanna, Ferdinandy Péter, Gyires Klára, Zádori Zoltán S: Lack of Small Intestinal Dysbiosis Following Long-Term Selective Inhibition of Cyclooxygenase-2 by Rofecoxib in the Rat., CELLS 8: (3) 251, 2019 | | Hutka B., Lázár B., László S.B., Gyires K., Zádori ZS.: Krónikusan alkalmazott szelektív ciklooxigenáz-2 gátló vegyületek vékonybélre gyakorolt hatásának vizsgálata patkányban, Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology, Vol. 5, Supp. 1, 2019 | | Lázár B., László S.B., Hutka B., Kemény Á., Helyes Z., Gyires K., Zádori ZS.: Az indometacin vékonybél-károsító és epesav metabolomra gyakorolt hatásának analízise patkányban, Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology, Vol. 5, Supp. 1, 2019 | | László S.B., Lázár B., Brenner B.G., Makkos A., Balogh M., Al-Khrasani M., Scheich B., László T., Helyes Z., Ferdinandy P., Gyires K., Zádori Z.S.: Távoli iszkémiás prekondicionálás és krónikus rofecoxib kezelés hatása a szívizom iszkémia/reperfúziót követő vékonybélnyálkahártya-károsodásra patkányban, Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology, Vol. 5, Supp. 1, 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
