A termelési hálózatok jelentősége a globális versenyképesség tükrében - a magyar vállalatok integrálódása szempontjából
Angol cím
Importance of value chains from the point of global competitiveness - integration of Hungarian enterprises
magyar kulcsszavak
értékláncok, hálózatkutatás, versenyképesség
angol kulcsszavak
value chains, network research, competitiveness
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
70 %
Ortelius tudományág: Közgazdaságtan
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
25 %
Ortelius tudományág: Statisztika
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
5 %
Ortelius tudományág: Ipargazdaságtan
zsűri
Gazdaság
Kutatóhely
KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány
résztvevők
Czakó Erzsébet Oblath Gábor Vakhal Péter
projekt kezdete
2017-09-01
projekt vége
2021-06-30
aktuális összeg (MFt)
27.402
FTE (kutatóév egyenérték)
6.33
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A tervezett kutatás célja, hogy a mikroszintű magyar (APEH/NAV) és a nemzetközi (AMADEUS) vállalati adatbázisok között, valamint az OECD hozzáadott érték kereskedelem (TiVA) statisztika feldolgozásával olyan elméleti megállapításokat és gazdaságpolitikai következtetéseket fogalmazzon meg, amelyek jobban képesek megragadni a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességi jellemzőit és kihívásait, mint a hagyományos makro- vagy mikro-ökonómiai megközelítések. Az elemzés a makrogazdasági jelenségeket alulról, elemi vállalati adatokból építi fel, ami a gazdasági folyamatok megalapozottabb elemzését teszi lehetővé. A versenyképességi kihívásokra a nemzetgazdasági szintű adatokon alapuló makrogazdasági válaszok érvényességét ugyanis nagyban korlátozza a magyar gazdaság erősen duális szerkezete, amelyet többszintű dualitás is jellemez: egyrészt a tőkeerős és magas technológiát képviselő külföldi, multinacionális vállalatok egyfelől és a gyenge és sérülékeny hazai vállalatok másfelől, másrészt a belföldi tulajdonú vállalatok teljesítménye között is meglévő erős tagoltság vállalati méret szerint, a KKV-k jelentős részének alacsony növekedési képessége. Ezen vállalati különbségek figyelmen kívül hagyása félrevezető magyarázatokhoz és válaszokhoz vezethet. A kutatás fókuszában egyfelől a külföldi és belföldi tulajdonú nagyvállalatok, mint a gazdaság húzóerői, másfelől a magyar vállalatok globális értékláncokba (GVC) való integrálódásának mérése, a hozzáadott-érték kereskedelmének elemző bemutatása.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás arra keresi a választ, hogy melyek a magyar gazdaságban azok a sikeres vállalati szegmensek, amelyek a legnagyobb mértékben tud(hat)nak hozzájárulni a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez. A tanulmány a nagyvállalatokon belül külön kezeli a külföldi és belföldi magántulajdonú nagyvállalatokat. A külföldi vállalatok jelentős súlyt képviselnek a magyar gazdaságban, tovagyűrűző hatásuk is. A belföldi magántulajdonú nagyvállalatok azonban mind számarányukat, mind gazdasági erejüket tekintve is jócskán elmaradnak a fejlett gazdaságokban mérttől, holott ez a vállalati szegmens is fontos szerepet tölthetne be a többi hazai termelő és szolgáltató cég piacának megteremtésében. Eddig kevéssé kutatott terület a magyar vállalatok nemzetközi hozzáadott-érték kereskedelemben elfoglalt pozíciójának, valamint a globális értékláncokba való integrálódásának mérése, értékelése. A kutatás célul tűzi ki, hogy következtetéseket fogalmazzon meg a sikeres, a globális értéktermelési láncba eredményesen integrálódni képes vállalatok jellegzetességeiről és esetleges tovagyűrűző hatásairól a vállalati szektor egyéb szereplőire.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatás jelentőségét a vállalati szektor különböző szegmenseinek célzott és komplex vizsgálata, a növekedési képességet felmutató vállalati csoportok azonosítása, főbb jellemzőik bemutatása, nemzetközi példákkal való összehasonlítása jelenti. A magyar vállalati szektor szerkezetének a főbb versenytárs és partner országokkal (V4, német és osztrák vállalati struktúrával) való összehasonlítása új kutatási eredmények, elméleti és gyakorlati következtetések megfogalmazását teszi lehetővé A kutatás újszerűségét pedig a magyar vállalatok nemzetközi hozzáadott-érték kereskedelemben való részvételének vizsgálata, a vállalatközi kapcsolatok és a globális értékláncokba (GVC) való integrálódás matematikai mérésének módszertani újdonsága képviseli. Ezekről a kérdésekről a magyar szakirodalomban még nem született számszerűsített kutatási eredmény és a nemzetközi irodalomban is csak elvétve találhatók ilyen publikációk. Ennek oka, hogy új kutatási irányról van szó, amely viszonylag új adatbázisokon alapul. A vállalati hálózatok és a hozzáadott-érték előállításához való hozzájárulás vizsgálata nem csak új elméleti megállapítások megfogalmazását teszi lehetővé, hanem fontos gyakorlati adalékot nyújt a gazdaságpolitika alakítása számára, az állami támogatások és szabályozás optimális hatásának elérésre érdekében. A pályázathoz csatolt felhasznált irodalom jegyzékében lényegében valamennyi fontos külföldi szakértő 1-2 műve fel van sorolva, akik az általunk vizsgálandó egyes területeken jelentős kutatási eredmény mutattak fel, ezért nemzetközi versenytársként jöhetnek szóba. A belföldi irodalomban is számos részeredmény született a témában, ezeket is felsoroltuk az irodalmak jegyzékében.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A magyar gazdaságpolitika fókuszában az a kérdés áll, hogy hogyan lehetne elősegíteni a magyar vállalatok magasabb hozzáadott-érték termelő képességét (másként fogalmazva: hogyan tudunk kilépni az „összeszerelő üzem” státuszából). A nemzetgazdasági átlagokon alapuló válaszok érvényességét nagyban korlátozza a magyar gazdaság többszintű dualitása: egyrészt a tőkeerős és magas technológiát képviselő külföldi, multinacionális vállalatok és a gyenge és sérülékeny hazai vállalatok között, másrészt a belföldi tulajdonú vállalatok teljesítménye között is meglévő erős tagoltság vállalati méret szerint, a KKV-k jelentős részének alacsony növekedési képessége. A makrogazdasági szintű átlagot jelző indikátorok pedig elfedik azokat a jelentős különbségeket, amelyek a vállalati szektor egyes szegmensei között fennállnak, ezért a nemzetgazdasági szintű adatokon alapuló gazdaságpolitikai következtetések félrevezetőek lehetnek. A vállalati szektor tagoltságának részletes vizsgálata nélkül tehát a magyar gazdaság növekedési képességeire, illetve e képességek javítására vonatkozóan nem lehet megalapozott elméleti és gazdaságpolitikai következtetéseket levonni. A tervezett kutatás a magyar vállalati szektor szerkezetének, jellegzetességeinek és ezek szerinti csoportosításának átfogó és komplex tanulmányozását tűzi ki célul. A kutatás középpontjában az a kérdés áll, hogy a magyar vállalatok milyen mértékben és milyen pozícióban tudnak bekapcsolódni az ún. globális értéktermelési láncokba.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The aim of the research is to obtain theoretical insights and provide a better understanding than conventional macro- or microeconomic approaches about the international competitiveness of Hungarian enterprises and related challenges, based on the corporate tax declaration data gained from the Hungarian Tax Office (NAV) and from the database AMADEUS containing international enterprise tax declaration data, as well analysing OECD data on trade in value added (TiVA). The effectiveness of macroeconomic responses to competitiveness challenges, based on macro level data, is limited by the strongly dual character of the Hungarian economy at various levels. One is the duality of the well-capitalized and technologically advanced foreign-owned, multinational companies on the one hand and the weak, vulnerable domestic-owned enterprises on the other; another level of duality is the inner polarization among domestic-owned firms in terms of company size, with a very low growth ability of much of the SME sector. Ignoring these differences between the various clusters of enterprises can lead to misguided explanations and flawed policy responses. The research has a dual focus: the foreign- and domestic-owned large enterprises as the driving force behind the Hungarian economy on the one hand, and as a novel feature of the research the quantitative measurement of the degree to which the Hungarian enterprises are integrated into the global value chains (GVC), and a quantitative discussion of Hungary's trade of value added.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The research seeks the answer to the question of which segments of companies within the Hungarian economy can play a key role in enhancing the competitiveness of the Hungarian economy. The research deals with the foreign-owned and domestic-owned large enterprises separately. The foreign-owned companies have a prominent weight in the Hungarian economy; their spill-over effect is significant as well. The presence of domestic-owned private enterprises, on the other hand, is rather weak in Hungary compared to the developed economies, both in terms of their numerical and their economic strength, although this corporate segment should also play an important role in creating demand for other domestic-owned production and service companies. The position of Hungarian firms in the international trade of value added, and the measurement and assessment of the degree of their integration into global value chains is a relatively less well-researched topic. This research aims at drawing conclusions regarding the characteristics of firms that manage successfully to integrate into the global value chains, and their possible positive spillover effects on the other segment of the corporate sector.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The importance of the research is due to the targeted and complex analysis of different segments of the corporate sectors; identification of groups of companies with growth potential; introduction of their characteristics and look at their position in an international comparison. Comparative analysis of the structure of the Hungarian corporate sector with its competitive partners (V4 countries, Germany and Austria) permits us to draw up new findings, theoretical and empirical conclusions. The novelty of the research is due to the investigation of the role of Hungarian companies in international trade in value added, the analysis of business relations and the measurement of their integration in global value chains (GVC) which requires novel mathematical methods. The quantitative part of these has not come up in the Hungarian economic literature and one barely finds it in international literature either. This could be due to the fact that this is a new research field that relies on a relatively new database. The analysis of business networks and contribution of companies to trade in value added provide empirical findings to economic policy in order to optimise state funding and regulation. The references attached to the application comprise 1 or 2 papers of all significant international research fellows who have been playing important roles in their field of research thus they can be considered as international competitors. There are intermediate results in this field in the Hungarian literature as well. These are also listed among the references.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The economic policy in Hungary tries to focus on improving the ability of Hungarian enterprises to produce a higher value added, i.e. to shift from assembling activity towards more sophisticated activities. The dual character of the Hungarian economy where on the one hand strong foreign owned multinational enterprises representing a high technology level face financially weak domestic enterprises, on the other the great diversity of the performance of enterprises in Hungarian ownership, especially the low performance of SMEs is characteristic, makes simple policy answers quite impossible. Macro-level data fail to show those huge differences prevailing between the different groups of enterprises in the various segments of the economy. Thus conclusions based simply on macro-economic data may be misleading. Without a detailed analysis of the enterprise sector and its different segments no adequate theoretical or economic policy conclusions can be drawn concerning the growth potential of enterprises in Hungary or the improvement of the present situation. The planned research aims at a comprehensive analysis of the enterprise sector and therein the various groups of enterprises and at assessing the chances to improve their ability to become integrated in global value chains.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás a magyar vállalati struktúra bekövetkezett változását vizsgálta, különös tekintettel az értékláncokba való beágyazódásra. Eredményeink meggyőzően mutatják, hogy a hazai cégek szinte teljes mértékben be tudtak kapcsolódni a nemzetközi kereskedelembe, részvételünk az értékláncokban azonban inkább az visszafelé irányuló, azaz főként az importra épít. Ezzel nem vagyunk egyedül a régióban, azonban a láncokba beszállított hozzáadott érték volumenünk a V4 országokkal összevetésben alacsony. A kutatás megvalósítása során az értékláncok vizsgálatát összekapcsoltuk a hálózatelmélettel. Ennek eredménye, hogy sikeresen újrapozícionáltuk a magyar vállalatokat. Megállapítottuk, hogy elsősorban az európai értékláncokba integrálódtak. Egy új, a hazai irodalomban még nem alkalmazott eljárással összekötöttük az input-output táblákat és a hazai vállalati mérlegadatokat, így becslést tudtunk adni a hazai kkv szektor GVC-be való integráltságára. Eredményeink azt mutatják, hogy a kkv-knak csak egy kis része tudott sikeresen közvetve becsatlakozni a nemzetközi munkamegosztásba, így a közvetlenül exportáló vállalatok hazai háttérországa továbbra is gyenge. Mindezt megerősítették azok a vizsgálatok, amelyek a hazai versenyszektorban működő hazai vállalatok túlélését kutatta, és megállapította, hogy a már 10 éves múlttal rendelkező cégek többsége 20 év alatt nem tudott növekedni, sőt egy jó részük már nincs a piacon, amelynek okai egyértelműen az alacsony termelékenységben keresendők
kutatási eredmények (angolul)
The project studied the structural changes of the Hungarian companies, in particular of the embeddedness into the global value chains. Our results show that the domestic companies have been almost fully integrated into international trade, however our participation is rather backward, that is, it chiefly relies on foreign inputs. We are not the only ones with that, albeit the volume of exported domestic value-added is low compared to other V4 countries. During the implementation, the theory of GVC analysis was linked to network theory. As a result, Hungarian companies in the GVCs are repositioned and we concluded that they are integrated mainly into the European value chain. We adapted a new methodology (has not been applied yet in the Hungarian literature), that connected the input-output tables with company balance sheets, thus we could give estimates concerning the embeddedness of domestic SMEs into the value chains. Our results show that only a small fraction of the enterprises could successfully integrate indirectly to the international share of labour. Consequently, the supplier background of the directly exporting companies is still weak. This was reinforced by our other analysis that studied the survival of firms of Hungarian ownership. The main finding was that most companies with at least 10 years of operation could not grow in the past 20 years, even more, a considerable share of them ceased operation. The reason behind this is clearly the low productivity.
Palócz Éva, Vakhal Péter: Mi lett velük: egy kiterjesztett esettanulmány tanulságai a középvállalati réteg sorsának alakulásáról, Tárki: Társadalmi Riport 2018, megjelenés 2018 október, 2018
Czakó, Erzsébet Vakhal, Péter: Hungary in Global Value Chains, CEE Countries in Europe: Toward Center or Periphery in Global Value Chains (pp. 104–110)., 2020
