 |
História, politika és mentalitás Magyarországon a XVI. században. Forgách Ferenc és a Commentarii
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
125180 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Petneházi Gábor |
| magyar cím |
História, politika és mentalitás Magyarországon a XVI. században. Forgách Ferenc és a Commentarii |
| Angol cím |
History, politics and mentality in Hungary during the XVIth century. Forgách Ferenc and his Commentarii |
| magyar kulcsszavak |
történetírás, politikatörténet, mentalitástörténet, nacionalizmus-kutatás |
| angol kulcsszavak |
historiography, history of politics, history of mentality, nationalism studies |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Újkori történelem |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék (Szegedi Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2017-10-01 |
| projekt vége |
2021-06-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.216 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.39 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A projektnek két célja van: egyrészt a 16, századi magyar és európai történetírás jellegzetességeinek és trendjeinek új szempontú elemzése Forgách Ferenc (1535-1577) 22 könyvből álló Commentarii-jén keresztül, másrészt pedig a mű középtávon megvalósítható kritikai kiadásának az előkészítése. E kitűzött célt levéltári kutatásokon, a mű korai kéziratainak vizsgálatán, valamint a szöveg és életrajz kontextusainak bemutatásán keresztül kívánja elérni. A projekt során megvalósítandó konkrét cél egy a Forgáchra és művére fókuszáló monografikus munka elkészítése, amelyben a filológiai munka mellett a szöveg hátterének és különböző kontextusainak részletes bemutatására is nagy hangsúly helyeződik. Miután a Commentarii (egyedülálló módon a magyarországi kora újkori történetírásban) nem kizárólagosan magyar történet, és elkészítésekor az író számos nyugat európai forrásmunkát is felhasznált, a mű európai eszme-, irodalom-, és kulturális történeti vonatkozásainak kibontása – részben a hozzáférhető korabeli nyomtatványok, részben pedig a gazdag szakirodalom tükrében – kiemelkedő fontossággal bír.
A monográfia eredményei a Commentarii párhuzamosan formálódó kritikai kiadásába is beépülhetnek, a projekt tehát fontos lépést jelenthet a Monumenta Hungariae Historica Scriptores sorozatban mára teljesen elavult és sokszor pontatlan vagy hibás kiadásban megjelent szerzők műveinek valódi kritikai kiadása felé is.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Forgách Ferenc (1535-1577) rövid élete során meglehetősen változatos politikai karriert futott be előbb a bécsi, majd a gyulafehérvári udvarban, két német-római császár, valamint két erdélyi fejedelem szolgálatában. Az 1570-es években írt kortörténeti műve először 1788-ban került nyomtatásba, ám sem ez, sem a későbbi (és azóta is utolsó - Majer-Toldy, 1866) kiadás nem nevezhető kritikainak. Ahogyan az 1970-es években a művet fordító Borzsák István is megállapította, a szöveg számos helyen romlott és mindenképpen korrekcióra szorul. Feldolgozottsága pedig – dacára a 20. század elején született monografikus igényű feldolgozásoknak – szintén távol áll attól, hogy teljes legyen, részben az említett filológiai hiányosságoknak köszönhetően, és különösen az azóta előkerült dokumentumok, a világhálóra számolatlanul felkerült kora újkori nyomtatványok, valamint a szakirodalomban kidolgozott újabb módszerek tükrében.
A projekt egyik alapkérdése annak tisztázása, hogy az egyik kiadás által sem figyelembe vett, részben autográf pécsi kódex, valamint az ismert egyéb korai másolatok (a 17. századból összesen nyolc) mennyiben térnek el a kiadott szövegektől, illetve megállapítható-e közöttük egy leszármazási sorrend. A projekt másik fő feladata e filológiai munkával párhuzamosan a Commentarii eddig nem ismert kapcsolódásainak és kontextusainak a feltárása, ahol részben a politikatörténeti és életrajzi háttér kerülne részletezésre, részben pedig az eszme- és mentalitástörténeti vonatkozások, különös tekintettel az európai politikai és történeti gondolkodásra, valamint a szóbeli kultúra történetiségre gyakorolt hatására.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
16. századi történetírásunk feldolgozásában Bartoniek Emma, lényegében az 1950-es években írt, de csak 1975-ben, poszthumusz megjelent összefoglalása óta alig történt előrelépés. Igaz, hogy a forrásművek nagy részének modern magyar fordítása időközben megszületett, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a többnyire a Monumenta Hungariae Historica Scriptores sorozatban megjelent eredeti szövegeknek nincs kritikai kiadása, s ezek nélkül általában a XVI. századi történelmünkre vonatkozó ismereteink is hiányosak maradnak.
Nem kivétel ez alól Forgách Ferenc és műve sem, akiről bár a XX. század elején több jelentős tanulmány készült a hazai kutatásban, mégis azóta is nélkülözi úgy a kritikai kiadást, mint a modern, összehasonlító és kontextualizáló tanulmányokat. Ezen a helyzeten a mű magyar fordításának megjelenése sem változtatott az 1970-es években, legfeljebb elfedte csupán a hiányt, amely annál inkább fájó, mivel a Commentarii nemcsak a magyarországi, de az európai historiográfiában is több szempontból valóban egyedülálló mű: írója egy olyan politikus, aki belülről ismeri mind a bécsi, mind a gyulafehérvári udvart, valamint diplomáciai küldetéseinek köszönhetően rendkívül tájékozott a korabeli nemzetközi viszonyok területén is, ráadásul a padovai egyetemen végzett, művelt humanista. Mindezen sajátosságokkal különösen nagy kontrasztot képez az a rendkívül lesújtó kép, ami történeti művéből a hazai és európai közállapotokról kirajzolódik, s amely ellentmondást a szakirodalomnak eddig nem is sikerült feloldania. A projekt alapvetően ennek az ellentmondásnak a magyarázatára törekszik, részben új források bevonásával, részben pedig az újabb szakirodalom eredményeit és módszereit felhasználva, azzal a kifejezett szándékkal, hogy a 16. századi magyar történetírás egyik vitán felül kucsfontosságú, ráadásul egyedülálló módon európai kontextusba is helyezhető művének újraértékelésével egyben a korszak politika- és eszmetörténetének még mélyebb megértéséhez is hozzájáruljon.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Forgách Ferenc (1535-1577) 1570-es években latinul írt Commentarii c. műve az egyik legizgalmasabb alkotása a kora újkori magyarországi történeti irodalomnak. Írója művelt humanista, aki előbb a bécsi, majd a gyulafehérvári udvar szolgálatában fontos adminisztratív pozíciókat tölt be, belülről ismeri tehát a világot amiről ír. S amit ír, az az érintettekre nézve többnyire cseppet sem hízelgő. A műben évkönyszerűen végigkövetett két évtized (1551-1572) magyarországi és európai történései mögött előadásában az emberi gyengeségek, az erkölcsi züllés és bűnök egész katalógusa tárul az olvasó elé. Alkoholizmus, rablások, gyilkosságok, árulás és korrupció – ezek jellemzik nála a Mohács utáni korszak magyar és részben európai történetét, ahol egyetlen vigaszt a büntető Istenbe helyezett fatalista remény nyújt. Bár a mű a nagyközönség számára magyarul is hozzáférhető, a kutatásban mindezidáig sem a latin szöveg filológiai igényű feldolgozása, sem pedig a Commentarii hitelességének és különböző kontextusainak feltárása nem történt meg. A projekt e kettős hiány felszámolására tesz kísérletet, részben a korai kézirati hagyomány tisztázásával, részben pedig a szöveg keletkezését, politikai hátterét, eszme- és mentalitástörténeti kapcsolódásait feldolgozó tanulmányokkal.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The project has a twofold aim: on one hand to analyze from new aspects the particularities and trends of 16th century Hungarian and European historiography through the Commentarii of Ferenc Forgách (1535-1577), and on the other hand, to prepare the critical edition of the same work in the near future to be published. It intents to realize these purposes by researching archival documents, analyzing the early manuscript tradition of Forgách’s work and delineating the different contexts of the text and biography. The concrete purpose during the project to be realized is a monographic study focusing on Forgách’s life and work, in which among the strick philological work the backgrounds and different contexts of the text would be also emphasized. Since the Commentarii – unically in the early modern Hungarian historiography – is not exclusively a national history and the author used numerous European sources, it is also indispensable to link the text to the different political, intellectual, cultural or literary trends of early modern Europe, partly through the contemporary European prints, partly by using the recent scholarly literature.
The results of the monography could be built into the critical edition being prepared in parallel, so the project could become also an earnest initiative towards the real critical edition of those authors, whose for nowadays completely outdated and inaccurate editions has been last published in the series of Monumenta Hungariae Historica Scriptores during the 19th century.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
During his shortened lifetime, Forgách Ferenc (1535-1577) carried out a really changeful political career first at the Habsburg court in Vienna, then in the Szapolyai- and Báthory-court in Gyulafehérvár, serving so two German emperors and two Transylvanian princes. His contemporary historical work was written in the 1570’s but published only in 1788, but neither this, nor the next and since then last edition (Mayer-Toldy, 1866) cannot be regarded as a critical one. Thus the edited text now available is wrong in numerous places (as it has been already concluded by István Borzsák who translated the work into Hungarian in the 1970’s) and definitely needs a major philological correction. The work’s elaboration in the literature – in spite of thorough studies in the early 20th century – is also far from complete, due to the mentioned philological incorrectness and especially in comparison with since then discovered documents, numerous early modern prints already on-line available and recently elaborated methods and aspects of the literature.
One of the project’s basic tasks is to estimate the divergencies between the partly autograph manuscript in Pécs (which has not been used by both editions), the other early copies and the edited texts and to identify the genealogy of the manuscripts. The project’s other main task is to explore the different connections and contexts of the Commentarii, where should be partly the biographical and political background, partly the patterns of intellectual history and history of mentality depicted with special emphasis on history of European political and historical thought and on the influence of popular culture on them.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Since the synthetic study of Emma Bartoniek, which basically was written during the 1950’s but published in 1975 posthumously, there have been little or nothing moved forward exploring early modern historiography in Hungary. Although most of the texts have been in the meantime into Hungarian translated, the reality is, that the original Latin texts, published first and last in the 19th century in the series of Monumenta Historica Scriptores, lack a proper critical edition as well. Without these critically edited and published texts our knowledge remains necessarily incomplete about the Hungarian history of 16th century.
Ferenc Forgách and his Commentarii is not an exception to this rule: despite of the several but important studies in the early 20th century, the critical edition of the work is still missing and so are modern, comparatistic studies dealing with the different backgrounds, contexts and connections of the text. This situation has not been changed by publishing the Hungarian translation of the work: it has more likely covered the gap, which is more profound considering the truly uniqueness of the Commentarii not only in the Hungarian but in the European early modern historiography as well. The author is a politician, who familiar is both with the court in Vienna and Gyulafehérvár and really well informed regarding international affairs due to his diplomatic missions, and moreover, he is also a well-educated humanist, graduated at the University of Padua. Confronting these particularities with the crushing picture of the Commentarii about early modern Hungarian and European public affairs is more than puzzling and indeed, this ambivalence has not been resolved in the literature till today. The project aims basically to explain this contrast, partly by envolving sources and partly by using the recently elaborated aspects and methods of the literature and explicitly tends to a deeper understanding of the early modern political and intellectual history through the revaluation of that work, which has indisputably a unique importance not only from the Hungarian, but from the European perspective as well.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Ferenc Forgách’s (1535-1577) Commentarii, written in Latin in the 1570’s is one of the most thrilling work in early modern Hungarian historiography. The author is a well-educated humanist, who held first at the court in Vienna, then in Gyulafehérvár important administrative positions, so he knew as a proper insider the world he has written about. And what he did write was mostly more than unflattering for the treated ones. Among the events of the two decades between 1551 and 1572 dealt in the book annalistically, Forgách reveals to his readers a real catalogue of mortal sins, weaknesses and moral decay. Alcoholism, rapiny, murder, adultery and corruption – these are the main features and motives of the Hungarian and partly the European contemporary history by him, for those the unique solace could be a predestinarian hope in God’s vengeance. Although, the work is available in Hungarian to the wider audience, systematic researches regarding the Latin text’s philological emendation and the question of authenticity his stories’ have not taken yet place, not to mention the exploration of the text’s multiple contexts. The project aims to complete these deficiencies, partly by discovering the manuscript tradition and genealogy, and partly by analyzing the genesis, political background, intellectual and cultural links and connections of the text.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
