 |
Alexandros és a barbár nők találkozása az ókori és a kora középkori görög és latin nyelvű forrásokban
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
125517 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Munding Márta |
| magyar cím |
Alexandros és a barbár nők találkozása az ókori és a kora középkori görög és latin nyelvű forrásokban |
| Angol cím |
Alexander The Great and his encounters with barbarian women in ancient and early mediaeval Greek and Latin sources |
| magyar kulcsszavak |
Alexandros, barbár nők, vegyes házasságok, Curtius Rufus, Alexandros történetírók |
| angol kulcsszavak |
Alexander, barbarian women, mixed marriages, Curtius Rufus, Alexander historians |
| megadott besorolás |
| Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 60 % | | Ortelius tudományág: Görög civilizáció | | Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 30 % | | Ortelius tudományág: Ókori történelem | | Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: Keleti kultúra |
|
| zsűri |
Irodalom |
| Kutatóhely |
Avicenna Kutatási Non-Profit Kft |
| projekt kezdete |
2017-09-01 |
| projekt vége |
2022-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.219 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.10 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Meglepő módon az eddigi kutatás csekély figyelmet szentelt az Alexandrosszal kapcsolatba kerülő barbár nőalakok bemutatásának.
A doktori disszertációmban a történeti forrásokként számon tartott szerzők (Strabón, Diodóros, Curtius Rufus, Plutarchos, Arrhianos, a Pompeius Trogus munkáját kivonatoló Iustinus és a Metzi Epitomé) párhuzamos leírásait vetettem egybe és kimutattam, hogy a szerzők, hogyan módosítják az Alexandros és a barbár nők találkozását ábrázoló leírásokat; hogyan írnak ki, vagy éppen, hogyan iktatnak be szereplőket, motívumokat történeteikbe.
A történeti hagyomány mellett meglehetősen korán megjelent az Alexandros-regény, mely a makedón uralkodó tetteiről, utazásairól szóló fiktív, vagy kvázi fiktív multikulturális gyűjtemény.
A kutatás célkitűzése elsősorban az, hogy összevesse az Alexandros-regény különböző változatait és fordításait azzal a céllal, hogy megvizsgálja, hogyan mutatja be a regényes hagyomány Alexandros találkozását a barbár nőkkel, mely nőalakokat tartja meg, és melyeket írja ki a történeti hagyományból. Kutatás tárgyát képezi továbbá a szerzők írói szándékának hangsúlyozása, illetve a történetekbe illesztett irodalmi, mitológiai, folklór motívumok hátterének meghatározása is. Kérdés továbbá, hogy milyen céllal illesztették be a szerzők, fordítók ezeket a találkozást megörökítő jeleneteket, és hogyan ábrázolják Alexandrost a nőkkel szembeni viselkedésének tükrében.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás történeti (fiktív, vagy valós történeti szereplők, kronológia), jogi (házassági, örökösödési jog), szociológiai (nők a társadalomban) és irodalmi szempontból (narratív technika) közelít tárgyához.
A kutatás első szakaszában azt vizsgálom, hogyan jelennek meg a barbár, perzsa nőalakok a történeti hagyományban. A forráskritika (Quellenkritik) módszerének köszönhetően kimutathatóvá válnak a szerzők leírása közötti egyezések és különbségek. Ezek az ellentmondások teszik kimutathatóvá a módosítások okait (írói szándék: retorika hatása, moralizmus, az olvasó szórakoztatása, aktuálpolitikai utalások), illetve a szereplők történeti realitásának meghatározását.
Ennek a kutatási szakasznak a lezárulta után következne a vizsgálat második lépése, így annak meghatározása, milyen azonosságok és különbségek mutathatóak ki az Alexandros-regény, illetve más Alexandrosszal kapcsolatos görög és latin nyelvű késő ókori és kora középkori források beszámolóiban. Ezeknek az azonosságoknak, különbségeknek a kigyűjtése vezet a vizsgálat utolsó, fő szakaszának elvégzéséhez. Az Alexandros-regény megfelelő helyeit a történeti források leírásával vetem össze azzal a céllal, hogy meghatározhatóvá váljon, mely nőalakok maradtak meg és melyek hullottak ki a kvázi fiktív történetből, milyen módosításokat hajtottak végre az egyes szerzők, fordítók akár a nőalakok ábrázolásában, akár Alexandros velük szemben tanúsított viselkedésének bemutatásakor. A szerzőket, fordítókat jelentősen befolyásolta társadalmi hátterük, így az is vizsgálat alá kerülne, milyen pogány, keresztény, folklór motívumok jelennek meg ezekben a történetekben.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A történeti forrásokban szereplő makedón és barbár nők vizsgálatát méltatlanul hanyagolták el. II. Philippos házassági stratégiája, s annak negatív következményei hatottak Alexandrosra is. Nem tekinthető véletlennek, hogy egészen Kr.e. 327-ig halogatta házasságkötését. III. Dareios nőrokonainak vizsgálata ugyancsak megkerülhetetlen, hiszen Alexandros velük szemben tanúsított viszonyulása a makedón uralkodó perzsákkal szembeni stratégiáját, propagandáját (bosszúhadjárat, majd békítő politika) illusztrálja. Ha nem történeti szempontpontból indokoljuk témaválasztásunkat, akkor azt kell mondanunk, hogy ezek a nőkkel kapcsolatos beszámolók egy gazdag irodalmi, mitológiai hagyományba illeszkednek, felhasználják és módosítják a korábbi szerzők leírásait, ezenfelül pedig számos motívumot örökítenek tovább a későbbi szerzőkre.
Az Alexandros-regényben szereplő asszonyalakok vizsgálatára TRUDE EHLERT (1989) és SABINE MÜLLER (2008) vállalkozott. Rövid tanulmányaikban azonban csak szemezgetni tudtak a források közül, így a legkevésbé sem merítették ki a témában rejlő lehetőségeket.
Magyarországon TÓTH IVÁN Arrhianos-tanulmányaiban elemezte a történetíró forráskezelését, s két fejezetében említi Alexandros perzsa nőkkel, valamint amazonokkal való találkozását. Kiváló munkájában azonban tőlem eltérő módszerekkel és célkitűzéssel közelített a témához.
BORZSÁK ISTVÁN számos tanulmányában vizsgálta Curtius Rufus írói szándékát, egyes motívumok utóéletét. Akadémiai székfoglalójában a Nagy Sándor-hagyomány magyarországi utóéletéről is írt. MARÓTH MIKLÓS ugyancsak foglalkozott az Alexandros-hagyomány kérdésével. Alexandros és Aristotelés levelezését feldolgozó munkájára, s szövegkiadására rendre hivatkozik a nemzetközi szakirodalom. Ezekben a megkerülhetetlen munkákban azonban alig esik szó a makedón uralkodó nőalakokkal való találkozásáról.
A kutatás jelentőségét és egyediségét illetően elmondható, hogy nem született még olyan munka sem Magyarországon, sem külföldön, amelyik Alexandros és a barbár nők találkozását ábrázoló jeleneteket (de nem az uralkodó szexualitását) vizsgálná történeti, irodalmi, jogi és szociológiai szempontból.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás első szakaszában a Nagy Sándor tetteivel foglalkozó történeti források leírásainak összevetését tűztem ki célomul. Az összehasonlításból egyértelműen látszódik, hogy minden Nagy Sándorral foglalkozó szerző módosította anyagát. Beillesztett és kiírt szereplőket, eseményeket történetéből aszerint, ahogy célkitűzése és az irodalmi műfaj megkívánta.
Miért fontos ez a vizsgálat? Nagy Sándor kapcsolatainak, találkozásainak, házassági politikájának feltérképezése nélkül nehezen érthetőek a belpolitikai érdekek, illetve a makedón uralkodó halálát követő események is (diadohosok kora). Éppen ezért fontos tehát tisztázni a nők helyzetét és társadalmi státuszát, későbbi sorsát a makedón udvarban, s a perzsa társadalomban is. A téma fontosságát igazolja, hogy a makedón birodalom felemelkedését, II. Philippos és Nagy Sándor uralmát, valamint a diadochosok korát taglaló gimnáziumi és egyetemi tankönyvekben is helyet kellene kapnia a kutatás eredményeinek.
A vizsgálat második szakaszában a történeti források nőkkel kapcsolatos leírásait kívánom összevetni a makedón uralkodó fantasztikus utazásait, kalandjait és tetteit megörökítő mesés hagyománnyal, így a középkori népnyelvi Nagy Sándor-regények alapját képező görög és latin nyelvű Alexandros-regénnyel, annak változataival, s más a téma szempontjából releváns forrásokkal. Kérdésem továbbra is az maradna, hogy a szerzők, mely nőalakokat írják ki és melyeket tartják meg történeteikben írói szándékuknak és társadalmi hátterüknek megfelelően. Az asszonyok ábrázolásán keresztül ugyanis a történeti forrásokhoz hasonlóan Alexandros tetteit és viselkedését kívánják dicsérni, vagy éppen kritizálni.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The figure of Alexander has been in the centre of research since the antiquity, therefore each era had its own Alexander. However, research has paid little attention to the introduction of the barbarian female characters in connection with Alexander.
In my doctoral thesis I compare the parallel descriptions of authors considered historical sources (Strabon, Diodoros, Curtius Rufus, Plutarch, Arrhianos, Iustinus, who summarized the works of Pompeius Trogus, and the Metz Epitome) and I demonstrate how the authors alter the descriptions of the encounters of Alexander with barbarian women, how they leave out or add characters and motives in their stories.
The Alexander Romance appeared quite soon after the historical tradition. It is a fictional or quasi-fictional multicultural collection about the deeds and travels of the great Macedonian king. The author of the Alexander Romance is known as pseudo-Kallisthenes, and the work has survived in several forms and translations (Latin, Syrian, Ethiopian, Armenian).
The main objective of the research is to compare the different versions and translations of the Alexander Romance with a view to examine how the romantic tradition depicts the encounter of Alexander with the barbarian women, which female characters remain and which are omitted from the historical tradition. Furthermore, the research focuses on emphasising the authors’ literary intentions, and defines the background of the literary, mythological and folklore motifs inserted into the stories. A further question is why the authors, translators inserted these scenes about women, and how they describe the character of Alexander through his behaviour towards women.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research deals with the historical (fictional or real characters, chronology), legal (marriage, inheritance law), sociological (women in the society) and literary (narrative technique) aspects of its subject matter.
In the first phase of the research I examine how the barbarian, Persian female characters are described in the historical tradition. Owing to the method of source criticism (Quellenkritik), the similarities and differences of the descriptions written by the different authors can be uncovered. These discrepancies allow us to discover the reasons of the alterations (author’s intention: rhetorical, moralising, entertaining the reader, effects of actual politics) and to determine the historical reality of the characters.
After this research phase has been completed, the second step would be to investigate the similarities and differences of the Alexander Romance and other Greek and Latin works about Alexander from the late Antiquity and early Middle Ages. Collecting the similarities and differences would lead to the last and main phase of the research. I compare the relevant scenes of the Alexander Romance with historical sources to see which female characters remained and which were left out from the quasi-fictional story, what alterations the individual authors and translators made in the description of the female characters and in Alexander’s behaviour towards them. The authors, translators were greatly influenced by their own social background, thus I examine what Pagan, Christian, folklore motifs appear in the stories.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The Macedonian and barbarian women appearing in the historical sources have been unjustly left out from research. The marriage strategy of Philip II and its negative consequences affected Alexander. In this view it is not surprising that he stalled his marriage until 327 B.C. It is inevitable to examine the female relatives of Dareios III, as Alexander’s behaviour towards them illustrates the strategy, propaganda (vendetta, then peacemaking policy) of the Macedonian King against the Persians. If the choice of the topic is not considered from the historical point of view, we have to say that the stories in which women appear fit into rich literary, mythological traditions and use and alter the accounts of previous authors, moreover, they provide an inheritance of ample motifs for other authors.
TRUDE EHLERT (1989) and SABINE MÜLLER (2008) undertook the task to examine the female characters of the Alexander Romance. However, they used only a few sources for their short studies, thus they did not exploit the possibilities of the topic.
In Hungary, TÓTH IVÁN analyzed the source handling of the author in his Arrhianos studies, and he mentions Alexander’s encounters with Persian and barbarian women in two chapters. In his excellent work, however, to approach the topic, he used methods and objectives other than I wish to use.
BORZSÁK ISTVÁN examined the intention of Curtius Rufus and the afterlife of certain motifs in several studies. He wrote about the Hungarian afterlife of the tradition of Alexander the Great in his Academic inauguration. MARÓTH MIKLÓS also dealt with the Alexander tradition. The international literature often refers to his work about the correspondence of Alexander and Aristotle and the text publication. Although these studies are of key importance, little is said about the encounters of the Macedonian king with women.
With regard to the significance and uniqueness of the research it can be stated that there has been no research in Hungary or abroad which deals with the stories about the encounters of Alexander and the barbarian women (not the sexual life of the king) from historical, literary, legal and sociological points of view.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
My goal is to compare the descriptions of the actions of Alexander the Great given by historical sources. The comparison clearly shows that all the authors writing about Alexander the Great modified their stories. They added or left out characters, events, depending on the objective or genre of the work.
Why is this research important? Without mapping the relationships, connections, marriage policy of Alexander the Great it is difficult to understand the domestic politics and the events following the death of the Macedonian king (the era of the Diadochi). Therefore it is important to clarify the position and the social status of women, their later fate in the Macedonian court and the Persian society. Owing to the significance of the topic, the results of the research should be included in the secondary school and university textbooks about the rise of the Macedonian Empire, the reign of Philip II and Alexander the Great and the era of the Diadochi.
In the second phase of the research I intend to compare the descriptions of women of the historical sources with the fabulous stories about the fantastic travels, adventures and deeds of the Macedonian king, namely with the Greek and Latin Alexander Romance and its versions, which gave the basis to the vernacular Alexander the Great romances of the Middle Ages, and with other relevant sources. I focus on which female characters are left out from the stories and which are kept by the authors according to their literary intention and social background. The authors – similarly to the historical sources – want to praise or criticise Alexander’s deeds and behaviour through the description of women.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
