 |
Római vallási kommunikáció a dunai provinciákban a Principátus korában
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
127948 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Szabó Csaba |
| magyar cím |
Római vallási kommunikáció a dunai provinciákban a Principátus korában |
| Angol cím |
Roman religious communication in the Danubian provinces during the Principate |
| magyar kulcsszavak |
vallási kommunikáció, élő vallás, szentélyek, térszakralizáció, vallásrégészet |
| angol kulcsszavak |
religious communication, lived ancient religion, sanctuaries, space sacralisation, archaeology of religion |
| megadott besorolás |
| Vallástudomány/Hittudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 70 % | | Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 30 % | | Ortelius tudományág: Régészet |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
Vallástudományi Tanszék (Szegedi Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2018-11-01 |
| projekt vége |
2022-01-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.807 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.25 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A projekt az első olyan átfogó kutatásként szolgál, amely a paradigmatikusnak számító nemzetközi kézikönyvek és tanulmányok által legtöbbször elhanyagolt dunai provinciák vallási kommunikációjában használt tárgyi emlékanyagot szeretné szintézisszerűen elemezni és újraértelmezni. A projekt fő célja, hogy a dunai provinciák szisztematikus ásatásból származó vallásrégészeti forrásait (szentélyek és azok régészeti forrásanyaga) a kortárs vallástudomány módszertanán keresztül értelmezze és a Principátus-kori valláskommunikációs stratégiák dinamikáját és változásait elemezze történeti keretek között. A projekt két tudományágat, régészetet és vallástudományt kapcsol össze (vallásrégészet), amelynek egyelőre nincs magyarországi és Közép-kelet európai hagyománya, így a projekt egyben a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékén belül a vallásrégészet tudományos kutatóképzését is meg szeretné honosítani. A projekt fő újítása, hogy felbontja a hagyományos provinciákra fókuszáló kutatást, előtérbe helyezve a mikro-terek (szakralizált helyek, települések és territoriumaik) elemzését, figyelembe véve a makro-régió (dunai provinciák) gazdasági és kulturális hálózatrendszereit. A projekt várható fő eredménye az első, dunai provinciák szakrális tereit (szentélyeit) összefoglaló katalógus lesz valamint egy angol nyelvű monográfia, amely a dunai provinciák szakrális tereinek valláskommunikációját fogja első ízben a kortárs vallástudományi módszertan tükrében elemezni.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A projekt az első olyan átfogó kezdeményezés, amely a dunai provinciákat, mint kulturálisan, politikailag, gazdaságilag és katonailag szorosan összefüggő entitást a vallásrégészet módszereivel fogja elemezni. A kutatás kiinduló hipotézise a doktori disszertációmban kidolgozott módszertanra alapszik, amely szerint a római vallási kommunikáció egyik legsikeresebb formája a térszakralizáció, vagyis a szakralizált terek (köztéri templomok, kisvallási csoportok házai, magánszentélyek) létrehozása, fenntartása és megszűnése. A térszakralizáció, mint a vallási kommunikáció egyik formája elsősorban tárgyak révén érvényesül. Ennélfogva a projekt központi kérdése azt járja körül, hogy milyen helyi megnyilvánulási formái vannak a térszakralizációnak a dunai provinciák mikro-tereiben (városok, territóriumok) és milyen hatást gyakorolnak ezek a makro-terek (provincia, dunai provinciák, mint hálózat) történetére? Mi a lokális és mi a globális ezekben a vallási kommunikációs formákban?
A projekt részletesen vizsgálni fogja a dunai provinciák szakralizált tereit a római hódítás előtt, azok komparatív és globális szemléletű elemzése révén, majd a Principátus korában létrejött szakralizált terek változásait fogja elemezni és azok szerepét a dunai provinciák vallás, gazdaság és politikatörténetében. A projekt körüljárja a lokális és globális vallás kérdéskörét, megvizsgálva a két jelenség együttes jelenlétét és összeférhetőségét a dunai provinciákban fellelhető esettanulmányokban.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A projekt az első olyan átfogó alapkutatás lesz, amely a dunai provinciák vallástörténetével szintézisszerűen foglalkozik. A projekt várható fő eredménye az első szintézis a dunai provinciák vallástörténetéről és az első teljes szentélykatalógus lesz. A projekt egyben az első olyan kezdeményezés, amely a római vallásrégészet legújabb perspektíváit szeretné meghonosítani a magyarországi kutatásban és felsőoktatásban is. A római és pre-római szakrális terek kutatásában a Közép-Kelet európai szakirodalom jelenleg nem lépett túl a XIX. századi pozitivista módszertantól, így a projekt módszertani újításai és pluridiszciplináris jellege új kutatási perspektívákat nyithat a magyarországi vallásrégészeti kutatásokban is. A kutatás további célja, hogy egy olyan szakértői hálózatot, akadémiai kapcsolatrendszert hozzon létre a Kárpát-medence római vallással foglalkozó kutatóinak összefogásával, amely további projektek és szakmai együttműködések forrása lehet a jövőben.
A dunai provinciák vallástörténetével és vallási kommunikációjával foglalkozó eddigi munkák kimerültek egy-egy szentélymonográfia, sajátos esettanulmány vagy provinciákra (elsősorban Pannónia, Dácia) fókuszáló monográfiákban. A témában eddigi egyetlen munka, a Livio Zerbini által 2015-ben szerkesztett konferenciakötet nem törekedett sem kronológiai, sem történeti szintézisre, módszertanában pedig nem egységes. A nyugati, paradigmatikus munkák, amelyek a római vallásrégészet új perspektíváival foglalkoznak, a dunai provinciák régészeti anyagát teljes egészében ignorálták eddig, így a projekt egyik fő célja, hogy teszteljen egy, a szerző által kidolgozott új módszertant egy olyan régészeti anyagon, amelyet a paradigmatikus munkák eddig nem elemeztek, rávilágítva ezáltal a dunai provinciák vallási kommunikációjának lokális és/ vagy globális jellegére. Az eddigi résztanulmányokhoz képest, a projekt eredményeképp közlendő monográfia módszertanában egységes, a kortárs vallástudomány és a római provinciális régészet módszereit egységesítő elemzést fog nyújtani a dunai provinciák szakrális tereiben folyó vallási kommunikációról és a szakrális terek hatásáról, a szentélykatalógus pedig a maga nemében az első ilyen jellegű corpus lesz a régióra vonatkozóan.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A Római Birodalom hatalmas területén belül sajátos gazdasági, kulturális és politikai entitást képeztek az ún. dunai provinciák (Raetia, Noricum, a két Pannónia, Dalmatia, Moesia Superior, Moesia Inferior, a három Dácia), melyeknek a Principátus korából (Kr.e. 27- Kr.u. 285) fennmaradt régészei forrásainak jelentős részét a római vallás forrásai teszik ki. A római városok építészeti emlékeinek leglátványosabb elemeit azok a terek adták, ahol a rómaiak az isteni világgal kommunikáltak. Ezt a hatalmas és a Római Birodalom működését is gyökereiben meghatározó régészeti anyagot kívánja ez a projekt egy új és multidiszciplináris módszertan szemszögéből elemezni a dunai provinciák Principátus-kori esettanulmányain keresztül. A projekt fő célja, hogy megvizsgálja, milyen szerepet játszik a térszakralizáció a mikro-terek (szentélyek, városok, territoriumok) és makro-terek (dunai provinciák hálózata) valláskommunikációjának alakításában. A kutatás körüljárja, hogyan és miért hoznak létre szentélyeket a rómaiak, milyen stratégiákkal sikerül fönntartani ezeket és milyen tárgyakat és embereket összekötő hálózatok jönnek létre a vallási kommunikáció helyi és univerzális sajátosságai révén a dunai proviniákban. A projekt az első olyan kutatás lesz, amely a dunai provinciák régészeti forrásait a kortárs vallástudomány módszereivel elemzi. A projekt fő eredménye egy angol nyelvű szintézis és a dunai provinciák szentélyeinek teljes katalógusa lesz.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The project intends to be the first comprehensive research focusing on the archaeology of religious communication in the Danubian provinces, an area which was marginally analyzed by the paradigmatic works on Roman religion. The major aim of the project is to analyze the material evidence of the sacralised spaces from this area (sanctuaries and their archaeological material) through a methodology of religious studies and to analyze the strategies and dynamics of religious communication in a historical perspective during the Principate. The project unites two disciplines, religious studies and archaeology (archaeology of religion), which has no tradition yet in Hungary and Central-East Europe, therefore the project aims also to promote the new approaches of archaeology of religion at the University of Szeged, Department of Religious Studies. The novelty of the project, is that it breaks the traditional province-based approach and will focus on micro-spaces, such as sacralised spaces, settlements and their territory, contextualizing their religious communication within the various networks of the Danubian provinces, as macro-space. The major output of the project will be the first comprehensive catalogue of sacralised spaces (sanctuaries) of the Danubian provinces and a monograph focusing on the local and global specificities of Roman religious communication in the sacralised spaces of the Danubian provinces.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The methodological starting point of the project is based on the theory developed in my PhD thesis, which argues that space sacralisation (the creation, maintainance and dissapearence of sanctuaries, houses of small religious groups, house shrines) was one of the most succesful forms of religious communication. Space sacralisation was possible mostly through material agency, the archaeological evidence of these spaces. Therefore, the central question of the project is: how did the sacralized spaces influence the dynamics and evolution of Roman religious communication in the Danubian provinces and what was their effect on the history of this region? How local religious appropriations interact with global religious phenomena? The project will examine in details the local specificities of the sacralised spaces before the Roman conquest through a comparative and global analysis and the impact of space sacralisation on the dynamics of Roman religious communication in the Danubian provinces. The project wants to examine also the traditional dichotomy of local and global phenomenon in Roman religion: how local interacted and coexisted with global?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The project will be the first comprehensive research focusing on the Roman religious communication in the Danubian provinces. The major output of the project will be a monograph and the first catalogue of sacralised spaces in this region of the Empire. The project is also the first attempt to introduce the archaeology of religion as a discipline and methodological approach in Hungarian higher education. The Central-East European research is still using a positivist approach in analyzing the material evidence of pre-Roman and Roman religious communication. The project intends to change this old approach and will imply a pluridisciplinary and innovative methodology. The project aims also to establish an academic network between scholars from Central-East Europe who’s research interest is focusing on Roman religion, which can be the basis of further collaborations or projects.
The studies of Roman religion in the Danubian provinces usually were focusing on sanctuary-monographs, individual case studies or the analysis of some provinces (Dacia or Pannonia for example). The only work which tried to broke these traditional spatial limits – the conference volume edited by L. Zerbini from 2015 – didn’t use an unified methodology or theoretical approach. While the paradigmatic works on archaeology of Roman religion and religious communication usually ignored the material evidence from the Danubian provinces, this project will test the new methodological approach established by the author on rarely used case studies from this region, focusing on the interaction of loacl and global forms of religious communication. The monograph, as the major output of the project will present the dynamics of space sacralisation and forms of religious communication in the Danubian provinces using for the first time a homogenous methodology and theoretical background, while the catalogue of the sacralised spaces will be the first one of this kind for this region. This will be a useful tool for further projects and collaborations too.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Within the large territory of the Roman Empire, the Danubian provinces (Raetia, Noricum, Pannoniae, Dalmatia, Moesia Superior, Moesia Inferior, Daciae) represents a special economic, cultural and political entity. A large part of the material evidence of the Principate (27 BC – 285 AD) are coming from sacralised spaces. The archaeological and architectural evidence of Roman temples dominated most of the cities and settlements of the Danubian provinces. The material agency of Roman religious communication of sacralised spaces from this area of the Empire will be analyzed through a new, pluridisciplinary methodology. The main aim of the project is, to analyze the impact of space sacralisation on the religious communication of micro-spaces (cities, settlements) and macro-spaces (networks of the Danubian provinces). The project will analyze, how Romans created sanctuaries, what were the major strategies for maintaining a sacralised space and what kind of networks were formed based on the local and global specificities of religious communication. The project will analyze for the first time the archaeological evidence through an innovative methodology of religious studies. The major output of the research will be a monograph and a comprehensive catalogue of sanctuaries in the Danubian provinces.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Szabó Csaba: The reception of Roman Mithras in Transylvania in the 18th -19th century, Revista de Historiografía (RevHisto), 37, 2022, 249-271., 2022 | | Szabó Csaba: Az örök Dacia mítosza. A dákoromán kontinuitás metahistóriája a kortárs román régészet- és történettudományban, Történelmi Szemle 64, 1/2022, 5-21., 2022 | | Szabó Csaba: Sanctuaries in Raetia: space sacralisation in Roman religion at the edges of the Roman Empire, Cercetari Arheologice, 2022, 29, 63-82., 2022 | | Szabó Csaba, Gustavo Alberto Vivas Garcia: Géza Alföldy and the study of Roman Religion, Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae 61, nr. 2, 2022, 1-14., 2022 | | Szabó Csaba: Spaces of Reinvented Religious Traditions in the Danubian Provinces, Corinne Bonnet et al. (éd.), Naming and Mapping the Gods in the Ancient Mediterranean, Berlin, De Gruyter, 2022, 691-705. DOI: 10.1515/9783110798432-036., 2022 | | Szabó Csaba: Sacralised spaces of Mithras in Roman Dacia, Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 72, 1., 2021 | | Szabó Csaba: Roman Religious Communication in the Danubian Provinces. Historiography and New Perspectives, Ancient Cult in Balkans through Archaeological Findings and Iconography, ed. S. Petković, N. Gavrilović Vitas, Belgrade 2020. 159-172, 2020 | | Szabó Csaba: Roman Religion in the Danubian Provinces: Space Sacralisation and Religious Communication during the Principate (1st–3rd century AD), Oxford, Oxbow Books, 2022 | | szabó csaba: A dunai provinciák régészete, ERDÉLYI KRÓNIKA 2020/05/06, 2020 | | Szabó Csaba: Mapping Roman religion, EUROPEAN JOURNAL OF SCIENCE AND THEOLOGY 16: (5) pp. 183-195., 2020 | | Szabó Csaba: Roman Dacia in the digital era, JOURNAL OF ANCIENT HISTORY AND ARCHAEOLOGY 7: (2) pp. 185-190., 2020 | | Szabó Csaba: Pilgrimage and healing sanctuaries in the Danubian provinces, Studia Universitatis Cibiniensis. Series Historica 17: pp. 83-97., 2020 | | Szabó Csaba: Religious appropriations and the Antonine Plague, BRUKENTHALIA 10: pp. 807-820., 2020 | | Szabó Csaba: Mi a vallásrégészet?, KORUNK (KOLOZSVÁR) 6: (III. folyam) pp. 63-71., 2021 | | Szabó Csaba: Egypt on the Danube. Egyptianizing the material agency of Roman religious communication in the Western part of Illyricum, In: Stefana, Cristea (szerk.) Africa, Egypt and the Danubian Provinces of the Roman Empire, British Archaeological Reports (2021) pp. 67-75., 2021 | | Szabó Csaba: Le culte de Mithra à Apulum, In: Laurent, Bricault (szerk.) Le Mystère Mithra. Plongée au cœur d’un culte romain. Catalogue de l’exposition, Musée royal de Mariemont (2021) p. 343., 2021 | | Szabó Csaba: Space Sacralization in Antiquity, TRANSYLVANIAN REVIEW 30: (3) pp. 100-120., 2021 | | Csaba Szabó: The material evidence of the Roman Cult of Mithras in Dacia. CIMRM Supplement of the province., In: Acta Ant. Hung. 58, 2018, 325–357, 2018 | | Csaba Szabó: Sanctuaries in Roman Dacia. Materiality and religious experience, Archaeopress Publishing, Oxford, 2018 | | Csaba Szabó: Pannonian religion or religions of Roman Pannonia?, Journal of Roman Archaeology 31, 2018, 883-890., 2018 | | Csaba Szabó - Imola Boda: Gods of Roman Dacia. An illustrated dictionary, Lambert Academic Publishing, 2019 | | Csaba Szabó: Mapping Roman religion. A methodological approach, European Journal of Science and Theology 16/5, 2020, 183-195, 2020, 2020 | | Csaba Szabó: Danubian Provinces: History of a Notion, Revista Transilvania, nr. 6. 2020, pp. 88-96., 2020, 2020 | | Csaba Szabó: Roman Dacia in the digital era, Journal of Ancient History and Archaeology No. 7.2/2020, 185-190, 2020 | | Csaba Szabó: Nature as sacred landscape in Roman Dacia, Ralph Häussler - Gian Franco Chiai (eds.), Sacred Landscapes in Antiquity. Creation, Manipulation, Transformation, Oxbow Books, Oxford, 2020, 77-87, 2020 | | Csaba Szabó: Sanctuaries in Roman Dacia. Materiality and religious experience, Archaeopress Publishing, Oxford, 2018 | | Szabó Csaba: Mi a vallásrégészet?, KORUNK (KOLOZSVÁR) 6: (III. folyam) pp. 63-71., 2021 | | szabó csaba: A dunai provinciák régészete, ERDÉLYI KRÓNIKA 2020/05/06, 2020 | | Szabó Csaba: Mapping Roman religion, EUROPEAN JOURNAL OF SCIENCE AND THEOLOGY 16: (5) pp. 183-195., 2020 | | Szabó Csaba: Roman Dacia in the digital era, JOURNAL OF ANCIENT HISTORY AND ARCHAEOLOGY 7: (2) pp. 185-190., 2020 | | Szabó Csaba: Pilgrimage and healing sanctuaries in the Danubian provinces, Studia Universitatis Cibiniensis. Series Historica 17: pp. 83-97., 2020 | | Szabó Csaba: Religious appropriations and the Antonine Plague, BRUKENTHALIA 10: pp. 807-820., 2020 | | Szabó Csaba: Gods and cities, In: Farkas, István Gergő; Neményi, Réka; Szabó, Máté (szerk.) Visy75. Artificem commendat opus. Studia in honorem Zsolt Visy., CLIR Kutatóközpont (2019) pp. 511-533., 2019 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
