A citokin profil és terápiás válasz vizsgálata gyulladásos bélbetegekből izolált epithelialis organoidokon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
125377
típus K
Vezető kutató Molnár Tamás
magyar cím A citokin profil és terápiás válasz vizsgálata gyulladásos bélbetegekből izolált epithelialis organoidokon
Angol cím Examination of cytokine profile and therapeutic response in inflammatory bowel disease using patient-derived epithelial organoids
magyar kulcsszavak gyulladásos bélbetegség, citokinek, organoidok, terápiás válasz
angol kulcsszavak inflammatory bowel disease, cytokines, organoid, therapeutic response
megadott besorolás
Közegészségtan, egészségügyi szolgáltatások, környezetegészségügy, foglalkozásegészségügy, epidemiológia, orvosi etika (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Gasztroenterológia
zsűri Immun-, Tumor- és Mikrobiológia
Kutatóhely Belgyógyászati Klinika (Szegedi Tudományegyetem)
résztvevők Bálint Anita
Bor Renáta
Fábián Anna
Farkas Klaudia
Földesi Imre
Madácsy Tamara Éva
Maléth József
Nagy Ferenc
Rutka Mariann
projekt kezdete 2017-09-01
projekt vége 2022-08-31
aktuális összeg (MFt) 35.520
FTE (kutatóév egyenérték) 9.71
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Crohn betegség (CD) és a colitis ulcerosa (UC) az ismeretlen eredetű krónikus gyulladásos bélbetegség (IBD) két megjelenési formája. A krónikus, progresszív betegség az esetek nagy többségében élethosszig tartó gondozást és gyógyszeres kezelést, nemritkán sebészeti beavatkozások elvégzését teszi szükségessé nagy terhet róva ezzel az egészségügyi, gazdasági és a társadalmi rendszerre. A kortikoszteroid és anti-TNF terápia hatékonyan alkalmazható a betegség fellángolásai során, azonban szteroid kezelés mellett kb. 16-20%-ban, anti-TNF terápia mellett kb. 10-30%-ban számolhatunk a kezelésre mutatott primer hatástalanság problémájával. A terápia refrakteritás előrejelzését szolgáló markerekkel az intenzív kutatások ellenére a mai napig nem rendelkezünk. Minden olyan törekvés, mely olyan markerek azonosítását szolgálja, amik segítséget nyújthatnak annak az előrejelzésében, hogy mely betegek esetében várható tartós terápiás válasz nagy jelentőséggel bír. A betegekből származó humán organoid sejtenyészetek új lehetőséget teremtenek a betegség pathogenezisének vizsgálatára és a terápiás válasz in vitro megítélésére megteremtve ezzel a személyre szabott terápia lehetőségét. Jelen tanulmányunk célja 1. humán epitelialis organoidok létrehozása CD és UC betegből izolált colon kriptákból, 2. az organoidok által termelt citokinek meghatározása és összehasonlítása a betegektől vett vérmintából kimutatható citokinekkel, 3. a citokin profil meghatározása kortikoszteroid és/vagy biológiai terápiát (anti TNF, anti IL6, anti IL-12/23, JAK gátlók) követően a terápiás válasz megítélése céljából, valamint 4. ezen eredmények és a klinikai és endoszkópos válasz közötti korreláció vizsgálata.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A citokinek nemcsak a bél nyálkahártyában zajló gyulladás és az ezzel összefüggésben levő tünetek kiváltásában játszanak szerepet, de kulcsfontosságúak a betegség progresszív lefolyásában, a szövődmények kialakulásában. Az intesztinális epitélsejteken számos pro-, és anti-inflammatórikus citokin hatása érvényesül az IBD krónikus gyulladásos folyamata során, sőt, citokin termelés nemcsak azok mikrokörnyezetében, hanem magában az intesztinális epitélsejtekben is zajlik. A kortikoszteroidok hatékonyan blokkolják a citokinszekréciót és a T sejt aktivációt, míg a biológiai terápia során bizonyos citokinek ellen termelt antitestek fejtik ki gyulladásgátló hatásukat. A szteroid rezisztencia azonban gyakori probléma IBD-s betegekben, csakúgy, mint a biológiai terápiára mutatott hatástalanság, illetve a kezelés során fellépő hatásvesztés. A betegek sajátos citokin profiljának meghatározása és az ezen alapuló kezelés optimális megválasztása segítséget nyújthat a megfelelő terápiás hatékonyság elérésében, a kezelésekhez köthető mellékhatások minimalizálásában és a költségek racionalizálásában. Kutatómunkánk legfontosabb kérdése, hogy ezen célok a jövőben elérhetők lesznek-e a betegekből nyert szövetmintákból létrehozott organoid tenyészetek segítségével. Munkánk során az IBD organoidok felülúszójából meghatározzuk a citokin összetételt kortikoszteroid és/vagy biológiai kezelés előtt és után, valamint összehasonlítjuk a kapott eredményeket a klinikai válasszal. A citokin profil meghatározása a későbbiekben segíthet a legmegfelelőbb citokin ellenes kezelés kiválasztásában csökkentve ezzel a primer hatástalanság rizikóját.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az IBD krónikus, progresszív gyulladásos megbetegedés, mely világszerte nagy terhet ró az egészségügyi és finanszírozási rendszerekre. A betegség incidenciája és prevalenciája egyaránt növekvő tendenciát mutat – kb. 2,5-3 millió embert érint Európában. Bár a gyógyszeres kezelés és a betegek ellátása jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben, a pathogenezis pontos ismeretének hiányában a betegségnek a mai napig nincs kuratív gyógymódja. A kortikoszteroid és/vagy anti-citokin kezelésre refrakter esetek nagy kihívást jelentenek a gondozó orvos számára. A terápia refrakteritás előrejelzését szolgáló markerekkel az intenzív kutatások ellenére a mai napig nem rendelkezünk. Minden olyan törekvés, mely olyan markerek azonosítását szolgálja, amik segítséget nyújthatnak annak az előrejelzésében, hogy mely betegek esetében várható tartós terápiás válasz vagy épp hatástalanság nagy jelentőséggel bír, hisz a betegek személyre szabott kezelését, biztonságos és költséghatékony ellátását tenné lehetővé. A betegekből nyert szövetmintákból tenyésztett organoidok megoldást jelenthetnek a fenti problémákra. Tanulmányunk az első, mely a gyulladásos bélbetegek vastagbeléből izolált epithel organoidok pro-inflammatórikus citokin profilját elemzi az individuális gyulladásos útvonal pontosabb azonosítása érdekében, továbbá in vitro vizsgálja a szteroid vagy biológiai kezelés hatását. Véleményünk szerint az anti inflammatórkus kezelésre mutatott klinikai válasszal korreláltatott mérési eredmények új betekintést fognak adni az IBD pathomechanizmusába, valamint lehetőséget teremtenek a kortikoszteroid és anti-TNF terápiák kimenetelét előrejelző markerek azonosítására. A kutatási terv az IBD-s betegek személyre szabott terápiájának kialakítása céljából és annak szellemében íródott. A gyulladásos bélbetegségek területét egyre növekvő figyelem övezi világszerte a gyógyszergyártó cégek részéről, ezért úgy gondoljuk, hogy eredményeink hasznosíthatók lesznek a gyógyszeriparban, ami végső soron a betegek javát fogja szolgálni.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A gyulladásos bélbetegségek (IBD), vagyis a Crohn betegség és a colitis ulcerosa, többnyire fiatal korban megjelenő, élethosszig tartó kórképek. Az elmúlt években a betegség incidenciája és prevalenciája jelentősen emelkedett – az IBD napjaink egyik leggyakoribb tápcsatornai megbetegedése. Az IBD jelentős terhet ró a betegek mindennapi életére, befolyásolja nemcsak személyes, de társadalmi és szociális kapcsolataikat is. Élethosszig tartó gondozást igénylő kórkép révén jelentős terhet ró továbbá az amúgy is túlterhelt egészségügyi és finanszírozási rendszerre. Ugyan a kutatók újabb és újabb terápiás célpont kifejlesztésén dolgoznak, az IBD oki kezelése a mai napig nem megoldott. A kortikoszteroid és anti TNF kezelés ugyan a gyulladásos kaszkád eltérő elemein fejtik ki hatásukat, végső soron a gyulladásos fehérjék termelődését csökkentik. A betegek nagy részében azonban akár már a kezelés kezdetén vagy annak során hatástalansággal szembesülhetünk, mely az IBD-s betegek ellátásának jelentős problémáját képezi. A jelen tanulmány célja olyan, a gyulladásos bélbetegek vastagbeléből nyert sejttenyészetek létrehozása, melyek segítségével olyan markerek azonosítása lenne lehetséges, melyek előre jelezhetik a szteroid és anti-TNF kezelésre adott válaszkészséget, segítséget adva ezzel a fenti terápiákra alkalmasnak tűnő betegek kiválasztásában.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Inflammatory bowel diseases (IBD-Crohn’s disease [CD], ulcerative colitis [UC]) are chronic disabling gastrointestinal disorders impacting every aspect of the affected individual's life. Corticosteroids and anti-TNF therapies effectively control exacerbations of IBD, however, 16-20% of the patients exposed to steroids will presumably not response to the therapy and around 10–30% of patients do not respond to the initial treatment with TNF blockers. Moreover, 23–46% of patients lose response over time. Refractory disease and loss of response pose significant challenges. Even more importantly, there is no reliable approach available to predict the resistance, or non-responsiveness of patients to steroid, or biological treatment. Based on these data, there is an unmet need to develop such approaches that would optimize and personalize the selection of treatment for IBD patients. The recently developed patient-derived organoids represent an important resource that enable the growth of diverse primary human tissues in vitro, which can be used to study disease pathogenesis, or gene expression patterns correlated with drug response in a personalized manner. The aim of the present study is to 1) establish human colonic epithelial organoids from CD and UC patients. Using these organoids we will 2) determine and compare the cytokine profile produced by IBD organoids with the patient serum samples, and in the next step to 3) analyse changes of cytokine production before and after corticosteroid and/or biological therapy (etc. anti TNF-α, anti IL-6, anti IL-12/23, JAK inhibitors) to assess therapeutic response and 4) to correlate with clinical and endoscopic outcomes after treatment.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Cytokines not only drive intestinal inflammation and associated symptoms, but seem to have a crucial role in the pathogenesis of progressive and destructive forms of IBD that are associated with complications. Intestinal epithelial cells are exposed to numerous pro-inflammatory and anti-inflammatory cytokines during chronic intestinal inflammation in IBD. These cytokines are produced by cells in the local microenvironment and by intestinal epithelial cells themselves. Corticosteroids are effective inhibitors of cytokine secretion and T-cell activation, whereas biological therapy is mainly based on the blockage of certain cytokines deeply involved in the inflammatory process. However, glucocorticoid resistance or dependence is particularly frequent in IBD and primary and secondary non responses to biological agents also serve significant problems in the management of the disease. Personalized medicine based on the patient’s individual cytokine profile may potentially address these important challenges and has the potential to optimize efficacy, decrease the risk of adverse events and importantly rationalize treatment costs. The most important question of our research work is whether patient-derived organoids could be used to achieve these goals in the near future. We plan to determine the cytokine composition in the supernatant of the IBD organoids before and after corticosteroid and/or biological therapy and correlate therapeutic response in IBD patients. Moreover, specification of the cytokine profile would potentially help to choose the most suitable anti-cytokine therapy without the risk of developing primary non response.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
IBD is a chronic, progressive and disabling condition having an increasingly serious impact on healthcare and financial resources worldwide. The incidence and prevalence of the disease is increasing - an estimated 2.5–3 million people in Europe are affected by IBD. Although medical therapy and disease management have improved significantly in the last decade, in the lack of knowing the exact pathogenesis, there is still no curative treatment of IBD. Furthermore, acute exacerbation of the disease refractory to rescue therapy with corticosteroid and/or anti-cytokines poses significant challenge to the physicians. Since there is no reliable approach available to predict the resistance, or non-responsiveness of patients to steroid or biological treatment, there is an unmet need to develop such advances that would help to optimize and personalize the selection of treatment for IBD patients. Patient-derived organoids may provide a solution. Our study would be the first that examine pro-inflammatory cytokine profile in colonic epithelial organoids derived from IBD patients in order to establish the main inflammatory pathway of the disease in the individuals and to evaluate the effect of steroid or biological therapy in vitro. We believe that these measurements correlated with the clinical responsiveness to the anti inflammatory therapies will give novel insights into the pathomechanism of IBD and would have the potential to predict therapeutic responses to corticosteroid and anti-TNF treatment, which could bring up the personalized medicine for IBD patients. Moreover, IBD, becoming an emerging research area, has been receiving a growing attention from pharmaceuticals all over the word. Thus, we believe that the results of this project will be useful in the pharmaceutical industry and will be beneficial for IBD patients.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Inflammatory bowel disease (IBD), which includes Crohn's disease and ulcerative colitis, is a lifelong disease occurring early in life. The incidence and prevalence of IBD markedly increased in recent years, and IBD is considered to be one of the most prevalent gastrointestinal diseases. IBD has high impact on patients’ ability to lead a normal life, with interruptions and limitations to education, work and family roles. Besides the patients, this places a very significant burden on the already strained healthcare and financial systems with requiring a lifetime of care in most of the cases. Although researchers are actively exploring new approaches to treatment for IBD, currently there is no medical cure for the disease. Corticosteroids and anti TNF agents target different process of the inflammatory pathway but finally decrease the amount of certain proteins that cause inflammation. However, relatively large number of patients presents primary resistance, or become resistant over time which is an emerging problem in the care of IBD patients. This research work aims to establish special cell cultures from the large bowel of IBD patients to find possible markers predicting responsiveness to the steroid and anti-TNF therapy, to identify patients being candidates for these therapies.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A TNF-α-gátlókat széles körben alkalmazzák az IBD-ben, de a betegek 10-30%-a nem reagál a kezelésre. A vastagbél biopsziákból létrehozott organoid kultúrák (OC-k) ex vivo prediktív modellként használhatók, azonban az OC-k citokin expressziós mintázata nem ismert. Ezért célunk volt az IBD-s vastagbél organoidok citokin profiljának jellemzése és annak vizsgálata hogy az OC-k alkalmasak e a terápiára adott válasz előrejelzésére. A vastagbél OC-ket IBD-s és nem IBD-s betegekből hoztuk létre, és a meghatároztuk a citokinok expressziós mintázatot Proteome Profiler assay, qPCR, ELISA és immunfestés segítségével különböző passzázsokban. Eredményeink nem mutattak szignifikáns különbséget a biopsziák és az organoid citokin expressziója között az első passzázsig. A biopsziákban és az organoidokban egyaránt kimutattuk a főbb pro-inflammatorikus citokineket, mint a TNF-α, IL-6, PAI-1 és IL-8. A második passzázs után a citokinek expressziója csökkent vagy eltűnt az OC-kben. Anti-TNF-α kezelés után az IL-6 génexpresszió csökkenését mutattuk ki a kezelt OC-kben. Sikeresen hoztunk létre OC-ket IBD-s betegektől nyert gyulladt vastagbél biopsziákból. Eredményeink arra utalnak, hogy a vastagbél OC-k a 2. passzázsig ex vivo vizsgálatokra felhasználhatók. Emellett azonosítottuk és jellemeztük a PAI-1-et, mint az IBD aktivitásának új markerét, amelyet szintén vizsgáltunk OC-kben. A vizsgálat során nyert betegmintákat és adatokat több későbbi vizsgálatban is felhasználtuk.
kutatási eredmények (angolul)
TNF-α inhibitors are widely used in IBD, but 10-30% of the patients are primarily not responding to the treatment. Organoid cultures (OCs) generated from colonic biopsies might be used as an ex vivo predictive model, however the cytokine expression pattern of OCs is not described. Therefore, our aims were to characterize the cytokine profiles of the IBD colon organoids and assess the utility of OCs to predict response to therapy. Colonic OCs were established from IBD and non-IBD patients and cytokine expression patterns in different passages were determined by Proteome Profiler assay, qPCR, ELISA and immunostaining. Our results showed no significant difference between the biopsies and the organoid’s cytokine expression until the first passage. We detected major pro-inflammatory cytokines such as TNF-α, IL-6, PAI-1 and IL-8, both in biopsies and organoids. After second passage the cytokine expression decreased or disappeared in the OCs. After anti-TNF-α treatment we detected a decrease in the IL-6 gene expression in treated OCs. We successfully established OCs from inflamed colonic biopsies obtained from IBD patients. Our results suggest that colon OCs could be used for ex vivo investigations until the 2nd passage. Additionally, we identified and characterized PAI-1 as a novel marker for IBD activity, which was also tested in OCs. The patient samples and data obtained during the study were utilized in several subsequent studies.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=125377
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Jasmijn A M Sleutjes, Jeanine E Roeters van Lennep, Eric Boersma, Luis A Menchen, Matthias Laudes, Klaudia Farkas, Tamás Molnár, Nicholas Alexander Kennedy, Marieke J Pierik, C Janneke van der Woude, Annemarie C de Vries: Systematic review with meta-analysis: effect of inflammatory bowel disease therapy on lipid levels, Aliment Pharmacol Ther . 2021;54(8):999-1012., 2021
Laurent Goessens, Jean-Frédéric Colombel, An Outtier, Marc Ferrante, Joao Sabino, Ciaran Judge, Reza Saeidi, Louise Rabbitt, Alessandro Armuzzi, Eugeni Domenech, George Michalopoulos, Anneline Cremer, Francisco Javier García-Alonso, Tamas Molnar, Konstantinos Karmiris, Krisztina Gecse, Joep Van Oostrom, Mark Löwenberg, Klaudia Farkas, Raja Atreya, Davide Giuseppe Ribaldone, Christian Selinger, Frank Hoentjen, Benoit Bihin, Shaji Sebastian, European COMBIO study group; Jean-François Rahier: Safety and efficacy of combining biologics or small molecules for inflammatory bowel disease or immune-mediated inflammatory diseases: A European retrospective observational study, United European Gastroenterol J . 2021 Dec;9(10):1136-1147., 2021
Péter Bacsur, Klaudia Farkas, Tamás Molnar: Outcome of Immediate Dose Optimization of Infliximab in Inflammatory Bowel Disease Patients, J Crohns Colitis . 2022 Jun 24;16(5):863-864., 2022
Henit Yanai, Anna Kagramanova, Oleg Knyazev, João Sabino, Shana Haenen, Gerassimos J Mantzaris, Katerina Mountaki, Alessandro Armuzzi, Daniela Pugliese, Federica Furfaro, Gionata Fiorino, David Drobne, Tina Kurent, Sharif Yassin, Nitsan Maharshak, Fabiana Castiglione, Roberto de Sire, Olga Maria Nardone, Klaudia Farkas, Tamas Molnar, Zeljko Krznaric, Marko Brinar, Elena Chashkova, Moran Livne Margolin, Uri Kopylov, Cristina Bezzio, Ariella Bar-Gil Shitrit, Milan Lukas, María Chaparro, Marie Truyens, Stéphane Nancey, Triana Lobaton, Javier P Gisbert, Simone Saibeni, Péter Bacsúr, Peter Bossuyt, Julien Schulberg, Frank Hoentjen, Chiara Viganò, Andrea Palermo, Joana Torres, Joana Revés, Konstantinos Karmiris, Magdalini Velegraki, Edoardo Savarino, Panagiotis Markopoulos, Eftychia Tsironi, Pierre Ellul, Cristina Calviño Suárez, Roni Weisshof, Dana Ben-Hur, Timna Naftali, Carl Eriksson, Ioannis E Koutroubakis, Kalliopi Foteinogiannopoulou, Jimmy K Limdi, Eleanor Liu, Gerard Surís, Emma Calabrese, Francesca Zorzi, Rafał Filip, Davide Giuseppe Ribaldone, Yifat Snir, Idan Goren, Hagar Banai-Eran, Yelena Broytman, Hadar Amir Barak, Irit Avni-Biron, Jacob E Ollech, Iris Dotan, Maya Aharoni Golan: Endoscopic Postoperative Recurrence In Crohn's Disease After Curative Ileocecal Resection With Early Prophylaxis By Anti-Tnf, Vedolizumab Or Ustekinumab: A Real-World Multicenter European Study, J Crohns Colitis . 2022 Jul 27;jjac100., 2022
Livia Lontai, Lorant Gonczi, Fruzsina Balogh, Nora Komlodi, Tamas Resal, Klaudia Farkas, Tamas Molnar, Pal Miheller, Petra A Golovics, Eszter Schafer, Tamas Szamosi, Akos Ilias, Peter L Lakatos: Non-medical switch from the originator to biosimilar and between biosimilars of adalimumab in inflammatory bowel disease - a prospective, multicentre study, Dig Liver Dis . 2022 Aug 2;S1590-8658(22)00592-8., 2022
Péter Bacsur, Tamás Resál, Klaudia Farkas, Szabolcs Ábrahám, Tamás Molnár: Appendiceal Mucinous Neoplasm Appearance on NBI Colonoscopy, J Gastrointestin Liver Dis . 2022 Sep 15;31(3):270., 2022
Laurent Peyrin-Biroulet, Jean-François Rahier, Julien Kirchgesner, Vered Abitbol, Shaji Sebastian, Alessandro Armuzzi, Konstantinos Karmiris, Javier P Gisbert, Peter Bossuyt, Ulf Helwig, Johan Burisch, Henit Yanai, Glen A Doherty, Fernando Magro, Tamás Molnar, Mark Löwenberg, Jonas Halfvarson, Edyta Zagorowicz, Hélène Rousseau, Cédric Baumann, Filip Baert, Laurent Beaugeri, I-CARE Collaborator Group: I-CARE, a European Prospective Cohort Study Assessing Safety and Effectiveness of Biologics in Inflammatory Bowel Disease, Clin Gastroenterol Hepatol . 2022 Sep 22;S1542-3565(22)00916-8., 2022
Anna Fábián, Mariann Rutka, Tamás Ferenci, Renáta Bor, Anita Bálint, Klaudia Farkas, Ágnes Milassin, Kata Szántó, Zsuzsanna Lénárt, Ferenc Nagy, Zoltán Szepes, Tamás Molnár: The Use of Complementary and Alternative Medicine Is Less Frequent in Patients with Inflammatory Bowel Disease Than in Patients with Other Chronic Gastrointestinal Disord, Gastroenterol Res Pract. 2018; 2018: 9137805., 2018
Szántó K, Molnár T, Farkas K: New Promising Combo Therapy in Inflammatory Bowel Diseases Refractory to Anti-TNF Agents: Cyclosporine Plus Vedolizumab, Journal of Crohn's and Colitis, Volume 12, Issue 5, Pages 629,, 2018
Klaudia Farkas, Tamás Molnár: A review on biosimilar infliximab, CT-P13, in the treatment of inflammatory bowel disease, https://www.futuremedicine.com/doi/full/10.2217/imt-2017-0107, 2018
Kata Szántó, Tibor Nyári, Anita Bálint, Renáta Bor, Ágnes Milassin, Mariann Rutka, Anna Fábián, Zoltán Szepes, Ferenc Nagy, Tamás Molnár, Klaudia Farkas: Biological therapy and surgery rates in inflammatory bowel diseases – Data analysis of almost 1000 patients from a Hungarian tertiary IBD center, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6066221/, 2018
Anita Bálint, Mariann Rutka, Martin Kolar, Martin Bortlik, Dana Duricova, Veronika Hruba, Martin Lukas, Katarina Mitrova, Karin Malickova, Milan Lukas, Zoltán Szepes, Ferenc Nagy, Károly Palatka, Szilvia Lovas, Zsuzsanna Végh, Zsuzsanna Kürti, Ágnes Csontos, Pál Miheller, Tibor Nyári, Renáta Bor, Ágnes Milassin, Anna Fábián, Kata Szántó, Péter L Lakatos, Tamás Molnár & Klaudia Farkas: Infliximab biosimilar CT-P13 therapy is effective in maintaining endoscopic remission in ulcerative colitis - results from multicenter observational cohort., Expert Opin Biol Ther, 2018
Renáta Bor, Anna Fábián, Mária Matuz, Zoltán Szepes, Klaudia Farkas, Pál Miheller, Tamás Szamosi, Áron Vincze, Mariann Rutka, Kata Szántó, Anita Bálint, Ferenc Nagy, Ágnes Milassin, Tibor Tóth, Ferenc Zsigmond, Judit Bajor, Katalin Müllner, Lilla Lakner, Mária Papp, Ágnes Salamon, Gábor Horváth, Krisztina Sarang, Eszter Schäfer, Patrícia Sarlós, Károly Palatka, Tamás Molnár: Real-life efficacy of vedolizumab on endoscopic healing in inflammatory bowel disease - A nationwide Hungarian cohort study, Expert Opin Biol Ther . 2020 Feb;20(2):205-213, 2020
Lorant Gonczi, Kata Szanto Klaudia Farkas, Tamas Molnar, Tamas Szamosi, Eszter Schafer, Petra A.Golovics, Laszlo Barkai, Livia Lontai, Barbara Lovasz, Mark Juhasz, dArpad Patai, Krisztina Sarang, Aron Vincze, Patricia Sarlos, Alexandra Farkas, Zsolt Dubravcsik, Tamas G.Toth, Peter L.Lakatos: Clinical efficacy, drug sustainability and serum drug levels in Crohn's disease patients treated with ustekinumab – A prospective, multicenter cohort from Hungary, Digestive and Liver Disease, 2021
Renáta Bor 1, Béla Vasas 2, Anna Fábián 1, Mónika Szűcs 3, Árpád Füredi 1, László Czakó 1, Mariann Rutka 1, Klaudia Farkas 1, Tamás Molnár 1, Ágnes Milassin 1, Anita Bálint 1, Kata Szántó 1, Sándor Hamar 2, László Kaizer 2, László Tiszlavicz 2, Zoltán Szepes 1: Slow-pull technique yields better quality smears: prospective comparison of slow-pull and standard suction techniques of endoscopic ultrasound-guided fine-needle aspirati, Scand J Gastroenterol, 2020
Péter Bacsur, Klaudia Farkas, Tamas Molnar: Area of the IBD Disk Correlated Strongly with Disease Activity Compared with the Conventionally Used IBD Disk Score, Journal of Crohn's and Colitis, 2021
Anita Bálint,1 Klaudia Farkas,1 Orsolya Méhi,2 Bálint Kintses,2,6,7 Bálint Márk Vásárhelyi,2 Eszter Ari,2,3,8 Csaba Pál,2 Tamara Madácsy,1,4 József Maléth,1,4 Kata Judit Szántó,1 István Nagy,5 Mariann Rutka,1 Péter Bacsur,1 Diána Szűcs,1,4 Zoltán Szepes,1 Ferenc Nagy,1 Anna Fábián,1 Renáta Bor,1 Ágnes Milassin,1 and Tamás Molnár1,*: Functional Anatomical Changes in Ulcerative Colitis Patients Determine Their Gut Microbiota Composition and Consequently the Possible Treatment Outcome, Pharmaceuticals, 2020
Anna Fábián,Renáta Bor,Ella Szabó,Viktor Kardos,Anita Bálint,Klaudia Farkas,Ágnes Milassin,Mariann Rutka,Kata Szántó,Tamás Molnár,Mónika Szűcs,Katalin Lőrinczy,Ákos Orbán-Szilágyi,Tibor Gyökeres,György Gyimesi,Attila Szepes,Valéria Kovács,István Rácz,Zoltán Szepes,: Endoscopic treatment of gastric antral vascular ectasia in real-life settings: Argon plasma coagulation or endoscopic band ligation?, Journal of Digestive Diseases, 2020
Kata Judit Szántó 1, Tamara Madácsy 1, Diána Kata 2, Tamás Ferenci 3, Mariann Rutka 1, Anita Bálint 1, Renáta Bor 1, Anna Fábián 1, Ágnes Milassin 1, Boldizsár Jójárt 1, Zoltán Szepes 1, Ferenc Nagy 1, Tamás Molnár 1, Imre Földesi 2, József Maléth 1 4 5, Klaudia Farkas 1: Advances in the optimization of therapeutic drug monitoring using serum, tissue and faecal anti-tumour necrosis factor concentration in patients with inflammatory bowel d, Expert Opin Biol Ther, 2021
Kata Judit Szántó, Tamás Balázs, Dóra Mihonné Schrempf, Klaudia Farkas,* and Tamás Molnár*: Does inflammatory bowel disease have different characteristics according to stage of adolescence?, Therap Adv Gastroenterol., 2021
Tamás Resál, MD, Kata Szántó, MD, Mariann Rutka, MD, PhD, Klaudia Farkas, MD, PhD, Tamás Molnár: Still the Joker in the Pack: When to Take Out Cyclosporine in the Game?, Inflammatory Bowel Diseases, 2021
Klaudia Farkas,* Daniella Pigniczki,* Mariann Rutka, Kata Judit Szántó, Tamás Resál, Renáta Bor, Anna Fábián, Zoltán Szepes, György Lázár, and Tamás Molnár: The complex relationship between viruses and inflammatory bowel disease – review and practical advices for the daily clinical decision-making during the SARS-CoV-2 pandem, Therap Adv Gastroenterol., 2021
Renske W M Pauwels 1, C Janneke van der Woude 1, Daan Nieboer 2, Ewout W Steyerberg 3, María J Casanova 4, Javier P Gisbert 4, Nick A Kennedy 5, Charlie W Lees 6, Edouard Louis 7, Tamás Molnár 8, Kata Szántó 8, Eduardo Leo 9, Steven Bots 10, Robert Downey 11, Milan Lukas 12, Wei C Lin 13, Aurelien Amiot 14, Cathy Lu 15, Xavier Roblin 16, Klaudia Farkas 8, Jakob B Seidelin 17, Marjolijn Duijvestein 1, Geert R D'Haens 1, Annemarie C de Vries 18, CEASE Study Group: Prediction of Relapse After Anti-Tumor Necrosis Factor Cessation in Crohn's Disease: Individual Participant Data Meta-analysis of 1317 Patients From 14 Studies, Clin Gastroenterol Hepatol, 2021
Tamás Resál, Renáta Bor, Kata Szántó, Anna Fábián, Mariann Rutka, Marco Sacco, Davide Guiseppe Ribaldone, Pauliina Molander, Stephane Nancey, Uri Kopylov, Stephan Vavricka, David Drobne, Milan Lukas, Klaudia Farkas, Zoltán Szepes, and Tamás Molnár: Effect of COVID-19 pandemic on the workflow of endoscopy units: an international survey, Therap Adv Gastroenterol., 2021
Tamás Resál, Klaudia Farkas, and Tamás Molnár*: Iron Deficiency Anemia in Inflammatory Bowel Disease: What Do We Know?, Frontiers in Medicine, 2021
Péter Bacsur, Klaudia Farkas, Tamas Molnar: Area of the IBD Disk Correlated Strongly with Disease Activity Compared with the Conventionally Used IBD Disk Score, Journal of Crohn's and Colitis, 2021




 

Projekt eseményei

  
2018-05-31 14:08:17
Résztvevők változása



vissza »