Egyiptománia és Aegyptiaca-gyűjtés Magyarországon a 18. századi kezdetektől a 2. világháborúig  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
125440
típus K
Vezető kutató Liptay Éva
magyar cím Egyiptománia és Aegyptiaca-gyűjtés Magyarországon a 18. századi kezdetektől a 2. világháborúig
Angol cím Egyptomania and Collecting Egyptian Antiquities in Hungary from 18th Century Beginnings until the Second World War
magyar kulcsszavak egyiptológia, egyiptománia, műgyűjtés, múzeumok
angol kulcsszavak Egyptology, Egyptomania, collecting, museums
megadott besorolás
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Ókori kultúra
zsűri Kultúra
Kutatóhely Szépművészeti Múzeum (Szépművészeti Múzeum)
résztvevők Kóthay Katalin
projekt kezdete 2017-12-01
projekt vége 2022-11-30
aktuális összeg (MFt) 8.080
FTE (kutatóév egyenérték) 6.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatási projekt kiindulópontjául a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében őrzött kollekció egyes műtárgyaival, illetve műtárgycsoportjaival kapcsolatos gyűjteménytörténeti kutatások állnak. Minthogy a Gyűjtemény 1934-ben több magyarországi közgyűjtemény (Nemzeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Iparművészeti Múzeum) 19. században keletkezett anyagának összevonásával jött létre, a projekt szükségszerűen magába foglalja a magyarországi Aegyptiaca-gyűjtés 18-19. századi kezdeteivel kapcsolatos kutatásokat: az ókori egyiptomi műtárgyak gyűjtésének társadalmi és kulturális hátterét; a nyugat-európai „egyiptománia” és a 19. század folyamán tudománnyá vált egyiptológia eredményeinek magyarországi hatásait; illetve az Aegyptiaca-gyűjtés sajátosan Magyarországra jellemző vonásait.
A projektben részt vevő kutatók célul tűzték ki, hogy összegyűjtsék a vizsgált korszakok magyarországi tárgyi kultúrájának (építészet, képzőművészet, iparművészet) és írásos dokumentumainak (irodalom, publicisztika, tudományos művek) lehetőleg teljes, az ókori Egyiptommal foglalkozó corpusát, feltárva annak társadalom- és kultúrtörténeti vonatkozásait és összefüggéseit. A projekt így a Gyűjtemény darabjaival kapcsolatos – az előbbi kutatással párhuzamosan végzett – gyűjtéstörténeti kutatások eredményeit az egyes vizsgált korszakok történeti, társadalmi és kulturális hátterének kontextusába helyezve tudja tárgyalni, minden eddiginél teljesebb képet adva az ókori Egyiptommal kapcsolatos elképzelések és az ókori egyiptomi tárgyak gyűjtéséhez kapcsolódó szokások változásáról a 18. századi kezdetektől az 1939-ben a Szépművészeti Múzeumban megnyílt első állandó kiállításig.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Az ókori Egyiptomot a humanizmus és reneszánsz idején fedezte fel (újra) Európa, és az ókori egyiptomi kultúra és művészet attól kezdve mind a mai napig minden korszakban jelentős hatást gyakorolt a nyugat-európai gondolkodásra és kultúrára. A kutatási projekt egyik célja, hogy feltérképezze az ókori egyiptomi kultúra és művészet magyarországi vonatkozásait a 18. századtól (az ókori egyiptomi és egyiptizáló tárgyak magyarországi gyűjtésének kezdetétől) kezdve 1939-ig (a Szépművészeti Múzeum első állandó egyiptomi kiállításának megnyitásáig). A kutatás másik célja a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének egyes tárgyaival és tárgycsoportjaival kapcsolatos átfogó gyűjteménytörténeti kutatás elvégzése az archív dokumentumok lehető legteljesebb corpusának összegyűjtésével, ami egyúttal lehetőséget ad a 18-19. századi magyarországi Aegyptiaca-gyűjtés sajátosságainak átfogó vizsgálatára is.
A kutatás eredményeképpen minden eddiginél teljesebb képet kapunk a nyugat-európai „egyiptománia” magyarországi hatásainak kulturális és társadalmi sajátosságairól: egyes jellegzetes egyiptomi motívumok átvételéről és az építészetben, a képzőművészetben, illetve az irodalomban való megjelenésükről; a nagy egyiptológiai felfedezések és tudományos eredmények sajtóban és a kulturális életben való megjelenéséről; a vizsgált korszakok Egyiptom-képeinek, az „egyiptománia megjelenésének és/vagy az ókori egyiptomi tárgyak gyűjtésének társadalom- és kultúrtörténeti sajátosságairól Magyarországon.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Napjainkban a gyűjtemény- és a tudománytörténet társadalom- és kulturtörténeti kontextusokban való vizsgálata az európai egyiptológiai kutatások egyik legfontosabb témája. Számos akadémikus igényű összefoglaló mű, illetve részlettanulmány jelenik meg évről évre, és nemzetközi tudományos konferenciák sora tárgyalja a témát.
A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében őrzött egyes műtárgyakkal kapcsolatban a Gyűjtemény kutatói már eddig is végeztek kutatásokat, amelyeknek eredményeit tudományos cikkekben publikálták, átfogó kutatások azonban e tárgyban mind a mai napig nem történtek. Ugyanez mondható el az ókori Egyiptommal kapcsolatos elképzelések magyarországi alakulásáról, változásáról a vizsgált időszakokban, illetve a 18-19. századi nyugat-európai „egyiptománia” hatásairól. A kutatási projekt arra vállalkozik, hogy - a témára vonatkozó lehető legteljesebb dokumentáció összegyűjtése és publikálása mellett - mindezeket a kérdéseket társadalmi és kulturális kontextusukban vizsgálja, és magyarázatot találjon e kulturális jelenségek jellegzetesen magyar sajátosságaira.
A kutatások célja az, hogy minél átfogóbb képet sikerüljön nyújtani azokról a bonyolult és sajátos kulturális jelenségekről, illetve folyamatokról, amelyek megelőzték és egyben megelőlegezték az egyiptológia tudományának intézményesülését (az első önálló egyiptomi gyűjtemény létrejöttét, illetve az egyiptológia egyetemi oktatásának bevezetését) Magyarországon. Amellett, hogy a projekt célkitűzései a magyar egyiptológiában előzmény nélküliek és hiánypótlóak, a várható eredményeknek fontos nemzetközi vonatkozásai is lesznek. A téma és a felvetett problémák komplex társadalom- és kulturtörténeti megközelítése és vizsgálata a nemzetközi kutatás számára is iránymutató lehet.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A kutatási projekt kiindulópontjául a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében őrzött kollekció egyes műtárgyaival, illetve műtárgycsoportjaival kapcsolatos gyűjteménytörténeti kutatások állnak. A Gyűjtemény 1934-ben több magyarországi közgyűjtemény (Nemzeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Iparművészeti Múzeum) 19. században keletkezett anyagának összevonásával jött létre, ezért a kutatásnak elsősorban azt kell feltérképeznie, hogy kik és milyen módon foglalkoztak ókori egyiptomi tárgyak gyűjtésével a 18-19. századi Magyarországon, illetve hogy az egyes műtárgyak vagy műtárgycsoportok kinek a gyűjtőtevékenysége révén kerültek Magyarországra. A projekt célja az, hogy összegyűjtse mindazt a tárgyi anyagot (épületek, festmények, szobrok, iparművészeti tárgyak, bútorok) és írásos dokumentumot (könyv, tudományos cikk, újságcikk, műtárgyak vásárlásával kapcsolatos archív dokumentumok, levelek stb.), ami a Gyűjtemény műtárgyainak modern kori történetére, illetve általában az ókori Egyiptommal kapcsolatos elképzelésekre vonatkozik a vizsgált korszakokban. A projekt és az eredmények publikálása hiánypótló lesz, ugyanis a témára vonatkozóan ilyen átfogó kutatások mindezidáig nem történtek Magyarországon.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The starting point of this project is a research on the history of the corpus of the artefacts (individual pieces as well as groups of objects) kept in the Egyptian Collection of the Museum of Fine Arts. Since the Collection of the Museum of Fine Arts was established in 1934 through the transfer of artefacts that had once been owned by the Hungarian National Museum, the Ethnographic Museum and the Museum of Applied Arts; i.e. objects purchased mainly during the 18th and 19th centuries, these researches necessarily imply studies on the beginnings of collecting Egyptian antiquities in Hungary: i.e. the exploration of the social and cultural backgrounds of this collecting activities; the demonstration of the impacts of Western European „Egyptomania” and of scientific results of 19th century Egyptology; the identification of special Hungarian features of contemporaneous collecting Egyptian antiquities.
The researchers of the project aim at collecting and interpreting the most complete corpus of material culture (architecture, visual arts, applied arts) and written documents possible, concerning the attitudes toward ancient Egypt, in order to explore the sociocultural aspects and contexts of this special cultural phenomenon. This approach enables the research project to discuss the results of the studies on the history of the Collection within the contexts of the explored historical, social and cultural bacgrounds, thus providing the most comprehensive view ever about attitudes toward the ancient Egypt as well as about changing practices concerning collecting activity from the 18th century until the opening of the first permanent exhibition at the Museum of Fine Arts (1939).

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Ancient Egypt has been rediscovered by Western European culture during the era of Humanism and Renaissance. It is from this period that ancient Egyptian culture and antiquities have had a continuously vast impact on Western European ideologies and culture. The one of the aims of this project is to assess the special Hungarian aspects of the impact of ancient Egyptian culture from the 18th century (i.e. the beginning of collecting activity of Egyptian antiquities and Egyptianising objects in Hungary) until 1939 (i.e. the opening of the first permanent Egyptian exhibition at the Museum of Fine Arts). Another aim of the research is to accomplish a comprehensive study of the history of the individual artefacts and object groups of the Egyptian Collection – which at the same time provides a good opportunity to gain an overall picture about the special features of the early history of collecting Egyptian artefacts in Hungary.
As a result of the research we hope to gain a most comprehensive view ever about the special social and cultural features of the impacts of Western European Egyptomania in Hungary: i.e. the transmission of certain characteristic Egyptian motifs; their appearance in architecture, visual arts and literature; appearance of great Egyptological discoveries and scientific results in the press and in cultural life; special sociocultural features of the available Egypt-images, aspects of „Egyptomania” and collecting activities of Egyptian antiquities in Hungary during the discussed periods.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Culturo-historical studies on histories of European Egyptian collections and on the two hundred year history of Egyptology are subjects of great interest in nowadays Egyptology. A number of academic monographes and studies are published yearly, and series of international conferences are organised to discuss these themes.
Scholarly research has already been carried out on some masterpieces of the Collection by the Egyptologists of the Egyptian Department, and published in academic journals. Nevertheless, comprehensive studies on this subject have not yet been made. The same can be said about the development of the concepts about Ancient Egypt and about the impacts of 18th and 19th century Western European Egyptomania during the discussed periods in Hungary. Besides collecting the most complete corpus of archive data possible, the research project aims at discussing and interpreting all these problems in their social and cultural contexts and finding explanation to their special Hungarian characteristic features.
As a result of this research project, we hope to get an overall picture about the complex and special cultural phenomena which preceded and introduced the establishment of institutional framework for Egyptological researches in Hungary (i.e. the foundation of the Egyptian collection of the Museum of Fine Arts; the integration of Egyptology into university education). The objectives of this project are initiative, without precedent in former research, and the expected results hopefully will be significant contributions not solely in a national but also in an international dimension. On the other hand, the complex social and cultural approach and examination of the discussed subjects may prove to be exemplary for international research.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The starting point of this project is a research on the history of the individual objects and object groups of the Egyptian Collection of the Museum of Fine Arts which was established in 1934 through the transfer of artefacts, that had once been owned by the Hungarian National Museum, the Ethnographic Museum and the Museum of Applied Arts, and that had been purchased mainly during the 19th century. Therefore one of the primary goals of this research is to assess the available archive material about the 18th-19th century Hungarian collectors, their collections and their collecting practices concerning Egyptian antiquities. On the other hand, the project also aims at collecting the material culture (architecture, painting, sculpture, objects of applied art, furniture) concerning the attitudes toward Ancient Egypt (“Egyptomania”) in Hungary during the discussed periods - as well as collecting written documents (books, academic studies, journalist articles, archive documents of purchases of artefacts, letters etc.) concerning the history of the artefacts kept in the Collection. The objectives of this project are intiative, and a comprehensive publication of the results has been without precedent in former Egyptological research in Hungary.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A projekt során feltártuk a 18. századtól az 1930-as évekig tartó időszak aegyptiaca-gyűjtésének, ókori Egyiptommal kapcsolatos elképzeléseinek és egyiptológiai kutatásainak legfontosabb magyarországi forrásait. Kifejlesztetünk egy szakmai adatbázist (Aegyptiaca Hungarica) a források rögzítésére, amely négy fő részre oszlik (a gyűjtéstörténet adatai, tárgyi források, szövegek, illetve események). A források által dokumentált jelenségeket az időszak tágabb, változó társadalmi, kulturális, ideológiai és politikai viszonyait figyelembe véve értelmeztük, és elkülönítettük az ókori Egyiptomhoz való magyar viszonyulásra ható európai trendeket és a tipikusan magyar sajátosságokat. Rámutattunk, hogy az "egyiptománia" kifejezés magyar viszonyok között eltérő jelentést hordoz, mint európai kontextusban, mivel legalább annyira épül a nyugat-európai kultúra iránti rajongásra, mint az ókori Egyiptom iránti érdeklődésre. Az eredményeket idegen nyelvű konferencia közleményekben és tanulmányokban foglaltuk össze, és elkészítettük egy többszerzős magyar nyelvű tanulmánykötet kéziratát, amely 2023 folyamán jelenik meg. A kutatás válogatott eredményeit néhány időszaki és virtuális kiállítás formájában mutattuk be a Szépművészeti Múzeum látogatónak. A szakmai adatbázis feltöltése a projekt zárását követően is folytatódik; távlati célként annak egyszerűsített változatát a nagyközönség számára is hozzáférhetővé kívánjuk tenni.
kutatási eredmények (angolul)
During the project we gathered the most important sources of the history of collecting aegyptiaca, ideas about ancient Egypt, and the development of Egyptology in Hungary over the period from the eighteenth century until the 1930s. We established a database (Aegyptiaca Hungarica) to store the records that we had divided into four main groups (history of collecting, texts, objects, and events). The phenomena attested by these sources have been interpreted in their broader, changing social, cultural, ideological and political embeddedness. In addition to explore typically Hungarian features, we also looked at the significance of Western European impacts on Hungarian attitudes towards ancient Egypt. We have showed that ‘Egyptomania’ in the Hungarian context had a meaning different from that widespread in Western Europe, since it had as much to do with a fascination with Western European culture as it was about ancient Egypt. The results have been published in foreign language conference proceedings and collected volumes, and we prepared the manuscript of a multi-author collected volume in the Hungarian language, that will appear during 2023. Selected results of the research were made available for the visitors of the Szépművészeti Múzeum in temporary show cases and through online virtual displays.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=125440
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Liptay Éva: A Unique representation of Mumia Aegyptiaca in an Eighteenth Century Apothecary in Hungary, Proceedings of the Conrerence Egypt & Austria XIII (közlésre leadva), 2023
Liptay Éva: Egyiptomi múmia a szertárban: a "szombathelyi múmia és koporsó" ókori és modern története, 900 éves a premontrei rend c. konferencia eladásai (közlésre elfogadva), 2023
Kóthay Katalin: Hungarian archaeological presence and absence in Egypt and the Orient at the end of the long nineteenth century and during the interwar period, O. Matthes - T.L. Gertzen (eds), Oriental societies & societal self-assertion (közlésre elfogadva), 2023
Kóthay Katalin - Liptay Éva: Roots and contexts of Egyptomania and perceptions of ancient Egypt in Hungary from the late eighteenth century to 1934, Proceedings of the Ninth European Conference of Egyptologists, 21th -26th June, 2021 (közlésre elfogadva), 2023
Liptay Éva: In Search for a Missing Osiris Hydreios, CIPEG Journal: Anc8ient Egyptian & Sudanese Collections and Museums No. 3, 2019
Liptay Éva: The Egyptian Coffin and Mummy of Stephan Delhaes and Other Mummies from Akhmim in Hungary, M. Tomorad (ed.), Egypt and Austria XII - Egypt and the Orient: The Current Research. Oxford – Zagreb 2020, 127–141., 2020
Liptay Éva: Egy múmia útja Egyiptomból egy iskolai szertárba, Liptay Éva, Az ókori Egyiptom mozgalmas és kifürkészhetetlen világa. Budapest 2021,182–189., 2021
Liptay Éva: Egy újkori Ozirisz hüdreiosz-másolat és Athanasius Kircher, Liptay Éva, Az ókori Egyiptom mozgalmas és kifürkészhetetlen világa. Budapest 2021, 190–197., 2021
Liptay Éva: The Egyptian Coffin and Mummy of Stephan Delhaes and Other Mummies from Akhmim in Hungary, M. Tomorad (ed.), Egypt and Austria XII - Egypt and the Orient: The Current Research. Oxford – Zagreb 2020, 127–141., 2020
Liptay Éva: Burial equipment from Akhmim in ancient and modern contexts, J. Taylor – M. Vandenbeusch (eds.), Ancient Egyptian Coffins: craft traditions and functionality. Proceedings of The British Museum Annual Egyptology Colloquium 2014, Leuven 2018, 403–413, 2018
Kóthay Katalin Anna: Early Hungarian Egyptology in the Context of National and European Identity, H. Navratilova, T.L. Gertzen, A. Dodson and A. Bednarski (eds), Towards a History of Egyptology. Münster, 2019: 195–210., 2019
Liptay Éva: A Szépművészeti Múzeum múmiái – egyiptológus szemmel, Keletkutatás 2018 tavasz: 5-18., 2018




vissza »