Új biomarkerek a mellékvese daganatok diagnosztikájában és prognózisában  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
125231
típus K
Vezető kutató Patócs Attila
magyar cím Új biomarkerek a mellékvese daganatok diagnosztikájában és prognózisában
Angol cím Novel biomarkers for diagnosis and prognosis of adrenal tumors
magyar kulcsszavak biomarker, mellékvesedaganat, génmutáció, metiláció, tömegspektrometria
angol kulcsszavak biomarkers, adrenal tumors, gene mutations, methylation, mass spectrometry
megadott besorolás
Közegészségtan, egészségügyi szolgáltatások, környezetegészségügy, foglalkozásegészségügy, epidemiológia, orvosi etika (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Endokrinológia
zsűri Klinikai Orvostudományok
Kutatóhely Laboratóriumi Medicina Intézet (Semmelweis Egyetem)
résztvevők Arányi Tamás
Butz Henriett
projekt kezdete 2017-09-01
projekt vége 2021-08-31
aktuális összeg (MFt) 44.172
FTE (kutatóév egyenérték) 4.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A modern képalkotó eszközök bevezetése óta a mellékvese régióban felfedezett daganatok száma jelentősen megnőtt, incidenciája az átlag populációban 4% körüli. Ezek a daganatok komoly diagnosztikai és terápiás problémát jelentenek. Korábbi vizsgálataim során a hormonálisan inaktív mellékvesekéreg daganatos betegekben a CYP21A12 és a glukokortikoid receptor gén variánsok gyakoribb előfordulását igazoltam. A mellékvesekéregrák (ACC) egy ritka, de kezelhetetlen malignitás. Genetikai és genomikai háttere heterogén. Munkacsoportunk a sejtciklus G2/M átmenetének károsodását és egy új, áramlási citometriás eljárással kiegészítve nagy áteresztőképességű vizsgálómódszerekkel igazolta, hogy a ribonukleotid reduktáz M2-es alegység egy új prognosztikai markerként használható ACC-ben. Mellékvesevelő daganatos betegekben jelenleg 15 olyan gén ismert, amelyek patogenetikai szerepe bizonyított, bár a genotípus-fenotípus adatok alapján felmerül, hogy a korábbi domináns öröklődésmenet mellett recesszív öröklődés lehetősége is.
Jelen munkám célja a patogenitáshoz kapcsolódó géneknek a szisztematikus vizsgálata új generációs szekvenálási módszerekkel csírasejtes és szöveti szinten mellékvese daganatokban. A betegek kliniko-patológiai, hormon-laboratóriumi és genetikai vizsgálatainak eredményeivel komplex genotípus-fenotípus összefüggések, új prognosztikai markerek válhatnak ismertté. A génvariánsok funkcionális következményeit mellékvese szövetekben, génexpresszió valamint fehérje szinten kívánom vizsgálni sejt- és molekuláris biológiai technológiákkal és tömegspektrometriával új pathomechanizmusok, új diagnosztikai és prognosztikai markerek beazonosítása céljából.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Milyen genetikai és epigenetikai eltérések mutathatóak ki mellékvese daganatokban?
Az új generációs szekvenálás nyújtotta előnyöket hogyan lehet kihasználni ezeknek a betegeknek a klinikai genetikai diagnosztikájában?
Az eddig autoszomális domináns öröklődésmenetet mutató phaeochromocytoma/paraganglióma szindrómákat nem inkább egy multigénes, eltérő öröklődésmenetet mutató betegségnek kellene tartanunk?
Vannak-e egyéb, a fenotípust módosító genetikai eltérések a malignus fenotípust mutató SDHB mutációt hordozó betegekben?
A mitokondrium genomban kódolt eltérések milyen szerepet játszanak a mellékvesedaganatok patogenézisében?
Milyen molekuláris mechanizmusok társulnak a beazonosított géneltérésekhez?
Eltérő a metilált DNS-t tartalmazó régiók száma a malignus phaeochromocytómákban a jóindulatú tumorokban igazoltakhoz képest?
Milyen fenotípus és biokémiai eltéréseket okoz a szukcinát akkumulációja PC12 patkány phaeochromocytoma sejtben? Demetiláló kezelés visszafordíthatja-e ezeket?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Napjainkban az orvostudományi kutatások elsődleges célja a betegségek megelőzése és a szükséges terápiás beavatkozások mielőbbi elkezdésére irányulnak. Ezekhez a célokhoz megfelelő érzékenységű biomarkerekre van szükség. Jelen kutatás során a mellékvese daganatok biológiai viselkedését előrejelző markerek azonosítását tűztük ki célul. A genetikai eltérések azonosításával párhuzamosan az eltérésekhez kapcsolódó funkcionális hatások vizsgálata is munkánk része.
A mitokondrium funkció jelentősége a daganatképződés során számos esetben felmerül. A mellékvese-daganatok közül a phaeochromocytomák patogenézisében mindezidáig 15 olyan gént azonosítottak, amelyek közül az SDHx gének, a VHL, MDH2, TMEM127, EGLN1 funkcióvesztése kóros mitokondrium funkcióval jár. A kóros onkometabolit koncentráció kóros DNS metiláció/demetilációhoz vezethet, amelynek szerepe lehet ezen daganatok malignitás potenciáljában.
Munkánk során nagy áteresztőképességű tömegspektrometriás módszert dolgozunk ki, amellyel költséghatékony módon lehet teljes genom és célzott DNS metiláció mérést végezni, ami hasznos lehet a mellékvesedaganatok prognózisának a megítélésében és a terápia monitorizálásban.
Összességében az integrált adatelemzés bevezetésével, a daganatszövetek és in vitro modellek segítségével a mellékvesedaganatokban is, a hipofízis daganatokhoz hasonlóan, új molekuláris mechanizmusok és biomarkerek kerülnek beazonosításra, amelyekkel ezen betegségek pontosabb és költséghatékonyabb ellátására nyílik lehetőség.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A modern képalkotó eszközök bevezetése óta a mellékvese régióban felfedezett daganatok száma jelentősen megnőtt, incidenciája az átlag populációban 4% körüli. Ezek a daganatok komoly diagnosztikai és terápiás problémát jelentenek. Napjainkban az orvostudományi kutatások elsődleges célja a betegségek megelőzése és a szükséges terápiás beavatkozások mielőbbi elkezdésére irányulnak. Ezekhez a célokhoz megfelelő érzékenységű biomarkerekre van szükség. Jelen kutatás során a mellékvese daganatok biológiai viselkedését előrejelző markerek azonosítását tűztük ki célul. A genetikai eltérések azonosításával párhuzamosan az eltérésekhez kapcsolódó funkcionális hatások vizsgálata is munkánk célja. Integrált adatelemzés bevezetésével, korszerű nagy áteresztőképességű módszerek alkalmazásával, a daganatszövetek és in vitro modellek segítségével a mellékvesedaganatokban is, a hipofízis daganatokhoz hasonlóan, új molekuláris mechanizmusokat tárhatunk fel, amelyek beazonosításával, ezen betegségek pontosabb és költséghatékonyabb ellátására nyílik lehetőség.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Adrenal tumors are frequently discovered during abdominal imaging (estimated incidence is approx 4% in the general population). These tumors represent serious diagnostic and therapeutic problems. Clinical observations suggest that systemic effects, such as genetic alterations, could play a role in their pathogenesis. In my earlier studies I identified mutations of the CYP21A2 and the glucocorticoid receptor gene in patients with adrenal adenomas. The malignant adrenocortical tumor (ACC) is a rare, untreatable malignancy. Its genetic background is heterogeneous. Our group identified the G2/M transition of the cell cycle as an important hallmark for ACC and more recently using high throughput methods accompanied with a novel flow cytometry based method we identified the ribonucleotide reductase type 2 (RRM2) as a potential prognostic marker.
In the pathogenesis of adrenal medullary tumors until now the role of 15 genes have been demonstrated. My current proposal aims to systematically evaluate the genetic variants of nuclear and mitochondrial encoded genes on germline and in tumor tissue as well. Complex analysis of the clinico-pathologial, hormone laboratory and genetic data will provide new genotype-phenotype associations and will decipher novel genetic biomarkers. Beside DNA examinations, the functional role of genetic variants will be evaluated on gene expression and protein level, respectively. DNA methylation will be studied using an innovative method based on mass spectrometry. Analysis of genetic variants of genes encoding the mitochondrial electron transport chain and steroid biosynthesis will reveal new pathomechanisms involved in adrenal tumorigenesis.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
What are the genetic and epigenetic alterations in patients with adrenal tumors?
How can be the next generation sequencing based methods used in evaluation of these patients?
Can it be considered the pheochromocytomas and paragangliomas as a multigenic disorder with various hereditary tracts?
Are there any other secondary genetic defects which contribute to the malignant phenotype associated with SDHB mutation?
Are the mitochondrial DNA variations involved in the pathogenesis of adrenal tumors?
What are the molecular mechanisms associating with teh newly identified genetic alterations?
Are there any DNA methylation hotspots in malignant compared to benign pheochromocytomas and paragangliomas?
What are the effects of accumulation of succinate in PC12 rat pheochrmocytoma cells? Can it be reversed by administration of a demethylating agent?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Parallel evaluation of genetic alterations with their functional consequences in tumor tissues allows us to determine the direct consequence of a genetic mutation on gene expression profile, which will decipher the associated pathomechnism.
The succinate dehydrogenase enzyme located in the mitochondria reprograms the metabolism of cancer cell, which means a novel process of tumorigenesis. The elevated level of succinate causes various effects. The systematic evaluation of these processes is the main objective of my current proposal. The background of the malignant phenotype frequently associating with mutation of the SDHB gene is completely unknown. In addition, no therapy is available for these patients. My proposal aims to investigate how the accumulating succinate affects the DNA methylation pattern. Using in vitro model systems we plan to identify the succinate’s effect on global DNA methylation and by using demethylating agents to test how this process can be reversed.
We will apply complex, state of art methodology (next generation sequencing, mass spectrometry) which allow us to evaluate how a genetic mutation will affect the biological behavior of these tumors. We will develop novel methods and techniques which will lead to identification of novel biomarkers and therapeutical targets

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
My research proposal aims to systematically evaluate the genetic and epigenetic background of adrenal tumors using state of art methods. Introducing gene panels into everyday clinical practice represents a fast, cheap and accurate diagnostic tool.
The novelty of our work consists in parallel evaluation of genetic alteration and the caused phenotype. In vitro studies will help us in clarification of how a certain genetic mutation will lead to tumor formation.
Our laboratory is a national center of endocrine genetics. A complex team including medical doctors, researchers, bioinformaticians are working together in order to provide the most comprehensive care for these patients. Not only the personnel but our infrastructure is suitable for the proposed work.
Beside identification of genetic alteration, by evaluating the DNA methylation using a novel method we will be available to detect novel biomarkers for diagnosis and therapy monitoring not only for endocrine tumors but perhaps for other cancers or diseases as well.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Jelen projekt a kutatási tervben megfogalmazottak szerint zajlott. Új generációs szekvenáláson alapuló molekuláris genetikai diagnosztikai eljárásokat fejlesztettünk és klinikai mintákon validáltunk. Összesem három panelt hoztunk létre, amelyekkel 25-53 gén egyidejű vizsgálatát tudjuk elvégezni. Több mint 1000 beteg vizsgálatával sikerült új eltéréseket, új genotípus-fenotípus összefüggéseket feltárni. Mellékvesekéreg daganatok esetében új módszert fejlesztettünk a CYP21A2 gén vizsgálatára, beazonosítottunk PTCH1 és ARMC5 mutációkat és szisztematikusan felmértük a TP53 mutációs gyakoriságot mellékvesekéregrák, fiatal emlőrák és Li-Fraumeni szindrómás betegekben. Multiplex Endokrin Neoplazia 1-es típusának hazai adatbázisát hoztuk létre. Neuroendokrin hasnyálmirigyrákban (NET) új prognosztikai mikroRNS-eket azonosítottunk és olyanokat, amelyek a keringésből is kimutathatók és a szérum kromogranin A diagnosztikai erejét növelhetjük. Az ENDOGEN panel analitikai és a diagnosztikai munkafolyamat klinikai validálását rangos folyóiratban publikáltuk. Módszerünkkel kb. tizedére csökkenthető a fajlagos költség. Vizsgáltuk a szukcinát dehidrogenáz enzim gátlásának hatását a sejtek proliferációjára és a túlélésre, igazoltuk, hogy a GLS1 transzporter gátlásával új terápiás célpont lehet ebben a kórképben. A neuroendokrin daganatok modellezésére három dimenziós sejttenyésztési módszereket fejlesztettünk. A ritka endokrin betegek európai hálózatában (ENDOERN)aktív tagként veszünk részt.
kutatási eredmények (angolul)
This proposal was completed according to the original research plan. Next generation based sequencing methods were developed and validated on clinical samples. Three gene panels containing 25-53 genes were developed. More than 1000 cases were studied, new gene variants and novel genotype-phenotype associations were described. New method was developed for analysis of CYP21A2 gene, and new PTCH1 and ARMC5 mutations were identified in cases with adrenal adenoma. The prevalence of TP53 germline variants was systematically determined in patietns with adrenocortical carinoma, in young breast cancer cases and in patients with Li-Fraumeni syndrome. The Hungarian Multiple Endocrine Neoplasia type 1 database was developed. In neureoendocrine pancreatic NET novel prognostic microRNA type biomarkers were identified, and some circulating microRNA which enhanced the diagnostic accuracy of the serum Chromogranin A. The analytical and clinical validation of ENDOGEN panel was published. The inhibition of SDH enzyme revealed that the GLS1 transporter may serve as a therapeutical target in malignant Pheo/PGL cases. 3D cell culturing methods were developed. As an active member of the rare endocrine reference network (ENDOERN) actively participated in many international collaborations.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=125231
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Bausch B, Schiavi F, Ni Y, Welander J, Patocs A, Ngeow J, Wellner U, Malinoc A, Taschin E, Barbon G, Lanza V, Söderkvist P, Stenman A, Larsson C, Svahn F, Chen JL, Marquard J, Fraenkel M, Walter MA, Peczkowska M, Prejbisz A, Jarzab B, Hasse-Lazar K, Petersenn S, Moeller LC, Meyer A, Reisch N, Trupka A, Brase C, Galiano M, Preuss SF, Kwok P, Lendvai N, Berisha G, Makay Ö, Boedeker CC, Weryha G, Racz K, Januszewicz A, Walz MK, Gimm O, Opocher G, Eng C, Neumann HPH; European-American-Asian Pheochromocytoma-Paraganglioma Registry Study Group.: Clinical Characterization of the Pheochromocytoma and Paraganglioma Susceptibility Genes SDHA, TMEM127, MAX, and SDHAF2 for Gene-Informed Prevention., JAMA Oncol. 2017 Sep 1;3(9):1204-1212. doi: 10.1001/jamaoncol.2017.0223., 2017
Doleschall M, Luczay A, Koncz K, Hadzsiev K, Erhardt É, Szilágyi Á, Doleschall Z, Németh K, Török D, Prohászka Z, Gereben B, Fekete G, Gláz E, Igaz P, Korbonits M, Tóth M, Rácz K, Patócs A.: A unique haplotype of RCCX copy number variation: from the clinics of congenital adrenal hyperplasia to evolutionary genetics., Eur J Hum Genet. 2017 Jun;25(6):702-710. doi: 10.1038/ejhg.2017.38, 2017
Kövesdi A, Kurucz PA, Nyírő G, Darvasi O, Patócs A, Butz H: Circulating miRNA Increases the Diagnostic Accuracy of Chromogranin A in Metastatic Pancreatic Neuroendocrine Tumors., Cancers (Basel). 2020 Sep 2;12(9):E2488. doi: 10.3390/cancers12092488. PMID: 32887459, 2020
Grolmusz VK, Kövesdi A, Borka K, Igaz P, Patócs A: Prognostic relevance of proliferation-related miRNAs in pancreatic neuroendocrine neoplasms, EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 179: (4) pp. 219-228., 2018
Vince Kornél Grolmusz, Katalin Borka, Annamária Kövesdi, Kinga Németh, Katalin Balogh, Csaba Dékány, András Kiss, Anna Szentpéteri, Beatrix Sármán, Anikó Somogyi, Éva Csajbók, Zsuzsanna Valkusz, Miklós Tóth, Péter Igaz, Károly Rácz, Attila Patócs: MEN1 mutations and potentially MEN1-targeting miRNAs are responsible for menin deficiency in sporadic and MEN1 syndrome-associated primary hyperparathyroidism, VIRCHOWS ARCHIV 471: (3) pp. 401-411., 2017
Vince Kornél Grolmusz, Katalin Borka, Annamária Kövesdi, Kinga Németh, Katalin Balogh, Csaba Dékány, András Kiss, Anna Szentpéteri, Beatrix Sármán, Anikó Somogyi, Éva Csajbók, Zsuzsanna Valkusz, Miklós Tóth, Péter Igaz, Károly Rácz, Attila Patócs: MEN1 mutations and potentially MEN1-targeting miRNAs are responsible for menin deficiency in sporadic and MEN1 syndrome-associated primary hyperparathyroidism, VIRCHOWS ARCHIV 471: (3) pp. 401-411., 2017
Sarkadi B, Grolmusz VK, Butz H, Kövesdi A, Likó I, Nyirő G, Igaz P, Patócs A.: Molekuláris genetikai vizsgálatok az örökletes endokrinológiai tumor szindrómák klinikai diagnosztikájában, ORVOSI HETILAP 159 : 7 pp. 285-292. , 8 p., 2018
Grolmusz VK, Kövesdi A, Borka K, Igaz P, Patocs A.: Prognostic relevance of proliferation-related miRNAs in pancreatic neuroendocrine neoplasms., Eur J Endocrinol. 2018 Jul 13. pii: EJE-18-0305. doi: 10.1530/EJE-18-0305. [Epub ahead of print] PMID: 30006373, 2018
Doleschall M, Török D, Mészáros K, Luczay A, Halász Z, Németh K, Szücs N, Kiss R, Tőke J, Sólyom J, Fekete G, Patócs A, Igaz P, Tóth M.: Szteroid-21-hidroxiláz-deficientia, a congenitalis adrenalis hyperplasia leggyakoribb oka [Steroid 21-hydroxylase deficiency, the most frequent cause of congenital adrenal hyperplasia], Orv Hetil. 2018 Feb;159(7):269-277, 2018
Neumann HP, Young WF Jr, Krauss T, Bayley JP, Schiavi F, Opocher G, Boedeker CC, Tirosh A, Castinetti F, Ruf J, Beltsevich D, Walz M, Groeben HT, von Dobschuetz E, Gimm O, Wohllk N, Pfeifer M, Lourenço DM Jr, Peczkowska M, Patocs A, Ngeow J, Makay Ö, Shah NS, Tischler A, Leijon H, Pennelli G, Villar Gómez de Las Heras K, Links TP, Bausch B, Eng C: 65 YEARS OF THE DOUBLE HELIX: Genetics informs precision practice in the diagnosis and management of pheochromocytoma., Endocr Relat Cancer. 2018 Aug;25(8):T201-T219. doi: 10.1530/ERC-18-0085., 2018
Krauss T, Ferrara AM, Links TP, Wellner U, Bancos I, Kvachenyuk A, Villar Gómez de Las Heras K, Yukina MY, Petrov R, Bullivant G, von Duecker L, Jadhav S, Ploeckinger U, Welin S, Schalin-Jäntti C, Gimm O, Pfeifer M, Ngeow J, Hasse-Lazar K, Sansó G, Qi X, Ugurlu MU, Diaz RE, Wohllk N, Peczkowska M, Aberle J, Lourenço DM Jr, Pereira MAA, Fragoso MCBV, Hoff AO, Almeida MQ, Violante AHD, Quidute ARP, Zhang Z, Recasens M, Díaz LR, Kunavisarut T, Wannachalee T, Sirinvaravong S, Jonasch E, Grozinsky-Glasberg S, Fraenkel M, Beltsevich D, Egorov VI, Bausch D, Schott M, Tiling N, Pennelli G, Zschiedrich S, Därr R, Ruf J, Denecke T, Link KH, Zovato S, von Dobschuetz E, Yaremchuk S, Amthauer H, Makay Ö, Patocs A, Walz MK, Huber TB, Seufert J, Hellman P, Kim RH, Kuchinskaya E, Schiavi F, Malinoc A, Reisch N, Jarzab B, Barontini M, Januszewicz A, Shah N, Young WF Jr, Opocher G, Eng C, Neumann HPH, Bausch B.: Preventive medicine of von Hippel-Lindau disease-associated pancreatic neuroendocrine tumors., Endocr Relat Cancer. 2018 Sep;25(9):783-793. doi: 10.1530/ERC-18-0100, 2018
Sarkadi B, Patócs A.: Hereditary Diseases Predisposing to Pheochromocytoma (VHL, NF-1, Paraganglioma Syndromes, and Novel Genes), Exp Suppl. 2019;111:129-147. doi: 10.1007/978-3-030-25905-1_8., 2019
Butz H, Patócs A.: Brief Summary of the Most Important Molecular Genetic Methods (PCR, qPCR, Microarray, Next-Generation Sequencing, etc.), Exp Suppl. 2019;111:33-52. doi: 10.1007/978-3-030-25905-1_4., 2019
Kövesdi A, Patócs A.: Brief Description of Inheritance Patterns., Exp Suppl. 2019;111:21-27. doi: 10.1007/978-3-030-25905-1_2., 2019
Castinetti F, Waguespack SG, Machens A, Uchino S, Hasse-Lazar K, Sanso G, Else T, Dvorakova S, Qi XP, Elisei R, Maia AL, Glod J, Lourenço DM Jr, Valdes N, Mathiesen J, Wohllk N, Bandgar TR, Drui D, Korbonits M, Druce MR, Brain C, Kurzawinski T, Patocs A, Bugalho MJ, Lacroix A, Caron P, Fainstein-Day P, Borson Chazot F, Klein M, Links TP, Letizia C, Fugazzola L, Chabre O, Canu L, Cohen R, Tabarin A, Spehar Uroic A, Maiter D, Laboureau S, Mian C, Peczkowska M, Sebag F, Brue T, Mirebeau-Prunier D, Leclerc L, Bausch B, Berdelou A, Sukurai A, Vlcek P, Krajewska J, Barontini M, Vaz Ferreira Vargas C, Valerio L, Ceolin L, Akshintala S, Hoff A, Godballe C, Jarzab B, Jimenez C, Eng C, Imai T, Schlumberger M, Grubbs E, Dralle H, Neumann HP, Baudin E.: Natural history, treatment, and long-term follow up of patients with multiple endocrine neoplasia type 2B: an international, multicentre, retrospective study., Lancet Diabetes Endocrinol. 2019 Mar;7(3):213-220. doi: 10.1016/S2213-8587(18)30336-X, 2019
Kövesdi A, Kurucz PA, Nyírő G, Darvasi O, Patócs A, Butz H: Circulating miRNA Increases the Diagnostic Accuracy of Chromogranin A in Metastatic Pancreatic Neuroendocrine Tumors., Cancers (Basel). 2020 Sep 2;12(9):E2488. doi: 10.3390/cancers12092488. PMID: 32887459, 2020
Sarkadi B, Meszaros K, Krencz I, Canu L, Krokker L, Zakarias S, Barna G, Sebestyen A, Papay J, Hujber Z, Butz H, Darvasi O, Igaz P, Doczi J, Luconi M, Chinopoulos C, Patocs A: Glutaminases as a Novel Target for SDHB-Associated Pheochromocytomas /Paragangliomas., Cancers (Basel). 2020 Mar 5;12(3):599, 2020
Saskői É, Hujber Z, Nyírő G, Likó I, Mátyási B, Petővári G, Mészáros K, Kovács AL, Patthy L, Supekar S, Fan H, Sváb G, Tretter L, Sarkar A, Nazir A, Sebestyén A, Patócs A, Mehta A, Takács-Vellai K.: The SDHB Arg230His mutation causing familial paraganglioma alters glycolysis in a new Caenorhabditis elegans model., Dis Model Mech. 2020 Oct 15;13(10):dmm044925. doi: 10.1242/dmm.044925, 2020
Grolmusz VK, Kövesdi A, Borka K, Igaz P, Patocs A.: Prognostic relevance of proliferation-related miRNAs in pancreatic neuroendocrine neoplasms., Eur J Endocrinol. 2018 Jul 13. pii: EJE-18-0305. doi: 10.1530/EJE-18-0305. [Epub ahead of print] PMID: 30006373, 2018
Butz Henriett, Patócs Attila: MicroRNAs in endocrine tumors., E-JIFCC -THE ELECTRONIC JOURNAL OF THE INTERNATIONAL FEDERATION OF CLINICAL CHEMISTRY AND LABORATORY MEDICINE 30: (2) pp. 146-164., 2019
Kövesdi Annamária, Tóth Miklós, Butz Henriett, Szücs Nikolette, Sármán Beatrix, Pusztai Péter, Tőke Judit, Reismann Péter, Fáklya Mónika, Tóth Géza, Somogyi Anikó, Borka Katalin, Erdei Annamária, Nagy Endre V., Deák Veronika, Valkusz Zsuzsanna, Igaz Péter, Patócs Attila, Grolmusz Vince Kornél: True MEN1 or phenocopy? Evidence for geno-phenotypic correlations in MEN1 syndrome, ENDOCRINE 65: (2) pp. 451-459., 2019
Sarkadi Balazs, Baghy Kornelia, Sapi Zoltan, Nyiro Gabor, Liko Istvan, Patocs Attila: Germline BRCA1 Mutation Detected in a Multiple Endocrine Neoplasia Type 2 Case With RET Codon 634 Mutation, FRONTIERS IN GENETICS 10: 544, 2019
Grolmusz VK, Kövesdi A, Borka K, Igaz P, Patócs A: Prognostic relevance of proliferation-related miRNAs in pancreatic neuroendocrine neoplasms, EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 179: (4) pp. 219-228., 2018
Kövesdi Annamária, Tóth Miklós, Butz Henriett, Szücs Nikolette, Sármán Beatrix, Pusztai Péter, Tőke Judit, Reismann Péter, Fáklya Mónika, Tóth Géza, Somogyi Anikó, Borka Katalin, Erdei Annamária, Nagy Endre V., Deák Veronika, Valkusz Zsuzsanna, Igaz Péter, Patócs Attila, Grolmusz Vince Kornél: True MEN1 or phenocopy? Evidence for geno-phenotypic correlations in MEN1 syndrome, ENDOCRINE 65: (2) pp. 451-459., 2019
Sarkadi Balazs, Baghy Kornelia, Sapi Zoltan, Nyiro Gabor, Liko Istvan, Patocs Attila: Germline BRCA1 Mutation Detected in a Multiple Endocrine Neoplasia Type 2 Case With RET Codon 634 Mutation, FRONTIERS IN GENETICS 10: 544, 2019
Sarkadi B, Meszaros K, Krencz I, Canu L, Krokker L, Zakarias S, Barna G, Sebestyen A, Papay J, Hujber Z, Butz H, Darvasi O, Igaz P, Doczi J, Luconi M, Chinopoulos C, Patocs A: Glutaminases as a Novel Target for SDHB-Associated Pheochromocytomas /Paragangliomas., Cancers (Basel). 2020 Mar 5;12(3):599, 2020
Szabó B, Németh K, Mészáros K, Szücs N, Czirják S, Reiniger L, Rajnai H, Krencz I, Karászi K, Krokker L, Patócs A, Butz H: Demethylation Status of Somatic DNA Extracted From Pituitary Neuroendocrine Tumors Indicates Proliferative Behavior., J Clin Endocrinol Metab. 2020 Jun 1;105(6):dgaa156. doi: 10.1210/clinem/dgaa156. PMID: 32232382, 2020
Larsen LV, Mirebeau-Prunier D, Imai T, Alvarez-Escola C, Hasse-Lazar K, Censi S, Castroneves LA, Sakurai A, Kihara M, Horiuchi K, Barbu VD, Borson-Chazot F, Gimenez-Roqueplo AP, Pigny P, Pinson S, Wohllk N, Eng C, Aydogan BI, Saranath D, Dvorakova S, Castinetti F, Patocs A, Bergant D, Links TP, Peczkowska M, Hoff AO, Mian C, Dwight T, Jarzab B, Neumann HPH, Robledo M, Uchino S, Barlier A, Godballe C, Mathiesen JS.: Primary hyperparathyroidism as first manifestation in multiple endocrine neoplasia type 2A: an international multicenter study, Endocr Connect. 2020 Jun;9(6):489-497. doi: 10.1530/EC-20-0163., 2020
Patócs Attila: Az örökletes daganatok kivizsgálásában alkalmazott molekuláris genetikai módszerek, MAGYAR ONKOLÓGIA 64 : 1 pp. 25-31. , 7 p. (2020), 2020
Butz, Henriett ; Nyírő, Gábor ; Kurucz, Petra Anna ; Likó, István ; Patócs, Attila: Molecular genetic diagnostics of hypogonadotropic hypogonadism: from panel design towards result interpretation in clinical practice, HUMAN GENETICS 140 : 1 pp. 113-134. , 22 p. (2021), 2021
Patócs, Attila: Molekuláris genetikai módszerek az örökletes rákszindrómák klinikai diagnosztikájában, ORVOSKÉPZÉS 96 : 3 pp. 607-614. , 8 p. (2021, 2021
Butz, Henriett ; Blair, Jo ; Patócs, Attila: Molecular genetic testing strategies used in diagnostic flow for hereditary endocrine tumour syndromes, ENDOCRINE 71 pp. 641-652. , 12 p, 2021
Krokker, L. ; Szabó, B.* ; Németh, K. ; Tóháti, R. ; Sarkadi, B. ; Mészáros, K. ; Patócs, A. ; Butz, H: Three Dimensional Cell Culturing for Modeling Adrenal and Pituitary Tumors, PATHOLOGY AND ONCOLOGY RESEARCH 27 Paper: 640676 , 10 p, 2021
Sarkadi, B. ; Liko, I. ; Nyiro, G. ; Igaz, P. ; Butz, H. ; Patocs, A: Analytical performance of ngs-based molecular genetic tests used in the diagnostic workflow of pheochromocytoma/paraganglioma, CANCERS 13 : 16 Paper: 4219 , 22 p, 2021




 

Projekt eseményei

  
2020-02-13 21:38:15
Résztvevők változása
2017-09-04 12:30:15
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Belgyógyászati Klinika II. sz. (Semmelweis Egyetem), Új kutatóhely: Laboratóriumi Medicina Intézet (Semmelweis Egyetem).



vissza »