Újasszír Birodalom, vezérkar, adminisztráció, főhivatalnokok, királyi udvar, döntéshozatal
angol kulcsszavak
Neo-Assyrian Empire, general staff, administration, high officials, royal court, decision-making
megadott besorolás
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Ókori kultúra
zsűri
Történelem
Kutatóhely
Ókortudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
projekt kezdete
2017-10-01
projekt vége
2021-09-30
aktuális összeg (MFt)
5.918
FTE (kutatóév egyenérték)
1.24
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás fő célkitűzése az Újasszír Birodalom adminisztrációjának hierarchiájában a felső szintet képező, a forrásokban LU2.GAL.MEŠ (akkádul: rabûti vagy rabâni, magyarul „nagyok”) gyűjtőfogalommal szereplő hivatalnokok személyére és működésére vonatkozó írott források összegyűjtése, elemzése, és monografikus feldolgozásával egy angol nyelvű kézirat elkészítése.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. Az ókori keleti államok adminisztratív struktúráját a történetírás egyértelműen despotikus rendszerként írja le, amelyben az uralkodói akarat abszolút módon, korlátok nélkül érvényesül. Az asszír adminisztráció működése közben keletkezett források elemzésével azonban ennél egy sokkalta árnyaltabb kép rajzolható, amelyben a birodalmi adminisztráció vezérkara egyenrangú félként szerepel az uralkodói akarattal szemben. A kutatás alapkérdései, hogy a birodalom vezérkarának testülete milyen tagokból állt, milyen feladatokat látott el, milyen viszonyban állt az uralkodóval és a birodalom más hatalmi központjaival?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Az Asszír Birodalom fénykorában kifejlesztett adminisztratív eljárások és hatalomgyakorlási technikák új szintre emelték a birodalomépítés lehetőségeit, s ezek rendre megjelentek a későbbi birodalmak eszköztárában is. Mindazonáltal eddig nem készült monografikus feldolgozása a témának, így jelen kutatás eredményeként létrejövő munka fontos hivatkozási pontja lehet nem csupán az Újasszír Birodalom történetét vizsgáló kutatásoknak, de az ókori adminisztráció- és intézménytörténeti vizsgálatoknak is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A mintegy 300 évig fennálló Újasszír Birodalom (Kr. e. 911–612) mind az államalakulat mérete, mind tartóssága tekintetében páratlan volt az ókori Mezopotámia történetében. Az addig ismert legnagyobb birodalom irányítását a mezopotámiai hagyományban gyökerező kifinomult adminisztratív eljárások tették lehetővé, illetve az ezeket alkalmazni és megújítani képes képzett hivatalnokok munkája. Ez utóbbi aspektus tekintetében az asszír adminisztráció új metódusait fejlesztette ki a hivatalnokok rekrutációjának, képzésének és a hivatalnoki munka szervezésének. Ezek a módszerek túlélték az Asszír Birodalmat, és az ókori Kelet későbbi birodalmi szervezeteiben rendre megjelentek. Ezek a módszerek állnak jelen kutatás középpontjában. Bár szokás az ókori keleti birodalmakra szélsőségesen despotikus szervezetű államokként tekinteni, a birodalmi adminisztráció működése során keletkezett szövegek (levelek, szerződések, adminisztratív szövegek) elemzése által árnyaltabb működési módokat rekonstruálhatunk, amelyek során az asszír uralkodó és a birodalmi adminisztráció vezető tisztségviselői közötti hatalmi viszonyok dinamikusan változhattak. A birodalom vezérkarának személyi összetételét és működésmódjait leíró angol nyelvű monográfiával a nemzetközi kutatás egyik komoly hiányossága pótolható.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The main goal of the present research is the investigation of the general staff of the Neo-Assyrian Empire, the uppermost class of imperial administration, which appears in cuneiform sources as LU2.GAL.MEŠ (Akkadian: rabûti, literally ’the great ones’) by collecting and analysing all the relevant sources (mainly documents created by the daily routine of the officials: letters, contracts, administrative lists), and by the elaboration of a monographic synthesis on the topic.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The administrative structures of the ancient Near East are squarely described as a despotic system by the historical literature, where the ruler’s will could prevail without any limitations. However, by the analysis of the documents created by the daily routine of the Assyrian administration we can draw a more sophisticated picture, where the general staff of the imperial administration could act as an equal actor against or in conjunction with the ruler’s will. The basic questions of the research are: Who were the members of the general staff? What was its role in the governance of the empire? What was the general staff’s relationship with the ruler or other centres of power of the empire?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. The new administrative methods and techniques of control were developed in the heydays of the Assyrian Empire raised on a new level the possibilities of empire building, and these processes emerged in the tool bars of the later empires. However, no comprehensive monographic analysis of the structure and functioning of the Assyrian administration is available thus far, so the results of present research project could be an important reference point for not only the specialists of the history of the Neo-Assyrian Empire, but for the researchers of ancient administrative systems as well.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The Neo-Assyrian Empire (911–612 BCE) is without parallels in the history of ancient Mesopotamia with regard to its duration and size, and as the first ‘territorial empire’ it became an example for the later empires of the Near East in many ways. The governance of this enormous state was enabled by the use of subtle administrative procedures derived from the Mesopotamian traditions and the work of officials who could apply and renew them. In this latter aspect, the Assyrian administration developed new methods of recruitment, education, and organization of the officials which not only outlived the Assyrian Empire, but were also echoed in the organizations of the later empires of the Near East. These methods are in the focus of the present research. However, the administrative structures of the ancient Near East are used to be described as a despotic system, by the analysis of the documents created by the daily routine of the Assyrian administration we can reconstruct more sophisticated functioning, where the relations of power between the officials of the administrative elite and the rulers could have been changed in a dynamic manner.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
Az Újasszír Birodalom fénykorát jelentő időszak (Kr. e. 745–630) során a birodalom méreteihez képest rendkívül szűk hivatali elit (melyet nagyjából a főhivatalnokok (turtānu, masennu, rab šāqê, nāgir ekalli, rab ša rēši, sartennu és sukkallu) és helyetteseik, valamint a tartományi helytartók és helyetteseik köre képezett, összesen kb. 160–180 fő) kezében óriási hatalom összpontosult. Ez a kör vezette az államapparátust, s ugyanezen személyek irányították a hadsereg működését is. Bár az asszír forrásokban több helyen kimutathatóan önálló testületként azonosították őket – ennek leírására szolgált a LU2.GAL.MEŠ (rabûti) kifejezés –, a korábbi történetírás e jelenségnek vagy nem tulajdonított különösebb jelentőséget – mivel általában nem törekedett a rendszer egészének leírására, csupán bizonyos tisztségek, személyek vagy aspektusok elemzésére szorítkozott –, vagy egy tudatos prekoncepció keretében értelmezte azt.
Az asszír uralkodó és a hivatali elit közötti hatalmi viszony szempontjából végzett elemzés lehetőséget adott arra, hogy a hivatalos emlékezet megalkotására hivatott asszír királyfeliratok leegyszerűsített történeti narratívájánál árnyaltabb és reálisabb képet kapjuk a birodalom működéséről.
kutatási eredmények (angolul)
During the heyday of the Empire (745–630 BCE), the elite of the administration formed a group which was very small for the size of the state – the high officials (turtānu, masennu, rab šāqê, nāgir ekalli, rab ša rēši, sartennu és sukkallu), governors, and their deputies altogether comprised no more than 160–180 persons –, yet huge power was concentrated in their hands. They governed the bureaucracy, led the army, and they had control over the majority of economic resources as well. ‘The great ones’ could easily threaten the power of the king, so the composition of this ‘exclusive group’ was a matter of great political importance in Assyria. However, in the Assyrian sources this group is often described as a substantive corporation – the LU2.GAL.MEŠ in the cuneiform texts – the scholarly literature has not assigned significance to this phenomena – because it did not want to describe the system as a whole but was confined to the description of certain titles, personalities, or aspects.
An analysis made from the aspect of the relationship between the ruler and the official elite provides the opportunity to gain a better understanding of the working of the empire, and to pass the simplistic narratives of the royal inscriptions.
Vér Ádám: A triumphus Asszíriában I., Ókor folyóirat 17/1, 20-31., 2018
Vér Ádám: Fémművesek rekrutációja és a szaktudás elsajátításának keretei Mezopotámiában a Kr. e. I. évezred első felében, Munding M. ‒ Szovák K. ‒ Takács L. (szerk.), Techné. A szakképzés módszerei az ókorban és a középkorban. Piliscsaba, 373‒389., 2018
Vér Ádám: A triumphus Asszíriában II., ÓKOR: FOLYÓIRAT AZ ANTIK KULTÚRÁRÓL 17: (3) pp. 20-37., 2018
Vér Ádám: Az Újasszír Birodalom keleti tartományai, L'Harmattan; Pécsi Tudományegyetem BTK TTI Ókortörténeti Tanszék, 2018
Dezső Tamás, Vér Ádám: ἈΣΣΥΡΙΚΟΣ ΛΟΓΟΣ?, In: Bács, Tamás A.; Bollók, Ádám; Vida, Tivadar (szerk.) Across the Mediterranean — Along the Nile, Archaeolingua (2018) pp. 79-108., 2018
Vér Ádám: Fémművesek rekrutációja és a szaktudás elsajátításának keretei Mezopotámiában a Kr. e. I. évezred első felében, In: Munding, Márta; Szovák, Kornél; Takács, László (szerk.) Techné : A szakképzés módszerei az ókorban és a középkorban, Avicenna Kutatási Non-profit Kft. (2018) pp. 373-389., 2018
Vér Ádám: Asszír hatás a jeruzsálemi Templom kultuszában?, In: Déri, Balázs; Vér, Ádám (szerk.) Religio(nes), ELTE BTK Vallástudományi Központ (2018) pp. 69-76., 2018
Vér Ádám: Assur-ah-iddina "tisztátalansága", In: Kósa, Gábor; Vér, Ádám (szerk.) Purum et immundum. Vallási képzetek tisztaságról és tisztátalanságról., Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Vallástudományi Központ (2018) pp. 185-200., 2018
Vér Ádám: The local elite and the Assyrian administration in the Neo-Assyrian provinces in the Zagros, In: Katia, Gavagnin; Rocco, Palermo (szerk.) Broadering Horizons 5: Civilizations in Contact, vol. 2. Imperial Connections. Interactions and Expansions from Assyria to the Roman Period, Edizioni Università di Trieste (2020) pp. 217-228., 2020
Vér Ádám, Bajnok Dániel, Csabai Zoltán: A triumphus Asszíriában, L'Harmattan Kiadó, 2020
Vér Ádám: Assur-ah-iddina "tisztátalansága", In: Kósa, Gábor; Vér, Ádám (szerk.) Purum et immundum. Vallási képzetek tisztaságról és tisztátalanságról., ELTE BTK Vallástudományi Központ (2018) pp. 185-200., 2018
