 |
Sokaságmegközelítés a klímadinamikában és nemegyensúlyi folyamatokban
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
125171 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Tél Tamás |
| magyar cím |
Sokaságmegközelítés a klímadinamikában és nemegyensúlyi folyamatokban |
| Angol cím |
Ensemble approach in climate dynamics and nonequilibrium processes |
| magyar kulcsszavak |
klímadinamika, sokaság, nemegyensúlyi eloszlás, pillanatkép attraktorok |
| angol kulcsszavak |
climate dynamics, ensemble, nonequilibrium distribution, snapshot attractors |
| megadott besorolás |
| Fizika (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Statisztikus fizika |
|
| zsűri |
Fizika 1 |
| Kutatóhely |
Elméleti Fizikai Tanszék (Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Benczik Izabella Júlia
Drótos Gábor
Haszpra Tímea
Herein Mátyás
Jánosi Dániel
Jánosi Imre Miklós
Károlyi György
Kaszás Bálint
Kovács Tamás
Rácz Zoltán
Scheuring István
Temesvári Tamás
Vincze Miklós Pál
|
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2023-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
47.761 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
33.78 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Egyre nagyobb az érdeklődés az olyan bonyolult determinisztikus disszipatív rendszerek iránt, melyek paraméterei folytonosan változnak, mint pl. a klímaváltozás során. A statisztikus fizika szempontjából az az alapkérdés, hogy a nemegyensúlyi stacionárius állapotok fogalma általánosítható-e az ilyen időfüggő nemegyensúlyi rendszerekre. A pillanatkép attraktorok és a rajtuk kialakuló eloszlások alkalmasak erre az általánosításra. Az ilyen eloszlások olyan trajektória-sokaságokkal állíthatók elő, melyek csak kezdeti feltételeikben különböznek. A disszipáció miatt, véges tranziens idő után a sokaság viselkedése függetlenné válik a kezdeti feltételektől, és egyértelmű eloszlásra vezet adott vonzási tartományon belül. A változások trendje megkapható a változók sokaságátlagából, a többi nyomaték pedig a belső változékonyság jellemzésére használható.
Célunk gerjesztett rendszerek vizsgálata realizációk sokasága segítségével, így például (i) távkapcsolatok tanulmányozása klímamodellben és (ii) laboratóriumi kísérletsorozatok kivitelezése, melyekben „klímaváltozási” forgatókönyveket modellezünk a hőmérsékleti peremfeltételek fokozatos változtatásával. Vizsgálni kívánunk (iii) fizikai rendszereket, melyekben a disszipáció az összenergia folyamatos csökkenését eredményezi, változó paraméterű ökológiai és geofizikai problémákat és azt, hogy hogyan jelenhetnek meg pillanatkép-attraktorszerű halmazok, ha az időskálák szétválnak. Témáink között szerepel (iv) az extrém értékek
és az idősorokban megjelenő szélsőségek statisztikáinak leírása is trendek jelenlétében. Mindezek az eltolódó paraméterű, azaz klímaváltozás-szerű dinamikát mutató rendszerek jobb megértését segítik.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A klímadinamikában felmerülő kérdésektől vezérelve, azt az általános kérdést szeretnénk megválaszolni, hogy hogyan lehet olyan bonyolult dinamikájú nagy rendszereket megérteni, melyek paraméterei állandóan változnak. Feltevésünk az, hogy ilyenkor érdemes párhuzamos realizációkból álló sokaságokat elképzelni és követni, továbbá, hogy a legmegfelelőbb leírást a sokaság fölötti átlagok (melyek a külső gerjesztésre való választ adják meg) és az egyéb statisztikák (melyek a belső fluktuációkat jellemzik) adják. Kutatásaink fő témái:
(i) A távkapcsolatok, vagyis távoli földrajzi helyek időjárási mintázatai közötti összefüggések statisztikai megértése változó klímában.
(ii) Annak felderítése, hogy a sokaság-megközelítés alkalmas-e olyan hidrodinamikai rendszerek kísérleti vizsgálatára, melyek belső dinamikája turbulens.
(iii) Hogyan érthető meg a tetszőleges időfüggésű fizikai rendszerek viselkedése sokaságszimulációk segítségével? Vizsgálataink egyszerű modellektől kezdve, az időskálájukban szétválókon keresztül, a térben kiterjedt problémákig terjednek.
(iv) A szélsőséges események statisztikájának és az idősor analízisnek kiterjesztése erősen korrelált és időbeli trendeket is mutató rendszerekre.
Ezek a vizsgálatok segítik egyrészt a sokaságmegközelítés előnyeinek felderítését fizikai problémákra, másrészt közelebb visznek annak a sokszor felmerülő kérdésnek a tisztázásához, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz a belső és a külső eredetű fluktuációk bonyolult rendszerekben.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Korukban az emberiség egyik legnagyobb problémája a klímaváltozás. Az alapkérdés az, hogyan változnak a klímarendszer statisztikai tulajdonságai a globális gerjesztés hatására. Hogyan határozható meg a klíma válasza az üvegház gázok növekvő koncentrációjára?
Pályázatunk újszerű, sokaságalapú megközelítést ajánl a fenti kérdések megválaszolására, valamint a klímaváltozás és a fizikán belül ehhez hasonló jelenségek megértésére. Módszerünk adott rendszer sok párhuzamos másolatának elképzelésén alapul, ahelyett, hogy egyetlen realizációt vizsgálnánk. Ezek a párhuzamosan fejlődő realizációk sokaságot alkotnak, és a sokaság révén válik lehetővé a belső változékonyság és a rendszer válaszának megkülönböztetése. Ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a klímakutatók közösségében (és a döntéshozók körében is) világossá váljék a következő: amíg nincsenek megalapozott ismereteink minden részletfolyamatról, a fluktuációk és a trendek nem határozhatók meg bizonyossággal egyetlen mért idősorból (pl. klímánk műszeres megfigyelési adataiból), és ez statisztikai műtermékekre vezethet, melyek könnyen félreértelmezhetők. Vizsgálataink jelentősége:
(i) Megadjuk a távkapcsolati indexek és a megfigyelhető adatok közötti korrelációs együtthatók változó klímára vonatkozó numerikus előrejelzésekben is érvényes kiértékelési módszerét.
(ii) A sokaságmódszer laboratóriumi kísérletekre történő alkalmazása fontos metodológiai és demonstrációs üzenetet hordozhat a determinisztikus trendek és a fluktuációk szétválasztásának bonyolult kérdése kapcsán.
(iii) A különböző elméleti megközelítések új utakat nyithatnak meg a sokaságmegközelítés kiterjesztésére lényeges, de eddig nem vizsgált fizikai jelenségek különböző térbeli és időbeli skálákon történő megértésében.
(iv) Kiterjesztjük a szélsőséges események statisztikájának és az idősor-analízisnek az elméletét, a valóságban gyakori, azaz korrelált és időbeli trendet is mutató idősorokra.
Tudományos kapcsolatban állunk hasonló témákon dolgozó külföldi kollégákkal, mint pl. M. Ghil (Los Angeles), U. Feudel (Oldenburg), P. Le Gal (Marseille), V. Lucarini (Hamburg) és N. Moloney (London).
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Annak érdekében, hogy megalapozott képünk lehessen a klímaváltozásról (és más jelenségekről, melyekben a környezeti feltételek vagy a gerjesztés változik) meg kell tudnunk különböztetni a külső változásokból adódó trendeket a belső változékonyságtól, vagyis a belső dinamikából fakadó, trendek körüli fluktuációktól. Egy átlag fölötti éves középhőmérsékletet például a feltehetően emberi tevékenységből adódó klímaváltozás következményének kell tekintenünk, vagy csak egyedi eseménynek, melyet egy hidegebb év követ majd? Egyetlen megfigyelésből erre nem tudunk megalapozott választ adni, de numerikus vizsgálatokban (vagy ismételhető kísérletekben), melyekben párhuzamos klímák képzelhetők el, a pályázatban követett sokaságképben igen: a trend a sokaság fölött képzett átlagok időfüggéséből olvasható le, a belső fluktuációk viszont az egyedi idősorok átlagtól való eltéréséből adódnak. Ez a klímaproblémából eredő megközelítés lehetővé teszi olyan kataklizmatikus események vizsgálatát, mint pl. a korai Naprendszerben a Föld és a Theia ütközését követő változások a Föld köpenyében.
A klímaváltozással kapcsolatos események aktív társadalmi visszhangot válthatnak ki, melyek felfokozott és gyakran félrevezető média-megjelenéssel járnak. A szélsőséges események és a rekordok gyakoriságának tudományos magyarázata segítséget nyújthat a korrekt politikai válaszok megtalálásához. A pályázatban felvetett kérdésekre adott válaszok erősen befolyásolhatják az arról folyó vitát, hogy a klímaváltozással kapcsolatban használt tipikus érvelések közül melyek érvényesek tudományos értelemben is.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
There is an increasing interest in deterministic dissipative systems subjected to continuous parameter changes, a paradigmatic example being climate change. From the point of view of statistical physics, a basic question is whether the concept of nonequilibrium steady states can be generalized to such time-dependent systems. The concept of snapshot attractors and of the distribution on them are appropriate candidates. Such distributions can be generated by ensembles whose members differ only in their initial conditions. Due to dissipation, after a transient time, the ensemble behavior becomes independent of the initial data and defines, within a basin of attraction, a unique distribution. Trends can be identified from the ensemble averages, and higher order momenta can be used to characterize internal variability.
We propose to study forced systems by taking statistics over an ensemble of realizations, for instance (i in numerical climate models to study teleconnections, and (ii) a set of experiments that explore flow regime transitions characteristic to "climate change" in a rotating water-filled tank subjected to a changing thermal gradient. We also study (iii) physical situations in which dissipation causes a drift in the total energy, ecological and geophysical problems with changing parameters, and the occurrence of snapshot-attractor-like sets in cases with time scale separation. Our focus extends also (iv) to the statistics of extreme values and in time
series analyses, in the presence of trends. All these investigations serve the understanding of systems subjected to parameter drifts, the analoges of climate change, in different fields of physics and science.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Motivated by questions arising in climate dynamics, we would like to understand how systems with complicated dynamics should be characterized when subjected to a continuous parameter change. Our working hypothesis is that in such cases ensembles of parallel realizations should be imagined and monitored, and it is the average (representing the response to external forcing) and other statistics (representing internal fluctuations) taken over the ensemble that provide the most appropriate characterization. Our research concentrates on the following areas:
(i) The proper establishment of evaluating teleconnections, i.e., correlations in the weather patterns of remote geographical locations, in a changing climate.
(ii) Is the ensemble approach a proper way to address (climate motivated) hydrodynamical experiments with inherently turbulent dynamics?
(iii) How can physical systems with arbitrary time-dependence be understood with the help of ensemble simulations? Our investigations concern problems ranging from simple models via temporally complicated ones to spatial extended problems.
(iv) The extension of extreme value statistics and time series analysis to systems that show both strong correlations and time-dependent trends.
These investigations will, on the one hand, help understand the questions arising in connection with the applications of the ensemble approach in physical systems and, on the other hand, they will be of help in answering much discussed questions about the relative importance of internal fluctuations and external forcing in complicated systems.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Nowadays one of the biggest challenges humankind faces is climate change. The basic question is how the statistical properties of the climate system change due to the global forcing. How can the response of the climate system be determined on the impact of the increasing greenhouse gas content?
Our research intends to provide a novel, ensemble-based framework to answer these questions and to understand the climate change and similar physical phenomena. Our approach requires imagining many parallel replicas of the same system, instead of focusing only on a single realization. These parallel evolving realizations constitute an ensemble, and this allows us to quantify the internal variability and the response of the system. This certainly contributes to increasing the awareness in the climate science community (and that of policymakers) of the following fact: As long as the underlying complex processes are not properly understood a priori, fluctuations and deterministic trends can hardly be separated from a single observed time series (e.g. the instrumental records of our climate history), and therefore they may well yield statistical artifacts that can easily be misinterpreted. The relevance of our investigations is as follows:
(i) We provide an appropriate methodology for the characterization of teleconnections and of observable correlation coefficients in numerical climate projections valid during climate change.
(ii) Testing the ensemble approach in laboratory experiments will have an important methodological value on emphasizing the hard separability of deterministic trends from fluctuations.
(iii) The analysis of various theoretical setups might open the way for extending the applicability of the ensemble approach to not-yet-covered but important phenomena on different spatial and temporal scales.
(iv) Extending the theory of extreme value statistics and times series analysis for realistic, i.e., correlated and drifting time series-
We are in scientific contact with colleagues working on similar problems, like M. Ghil (Los Angeles), U. Feudel (Oldenburg), P. Le Gal (Marseille), V. Lucarini (Reading), and N. Moloney (London).
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In order to be able to have a reliable view on climate change (or other phenomena occurring when subjected to a changing environment or forcing) one must be able to distinguish between the trend due to external changes and the internal variability, i.e. fluctuations about the trend due to the internal dynamics of the system. Should, e.g., a higher than average yearly temperature over Hungary be considered as the consequence of the assumed anthropogenetic climate change, or just as an individual event after which a colder year may follow? Based on a single observation, this question can hardly be answered, but in numerical simulations (or repeatable experiments) where parallel climates can be imagined, the ensemble view followed in the proposal, offers an answer: the trend can be read off from the time-dependence of the ensemble averaged variables, while internal fluctuations appear as deviations of the individual time series from the ensemble average. This approach, grown out from the problem of climate change, enables us to study the consequences of cataclysmic events, an example for which is the collision of Earth with planet Theia in the early Solar System, and its impact on the mantle dynamics.
Events related to climate change have a strong social echo, sometimes appearing as an intense and often misguided media response. In principle, a scientific explanation of e.g. the frequency of extremes and of records should be a guide for correct response at policy level. Answering the questions posed in our proposal would strongly influence the debate about the relevance of the arguments typically used in discussions about climate change.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Jánosi I. M., T. Bíró, B. O. Lakatos, J. A. C. Gallas, and A. Szöllősi-Nagy: Changing water cycle under a warming climate: Tendencies in the Carpathian Basin, Climate 11, 118, 2023 | | Bozóki, T., Sátori, G., Williams, E., Guha, A., Liu, Y., Steinbach, P., Leal, A., Herein, M., et al.: Day-to-day quantification of changes in global lightning activity based on Schumann resonances, Journal of Geophysical Research: Atmospheres, 128, e2023JD038557, 2023 | | Kaszás B, T. Haszpra, M. Herein:: The snowball Earth transition in a climate model with drifting parameters: Splitting of the snapshot attractor, Chaos 29, 113102, 2019 | | Jánosi D., Gy. Károlyi, and T. Tél: Climate change in mechanical systems: the snapshot view of parallel dynamical evolutions, Nonlinear Dynamics 106, 2781-2805, 2021 | | Kadlecsik, Á., Á. Szeidemann, and M. Vincze: A simple approximation for the drift rates of rotating polygons on a free fluid surface, he European Physical Journal Special Topics, 232, 453–459, 2023 | | Harlander, U., I. D. Borcia, M. Vincze, and C. Rodda: Probability distri- bution of extreme events in a baroclinic wave laboratory experiment, Fluids, 7, 274, 2022 | | Bódai T., G. Drótos, M. Herein, F. Lunkeit, V. Lucarini: The Forced Response of the El Niño–Southern Oscillation–Indian Monsoon Teleconnection in Ensembles of Earth System Models,, J. Climate 33, 2163–2182,, 2020 | | Gróf, A., Á. Szeidemann, and T. Tél: Challenges in developing an interdisciplinary teaching material on effects related to the Earth’s rotation, Can. J. Phys. 98, 719–725, 2020 | | Haszpra T., M. Herein, and T. Bódai: Investigating ENSO and its teleconnections under climate change in an ensemble view – a new perspective, Earth Syst. Dynam., 11, 267–280, 2020 | | Haszpra T., D. Topál, M. Herein: On the Time Evolution of the Arctic Oscillation and Related Wintertime Phenomena under Different Forcing Scenarios in an Ensemble Approach, J. Climate, 33, 3107–3124, 2020 | | Gy. Károlyi, R. D. Prokaj, I. Scheuring, and T. Tél: Climate change in a conceptual atmosphere–phytoplankton model, Earth Syst. Dynam., 11, 603–615, 2020 | | Tél T., T. Bódai, G. Drótos, T. Haszpra, M. Herein, B. Kaszás, M. Vincze: The theory of parallel climate realizations: A new framework of ensemble methods in a changing climate - an overview,, Journal of Statistical Physics 179, 1496–1530, 2020 | | Tél T., M. Vincze and I. M. Jánosi: Vortices capturing matter: a classroom demonstration, Phys. Educ. 55, 015007, 2020 | | Topál, D., Q. Ding, J. Mitchell, I. Baxter, M. Herein, T. Haszpra, R. Luo, and Q. Li: An Internal Atmospheric Process Determining Summertime Arctic Sea Ice Melting in the Next Three Decades: Lessons Learned from Five Large Ensembles and Multiple CMIP5 Clim, J. Climate 33, 7431–7454., 2020 | | Haszpra T., D. Topál, M. Herein: Detecting forced changes in internal variability useing Large Ensembles: On hte use of methods baased on the "snapshot view", US Clivar Variations 18, 36-43, 2020 | | Haszpra, T.: RePLaT-Chaos: a simple educational application to discover the chaotic nature of atmospheric advection, Atmosphere, 11, 29., 2020 | | Jánosi, I. M., D. Silhavy, J. Tamás, and P. Csontos: Bulbous perennials precisely detect the length of winter and adjust flowering dates, New Phytologist, early view, 2020 | | Jánosi, I. M., Á. Baki, M. W. Beims, and J. A. C. Gallas: Bottom-to-top decomposition of time-series by smoothness-controlled cubic splines: Uncovering distinct freezing-melting dynamics between the Arctic and the Antarctic,, Phys. Rev. Res. 2, accepted, 2020 | | Károlyi Gy., R. D. Prokaj, I. Scheuring, and T. Tél: Climate change in a conceptual atmosphere–phytoplankton model, Earth Syst. Dynam., 11, 603–615, 2020 | | Topál, D., Q. Ding, J. Mitchell, I. Baxter, M. Herein, T. Haszpra, R. Luo, and Q. Li: An Internal Atmospheric Process Determining Summertime Arctic Sea Ice Melting in the Next Three Decades: Lessons Learned from Five Large Ensembles and Multiple CMIP5 Clim, J. Climate 33, 7431–7454, 2020 | | Jánosi, I. M., D. Silhavy, J. Tamás, and P. Csontos: Bulbous perennials precisely detect the length of winter and adjust flowering dates, New Phytologist 228, 1535-1547, 2020 | | Jánosi, I. M., Á. Baki, M. W. Beims, and J. A. C. Gallas: Bottom-to-top decomposition of time-series by smoothness-controlled cubic splines: Uncovering distinct freezing-melting dynamics between the Arctic and the Antarctic,, Phys. Rev. Res. 2, 043040, 2020 | | Bódai T., G. Drótos, K.-J. Ha, J.-Y. Lee, E.-S. Chung: Nonlinear forced change and nonergodicity: the case of ENSO-Indian Monsoon and global precipitation teleconnections, Front. Earth Sci. 8, 599785, 2021 | | Jánosi D., T. Tél,: Chaos in conservative discrete-time systems subjected to parameter drift, Chaos 31, 033142, 2021 | | Károlyi Gy., T. Tél: New features of doubly transient chaos: complexity of decay, J. Phys. Complex. 2. 035001, 2021 | | Tél T: Chaos physics: what to teach in three lessons?, Phys. Educ. 56, 045002, 2021 | | Tóth Á. L., T. Tél: Ball bouncing down rounded edge stairs: chaotic but tricky, Eur. J. Phys. 42, 035004, 2021 | | Haszpra, T., Kiss, M., Izsa, É: Replat–Chaos-edu: an interactive educational tool for secondary school students for the illustration of the spreading of volcanic ash clouds, Journal of Physics: Conference Series, 1929(1), 012079, 2021 | | Jánosi I. M., K. Medjdoub, and M. Vincze: Combined wind-solar electricity production potential over north-western Africa, Renewable and Sustainable Energy Reviews, 151, 111558, 2021 | | Medjdoub, K., Jánosi, I. M., & Vincze, M: Laboratory experiments on the influence of stratification and a bottom sill on seiche damping., Ocean Science, 17, 997-1009, 2021 | | Jánosi Imre: Klímaváltozás: hol tartunk most?, Magyar Kémikusok Lapja, Különszám, 2020. december, 1-4, 2020 | | Pereszlényi Ádám, Száz Dénes, Jánosi Imre, Horváth Gábor: A zebrák léghűtőjének kísérleti cáfolata – Van-e légörvény sor a zebracsíkok fölött?, Természet Világa, 152(8), 348-35, 2021 | | Jánosi D., T. Tél: Chaos in Hamiltonian systems subjected to parameter drift, Chaos 29, 121105, 2019 | | Szeidemann Ákos, Gróf Andrea, Tél Tamás: Mozgás a forgó Földön: a ciklonoktól az Eötvös-mérlegig, Fizikai Szemle LXXI. évf. 7–8. szám, 2021 | | Károlyi Gy., T. Tél: New features of doubly transient chaos: complexity of decay, J. Phys. Complex. 2. 035001, 2021 | | Jánosi I. M., K. Medjdoub, and M. Vincze: Combined wind-solar electricity production potential over north-western Africa, Renewable and Sustainable Energy Reviews, 151, 111558, 2021 | | Medjdoub K., Jánosi, I. M., & Vincze, M: Laboratory experiments on the influence of stratification and a bottom sill on seiche damping., Ocean Science, 17, 997-1009, 2021 | | Pereszlényi Á., Száz D., Jánosi I., Horváth G.: A zebrák léghűtőjének kísérleti cáfolata – Van-e légörvény sor a zebracsíkok fölött?, Természet Világa, 152(8), 348-35, 2021 | | Szeidemann Á., Gróf A., Tél T.: Mozgás a forgó Földön: a ciklonoktól az Eötvös-mérlegig, Fizikai Szemle LXXI. évf. 7–8. szám, 2021 | | Vincze M, T. Bozóki, M. Herein, I. D. Borcia, U. Harlander, A. Horicsányi, A. Nyerges, C. Rodda, A. Pál & J. Pálfy: The Drake Passage opening from an experimental fluid dynamics point of view, Scientific Reports 11, 2021 | | Jánosi D. and T. Tél,: Characterizing chaos in systems subjected to parameter drift, Phys. Rev. E 105 (Letters) L062202, 2022 | | Omel'chenko O. E. and T. Tél: Focusing on transient chaos, J. Phys. Complex. 3 010201, 2022 | | Lubensky T., T. Temesvári, I. Kondor, M. C. Angelini: Renormalization group in spin glasses,, in: Spin Glass Theory and Far Beyond - Replica Symmetry Breaking after 40 Years, eds: P. Charbonneau, E. Marinari, G. Parisi et al (World Scientific, Singapore), 2022 | | Jánosi I. M., H. Kantz, J.A. Gallas, M. Vincze: Global coarse-grained mesoscale eddy statistics based on integrated kinetic energy and enstrophy correlations, Ocean Science 18, 1361-1375, 2022 | | Ramírez-Ávila G. M., S. Depickère, I. M. Jánosi, and J. A. C. Gallas: Distribution of spiking and bursting in Rulkov’s neuron model, The European Physical Journal Special Topics 231, 319-328, 2022 | | Jánosi I.M., A. Padash, J. A. C. Gallas, and H. Kantz: Passive tracer advection in the equatorial Pacific region: statistics, correlations and a model of fractional Brownian motion, Ocean Science 18, 307-320, 2022 | | Rodda C., U. Harlander, M. Vincze: Jet stream variability in a polar warming scenario–a laboratory perspective, Weather and Climate Dynamics 3, 937–950, 2022 | | Jánosi, I. M., Á. Baki, M. W. Beims, and J. A. C. Gallas: Bottom-to-top decomposition of time-series by smoothness-controlled cubic splines: Uncovering distinct freezing-melting dynamics between the Arctic and the Antarctic,, Phys. Rev. Res. 2, 043040, 2020 | | Károlyi Gy., T. Tél: New features of doubly transient chaos: complexity of decay, J. Phys. Complex. 2. 035001, 2021 | | Jánosi I.: Klímaváltozás: hol tartunk most?, Magyar Kémikusok Lapja, Különszám, 2020. december, 1-4, 2020 | | Omel'chenko O. E. and T. Tél: Focusing on transient chaos, J. Phys. Complex. 3 010201, 2022 | | Lubensky T., T. Temesvári, I. Kondor, M. C. Angelini: Renormalization group in spin glasses, in: Spin Glass Theory and Far Beyond - Replica Symmetry Breaking after 40 Years, eds: P. Charbonneau, E. Marinari, G. Parisi et al (World Scientific, Singapore) pp. 45-67, 2023 | | Herein M., T. Tél, T. Haszpra: Where are the coexisting parallel climates? Large ensemble climate projections from the point of view of chaos theory, Chaos 33, 031104, 2023 | | Tóth K., T. Tél: Quantum uncertainty: what to teach?, Phys. Educ. 58, 025019, 2023 | | Jánosi I. M., H. Kantz, J. A. C. Gallas, and M. Vincze: Global coarse grained mesoscale eddy statistics based on integrated kinetic energy and enstrophy correlations, Ocean Science 18, 1361–1375, 2022 | | Kaszás B.,, U. Feudel, and T. Tél: Leaking in history space: A way to analyze systems subjected to arbitrary driving, Chaos 28, 033612, 2018 | | Kaszás B., U. Feudel, and T. Tél: Tipping phenomena in typical dynamical systems subjected to parameter drift, Scientific Reports 9, 8654(12), 2019 | | Bozóki,T., L. Czelnai, A. Horicsányi, A. Nyerges, A. Pál, J. Pálfy, M. Vincze: Large-scale ocean circulation in the Southern Hemisphere with closed and open Drake Passage – A laboratory minimal model approach, Deep Sea Research Part II: Topical Studies in Oceanography 160, 16-24, 2019 | | Haszpra, T.: Intricate features in the lifetime and deposition of atmospheric aerosol particles,, Chaos, 29, 071103, 2019 | | Haszpra,T., M. Herein: Ensemble-based analysis of the pollutant spreading intensity induced by climate change, Scientific Reports, 9, 3896, 2019 | | Jánosi, I.M., M. Vincze, G. Tóth, J.A. Gallas: Single super-vortex as a proxy for ocean surface flow fields,, Ocean Science, 15, 941-949, 2019 | | Ramírez-Ávila G. M., I. M. Jánosi, and J. A. C. Gallas: Two-parameter areal scaling in the Hénon map, Europhysics Letters, 126, 20001, 2019 | | Benczik, I.J.: Edutainment in the Magic Tower of Eger. Environmental awareness as a lifelong learning process, Journal of Applied Technical and Educational Sciences 9, 42-57, 2019 | | Tél, T., L. Kadi, I. M. Janosi and M. Vincze: Experimental demonstration of the water-holding property of three-dimensional vortices, Europhysics Letters 123, 44001 (1-7), 2018 | | Haszpra T: Intensification of large-scale stretching of atmospheric pollutant clouds due to climate change, J. Atmospheric Sciences 74, 4229-4240, 2017 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
