 |
A descartes-i elme a gondolkodás és a kiterjedés között
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
125012 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Pavlovits Tamás |
| magyar cím |
A descartes-i elme a gondolkodás és a kiterjedés között |
| Angol cím |
The Cartesian Mind between Cognition and Extension |
| magyar kulcsszavak |
elmefilozófia, filozófiatörténet, fenomenológia, Descartes |
| angol kulcsszavak |
philosophy of mind, history of philosophy, phenomenology, Descartes |
| megadott besorolás |
| Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Metafizika |
|
| zsűri |
Társadalomtudományi zsűrielnökök |
| Kutatóhely |
Filozófia Tanszék (Szegedi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Boros Gábor
Kékedi Bálint
Rembeczki Eszter
Schmal Dániel
Simon József
Smrcz Ádám
Szalai Judit
|
| projekt kezdete |
2017-10-01 |
| projekt vége |
2022-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
21.774 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
12.50 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás fő célkitűzése újraértelmezni Descartes elmefilozófiáját a kortárs filozófiai eredmények tükrében. Descartes-ban az értelmezői hagyomány sokáig a szubsztancia-dualizmus kidolgozóját és képviselőjét látta. Az elme és a test külön szubsztanciaként történő meghatározását egészen a 20. századig Descartes egyik legfontosabb tanításának tekintették és gyakran keményen kritizálták. Az értelmezők nem vették figyelembe, hogy Descartes több helyen is komolyan hangsúlyozza a test és az elme egységét, mint a mindennapi tapasztalat egyik legtermészetesebb evidenciáját. A kortárs kutatások azonban egyre gyakrabban állítják középpontba a szubsztancia-dualizmus helyett Descartes-nak azt az állítását, miszerint a test és az elme elválaszthatatlan egységet képez. Ez a belátás éppúgy jellemzi a kortárs angolszász, mint a fenomenológiai értelmezéseket. Jelen kutatás arra tesz kísérletet, hogy összefogjon olyan filozófiatörténész kutatókat, akiknek fő kutatási területe Descartes filozófiája, ám akik más-más értelmezői hagyományból közelítenek Descartes-hoz. Az az alapvető meglátásunk, hogy az analitikus elmefilozófiában éppúgy, mint a fenomenológiában, napjainkra egy olyan új irányvonal bontakozik ki a Descartes-kutatásban, amelynek közös pontja a szakítás a szubsztancia-dualizmus hagyományos értelmezésével, és amely nagy hangsúlyt fektet a descartes-i elmefilozófiának a test-elme egységéből történő újraértelmezésére. A kutatásunk egyik fő célja az, hogy az angolszász elmefilozófiai, és a kontinentális fenomenológiai értelmezői hagyományt ötvözzük, és ennek eredményeként új utakat nyissunk a karteziánus elme értelmezése felé.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás a következő kérdésre próbál választ adni: miként értelmezhetőek az analitikus elmefilozófia és a kontinentális fenomenológia legújabb eredményei tükrében Descartes-nak azon kijelentései, miszerint a test és a lélek egysége a mindennapi tapasztalat szempontjából megkérdőjelezhetetlen. A kutatás alaphipotézise az, hogy egy szerző újraértelmezése a kortárs filozófiai eredmények fényében gyümölcsöző lehet, hiszen hozzájárulhatnak az adott filozófia mindeddig rejtve maradt aspektusainak feltárásához. Az új filozófiai eredmények új kérdéseket vetnek fel: Vajon értelmezhető-e Descartes-nál az elme és test egysége az embodied mind elmélete felől? Állítható-e, hogy a karteziánus elmefilozófia az embodied mind elméletnek az előfutára? Vajon miként értelmezhető Descartes-nál a saját test leírása a hús fenomenológiájának tükrében? Vajon a végtelen ideája Descartes-nál értelmezhető-e minden véges fenomén megjelenésének transzcendentális feltételeként? És ha igen, miként módosítja ez a karteziánus elme értelmezési lehetőségeit, és milyen kapcsolat van a végtelen ideája, az ego ideája és a saját test észlelése között? Mindezen kérdések megválaszolása két célt szolgál: egyrészt meghaladni Descartes hagyományos dualista értelmezését, másrészt összefogni, és párbeszédbe hozni két különböző értelmezői irányzatot: a francia fenomenológiai és az angolszász elmefilozófiai és tudományfilozófiai értelmezői hagyományt.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás fő jelentősége és eredménye olyan tanulmányok, monográfiák és tanulmánykötetek publikálása, amelyek segítenek újraértelmezni Descartes elmefilozófiáját a kortárs analitikus elmefilozófiai és fenomenológiai eredmények tükrében. A projekt fő célja különböző értelmezői iskolákhoz tartozó magyar Descartes-kutatók összefogása. Ennek révén lehetővé válik, hogy a közösen szervezett work-shopokon és konferenciákon párbeszédbe hozzuk az analitikus és fenomenológiai értelmezések eredményeit, és ezekből kiindulva újraértelmezzük a karteziánus elmefilozófia alapvető vonásait. Reményeink szerint ezzel hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a nemzetközi kutatásban megnyíló értelmezési irányokat felerősítsük, és elősegítsük nemzetközi szinten is a párbeszéd erősödését a különböző iskolákhoz tartozó kutatók között. Ismereteink szerint ilyen jellegű kutatás, amely tudatosan próbálja ötvözni az analitikus és a fenomenológiai értelmezéseket, nem folyik sem Európában sem a kontinensen kívül. Azok a kutató csoportok, amelyekkel kapcsolatban állunk, és amelyek Descartes értelmezésével foglalkoznak, vagy tisztán filozófiatörténeti kutatásokat végeznek, vagy az angolszász, vagy a kontinentális-fenomenológiai módszereket követik. Természetesen történtek már kísérletek e két értelmezői hagyomány eredményeinek ütköztetésére egy-egy konferencián (erre láthatunk példát Párizsban a Centre d’Études Cartésiennes szemináriumain és konferenciáin, vagy Romániában, Branban a University of Bucharest és a University of Princeton közös nyári szemináriumain), de egy ilyen módszeresen felépített és meghatározott kutatás ismereteink szerint teljesen új vállalkozásnak számít.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A régi szerzők folytonos újraértelmezése jelentős feladat a filozófiai és filozófiatörténeti kutatásokban. Egyrészt fontos szempont, hogy pontosan és helyesen értsük a régi filozófusok tanításait, hiszen az ő gondolkodásuk gyakran erős hatást gyakorol napjaink filozófiai reflexióira. Másrészt a régi szerzők gondolkodása mindig új és új megvilágításba kerül a kortárs eredmények fényében. Jelen kutatási projekt fő célkitűzése Descartes egyes filozófiai nézeteinek újraértelmezése napjaink új filozófiai eredményeiből kiindulva. Descartes-ot hagyományosan a szubsztancia-dualizmus kidolgozójának tartják, amely szerint az ember két szubsztanciából „tevődik össze”: a testi és a gondolkodó szubsztanciából. Számos kortárs kutatás ugyanakkor rámutat arra, hogy Descartes-nál legalább ilyen fontos az a tanítás, amely szerint a test és az elme elválaszthatatlan egységet képez. Jelen kutatás két különböző filozófiai tradíció reflexióit igyekszik közös nevezőre hozni: az analitikus elmefilozófiai, és a kontinentális fenomenológiai hagyományt. E megközelítések közös pontja, hogy a régebbi megközelítésekkel ellentétbe nagy hangsúlyt fektetnek a lélek és a test egységére a descartes-i filozófiában. A kutatás ebből a meglátásból kiindulva igyekszik újraértelmezni a descartes-i elmefilozófiát.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The main aim of our research is to reinterpret Descartes’ philosophy of mind in the light of new results in contemporary philosophy. Descartes has long been seen only as the promoter of substance dualism, therefore his conception of the body and the mind as different kinds of substances was the sole concern of philosophers – and the target of their criticism – until the 20th century. This, however, could only be done by disregarding Descartes’ recurrent emphasis on the union of the mind and the body as one of our most evident every-day experiences. Contemporary research, conversely, focuses more and more precisely on Descartes’ teaching about this extremely close union. The point that the two substances are inseparably bound together during our life has thus become the guiding thought of the latest interpretations in both the Anglo-Saxon and the Continental traditions. Our project will group together historians of philosophy whose main area of interest is in Descartes’ philosophy, but who approach it from different interpretative traditions. In accordance with the key insights we have just canvassed, our intention is to shift the focus of standard textual analyses to less studied places within Descartes’ oeuvre, and to develop a more comprehensive view of the Cartesian enterprise by using – and to a certain extent: merging – the interpretative tools of Anglo-Saxon philosophy of mind, Continental phenomenology, and history of philosophy of science—thereby bringing closer to each other the very different images of Descartes that these traditions paint to modern readers.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The fundamental question of our research is this: how should we interpret Descartes’ claims about the evidence of our everyday experience of the intimate union between our mind and body in the light of the latest results in contemporary philosophy? We start from the hypothesis that the rereading of seminal works of major historical figures from the viewpoint of contemporary theories can always be fruitful, as it can contribute to the unearthing of hitherto unexplored aspects of a given philosophical system. New philosophical theories generally bring new questions. For instance, could it be meaningful and thought provoking to read Descartes’ conception of the union from the perspective of the embodied mind theories? Is it fair to say that Descartes’ ideas are precursors to the latter? Or how should we read Descartes’ descriptions of one’s own body from the point of view of the phenomenology of the flesh? And can we interpret the idea of the infinite in Descartes as the transcendental condition of the appearance of every finite phenomenon? If yes, how does this change our understanding of the Cartesian mind, and what is the connection between the idea of the infinite, that of the ego, and the awareness of our own body? Answering these questions will serve two main purposes: first, to go beyond Descartes’ standard dualist reading; and second, to approach a range of important current interpretative traditions by creating a dialog between them.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The primary significance and results of our research will consist – and will be measured – in the publication of articles, monographs, and edited volumes, which will help reinterpret Descartes’ philosophy of mind in the light of contemporary analytical and phenomenological theories. Furthermore, the project will enable to create a space for dialog and joint work for Descartes scholars in Hungary, arriving from different schools of interpretation, which would allow us to approach the points of view of these various schools at conferences, workshops, and all other forums of cooperation. In so doing, we hope to further strengthen the tendencies of finding points of convergence between different philosophical traditions—tendencies the seeds of which we can already observe in international research. But according to our best knowledge, no research project is being carried out in Europe (or outside Europe) with such an overly synthetizing view, trying to weave together important threads of the analytical and phenomenological traditions. The Descartes research groups, with which we have active work relationships, either do purely historical research, or they follow faithfully the analytical or phenomenological methods. Of course, there have been precedents of trying to confront these schools at conferences (for example in Paris, at the seminars and conferences of the Centre d’Études Cartésiennes, or in Romania during the summer schools organized by the University of Bucharest and Princeton University), but no such clearly defined and methodologically planned research project has been undertaken yet, as the one which we are proposing here.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The continuous rereading and reinterpretation of classic authors is one of the main tasks of researc in philosophy and in the history of philosophy. On the one hand, it is important to have a clear and correct understanding of past philosophers, because their thoughts often continue to exercise a great influence on present-day philosophical reflexions. But on the other, our understanding of their thoughts is just as often shaped by our current philosophical concerns. One of the principal aims of our project is exactly to reinterpret central elements of Descartes’ philosophy in the light of more recent results. Descartes is traditionally regarded as the champion of substance dualism, a view according to which humans are “composed” of two radically different kinds of thing: matter and thinking. But as many contemporary scholars have pointed out, Descartes’ wish to portray humans as inseparable unions of these two substances during our life is as an integral part of his philosophy as are his dualist leanings. Our proposed research aims to find common points in a range of different approaches to these issues, most notably between the points of view of analytic philosophy of mind, phenomenology, and history of philosophy of science. The least common denominator of these approaches, in contrast with certain earlier accounts, is the recognition that we need to put a greater emphasis on the union of the mind and the body in Descartes’ philosophy, and our research will start from precisely this assumption, hoping that we will be able to carry its implications further than what we find in the current literature.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Schmal Dániel: Reflexió és modernitás. A modern én születése a kora újkorban, kézirat, MTA doktori disszertáció, 2022 | | Pavlovits Tamás (szerk.): Philosophy and Science: Unity and Plurality in the Early Modern Age, Hungarian Philosopical Review, Vol. 61. (2017/2), 2017 | | Schmal Dánel (szerk.): Descartes és Henry More levelezés, Budapest, Gondolat, 2023 (folyamatban), 2023 | | Pavlovits Tamás, Schmal Dániel (eds.): Különbség - The Union of Body and Mind in Early Modern Philosophy, Különbség, 2021, no. 1, vol. 21, eISSN: 2560-158X, 2021 | | Szalai Judit, Tóth Olivár István (eds.): Hungarian Philosophical Review - Reconstructivists not dead: Methodologies in the history of early modern philosophy, Magyar Filozófiai Szemle, 2022, no. 1, vol. 66, 2022 | | Pavlovits Tamás, Schmal Dániel: The Union of the Body and the Soul in the Early Modern Age (Foreword), Különbség 2021, no. 1, vol. 21, 7-11, 2021 | | Pavlovits Tamás: L'union de l'ame et du corps selon Pascal, Különbség, 2021, no. 1, vol. 21, 75-92., 2021 | | Boros Gábor: Body and Mind in Two Discourses on Method: Descartes, Dilthey, and Misch, Különbség 2021, no. 1, vol. 21, 171-187., 2021 | | Simon József: The complete mind A Hungarian debate on the nature of body-mind union from 1685, Különbség 2021, no. 1, vol. 21, 145-170., 2021 | | Szalai Judit, TÓth Olivér István: Reconstructivism not dead (Introduction), Magyar Filozófiai Szemle, 2022, no. 1, vol. 66, 5-8, 2022 | | Pavlovits Tamás: Within and Without the Border: On Kállay Géza's Last Book, ANACHRONIST : 18 pp. 442-446. , 5 p. (2018), 2018 | | Rembeczki Eszter: Concepts of Healing in Descartes' Thought, Werner Euler, Adam Gzelinski (eds.): Philosophy and Medicine. The History of Their Relations, Nicolaus Copernicus University Publishing House, Torun (in progress), 2020 | | Pavlovits Tamás: Modern klasszikusok - Spinoza, Korunk 30 : 8 pp. 12-20., 9 p. (2019), 2019 | | Schmal Dániel: Intellectual Memory and Consciousness in Descartes’s Philosophy of Mind, Society and Politics. 2018. 12/2. 28–49., 2018 | | Pavlovits Tamás: Mathesis universalis és végtelen: a matematika mint a megismerés normája a kora újkorban, Magyar filozófiai szemle, 2017/3, 67-87. o., 2017 | | Pavlovits Tamás: Les modeles mathématiques de la rationalité chez Descartes et Pascal, Magyar filozófiai szemle, 2017/2, 92-104. o., 2017 | | Boros Gábor: Optique et métaphysique chez Hobbes, Magyar Filozófiai Szemle, 2017/2, 68-80. o., 2017 | | Pavlovits Tamás: Foreword, Magyar Filozófiai Szemle, 2017/2, 5-7. o., 2017 | | Pavlovits Tamás: Fikció és narráció a filozófiában, Olay Csaba, Schmal Dániel (Szerk.): Értelem és érzelem az európai gondolkodásban, Budapest, L'Harmattan, 23-31. o., 2019 | | Pavlovits Tamás: A végtelen észlelése Fénelonnál, Mezei, Balázs; Schmal, Dániel (szerk.) Megújító újdonság. Tanulmányok Vető Miklós gondolkodásáról. Budapest, Szent István Társulat, 39-51. o., 2020 | | Pavlovits Tamás: Perspektíva a végtelenre, perspektíva a határtalanra. A transzcendens mutatkozásáról., Kovács, Lajos SJ (szerk.) A transzcendens mutatkozása, Budapest, Magyarország : Jezsuita Kiadó, 13-22. o., 2020 | | Pavlovits Tamás: Önazonosság és éngyűlölet, Laczkó, Sándor; Dékány, András; Daróczi, Enikő (szerk.): Az identitás. Szeged, MFT, Státus Kiadó, 127-136. o., 2020 | | Schmal Dániel: MÉG EGYSZER ERZSÉBET HERCEGNŐ UDVARÁBAN, Olay Csaba, Schmal Dániel (Szerk.): Értelem és érzelem az európai gondolkodásban: Tanulmányok a 60 éves Boros Gábor tiszteletére. Budapest, L'Harmattan Kiadó, 65-73. o., 2019 | | Schmal Dániel: Pierre Poiret: kartezianizmus és misztika között, Mezei, Balázs; Schmal, Dániel (szerk.) Megújító újdonság : Tanulmányok Vető Miklós gondolkodásáról. Budapest, Szent István Társulat , 51-68. o., 2020 | | Schmal, Dániel, Borbély, Gábor (szerk.): Skolasztikus filozófiai szöveggyűjtemény, Budapest, L'Harmattan Kiadó, 2019 | | Schmal, Daniel: Virtual reflection: Antoine Arnauld on Descartes' concept of Conscientia, BRITISH JOURNAL FOR THE HISTORY OF PHILOSOPHY, 28 : 4, pp. 714-734., 2019 | | Schmal Dániel: Richard Simon és a forráskritika problémája, Blandl, Borbála; Boros, Bianka; Czétány, György; Kővári, Sarolta (szerk.) A kritika fogalma a XVII-XVIII. században. Budapest, Magyarország : Áron Kiadó, 25-37. o., 2019 | | Schmal, Dániel: A tudomány és a metaforák, Bagyinszki, Ágoston (szerk.) A „Természet könyve” mint a "Szentírás könyvének" analógiája, Budapest, L'Harmattan, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 105-118. o., 2019 | | Rembeczki Eszter: Egység és közösség a 17. század „új” filozófiájában., ELPIS 2019/2 (21) 145-151. o., 2019 | | Pavlovits Tamás: A végtelen észlelése a kora újkorban, Budapest, Gondolat, 2020 | | Pavlovits Tamás: Vita a végtelenről, KORUNK (KOLOZSVÁR) 32 : 5 pp. 22-30., 2021 | | Pavlovits Tamás: Hol a helye Descartes-nak a metafizika történetében?: Dan Arbib: Descartes, la métaphysique et l'infini. Paris, PUF, 2017, KÜLÖNBSÉG 20 : 1 p. 221, 2020 | | Schmal Dániel: Vegetative Epistemology: Francis Glisson on the Self-Referential Nature of Life, In: Fabrizio, Baldassarri; Andreas, Blank (szerk.) Vegetative Powers : The Roots of Life in Ancient, Medieval and Early Modern Natural Philosophy Cham, Svájc : Springer I, 2021 | | Schmal Dániel: Tradition and Novelty in Early Modern Scholasticism: The Case of Nicolás Martínez and Leonard Lessius, MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 64 : 4 pp. 197-214. , 18 p., 2020 | | Schmal Dániel: Pierre Poiret: kartezianizmus és misztika között., Mezei, Balázs -- Schmal, Dániel (szerk.) Megújító újdonság: Tanulmányok Vető Miklós gondolkodásáról. Budapest, Magyarország : Szent István Társulat az Apostoli Szentszék, 2020 | | Schmal Dániel: Virtual reflection: Antoine Arnauld on Descartes' concept of Conscientia, BRITISH JOURNAL FOR THE HISTORY OF PHILOSOPHY 28 : 4 pp. 714-734. , 21 p. (2020), 2020 | | Schmal Dániel: A szubjektum invenciója a kora újkorban., Kicsák, Lóránt; Széplaky, Gerda (szerk.) A feltalálás vágya és ígérete : Tanulmányok az invencióról Budapest, Magyarország : L'Harmattan Kiadó (2020) 297 p. pp. 69-78. ,, 2020 | | Schmal Dániel: Emberi szabadság és isteni szuverenitás a kései skolasztikában: Molina, Bellarmino, Suárez, KÜLÖNBSÉG 20 : 1 pp. 85-117. , 33 p. (2020), 2020 | | Schmal Dániel: The subject’s perspective in Leibniz’s philosophy, Vanden Auweele, Dennis; Vassányi, Miklós (szerk.) Past and Present Political Theology : Expanding the Canon London, Egyesült Királyság / Anglia, New York (NY), Amerikai E, 2020 | | Schmal Dániel: Akarat és végtelen a descartes-i filozófiában, MAGYAR TUDOMÁNY 181 pp. 1453-1466. , 14 p. (2020), 2020 | | Pavlovits Tamás: A végtelenből gondolkodni: a végtelen észlelése a kora újkorban, MAGYAR TUDOMÁNY 181 : 11 pp. 1442-1452. , 11 p. (2020), 2020 | | Schmal Dániel: A létezés mint erő Spinoza és Leibniz filozófiájában, ORPHEUS NOSTER 12 : 2 pp. 46-64. , 19 p. (2020), 2020 | | Smrcz Ádám: Suárez és a kései skolasztika a 18. századi egyházpolitikai csatározásokban, KÜLÖNBSÉG 20 : 1 pp. 163-180. , 18 p. (2020), 2020 | | Rembeczki Eszter, Simon József: Metafizika, természetjog és megismerés Suáreznél: Előszó a kötet tematikus blokkjához, KÜLÖNBSÉG 20 : 1 pp. 7-11. , 5 p. (2020), 2020 | | Rembeczki Eszter (szerk.): Francisco Suarez. Metafizika, megismerés, természetjog. (A Különbség folyóirat tematikus száma), Különbség, 20. évf. 1. szám, 2020 | | Simon József: Az analógia elve Pázmánynál és Suáreznél, KÜLÖNBSÉG 20 : 1 pp. 139-162. , 24 p. (2020), 2020 | | Pavlovits Tamás: Vita a végtelenről, KORUNK (KOLOZSVÁR) 32 : 5 pp. 22-30., 2021 | | Pavlovits Tamás (szerk.): Philosophy and Science: Unity and Plurality in the Early Modern Age, Hungarian Philosopical Review, Vol. 61. (2017/2), 2017 | | Pavlovits Tamás: Mathesis universalis és végtelen: a matematika mint a megismerés normája a kora újkorban, Magyar filozófiai szemle, 2017/3, 67-87. o., 2017 | | Pavlovits Tamás: Les modeles mathématiques de la rationalité chez Descartes et Pascal, Magyar filozófiai szemle, 2017/2, 92-104. o., 2017 | | Schmal Dániel: Locke és Leibniz a személyes azonosságról, Elpis filozófiatudományi folyóirat, 2017, 10. évf. 2. szám, 57-72., 2017 | | Schmal Dániel: Leibniz és az ontológiai istenérv alakváltozatai, Istenfogalmak és istenérvek a világ filozófiai hagyományaiban, Szerk: Kendeffy Gábor, Vassányi Miklós, Budapest, L'Harmattan, 2018, 215-226. o., 2018 | | Rembeczki Eszter: A descartes-i én idegenszerűségei, Lábjegyzetek Platónhoz, Az idegen, Szerk: Laczkó Sándor, Szeged, Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, 2018, 120-132. o., 2018 | | Smrcz Ádám: A fakultások viátja - avagy Herbert of Cherbury az innátizmusról, Magyar filozófiai szemle, 2017/4, 48-61. o., 2017 | | Smrcz Ádám: A hipotetikus szükségszerűség szerepe Francisco Suarez végzet-fogalmában, Elpis filozófiatudományi folyóirat, 2018, 11. évf. 1. szám, 19-29. o., 2018 | | Schmal Déniel: Le concept de représentation chez Malebranche et Spinoza, Spinoza-Malebranche a la croisée des interprétations, Chantal Jaquet et al. (szerk.), Lyon, ENS Éditions, 2018, 91-109., 2018 | | Szalai Judit: Medicine, Emotion and Mind-Body Interaction in Later Descartes and Early Cartesianism., The Concept of Affectivity in Early Modern Philosophy, Boros Gábor et al. (szerk), Budpest, Eötvös Kiadó, 2017, 75-88., 2017 | | Smrcz Ádám: Neo-Stoic Theory of Natural and Unnatural Affections, The Concept of Affectivity in Early Modern Philosophy, Boros Gábor et al. (szerk), Budpest, Eötvös Kiadó, 2017, 11-23. o., 2017 | | Boros Gábor, Szalai Judit, Tóth István Olivér (szerk.): The Concept of Affectivity in Early Modern Philosophy, Budpest, Eötvös Kiadó, 2017, ISBN 978-963-284-820-4, 2017 | | Rembeczki Eszter: A descartes-i én idegenszerűségei, Lábjegyzetek Platónhoz, Az idegen, Szerk: Laczkó Sándor, Szeged, Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, 2018, 120-132. o., 2018 | | Boros Gábor: Módszer, metafizika, emóciók: megújuló alapvetés, affektív közösségalkotás a 17. századi filozófiában, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2018 | | Schmal Dániel: A kortárs elmefilozófia szempontjai: elme és tudatosság a fizikai világban, Bagyinszki, P Á; Mészáros, L. (szerk.) Apóriák : természettudomány és teológia párbeszédben. Budapest, Magyarország : L'Harmattan, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főisk, 2018 | | Schmal Dániel: A polisz mint a szelf metaforája, Laczkó Sándor szerk. Lábjegyzetek Platónhoz – A polisz. Szeged, Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – Magyar Filozófiai Társaság – Státus Kiadó. 2019. 116–127., 2019 | | Schmal Dániel: Richard Simon és a forráskritika problémája., In Blandl Borbála – Boros Bianka – Czétány György – Kővári Sarolta szerk. A kritika fogalma a XVII–XVIII. században. Budapest, Áron Kiadó. 2019. 25–37., 2019 | | Schmal Déniel: Leibniz és az ontológiai istenérv alakváltozatai, Kendeffy Gábor–Vassányi Miklós (szerk.) Istenfogalmak és istenérvek a világ filozófiai hagyományaiban. Budapest, L’Harmattan 2018. 215–226., 2018 | | Pavlovits Tamás: Vita és együtt gondolkodás mint a filozófia közösségi gyakorlata, Laczkó Sándor (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz, A vita. Státusz, Szeged., 2022 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
