Változatok a társadalmi kiszorulásra – Tanulmányok a mobilitási kötségekről, a szegregációról és a diszkriminációról
Angol cím
Varieties of social exclusion – Studies on mobility costs, segregation and discrimination
magyar kulcsszavak
mobilitási költségek, iskolai szegregáció, diszkrimináció
angol kulcsszavak
mobility costs, school segregation, discrimination
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
50 %
Ortelius tudományág: Vidékszociológia
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
30 %
Ortelius tudományág: Munkaerő-gazdaságtan
Regionális Tudomány (Komplex Környezettudományi Kollégium)
20 %
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Kertesi Gábor
projekt kezdete
2017-11-01
projekt vége
2021-06-30
aktuális összeg (MFt)
17.370
FTE (kutatóév egyenérték)
2.95
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. Kutatásunk különlegesen nagy méretű és jó minőségű adatok (nagy felbontású földrajzi/elérhetőségi adatok, egy négymillió főre és kilenc évre kiterjedő havi munkavállalói-munkáltatói panel, az országos kompetenciamérés és a 2011-es teljes körű népszámlálás) segítségével a munkaerőpiacról és a jó minőségű oktatásból való kiszorulásra ható tényezők közül az alábbiakat vizsgálja meg, kiemelt figyelmet szentelve a lakókörnyezet minőségére és az etnikai dimenzóra:
1. Lakóhelyi környezet és mobilitási költségek. Elemezzük a szűk - és a mobilitási költségek figyelembe vételével definiált tágabb – lakóhelyi környezet szerepét a 16-20 éves fiatalok foglalkoztatásból és oktatásból való kiszorulásában. A 2011-es népszámlálás adatait részletes elérhetőségi adatokkal kapcsoljuk össze. Alternatíva-specifikus választási modelleket használunk az inaktivitás és az oktatásból való kimaradás valószínűségeinek becslésére.
2. Iskolai szegregáció. Korábbi kutatások megállapították, hogy az iskolai szegregáció első sorban a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyerekeket sújtja. Megvizsgáljuk, hogy a roma gyerekek rossz/szegregált iskolákba való beszorulásához milyen mértékben járul hozzá a nem roma gyerekek átmenekítése körzeten kívüli iskolákba. A 2011. évi népszámlálás, az elérhetőségi adatbázis és az országos kompetenciamérés adatait használjuk.
3. Diszkrimináció. Megvizsgáljuk a fogva tartásból szabadultakkal szembeni (esetleges) diszkriminációt egyéni, a munkáltatóra és a munkatársakra vonatkozó havi panel adatok alapján 2003-2011-ben. A nemzetközi irodalomban tudomásunk szerint ez lesz az első elemzés, amely részletes munkáltatói/munkatársi információkat használ.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. 1. Hogyan érinti a munkahelyek és iskolák elérhetősége és minősége, valamint a civil intézmények jelenléte a NEET (nem dolgozik, nem tanul) valószínűségét a 16-20 éves fiatalok körében? 2. Milyen mértékben járul hozzá a roma gyerekek rossz/szegregált iskolákba való beszorulásához a nem roma gyerekek átmenekítése körzeten kívüli iskolákba? Milyen taszító és vonzó erők azonosíthatók? 3. Milyen erős a büntetett előélet stigma-hatása? Milyen vállalatok/intézmények alkalmaznak szabadultakat;kimutathatók-e vállalaton és munkakörön belüli különbségek a bérekben és az állásvesztési esélyekben a szabadultak és munkatársaik között?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A projekt új, nagy mintákon és korszerű ökonometriai módszereken nyugvó eredményeket ígér a társadalmi reintegráció néhány fontos akadályáról: a mobilitási költségekről, a szülői diszkriminációról, valamint a büntetett előélet stigmájáról. A tudományos eredményeken túl a projekt hozzájárulhat a társadalmi egyenlőséget előmozdító, “bizonyítékokon alapuló” szakpolitikához. A kutatás egyszersmind példát szolgáltathat a nagy, kapcsolt adminisztratív adatok elemzésében rejlő lehetőségekre.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A projekt új, nagy mintákon és korszerű ökonometriai módszereken nyugvó eredményeket ígér a társadalmi beilleszkedés néhány fontos akadályáról. Megvizsgálja a megfelelő színvonalú iskolák és munkahelyek elérésének költségeit. Elemzi azokat a taszító és vonzó erőket, melyek a mobilitási költségeket állni képes többséget arra ösztönzik, hogy körzeten kívüli iskolába járassák a gyermekeiket. Végezetül, világviszonylatban is egyedülálló adatok segítségével vizsgálja a büntetett előélet munkaerő-piaci következményeit, az ehhez tapadó stigma erejét.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. Transition to the market economy and industrial restructuring – coupled with the tightening of welfare programs and the weaknesses of institutions promoting reintegration – left behind thousands of permanently depressed neighborhoods all over Hungary. Breaking out of these environs is difficult for several reasons - the proposed research addresses three of them. We chose these particular subjects with an eye on importance and novelty as well as the scope they provide for the inclusion of the ethnic dimension. 1. We analyse the role of spatial environment and mobility costs in Roma youth’s massive lock-out from employment, post-primary education and institutions of civil intergation. The analysis combines information from the full 2011 Census linked with very detailed data on the respondents’ geographical environment. We use alternative-specific choice models to estimate NEET. 2. We analyse how school choice of non-Roma students leads to the concentration of Roma pupils in segregated low-quality schools. We use census data from 2011, commuting costs data and quality measures of schools available by school choice. 3. Finally, we study the labor market consequences of incarceration, which disproportionally affects people from depressed neighborhoods and especially Roma men. We use monthly panel data over a 9 year old period, which contain information on employers and coworkers (for the first time internationally, to the best of our knowledge). We use indirect information on how Roma people are concerned.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. 1. How the availability and quality of schools, jobs and civil institutions affects the probability of NEET (not in employment, education or training) of young people in Hungary, 2011? How the (un)availability of attractive alternatives contribute to spatial lock-in? 4. How ‘White flight’ contributes to the concentration of Roma pupils in segregated low-quality schools in Hungary’s system of free school choice? What type of push and pull forces can be identified? 5. To what extent are ex-convicts discriminated in the workplace? Do they face higher probability of jobloss, and earn less, than their coworkers? What kind of firms hire ex-convicts and for how long?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The project is expected to deliver results on several obstacles to the reintegration of people in depressed neighbourhoods, such as mobility costs and potential discrimination by schools, employers and coworkers. Each part of the analysis is based on big data sets and up-to-date econometric methods. On top of the expected scientific returns to the project, it could also contribute to the elaboration of equity-enhancing and anti-discrimination policies by enabling policy makers to build their arguments on hard evidence. The proposed research would use big, partly longitudinal data sets that merge information from full registers and censuses: a worthwhile alternative to conducting expensive, single-use surveys. Our results might encourage Hungarian social scientists to join this increasingly important stream of empirical research.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The project analyzes some important obstacles to social inclusion. These include (i) the role of neighborhood characteristics, the availability good schools and worth-to-attend jobs, and mobility costs in generating NEET (not in employment, education or training) among 16-20 year-old youth. (ii) the identification of factors that push and pull ‘White flight’, an important driver of segmentation in education, which effectively closes the way of many young people out of poverty and social isolation. (iii) a study of discrimination (if any) against ex-inmates, making reintegration difficult for people who try to get out of their depressed environment by commiting crime. The proposed research is unique in that the analysis is based on an unprecedented (in Hungary) wealth of information from big linked administrative data sets and the full 2011 population census, as will be discussed in the respective sections.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk a társadalmi elkülönülés és elkülönítés változatait elemzi három területen. Az első tanulmány a kötelező iskoláskor rövidítésének hatását vizsgálja a hátrányos helyzetű - ezen belül elsősorban a roma - fiatalokra. A tanköteles kor csökkentésének gondolata több országban is felmerült, de tényleges csökkentésre sehol sem kerül sor. A magyar tapasztalat felhívhatja a figyelmet egy ilyen lépés kockázataira olyan országokban, ahol nagy az etnikai megosztottsággal is összefüggő egyenlőtlenség, és kevéssé hatékonyak a munkába való átmenetet segítő intézmények. A második tanulmány a középosztály rossz iskoláktól való menekülését („white flight”) vizsgálja, rávilágítva egy, az oktatási „piac” mindkét oldalának szinte teljes szabadságot biztosító rezsim súlyos következményeire. A harmadik tanulmány a munkáltatói magatartásnak a börtönből szabadultak reintegrációját nehezítő sajátosságaira mutat rá, és annak alapján szakpolitikai következtetéseket fogalmaz meg. A kutatás a nemzetközi szakirodalomban első ízben tárgyalja a fogvatartottak reintegrációjának kérdését a munkáltatókra és a munkatársakra vonatkozó információk birtokában. Részletesen lásd a szakmai beszámolóban!
kutatási eredmények (angolul)
Our research deals with varieties of social exclusion in three fields. Paper 1 looks at the aftermaths of lowering the school leaving age and its effect on pre-graduation exit from secondary education, with special emphasis on the severly affected Roma youth. Paper 2 deals with ’white flight’ – the rural middle class’s (successful) effort to rescue their children from low-quality and increasingly segregated local schools. Paper 3 analyses employer behavior in hiring ex-prisoners, and points at potentially successful policies. The papers are based on big and rich data sets (full population censuses, big administrative panels, and census-tract-based geograhical data). The result draw attention to the risks of shortening compulsory education; the unintended by-products of a fully liberalized enrolment regime; and the need for personalized assistance to ex-convicts.
Boza István ; Csáki Anikó ; Ilyés Virág ; Köllő János ; Kőműves Zsófia ; Márk Lili ; Mészáros Mercedesz: Keresleti korlátok a börtönből szabadultak reintegrációjában, Kovách, Imre (szerk.) Mobilitás és integráció a magyar társadalomban. Budapest, Magyarország : Argumentum Kiadó, Társadalomtudományi Kutatóközpont (2020) 376 p. pp. 249-2, 2020
