Közel és mégis távol. A Magyar Királyság és a Német-római Birodalom politikai-diplomáciai kapcsolatai a 15-16. század fordulóján  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
124903
típus PD
Vezető kutató Péterfi Bence
magyar cím Közel és mégis távol. A Magyar Királyság és a Német-római Birodalom politikai-diplomáciai kapcsolatai a 15-16. század fordulóján
Angol cím So Close and yet so Far Away. Political-Diplomatic Relations Between the Hungarian Kingdom and the Holy Roman Empire at the Turn of the Sixteenth Century
magyar kulcsszavak középkor, politikatörténet, diplomáciatörténet, társadalomtörténet
angol kulcsszavak Middle Ages, political history, history of diplomatical contacts, social history
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Középkori történelem
zsűri Történelem
Kutatóhely Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2017-09-01
projekt vége 2022-03-31
aktuális összeg (MFt) 15.219
FTE (kutatóév egyenérték) 3.21
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Kutatásom legfőbb célja az, hogy a Magyar Királyság a Német-római Birodalom közötti kapcsolatrendszer bizonyos, késő középkori fejezeteit tanulmányok és egy monográfia formájában újraértékelje. Az egymásról alkotott kép, bármennyire is szomszédos államalakulatokról volt szó, igen hiányos. Részben a nyelvi kötöttségekből, részben pedig az ezzel összefüggő közömbösségből fakad mindez. Míg a kora újkor évszázadainak kutatói között erre egyre-másra láthatjuk, hogy e korlátok átléphetők, addig a középkor, de elsősorban is a késő középkor (14–16. század) évszázadai esetében ilyen próbálkozások sajnos igen gyér számban készülnek.

Nem az egész Birodalommal, hanem elsősorban annak a magyar történelem számára legmeghatározóbb részével, a Habsburg-tartományokkal kívánok foglalkozni. Ez irányú vizsgálataim a 2016-ban megvédett disszertációm folytatásának, kibővítésének tekinthetőek. Doktori kutatásaim csak e kérdéskör igen vékony szeletét érintették. Ezúttal az újra és újra visszatérő témáknak szentelnék figyelmet, a fontos párharcokat, viszályos időket szeretném elemezni (pl. 1505–1506) külön ügyelve, miféle diplomáciai technikákat, retorikát alkalmaztak a felek. Másrészt a diplomáciai–politikai érintkezésben kimutatható szereplőkre szeretnék koncentrálni, számos figyelemre méltó pályafutás vár még feldolgozásra. Szintén érdekes azt megvizsgálni, hogy a határ mentén fekvő városok, Pozsony, Sopron és Bécsújhely miként birkózott meg vagy miként igazodott az olykor gyorsan változó helyzetben.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Vizsgálódásom során a századfordulót igen tágan értelmezem: alsó határa az 1470-es évek közepe, felső határa a mohácsi csata, ami 50 évnyi időtávlatot jelent. Míg a késő Mátyás-kor a Magyar Királyság és a Birodalom között ellenségeskedéssel telt, amelynek csak a pozsonyi békével (1491) szakadt vége, a folytatásban (1491–1506) sem volt egyöntetű békesség, erre csak a rövid osztrák–magyar háborút követően került sor, amelynek egyértelmű jeleként értelmezhető az 1515. évi bécsi királytalálkozó, majd a királyi–császári sarjak egybekelése (1521–1522).

A témák, a résztvevők és a kommunikáció mikéntjén túl elsősorban az érdekel, hogy a szakirodalomban kitapintható, az utólagos szemlélő számára magától értetődő egyenesvonalúságot és egysíkúságot megcáfoljam. A dinasztikus szinten túl – a legkritikusabb háborús helyzeteket leszámítva – voltak közös ügyek: rendszerint valamiféle külső fenyegetettség folytán fogtak össze a szomszédok. Elsősorban az oszmán nyújtotta fenyegetésre kell gondolni, azonban adódott alkalom, amikor Velence, a felkelő alattvalók vagy éppen fizetetlen zsoldos seregek bírták együttműködésre a feleket. Célom, hogy igazoljam a magyar–birodalmi relációban azt, hogy olykor a béke–háború, hűség–hűtlenség ellentétpárok egyidejűleg is igaznak bizonyultak a szomszédság különböző szintjein és az annak résztvevői–alakítói között.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Valójában mindeddig a forrásanyag töredezettsége miatt soha senki nem vállalkozott arra, hogy a Birodalom, de még a Habsburg-tartományok és a Magyar Királyság kapcsolatrendszerét részleteiben tárgyalja. Csupán részvizsgálatok születettek e témakörben, azonban azok is a nagy ívű, néha némileg tendenciózus összefüggésekre támaszkodtak, az esettanulmányok – szisztematikus levéltári feltárás híján – jószerivel hiányoznak.

Jóllehet látszólag igen kedvező helyzetben vagyunk: Hunyadi Mátyás külpolitikáját Karl Nehring foglalta össze. Ő főként a főbb tendenciákra koncentrált. Az azt követő korszakra, a Jagellók magyarországi uralkodásának idejére Hermann Wiesfleckernek I. Miksa német–római császárról szóló, több kötetes monográfiája ugyan számos értékes megfigyelést tartalmaz, a feldolgozás óriási forrásbázison alapul, azonban a magyar fél forrásanyagát voltaképpen teljes nélkülözi. Ezért igen régi, nem mindig megbízható szakirodalmi tételekre alapoz, így megállapításai sem lehetnek mindig helytállóak. Mind a két idézett munka elsősorban a dinasztikus politika szempontjából szemléli az eseményeket, én azonban ezen némileg változtatni szeretnék a már említett módon. A szakirodalom és a források teljes körű feltárásával az egész kapcsolat dinamikáját és szereplőit a teljesség igényével bemutatni.

A másik cél pedig a folyamatban lévő kutatásokról minél többször szakmai közegben (és lehetőség szerint a történelem iránt fogékony nagyközönség előtt) is beszámoljak. A tervezett kutatóutak és konferenciák arra is módot adnak, hogy nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi kutatóközösség (elsősorban német, osztrák kutatókkal) meglévő kapcsolatrendszer megerősödjön, amelyből a befogadó intézmények, az MTA BTK Történettudományi Intézetének is haszna származhatna. Éppen ezért ugyanitt szeretnék a harmadik posztdoktori évben egy magyar, cseh, osztrák, német kutatók részvételével egy műhelykonferenciát tartani.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Vizsgálataim a Magyar Királyság és a Német-római Birodalom késő Mátyás- és Jagelló-kori politikai–diplomáciai viszonyrendszerével foglalkoznak, elsősorban a legfontosabb partnerrel, a Habsburg-területekkel. Célom az, hogy ne csak a szigorúan dinasztikus vonatkozásokról, hanem a teljes spektrumról képet kapjon az olvasó: tehát a királyi udvartól az apró határ menti viszályokig bezáróan. Három nagyobb részre osztottam a vizsgálataim körét: egyrészt hogy miféle témák dominálták a két fél viszonyát, retorikáját („magyar ügy”, „oszmán ügy”), a helyszínekre és a szereplőkre. Reményeim szerint az olykor sarkos képet, ami a szakirodalomban él, sikerül némileg enyhíteni.

Ennek érdekében széles körű, itthoni és külföldi forráskutatáson alapulna kutatásom, kiegészülve a régebbi és újabb szakirodalom eredményeivel. A kiinduló alapot doktori disszertációm biztosítja. Kutatásaim révén megtudhatjuk, hogy mekkora mozgástere volt a magyar uralkodónak, mikortól uralta el teljesen az oszmán kérdés a kommunikációt, miféle előzményei voltak annak, hogy az 1526. évi mohácsi csata után több évszázadra összekapcsolódott a Habsburgok dunai monarchiájával a Magyar Királyság. Mindeközben azonban voltak olyan szintjei is a kapcsolatrendszernek, amelyek sokkal pragmatikusabb alapon működtek.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The main aim of my scholarship is to review certain chapters of the late medieval relationship between the Hungarian Kingdom and the Holy Roman Empire in the form of studies and a monograph. The narratives on each other – no matter that we talk about neighbouring countries– is quite fragmentary. It comes partly from linguistic constraints, partly from indifference as a consequence. While the researchers of the early modern period demonstrate from time to time that the frontiers can be crossed, when it comes to the Middle Ages, especially to the Late Middle Ages (14th-16th century) such attempts are unfortunately rare.

I am going to deal with not the entire Empire, but primarily its most important part for the Hungarian history, the Habsburg provinces. My present project can be considered as the continuation and extension of my PhD thesis defended in 2016 that addressed only a small part of the topic. I am going to highlight the recurring topics, I am going to analyse the crucial conflicts of the given period (e.g. in the years 1505-1506) with special attention to the diplomacy techniques and rhetoric applied by the parties. On the other hand I am going to focus on the significant actors of diplomatic-political contacts, several careers are waiting to be processed. It is also worth examining how the towns of the border region, Pressburg, Sopron and Wiener Neustadt coped with the sometimes quickly changing situations or adapted to them.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In the course of my research I interpret the “turn of century” in a wide context: the lower time limit is the mid-1470s, upper limit is the battle at Mohács (1526), which means a 50-year time period. While the late period of the reign of Matthias Corvinus was full of hostility between the Hungarian Kingdom and the Empire, to which the treaty of Pressburg (1491) put an end, the years afterwards (1491-1506) were not so peaceful at all. The conciliation happened shortly after the Austrian-Hungarian war. Its concrete sign was the royal summit in Vienna in 1515, then the marriage of royal off-springs (1521-1522).

In addition to the topics, participants and the ways of communication I am really interested in refuting the tactile straightness and one-sided approach in literature, being self-evident for the observer of later times. Beyond the dynastic level – except for the most critical war situation – there were common issues: the neighbours joined forces usually due to external threat. Primarily one shall think of the Ottoman threat, however, other times Venice, rebellious royal subjects (mainly peasants) or unpaid mercenary armies prevailed the parties upon cooperation. My objective is to verify in the Hungarian-Empire relation that sometimes piece-war and loyalty-disloyalty opposites could exist at the same time and in various levels of neighbourhood and among participants-shaping personalities thereof.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
In fact, due to the fragmentation of the source material no one tried to deal with the relations between the Empire, not even the Habsburg provinces and the Hungarian Kingdom in details until now. There were only partial examinations in this field, however, those relied on large-scale, sometimes slightly tendentious context, the case studies – in lack of systematic archive exploration are often not in place.

Seemingly we have overwhelming results: Karl Nehring summed up the foreign policy of Matthias Corvinus, but concentrating on the main tendencies. Although the monograph on Emperor Maximilian I by Hermann Wiesflecker contains several important remarks on the period of the Hungarian reign of the Jagiellonian dynasty, it is based on a huge amount of sources, except the ones of the Hungarian Kingdom. Therefore his argument usually goes back to older, sometimes unreliable items of the literature, some of his conclusions may as well prove to be inappropriate. Both monographs handle events mainly from dynastic aspects what I want to change in a way mentioned above. Mapping all the literature and possible sources I want to demonstrate comprehensively the dynamics of the whole relation with its actors. In my PhD thesis I have already started this work, the completion and the elaboration of results in more studies and in a monograph is one of the main aims of my postdoctoral scholarship.

Another aim of mine to present my ongoing research at more events organized for researchers (and if possible for the public interested in history). The planned research trips and possible participation in conferences provide good opportunities to reinforce not only the national but the international (primarily with German and Austrian historians) research community relations, which should be beneficial for the hosting institution, the HAS Research Centre for the Humanities, Institute of History. In order to realize this goal, I would like to organize a workshop with the participation of Hungarian, Czech, Austrian and German researchers in the third postdoctoral year.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
I am going to deal with relations between the Hungarian Kingdom and the Holy Roman Empire during the second half of the reign of Matthias Corvinus and whole Jagiellonian period in the late Middle Ages with a focus on the most important partner, sometimes rival, the Habsburg territories. My goal is not only to reflect on the dynastic level but on the relations as a whole system: from the negotiations at royal courts to the litigations in the border region. My research subject was divided into three main topics: main themes, rhetoric (the “Hungarian issue”, “Ottoman issue” etc.), scenes of action and people. Hopefully, the narrative that is sometimes proved to be rather black and white can be reduced to a more versatile one.

In order to do so, my research is based on wide range of archival work in Hungary as well as in various institutes abroad, with reviewing the older as well as latest results of the literature at the same time. It is my PhD thesis which gives the starting point for my project. We can have new pieces of information about what dimensions the king of Hungary has to be able to manoeuvre his steps; how fast the point came in the diplomacy when the Ottoman affairs started to dominate the communication; what preludes the Habsburg reign had in Hungary, having been a part of the Central European monarchy of the Habsburgs for centuries, before the battle of Mohács etc. In the meantime there must have been levels of the relations that worked in a much more pragmatic way.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A posztdoktor kutató négy feladatot teljesített: a kutatási téma szempontjából az összes fontos, ausztriai, németországi és hazai levéltárban és könyvtárban kutatott (ezáltal nagy mennyiségű forrásanyagot tárt fel); eredményeit hazai és külföldi konferenciákon ismertette; számos folyóiratban és tanulmánykötetben jelentek meg publikációi (elsősorban Habsburg–magyar témakörben); műhelykonferenciát szervezett a Német-római Birodalom országai és a Magyar Királyság 16. század eleji diplomáciai kapcsolatrendszeréről. A projekt főbb eredményei a következők: a magyar kutatás korábban nem szentelt elegendő figyelmet annak a ténynek, hogy a budai királyi udvar a késő középkorban nemcsak a magyar alattvalók, illetve itáliai kereskedők, diplomáciai küldöttek és követek számára volt fontos fórum, de előszeretettel felkeresték azt a cseh területekről vagy éppen a Birodalomból jövő/származó személyek is. A Hunyadi Mátyás és III. Frigyes császár között az 1480-as években dúló háború logisztikai nehézségek miatt igen alacsony dinamikájú volt, annak során olyan célok kitűzését preferálta a király, amely hír- és propagandaértékét tekintve elsőrangú volt. A határon átívelő (nem háborús) konfliktusok apropóján összehívott bizottságok, mivel a „nemzetközi” vagy külső határok ügye uralkodói hatáskör volt, leginkább helyi jelentőségű konfliktusok nem túlságosan hatékony megtárgyalására szolgáltak.
kutatási eredmények (angolul)
The postdoctoral researcher accomplished four tasks: did research in all the relevant archives and libraries in Austria, Germany and Hungary (discovering a vast amount of archival material); presented his results at conferences in Hungary and abroad; published several articles in journals or book chapters mainly on the Habsburg-Hungarian relations; organized a workshop about the diplomatic relations between the countries of the Holy Roman Empire and the Hungarian Kingdom at the turn of the sixteenth century. The main findings of the postdoctoral project are as follows: the Hungarian historiography has largely ignored the fact that the late Medieval royal court in Buda served as a busy meeting place not only for Hungarians or Italian traders and ambassadors but also for people coming from the countries of the Bohemian Crown or the Holy Roman Empire. During the 1480s, the war between Matthias Corvinus and Emperor Frederick III had low dynamics due to difficulties in logistics, especially goals with high propagandistic potential were welcomed by the Hungarian king. Since in the Middle Ages the right to mark "international”/external borders was among the sovereign rights of kings, committees established to discuss cross-border conflicts could only be of local importance and their operation was often "inefficient” even in those cases.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124903
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Péterfi Bence: The Military Organization and the Army of the Holy Roman Empire (1493–1532), In: B., Szabó János; Fodor, Pál (szerk.) ON THE VERGE OF A NEW ERA:, ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (2021) pp. 173-197., 2021
Péterfi Bence: Multiple Loyalties in Habsburg-Hungarian Relations at the Turn of the Fifteenth and Sixteenth Century, HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW: NEW SERIES OF ACTA HISTORICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE 10: (4) pp. 621-652., 2021
Péterfi Bence: Követségek és szövetségek. A Magyar Királyság és a Német-római Birodalom a 16. század első felében, VILÁGTÖRTÉNET 11(43): (4) pp. 511-514., 2021
Péterfi Bence: Világtörténet 11 [43] 4. sz. [tematikus szám], BTK Történettudományi Intézet, 2021
Péterfi Bence: Zwischen dem Reich und Ostmitteleuropa: Die Beziehungen von Jagiellonen, Wettinern und Deutschem Orden (1386–1526). By Stephan Flemmig. Stuttgart: Sächsische Akademie der Wissenschaften zu Leipzig–Franz Steiner Verlag, 2019. 706 pp., HISTORICAL STUDIES ON CENTRAL EUROPE 1: (1) pp. 246-248., 2021
Péterfi Bence: Die Beziehungen Herzog Albrechts in Preußen zu Ungarn, Böhmen und Schlesien (1525–1528). Regesten aus dem Herzoglichen Briefarchiv und den Ostpreußischen Folianten. Bearbeitet von Gahlbeck, Christian. Berlin: Duncker & Humblot 2017. VI, 774 S., 2 farb. Abb. ISBN 978-3-428-15191-2 = Veröffentlichungen aus den Archiven Preußischer Kulturbesitz. Quellen 73., UNGARN-JAHRBUCH: ZEITSCHRIFT FUR INTERDISZIPLINARE HUNGAROLOGIE 36: pp. 321-326., 2021
Nagy Béla, Péterfi Bence: 1490. Az I. (Hunyadi) Mátyás uralma alatt álló területek, , 2020
Péterfi Bence: Debates on regulating border rivers in the late Middle Ages, In: Luka Špoljarić, Trpimir Vedriš (szerk.) (szerk.) Between three seas: Borders, migrations, connections. The third biennial conference of the Medieval Central Europe Research Network. Zagreb: University of Zagreb Faculty of Humanities and Social Sciences, 2018. pp. 36-37., 2018
Péterfi Bence: [recenzió: Hatalom, adó, jog. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról [Power, tax, law: Studies on the economic history of medieval Hungary]. Edited by István Kádas and Boglárka Weisz. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2017.], HUNG HIST REV 6: (4) pp. 895-899., 2017
: Legenda Vetus, Acta Processus Canonizationis et Miracula Sanctae Margaritae de Hungaria. The Oldest Legend, Acts of the Canonization Process, and Miracles of Saint Margaret of Hungary, Budapest; New York: CEU Press, (Central European Medieval Texts; 8.), 2018
Péterfi Bence: Correspondence Relating to Margaret's Medieval Canonization Attempts, In: Csepregi Ildikó, Klaniczay Gábor, Péterfi Bence (szerk.) (szerk.) Legenda Vetus, Acta Processus Canonizationis et Miracula Sanctae Margaritae de Hungaria. The Oldest Legend, Acts of the Canonization Process, and Miracles of Saint Margaret of Hungary. Budapest; New York: CEU Press, 2018. pp. 709-755. (Central European Medieval Texts; 8.), 2018
Péterfi Bence: A New Series of Miracles at the Tomb of Blessed Margaret, In: Csepregi Ildikó, Klaniczay Gábor, Péterfi Bence (szerk.) (szerk.) Legenda Vetus, Acta Processus Canonizationis et Miracula Sanctae Margaritae de Hungaria. The Oldest Legend, Acts of the Canonization Process, and Miracles of Saint Margaret of Hungary. Budapest; New York: CEU Press, 2018. pp. 757-815. (Central European Medieval Texts; 8.), 2018
Péterfi Bence: [recenzió: Hatalom, adó, jog. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról [Power, tax, law: Studies on the economic history of medieval Hungary]. Edited by István Kádas and Boglárka Weisz. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2017.], HUNG HIST REV 6: (4) pp. 895-899., 2017
Péterfi Bence: Debates on regulating border rivers in the late Middle Ages, In: Luka Špoljarić, Trpimir Vedriš (szerk.) (szerk.) Between three seas: Borders, migrations, connections. The third biennial conference of the Medieval Central Europe Research Network. Zagreb: University of Zagreb Faculty of Humanities and Social Sciences, 2018. pp. 36-37., 2018
Péterfi Bence: "...nach vermugen des tractats zu Presspurg...", In: Dybaś, Bogusław; Tringli, István (szerk.) Das Wiener Fürstentreffen von 1515, MTA BTK (2019) pp. 189-212., 2019
Péterfi Bence: Széllel szemben, In: Weisz, Boglárka; Skorka, Renáta; Kádas, István (szerk.) Márvány, tárház, adomány. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról, MTA BTK Történettudományi Intézet (2019) pp. 385-406., 2019
Péterfi Bence: Das Supplikenwesen am spätmittelalterlichen ungarischen Königshof, In: Lackner, Christian; Luger, Daniel (szerk.) Modus supplicandi, Böhlau Verlag (2019) pp. 67-92., 2019
Péterfi Bence: A Német-római Birodalom hadszervezete és hadserege (1493–1532), In: B., Szabó János; Fodor, Pál (szerk.) Új korszak határán, MTA BTK (2019) pp. 93-119., 2019
Péterfi Bence, Skorka Renáta: Járt utat járatlanért, vert aranyat veretlenért, , 2019
Péterfi Bence: A minőségbiztosítás régészeti emlékei a közép- és kora újkorból, VILÁGTÖRTÉNET 8 (40): (4) pp. 675-677., 2018
Péterfi Bence: Textilvégek védjegyei: A textilkereskedelem régészeti emlékei a Magyar Királyság területén [Lead Seals of Cloth Rolls: Archaeological Remains of the Textile Trade in the Kingdom of Hungary]. By Maxim Mordovin. Budapest: MTA BTK TTI, 2018. 355 pp., HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW: NEW SERIES OF ACTA HISTORICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE 7: (4) pp. 811-814., 2018
Péterfi Bence: The Heyday and Fate of an Early Trade Center, In: Nagy, Balázs; Schmieder, Felicitas**; Vadas, András** (szerk.) The Medieval Networks in East Central Europe: Commerce, Contacts, Communication, Routledge (2018) pp. 197-208., 2018
Péterfi Bence: Die Beziehungen Herzog Albrechts in Preußen zu Ungarn, Böhmen und Schlesien (1525–1528), Regesten aus dem Herzoglichen Briefarchiv und den Ostpreußischen Folianten, Bearbeitet von Christian Gahlbeck, Berlin, Duncker & Humblot, 2017 (Veröffentlichungen aus den Archiven Preußischer Kulturbesitz, Quellen, Bd. 73), MAGYAR KÖNYVSZEMLE 134: (4) pp. 500-502., 2018
Péterfi Bence, Skorka Renáta: Járt utat járatlanért, vert aranyat veretlenért, , 2019
Péterfi Bence: „Terülj-terülj, asztalkám”, avagy egy emlékezetes nápolyi látogatás, , 2020
Péterfi Bence: Az Óbuda Lajos utca 163–165. sz. telkek legkorábbi, középkori rétegei (11–13. század első fele), BUDAPEST RÉGISÉGEI 51: pp. 191-225., 2020
Péterfi Bence: Széllel szemben, In: Weisz, Boglárka; Skorka, Renáta; Kádas, István (szerk.) Márvány, tárház, adomány. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról, MTA BTK Történettudományi Intézet (2019) pp. 385-406., 2019
Péterfi Bence: Johann Kanizsai (+1522) und die Grafschaft Neuburg am Inn, In: Polster, Gert (szerk.) Die Kanizsai und ihre Zeit. Tagungsband der 38. Schlaininger Gespräche 17. bis 20. September 2018, Amt der Burgenländischen Landesregierung (2019) pp. 147-169., 2019
Péterfi Bence: Háború és béke, avagy Kőszeg ostromai (1477–1478, 1483), In: Bárány, Attila; Kavecsánszki, Máté; Pósán, László; Takács, Levente (szerk.) Hunyadi Mátyás és kora, MTA-Debreceni Egyetem Magyarország a középkori Európában Lendület kutatócsoport (2019) pp. 383-399., 2019
Péterfi Bence: Debates Concerning the Regulation of Border Rivers in the Late Middle Ages, HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW: NEW SERIES OF ACTA HISTORICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE 8: (2) pp. 313-335., 2019
: Legenda Vetus, Acta Processus Canonizationis et Miracula Sanctae Margaritae de Hungaria. The Oldest Legend, Acts of the Canonization Process, and Miracles of Saint Margaret of Hungary, Budapest; New York: CEU Press, (Central European Medieval Texts; 8.), 2018
Péterfi Bence: "Adj, király, katonát!", In: Weisz Boglárka, Skorka Renáta, Kádas István (szerk.) (szerk.) Veretek, utak, katonák. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2018. pp. 165-184., 2018
Péterfi Bence: Correspondence Relating to Margaret's Medieval Canonization Attempts, In: Csepregi Ildikó, Klaniczay Gábor, Péterfi Bence (szerk.) (szerk.) Legenda Vetus, Acta Processus Canonizationis et Miracula Sanctae Margaritae de Hungaria. The Oldest Legend, Acts of the Canonization Process, and Miracles of Saint Margaret of Hungary. Budapest; New York: CEU Press, 2018. pp. 709-755. (Central European Medieval Texts; 8.), 2018
Péterfi Bence: A New Series of Miracles at the Tomb of Blessed Margaret, In: Csepregi Ildikó, Klaniczay Gábor, Péterfi Bence (szerk.) (szerk.) Legenda Vetus, Acta Processus Canonizationis et Miracula Sanctae Margaritae de Hungaria. The Oldest Legend, Acts of the Canonization Process, and Miracles of Saint Margaret of Hungary. Budapest; New York: CEU Press, 2018. pp. 757-815. (Central European Medieval Texts; 8.), 2018
Péterfi Bence: Mátyás király és Árpád-házi Szent Margit, In: Csurgai Horváth József (szerk.) (szerk.) Az első 300 év Magyarországon és Európában: A Domonkos-rend a középkorban. Székesfehérvár: Alba Civitas Történeti Alapítvány, 2017. pp. 181-206., 2017
Péterfi Bence: Hungarikák Boroszlóból, LYMBUS 15: pp. 9-46., 2017
Péterfi Bence: Régi és új oklevelek Árpádházi Margit szentté avatásának történetéhez (1272–1467), In: Csurgai Horváth József (szerk.) (szerk.) Az első 300 év Magyarországon és Európában: A Domonkos-rend a középkorban. Székesfehérvár: Alba Civitas Történeti Alapítvány, 2017. pp. 305-335., 2017



vissza »