 |
A jogosultság kultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság?
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
125520 |
| típus |
FK |
| Vezető kutató |
Fekete Balázs |
| magyar cím |
A jogosultság kultúra hiánya a közép-európai jogi kultúrákban. Mítosz vagy valóság? |
| Angol cím |
Lack of Rights Consciousness in the Legal Cultures of Central-Europe and Balkans. Myth or Reality? |
| magyar kulcsszavak |
jogtudat, jogi kultúra, összehasonlító jogi kultúrák, empirikus kutatás |
| angol kulcsszavak |
rights consciusness, legal culture, comparative legal culture, empirical research |
| megadott besorolás |
| Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Összehasonlító jogtudomány |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
Jogtudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Bartha Attila
Gajduschek György
|
| projekt kezdete |
2017-10-01 |
| projekt vége |
2021-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
12.900 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.60 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja a jogosultság kultúra feltételezett problémáinak vizsgálata összehasonlító regionális perspektívában. Sajó András elsőként az 1986-ban megjelent Látszat és valóság című művében mutatott rá arra, hogy a szocialista Magyarország jogi kultúrájának egy fontos jellemzője, hogy a jogi érvek, különösen a jogosultságokra vonatkozó érvek, csak korlátozott szerepet játszanak az állampolgárok konfliktusainak megoldása során. Ezt a jelenséget nevezte a jogosultság kultúra hiányának. Sajó szerint ez a jelenség a rendszerváltás utáni jogi kultúrában is fennmaradt, többek között a torz piacgazdasági átmenet illetve a bizalom általános hiánya miatt.
Kutatásunkban ezt a problémát szeretnénk megvizsgálni, különös tekintettel arra, hogy egy korábbi, a magyar jogi kultúra általános jellemzőire vonatkozó empirikus kutatás (OTKA 105552 A magyar lakosság jogtudata) során erre a jelenségre is megpróbáltunk rákérdezni, azonban értelmezhetetlen és ellentmondásos eredményeket kaptunk. Emiatt egyrészt eltérő módszertannal - egyszerű, eldöntendő survey kérdések helyett experimental vignette surveys alkalmazása - másrészt pedig regionális összehasonlításban (Ausztria, Magyarország és Szerbia) kívánjuk a problémakört megvizsgálni.
A célunk, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy vajon a korábban azonosított jogosultság kultúra hiánya ténylegesen létezik-e napjainkban is, illetve esetlegesen beszélhetünk-e valamiféle regionális jelenségről. Továbbá, a jogosultság kultúra hiánya mögött álló attitűdbeli jellemzőket is igyekszünk feltérképezni.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapkérdése, hogy a - többek között - Sajó András által azonosított jogosultság kultúra hiánya továbbra is létezik-e a magyar jogi kultúrában. Kiinduló hipotézisünk:
H1.1. A jogosultság kultúra hiánya még mindig meghatározó a magyar jogi kultúrában, mivel annak történeti gyökerei a két világháború közötti időszakra nyúlnak vissza, és a rendszerváltás sem vezetett a jogi kultúra, különös tekintettel a joggal kapcsolatos laikus attitűdök, drasztikus átalakulásához. Azaz, ezt a jellemzőt a modern magyar jogi kultúra egyik általános, korszakfüggetlen jellemzőjének tartjuk.
Továbbá, azt is feltételezzük, hogy:
H1.2. A korábbi, általános jogi kultúrára vonatkozó kutatás során alkalmazott kérdésünk nem volt megfelelő (validity), és ezért a új, több elemre épülő, illetve összehasonlító adatokon alapuló vegyes módszertannal kell a problémát megvizsgálni.
Az eredmények értelmezésénél, a korábbi szakirodalom alapján, különösen nagy hangsúlyt fogunk fektetni két hipotézis tesztelésre:
H2.1. A közintézményekkel szembeni bizalomhiány negatívan hat a polgárok jogtudatosságára.
H2.2. A személyes sérülékenység magas szintje szintén negatívan hat a polgárok jogtudatosságára.
Úgy véljük, az egész jogrendszer működése szempontjából fontos, hogy képet kapjunk a lakosság jogtudatosságának szintjéről, és arról, hogy ez regionális összehasonlításban hol helyezhető el. Amennyiben meggyőzően tudjuk azt bizonyítani, hogy ez a szint alacsony, ahogy azt a korábbi eredmények alapján kiinduló hipotézisként feltételezzük, akkor ez a jogalkotó számára is fontos tanulságokkal szolgálhat a jogrendszer működési problémáinak megértésében.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Hazánkban eddig ilyen kutatást, mely kifejezetten a jogosultság kultúra hiányára koncentrál még nem végeztek, és a régióban is csak érintették nagyobb kutatások keretében a kérdéskört. Összehasonlító kutatási előzményről nem tudunk. Emiatt úgy véljük, hogy az eredmények a régióban jogszociológiával foglalkozók számára is relevánsak lehetnek és ezzel párhuzamosan a nyugati tudományos élet érdeklődésére is számot tarthatnak.
Továbbá, abban is bízunk, hogy a kutatási eredmények bemutatása lendületet adhat a hazai és regionális jogszociológiai kutatásoknak, mivel eddig még nem vizsgálták kimerítően a politikai-gazdasági átmenet jogi kultúrára gyakorolt hatásait.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a polgárok miért és miért nem hivatkoznak különféle jogi rendelkezésekre, különös tekintettel a számukra biztosított jogokra. A szocialista jogi kultúráról született tudományos munkák alapján feltételezhető, hogy a rendszerváltás előtti magyar jogi kultúrát meghatározta az ún. jogosultság kultúra hiánya, azaz az állampolgárok konfliktusainak megoldásában a jog csak másodlagos szerepet játszott. Kutatásunkban arra keressük egyrészt a választ, hogy a legújabb - elméleti, empirikus és összehasonlító - módszerekkel hogyan lehet a jogosultság kultúra hiányát bizonyítani, másrészt azt is megvizsgáljuk, hogy vajon regionális összehasonlításban egyedi-e a magyar helyzet.
Ha bizonyítani tudjuk a jogosultság kultúra hiányának létét és létezése hátterében álló okokat, akkor ez jelentősen segítheti a jogalkotót a jogrendszer működési problémáinak megértésében és esetleges orvoslásában.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The aim of this research proposal is to study the alleged problems of the lack of rights consciousness in the Hungarian legal culture in a comparative regional perspective. András Sajó pointed out in his masterpiece entitled Illusion and Reality in Law (1986) that the legal culture of the Socialist Hungary was strongly determined by the fact that legal arguments, especially references to rights, played only a limited role in the conflict management strategies of citizens. Sajó named this phenomenon as the lack of rights consciousness. In later pieces, Sajó argued that this phenomenon still persists in the post-transitory Hungarian legal culture due to the distortions of market economy transition and the general lack of trust.
In this research programme, we would carry out a comprehensive research on this specific problem. During an earlier research programme on the general features of the Hungarian legal culture (OTKA 105552 The legal culture in Hungary) we have already tried to study it; however the question we used in the empirical survey provided us with highly controversial and counter-intuitive results. Therefore, we intend to study this problem with different methodology – instead of dichotomous questions we will apply experimental vignette surveys – and in a comparative regional context (Austria, Hungary and Serbia).
Our final aim is to respond the question if this lack of rights consciousness still persists in the contemporary Hungarian legal culture. Furthermore, we would also study whether the lack of rights consciousness has any regional dimension. Lastly, we would also map the various attitudes towards law in the background of this phenomena.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our final aim is to respond the question if this lack of rights consciousness still persist in the contemporary Hungarian legal culture. Furthermore, we would also study whether the lack of rights consciousness has any regional dimension. Lastly, we would also map the various attitudes towards law in the background of this phenomenon.
The main question of this research is whether the lack of rights consciousness – as it was identified by András Sajó – still persists in the post-transitory Hungarian legal culture. Therefore, our starting hypothesis:
H1.1: We suppose the low level of rights consciousness feature of Hungarian legal culture still exists, as its roots goes back to the interwar period and we suppose that the political transition process did not result in a radical change in cultural context of law.
Further, we also suppose that:
H1.2: We also suppose that the former survey items used in the general survey of Hungarian legal culture had a character of insufficient validity. To put it differently, the key question was a dichotomous one meaning an inappropriately simplified operationalization of such a complex and situative attitude, that is, rights consciousness. Therefore, our method must be based on a comparative case study approach and a mixed method research design.
When analyzing the data, on the basis of the literature, two hypotheses will be tested specifically:
H1.1: Hungarian citizens’ fear of and distrust in public authorities affect negatively their rights consciousness.
H1.2: Higher level of self-perceived vulnerability of Hungarian citizens affects negatively their rights consciousness.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
We are deeply convinced that the population’s level of rights consciousness is crucial for the general functioning of the legal order. Furthermore, a comparative regional analysis may reveal to what extent the Hungarian situation diverges from the general regional patterns, if any. If we may prove convincingly the low level of rights consciousness in Hungary, as we suppose it in our starting hypothesis, then it may be an important signal for the legislator on the deficiencies in the functioning of the legal order.
No independent research focusing on the lack of rights consciousness has been carried out in Hungary, and regional socio-legal researches only touched upon certain segments of this problem. There are no previous comparative researches, neither. Therefore, we are convinced that or findings will be relevant for both socio-legal scholars of the region and western scholars with the same research interest.
Furthermore, we also hope that our findings may inspire the Hungarian and regional study of socio-legal problems as the impact of politico-economic tradition on legal cultures of the region has not been studied comprehensively thus far.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The aim of this research agenda is to study why or why not people do refer to various legal provisions, with special regard to rights, in a dispute. Based on previous findings of Socialist legal sociology one may suppose that the Socialist Hungarian legal culture was deeply pervaded by the so-called lack of rights consciousness. That is, law only had a secondary place in peoples’ strategies when solving various conflicts. Our research agenda is twofold. On the one hand, we try to prove the existence of this lack of rights consciousness in the contemporary Hungary with the newest research methods (conceptual, empirical and comparative methods). On the other, we also study whether this problem is unique in a regional context.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
