 |
Alacsony képzettségűek foglalkoztatása Magyarországon
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
125101 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Muraközy Balázs |
| magyar cím |
Alacsony képzettségűek foglalkoztatása Magyarországon |
| Angol cím |
Employment of the low-skilled in Hungary |
| magyar kulcsszavak |
alacsony képzettségűek, globalizácó, minimálbér, közfoglalkoztatás, külkereskedelem, Magyarország |
| angol kulcsszavak |
low-skilled, globalization, minimum wage, public employment, international trade, Hungary |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Munkaerő-gazdaságtan |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
Közgazdaság-tudományi Intézet (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Lindner Attila
Molnár György
Reizer Balázs
|
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2021-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
18.420 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.15 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Miközben az elmúlt 30 évben lényegesen nőtt a világgazdaság teljesítménye, a legtöbb fejlett gazdaságban lényegesen nőtt a jövedelmek egyenlőtlensége. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, ahol a piacgazdaságra való áttérésből és a nemzetközi integrációból származó előnyökből elsősorban a magasabb végzettségű dolgozók részesültek, miközben az alacsonyabb végzettségűek életkörülményei lényegesen romlottak.
Fontos tudományos és szakpolitikai vita alakult ki arról, melyik tényezők milyen mértékben felelősek az alacsony végzettségű dolgozók relatív bérének és foglalkoztatottságuk csökkenéséért. Három magyarázat tűnik különösen fontosnak: a magas végzettségűeknek kedvező technológiai változás (Acemoglu, 2002), a globalizáció és a nemzetközi értékláncok elterjedése (Feenstra és Hanson, 2001; Acemoglu és Autor, 2011; David és szerzőtársai, 2013) valamint a gazdaságpolitikai fejlemények, mint például a minimálbér alakulása (Dinardo, Lemiux, and Fortin, 1996).
Kutatásunk ehhez az irodalomhoz kíván hozzájárulni azzal, hogy nagyon részletes magyar adatok segítségével megvizsgáljuk különböző munkakeresleti sokkok; a globalizáció, az innováció, a minimálbér-emelés és a közmunka szerepének növekedése milyen hatást gyakoroltak az alacsony képzettségűek bérére és foglalkoztatására.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás öt különálló, de összefüggő projektből áll majd. Mindegyiküket összeköti az, hogy az alacsony végzettségűek munkapiaci helyzetére vonatkozó hatásokat vizsgáljuk egyedülálló magyar mikroadatok segítségével.
Az első projektben azt vizsgáljuk meg a vállalati, külkereskedelmi és dolgozói adatok felhasználásával, hogy milyen hatással volt a globalizációval és az Európai Unió csatlakozással párhuzamosan növekvő köztes termék import az alacsony képzettségű emberek foglalkoztatására. A második projekt a technológiai változást vizsgálja; azt elemezzük az innovációs adatok segítségével, hogy milyen módon érintették a vállalatokon belüli béregyenlőtlenségeket a különböző (például termék vagy folyamat) innovációk. A másik három projekt a gazdaságpolitika hatásaira összpontosít. A harmadik projekt azt vizsgálja, hogy mennyiben befolyásolta a különböző vállalatok exportpiaci versenyképességét a 2000-es évek elejének nagymértékű minimálbér emelése, és hogy mennyiben különbözött ez a hatás a vállalatok között. A negyedik projektben a minimálbér emelések hatásait egyszerre több dimenzióban vizsgáljuk, és ezek összegzésével becsüljük meg teljes jóléti hatásukat. Végül az ötödik projektben a közmunka és a piaci foglalkoztatás valamint a vállalkozás közötti kapcsolatot vizsgáljuk településszinten.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A közgazdaságtanban egyre fontosabbá vált a globalizáció és technológiai változás és az egyenlőtlenség kapcsolatát vizsgáló szakirodalom. Tervezett kutatásunk jól illeszkedik ebbe a szakirodalomba, de Magyarország sajátos adottságai - kis, nyitott gazdaság elmaradva valamennyire a technológiai élvonaltól, kiváló adatokkal - különösen érdekes összehasonlításokat tesznek lehetővé. A globalizáció hatásairól szóló tervezett projektünk egyedülállóan részletes termelési, anyagfelhasználási és importadatokat használna fel, így eredménye talán vezető folyóiratban is publikálható lesz. Az innováció és a béregyenlőségek vizsgálata újszerű, és ha adataink lehetővé teszik a pontos becslést, ez is rangos publikációhoz vezethet. A minimálbér és közmunka is fontos kérdés a szakirodalomban és a nagymértékű magyar gazdaságpolitikai változások hatásának mérése is fontos publikációhoz vezethet.
Mindegyik projektünk eredményei közvetlenül felhasználhatóak lehetnek a szakpolitika alkotás során. Az globalizáció és az innováció hatásának elemzése segíthet a releváns szakpolitikák kialakításában és az olyan dolgozók hatékony támogatásának megtervezésében, akik ezeknek a folyamatoknak a vesztesei lehetnek. A minimálbér-emelés és a közmunka vizsgálata pedig pontosan ezeknek a programoknak a jóléti hatásait és azoknak heterogenitását vizsgálja, így fontos lehet a programok megtervezésében.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Miközben az elmúlt 30 évben lényegesen nőtt a világgazdaság teljesítménye, a legtöbb fejlett gazdaságban lényegesen nőtt a jövedelmek egyenlőtlensége. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, ahol a piacgazdaságra való áttérésből és a nemzetközi integrációból származó előnyökből elsősorban a magasabb végzettségű dolgozók részesültek, miközben az alacsonyabb végzettségűek életkörülményei lényegesen romlottak.
Fontos tudományos és szakpolitikai vita alakult ki arról, melyik tényezők milyen mértékben felelősek az alacsony végzettségű dolgozók relatív bérének és foglalkoztatásának csökkenéséért. Három magyarázat tűnik különösen fontosnak:a magas végzettségűeknek kedvező technológiai fejlődés, a globalizáció és a nemzetközi értékláncok elterjedése a valamint agazdaságpolitikai fejlemények, mint például a minimálbér alakulása.
Kutatásunk célja annak vizsgálata nagyon részletes adatok segítségével, hogy milyen módon befolyásolták ezek a folyamatok a magyar alacsony képzettségű dolgozók foglalkoztatását és bérét. Először azt vizsgájuk meg, hogy a globalizáció és külkereskedelmi liberalizáció - különösen az import lehetősége - hogyan hatott az ilyen dolgozókra. Második projektünkben azt vizsgáljuk, hogy a technológiai változás, pontosabban a vállalati innováció, milyen hatással volt a vállalatokon belüli bérkülönbségekre. Harmadik projektünk a minimálbér-emelés export-versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálja, míg a negyedik több dimenzióban elemzik a minimálbér-emelés hatásait, hogy kiszámíthassuk teljes "jóléti" hatásukat. Utolsó projektünk az alacsony képzettségűeket célzó másik gazdaságpolitikai eszköz, a közmunka hatását vizsgálja a piaci foglalkoztatásra.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
While the world economy has grown strongly in the last 30 years, income inequality has increased dramatically in most advanced economies. The Hungarian economy is not an exception to these trends: while the transition to a market economy increased the living standards for the average Hungarian, the benefits from integration into the global economy and technology upgrading have not been equally shared.
The falling relative wage and declining employment of low-skilled workers has led to an important debate about the role of different factors in this trend. In the last decade three potential key explanations have emerged: skill-biased technological change (Acemolglu, 2002), globalization and outsourcing (Feenstra and Hanson, 2001; Acemoglu and Autor, 2011; David et al. 2013) and changes in economic policy (e. g. declining minimum wages; Dinardo et al. 1999).
Our goal here is to provide new evidence on a number of key demand factors affecting low-skilled employment and wages. We will examine both the role of economic factors such as globalization and innovation as well as the role of some prominent public policies such as trade liberalization, minimum wages and public work programs.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We use unique and high quality Hungarian data to examine the labor market outcomes for the low-skilled workforce. Our research will consist of 5 projects.
Our first project exploits firm-level trade and employment data to quantify the effect of globalization. The growth of international trade and the EU enlargement led to a large increase in the import of intermediate goods. We examine how these complex changes affected the employment of low-skilled workers. Our second project examines technological change at the firm level. Using the Community Innovation Survey, we examine how product and process innovations affect within-firm wage inequality.
The remaining projects focus on domestic economic policy. The third project quantifies the effect of minimum wage increases between 2000 and 2002 on the export competitiveness of firms and the heterogeneity of this effect. Our fourth project measures the welfare consequences of minimum wage increases using a multidimensional analysis. The fifth project explores the relationship between public work, private employment and entrepreneurship at the municipality level.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The relationship between globalization, technological progress and inequality has become a central question of economic research. Hungary, a small open economy with fast technological development and excellent micro data, provides an ideal research setting to study these questions. Our project on the effects of globalization may be published in a leading journal because of the novel question and the unique data on production, material expenses and product imports. Also, our question about the relationship between innovation and within-firm inequality is novel in the literature. Depending on the actual results this project may also be published in a highly-ranked journal. The effect of policies like the minimum wage and public works are of general interest, and our project exploits Hungary’s large-scale changes in these policies.
Besides the scientific importance of these questions, our results may also have direct policy relevance. The analysis of globalization and innovation helps to identify the most effective policies aiming at helping those who lose from these processes. Similarly, our results on minimum wage and public employment can support governments in fine-tuning these policies.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
While the world economy has grown strongly in the last 30 years, income inequality has increased dramatically in most advanced economies. The Hungarian economy is not an exception from these trends: while the transition to market economy increased the living standards for the average Hungarian, the benefits from the integration into the global economy and technology upgrading have not been equally shared.
The falling relative wage and declining employment of low-skilled workers led to an important debate about the role of different factors in this trend. In the last decade, three potential explanations emerged: skill biased technological change, globalization and outsourcing and changes in economic policy.
In this project we use unique and very detailed Hungarian data to examine the labor market outcomes of low-skilled people among many dimensions.
First, we examine how trade liberalization and the increase of imported inputs affected the employment and wages of low-skilled workers. Our second project examines how technological progress, in particular firm-level innovation, affects wage differences within firms. The third project quantifies the effect of minimum wage rises between 2000 and 2002 on the export competitiveness of firms. Our fourth project measures the more general welfare consequences of minimum wage rises with measuring there effects one many outcomes. The fifth project explores public works, another important policy aimed at helping low-skilled people, and asks how it affects job prospects in the private sector.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
