Filter alapú társulási modellek alkalmazása a homokpusztagyepek restaurációjában

súgó

nyomtatás

vissza »

Projekt adatai

azonosító

127996

típus

Vezető kutató

Halassy Melinda

magyar cím

Filter alapú társulási modellek alkalmazása a homokpusztagyepek restaurációjában

Angol cím

The application of filter-based assembly models in the restoration of sand grasslands

magyar kulcsszavak

ökológiai restauráció, homokpusztagyep, PNV, ökológiai filterek

angol kulcsszavak

ecological restoration, sand grassland, PNV, ecological filters

megadott besorolás

Biodiverzitás, természetvédelmi biológia és genetika, inváziós biológia (Komplex Környezettudományi Kollégium)	100 %
Ortelius tudományág: Természetmegőrzés

zsűri

Ökológia és evolúció 1

Kutatóhely

Ökológiai és Botanikai Intézet (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont)

résztvevők

Bede-Fazekas Ákos
Csákvári Edina
Csecserits Anikó
Csecserits Anikó
Csonka Anna Cseperke
Sáradi Nóra
Somodi Imelda
Szitár Katalin
Török Katalin
Vörös Márton

projekt kezdete

2018-09-01

projekt vége

2023-08-31

aktuális összeg (MFt)

36.359

FTE (kutatóév egyenérték)

7.20

állapot

lezárult projekt

magyar összefoglaló

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A filter alapú társulási modellek ígéretes elméleti hátteret nyújtanak az ökológiai restaurációs beavatkozások számára. Az ökológiai filterek elméleti szétválasztása segíti a megfelelő restaurációs beavatkozások kidolgozását. A pályázat célja, hogy a filter-alapú társulási modellek keretében integrálja és felskálázza a magyarországi homokpusztagyepek kapcsán gyűjtött lokális restaurációs ökológiai tapasztalatokat, és felhasználhatóvá tegye azt a nemzeti restaurációs stratégiában. A vizsgálat során korábbi restaurációs kísérleteket fogunk újrafelvételezni (időbeli kiterjesztés), és a lokális eredményeket olyan táji léptékű faktorok vizsgálatával egészítjük ki, amelyek befolyásolják a restauráció kimenetelét (térbeli kiterjesztés). Hipotéziseink: 1, A regenerációs potenciál magasabb az alacsonyabb intenzitással használt tájtípusokban. 2, A terjedési filter erősebb kontrollt jelent az intenzívebb tájhasználat alatt álló tájakban. 3, Az oligotróf ökoszisztémákban a rendelkezésre álló nichek szerepe kevésbé jelentős, mint a terjedési kényszerek. 4, A biotikus filter a vegetáció záródásával és az inváziós nyomással válik jelentősebbé. 5, A restauráció sikeressége nő, ha a céltársulás a többrétegű potenciális természetes vegetációs modell (MPNV) által jósolt típusok közé tartozik. A kezelések hatását a vegetációra és a talaj tápanyagtartalmára vizsgáljuk. Kutatásaink új tudományos eredményeket nyújtanak a közösségszerveződésről rontott vegetáció restaurációja során. A lokális adatok kistáj szintre történő felskálázásával ez a tudás beépíthetővé válik a nemzeti restaurációs stratégiába.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Átfogó hipotézis:
A közösségszerveződés ökológiai szabályai, vagyis a társulás szerkezetére lokálisan és táji léptékben ható terjedési, abiotikus és biotikus kényszerek alapvetően határozzák meg a restaurációs beavatkozások kimenetelét. Önfenntartó (MPNV-nek megfeleltethető) típusú céltársulások kiválasztásával és az ökológiai kényszerek célzott kezelésével a restaurációs beavatkozások hatása erősíthető.

Átfogó kérdés:
Mi a szerepe a homokpusztagyepek vegetációjának restaurációjában a céltársulás kiválasztásának, a regenerációs potenciálnak, a terjedési, abiotikus és biotikus filtereknek lokálisan és táji léptékben?

Specifikus kérdések:
Mi a lokális hatása a magbeviteli technikáknak, a szénforrás-adagolásnak, kaszálásnak és a vegyszeres özönfaj visszaszorításnak a homokpusztagyep restaurációjának kimenetelére?
Mi a hatása táji léptékben a regenerációs potenciálnak, a fajkészletnek és terjedési távolságnak, a klímának, talajtípusnak (produktivitásnak) és az inváziós nyomásnak a homokpusztagyep restaurációjának kimenetelére?
Vajon sikeresebb-e a restauráció, ha a céltársulás a potenciális természetes vegetáció (MPNV) modell által becsült típusokba sorolható?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A filter-alapú társulási modellek alkalmazása új területe a restaurációs ökológiának. A javasolt kutatás újdonsága, hogy ötvözi a lokális kísérletes vizsgálatokat a táji szintű faktorokkal, és a filterek időbeni változását is értékeli. A többrétegű potenciális természetes vegetációs modellek (MPNV models) alkalmazása új eszközt nyújt a gyakorlati szakemberek számára a céltársulás kiválasztásában, ami szintén központi témája a restaurációs ökológiának. Az eredmények hozzájárulhatnak a céltársulás kiválasztási szempontjai, valamint a restauráció során felmerülő ökológiai kényszerek jobb megértéséhez, ezáltal segítve elő, hogy a gyakorlati szakemberek jobban irányíthassák a közösségszerveződés folyamatát a restaurációs célok eléréséhez. Ezt a tudást regenerációs/restaurációs kistáji térképek formájában is elérhetővé tesszük a Kiskunságra és a Nyírségre a Természetvédelem természetvédelem és a nemzeti restaurációs stratégia kidolgozói számára.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A globális biodiverzitás veszélyeztetettségének egyik legfőbb oka a természetes élőhelyek degradációja, az ennek megállítására kidolgozott globális és európai stratégiák magukban foglalják az élőhelyek 15%-ának ökológiai helyreállítását (restauráció). A restauráció sikeressége függ a céltársulások kiválasztásától, az adott élőhely spontán regenerációs képességétől és a kiválasztott restaurációs módszerektől. Tájképi szinten a célfajok terjedési képessége vagy az özönnövények által veszélyeztetettség szintén befolyásolják ezt a folyamatot. A javasolt kutatás lokális és táji léptékben vizsgálja a céltársulás kiválasztásának, a regenerációs potenciálnak, a terjedési, abiotikus (tápanyag-ellátottság, szárazság) és biotikus (pl. kompetíció) kényszereknek a homokpusztagyepek helyreállítására gyakorolt hatását. Azt várjuk, hogy a restauráció sikeresebb, ha a céltársulások a helyi klíma és talajviszonyok között fenntarthatók, a spontán regenerációs folyamatok is működnek, a tájkép még őrzi a természetes gyepek maradványait és az özönnövények tömegessége alacsonyabb. A konkrét kezelések esetén azt várjuk, hogy a célfajok betelepítése fontosabb a restauráció kezdeti fázisaiban, míg a kaszálás és az abiotikus viszonyok megváltoztatása lényegesebb a vegetáció záródásakor. A kutatás korábbi restaurációs kísérletekre épül, amelyek fajbetelepítéseket, szénforrás-adagolást, kaszálást és özöngyomok vegyszere visszaszorítását célozták. Ezeket szeretnénk újrafelvételezni és kiegészíteni a tájképi és klimatikus változókkal. Az eredmények között lesznek olyan regenerációs/restaurációs potenciált becslő térképek, amik elősegíthetik a nemzeti restaurációs stratégia kidolgozását.

angol összefoglaló

Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Filter-based community assembly is a promising theoretical framework to support ecological restoration. The conceptual separation of ecological filters helps to guide necessary restoration interventions. The aim of the present proposal is to integrate and scale up the local knowledge gained on sand grassland restoration in Hungary within the framework of filter-based assembly models in order to help the elaboration of a future national restoration strategy and to test related ecological theory. We will re-sample previous restoration experiments (expansion in time), and local results will be completed with landscape scale factors that might influence the outcome of restoration measures (expansion in space). We hypothesize that (1) regeneration potential will be higher in landscapes with less intensive land use; (2) the dispersal filter represents a stronger constraint in landscapes with more intensive land use; (3) niche availability constraints are as less important than dispersal limitation in oligotrophic systems; (4) the biotic filter becomes more relevant as the vegetation canopy closes and in landscapes with high invasive pressure; (5) restoration success increases if targets are within the range of multiple potential natural vegetation types (MPNV); We will investigate treatment effects on vegetation composition and soil characteristics. We expect that new knowledge on the assembly processes during restoration of degraded vegetation will be gained, and that scaling up this knowledge to the landscape scale will help the establishment of the national restoration strategy.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Overall question:
What is the role of target setting, regeneration potential, dispersal, biotic and abiotic filters in the restoration of sand grassland vegetation at the local and landscape scales?

Specific questions:
What are the effects of seed introduction techniques, carbon amendment, mowing and invasive control on the outcome of sand grassland restoration?
What are the effects of landscape-scale regeneration potential, species pool, dispersal distance, climate, soil type and soil productivity, and invasive pressure on the outcome of sand grassland restoration?
Is restoration success increases if targets are within the range of potential natural vegetation types (MPNV)?

Overall hypothesis:
Restoration outcome is determined by ecological assembly rules that refers to constraints on community structure due to dispersal, abiotic and biotic filters both at the local and the landscape-scale. Selecting self-sustaining restoration targets within the range of potential natural vegetation types would improve restoration and with the targeted management of ecological constraints, the effect of restorative interventions can be strengthened.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The application of filter-based assembly models is a new direction within restoration ecology. The novelty of the proposed research is that it combines local scale and landscape scale factors based on experimental research, and tries to evaluate filter importance in time. The applied MPNV model offers a new tool to help practitioners in target selection, a central issue in restoration ecology. The results can contribute to our understanding on the importance of target selection and constraints during the course of restoration measures and help site management to better manipulate assembly processes to achieve restoration targets. The knowledge will be translated into a regeneration/restoration potential maps for the Kiskunság and Nyírség region that can help Nature Conservation and the elaboration of the national restoration strategy.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Degradation of natural habitats is a major threats to global biodiversity. In order to slow down this process, ecological restoration of 15% of habitats was incorporated in global and European biodiversity targets. Restoration success depends highly on the selection of restoration targets, the spontaneous regeneration capacity of the habitat type in question and the restoration measures selected. Landscape-scale factors, such as dispersal of target species or invasive alien risk also influence the outcome of ecological restoration. The proposed research will investigate the impact of target selection, regeneration potential, dispersal, biotic interactions (e.g. competition) and abiotic filters (nutrient availability and drought) on the restoration of sand grassland vegetation at the local and landscape scales. We expect that restoration will be more feasible where the target is selected to be sustainable under current climate and soil conditions, where spontaneous regeneration is good, the landscape still conserve remnants of the natural grasslands and where the abundance of alien species is low. For the restoration measures, we expect that introduction of target species is more important in the initial phases of restoration, while mowing and abiotic control becomes more relevant with the closure of the vegetation. The study is based on earlier restoration experiments including species introduction, carbon amendment, mowing and invasion control as treatments, that will be re-sampled and supplemented with landscape-scale and climatic factors. Deliverables include regeneration/restoration potential maps that can help the establishment of the national restoration strategy.

Zárójelentés

kutatási eredmények (magyarul)

Kutatásunk célja a homoki gyepek helyreállításával kapcsolatos ismeretek integrálása és bővítése volt a filteralapú társulási modellek keretében. A korábbi helyreállítási kísérleteket újrafelvételeztük, és a helyi eredményeket kiegészítettük olyan táji tényezőkkel, amelyek befolyásolhatják a helyreállítás eredményét. Kimutattuk a potenciális természetes vegetáció többrétegű modelljeinek alkalmazhatóságát a helyreállítási célállapotok meghatározásában. Megállapítottuk, hogy a terjedés a legerősebb szűrő a gyepek helyreállítása során. A célfajok betelepítése nélkül a helyreállítási erőfeszítések hosszú távon nem lesznek sikeresek. A kezdeti kaszálás alkalmazható az inváziós Robinia pseudo-acacia felújulásának megfékezésére, de a vegetáció megnyitása másodlagos invázióhoz vezethet. Az inváziós fajok nagyobb tömegessége az 500 m-es táji környezetben és a faültetvények közelsége jelentősen hátráltatta a helyreállítást. Az abiotikus szűrők közül a száraz évek jelentősen befolyásolhatják a helyreállítás eredményét, ami a célfajok gyenge megtelepedését, kipusztulását és az inváziósfajok terjedését eredményezheti. Eredményeink alapján költséghatékony és önfenntartó megoldásként javasoljuk az őshonos gyepek ökológiai felújítását felhagyott szántókon. Kidolgoztuk a helyreállítási erőfeszítések területi priorizálását a regenerációs képesség, valamint a helyi és táji szintű környezeti feltételek alapján a nemzeti restaurációs és zöldinfrastruktúra fejlesztési terv elősegítése érdekében.

kutatási eredmények (angolul)

The aim of our study was to integrate and extend local knowledge on sand grassland within the framework of filter-based assembly models. Previous restoration experiments were resampled, and results were complemented with landscape-scale factors that may influence restoration. We demonstrated the applicability of Multiple Potential Natural Vegetation models in setting restoration targets. We found that dispersal was the strongest filter for grassland recovery. Without introducing target species, restoration efforts might fail to achieve success in the long term. Initial mowing can be applied to control the recolonization of the invasive Robinia pseudo-acacia, but creating gaps can lead to secondary invasions. Higher abundance of invasive species in the 500 m landscape buffer and the proximity to tree plantations can significantly hamper restoration. From the abiotic filters, dry years can significantly affect restoration outcome resulting in weak seedling establishment, dieback and the spread of invasive species. Based on our results, we propose large-scale grassland restoration on abandoned agricultural fields as a cost-effective and sustainable restoration target. We developed a spatial prioritization of restoration efforts based on the regeneration capacity, local and landscape scale environmental conditions to help the elaboration of the national restoration and green infrastructure strategy.

a zárójelentés teljes szövege

https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=127996

döntés eredménye

igen

Közleményjegyzék

Berki Boglárka, Botta‐Dukát Zoltán, Csákvári Edina, Gyalus Adrienn, Halassy Melinda, Mártonffy András, Rédei Tamás, Csecserits Anikó: Short‐term effects of the control of the invasive plant Asclepias syriaca : secondary invasion of other neophytes instead of the recovery of native species, APPLIED VEGETATION SCIENCE 26: (1) e12707, 2023

Cevallos D, Szitár K, Halassy M, Kövendi-Jakó A, Török K: Does seed trait variability support preliminary seed transfer zones for Hungary?, APPLIED ECOLOGY AND ENVIRONMENTAL RESEARCH 19: (5) pp. 4129-4149., 2021

Cevallos David, Bede‐Fazekas Ákos, Tanács Eszter, Szitár Katalin, Halassy Melinda, Kövendi‐Jakó Anna, Török Katalin: Seed transfer zones based on environmental variables better reflect variability in vegetation than administrative units: evidence from Hungary, RESTORATION ECOLOGY 28: (4) pp. 911-918., 2020

Csákvári Edina, Bede-Fazekas Ákos, Horváth Ferenc, Molnár Zsolt, Halassy Melinda: Do environmental predictors affect the regeneration capacity of sandy habitats? A country-wide survey from Hungary, GLOBAL ECOLOGY AND CONSERVATION 27: e01547, 2021

Csákvári Edina, Molnár Zsolt, Halassy Melinda: Estimates of regeneration potential in the Pannonian sand region help prioritize ecological restoration interventions, COMMUNICATIONS BIOLOGY 5: 1136, 2022

Csecserits Anikó, Berki Boglárka, Botta-Dukát Zoltán, Csákvári Edina, Halassy Melinda, Mártonffy András, Rédei Tamás, Szitár Katalin: Változott-e a növényzet és az elözönlöttség mértéke kiskunsági homoki gyepekben és parlagokon az elmúlt évtizedben? – Egy megismételt vizsgálat eredményei, TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK 28: pp. 13-28., 2022

Csecserits Anikó, Halassy Melinda, Lhotsky Barbara, Rédei Tamás, Somay László, Botta-Dukát Zoltán: Changing assembly rules during secondary succession: evidence for non-random patterns, BASIC AND APPLIED ECOLOGY 52: pp. 46-56., 2021

Csecserits Anikó, Halassy Melinda, Rédei Tamás, Szitár Katalin, Botta-Dukát Zoltán: A selyemkóró (Asclepias syriaca L.) tömegességének változásai homoki parlagokon szukcesszió és természetvédelmi kezelés hatására, TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK 26: pp. 1-15., 2020

Halassy Melinda, Botta-Dukát Zoltán, Csecserits Anikó, Szitár Katalin, Török Katalin: Trait-based approach confirms the importance of propagule limitation and assembly rules in old-field restoration, RESTORATION ECOLOGY 27: (4) pp. 840-849., 2019

Halassy Melinda, Kövendi‐Jakó Anna, Reis Bruna, Szitár Katalin, Seyidova Zeynab, Török Katalin: N immobilization treatment revisited: A retarded and temporary effect unfolded in old-field restoration, APPLIED VEGETATION SCIENCE 24: (1) e12555, 2021

Kövendi-Jakó Anna, Halassy Melinda, Csecserits Anikó, Hülber Karl, Szitár Katalin, Wrbka Thomas, Török Katalin: Three years of vegetation development worth 30 years of secondary succession in urban-industrial grassland restoration, APPLIED VEGETATION SCIENCE 22: (1) pp. 138-149., 2019

Kövendi‐Jakó Anna, Szitár Katalin, Halassy Melinda, Halász Krisztián, Mojzes Andrea, Török Katalin: Effect of seed storing duration and sowing year on the seedling establishment of grassland species in xeric environments, RESTORATION ECOLOGY 29: (S1) e13209, 2021

Llumiquinga Y.B., Reis B. P., Sáradi N., Török K., Szitár K., Halassy M.: Long-term results of initial seeding, mowing and carbon amendment on the restoration of Pannonian sand grassland on old-fields, TUEXENIA 41: pp. 361-379., 2021

Pilotto Francesca, Kuehn Ingolf, Adrian Rita, Alber Renate, Alignier Audrey, Andrews Christopher, Baeck Jaana, Barbaro Luc, Beaumont Deborah, Beenaerts Natalie, Benham Sue, Boukal David S., Bretagnolle Vincent, Camatti Elisa, Canullo Roberto, Cardoso Patricia G., Ens Bruno J., Everaert Gert, Evtimova Vesela, Feuchtmayr Heidrun, Garcia-Gonzalez Ricardo, Gomez Garcia Daniel, Grandin Ulf, Gutowski Jerzy M., Hadar Liat, Halada Lubos, Halassy Melinda, Hummel Herman, Huttunen Kaisa-Leena, Jaroszewicz Bogdan, Jensen Thomas C., Kalivoda Henrik, Schmidt Inger Kappel, Kroencke Ingrid, Leinonen Reima, Martinho Filipe, Meesenburg Henning, Meyer Julia, Minerbi Stefano, Monteith Don, Nikolov Boris P., Oro Daniel, Ozolins Davis, Padedda Bachisio M., Pallett Denise, Pansera Marco, Pardal Miguel Angelo, Petriccione Bruno, Pipan Tanja, Poeyry Juha, Schaefer Stefanie M., Schaub Marcus, Schneider Susanne C., Skuja Agnija, Soetaert Karline, Springe Gunta, Stanchev Radoslav, Stockan Jenni A., Stoll Stefan, Sundqvist Lisa, Thimonier Anne, Van Hoey Gert, Van Ryckegem Gunther, Visser Marcel E., Vorhauser Samuel, Haase Peter: Meta-analysis of multidecadal biodiversity trends in Europe, NATURE COMMUNICATIONS 11: (1) 3486, 2020

Reis Bruna Paolinelli, Kövendi-Jakó Anna, Csákvári Edina, Szitár Katalin, Török Katalin, Sáradi Nóra, Llumiquinga Yesenia Belén, Halassy Melinda: Early sowing is more effective in the long-term for restoring sandy grassland than six years of mowing or carbon amendment, ECOLOGICAL ENGINEERING 186: 106824, 2023

Reis Bruna Paolinelli, Kövendi‐Jakó Anna, Szitár Katalin, Török Katalin, Halassy Melinda: Long‐term effect of mowing on the restoration of Pannonian sand grassland to replace invasive black locust plantation, RESTORATION ECOLOGY 29: (S1) e13152, 2021

Reis Bruna Paolinelli, Szitár Katalin, Kövendi-Jakó Anna, Török Katalin, Sáradi Nóra, Csákvári Edina, Halassy Melinda: The long-term effect of initial restoration intervention, landscape composition, and time on the progress of Pannonic sand grassland restoration, LANDSCAPE AND ECOLOGICAL ENGINEERING 18: (4) pp. 429-440., 2022

Sáradi Nóra, Llumiquinga Yesenia Belén, Reis Bruna Paolinelli, Török Katalin, Szitár Katalin, Csákvári Edina, Halassy Melinda: Homoki gyepek regenerációjának hosszú távú sikeressége felhagyott szántókon: kezdeti restaurációs beavatkozások és a táji környezet hatásai, TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK 27: pp. 110-125., 2021

Szitár Katalin, Csőszi Mónika, Vaszócsik Vilja, Schneller Krisztián, Csecserits Anikó, Kollányi László, Teleki Mónika, Kiss Dániel, Bánhidai András, Jáger Katalin, Petrik Ottó, Pataki Róbert, Lehoczki Róbert, Halassy Melinda, Tanács Eszter, Kertész Miklós, Csákvári Edina, Somodi Imelda, Lengyel Attila, Gallé Róbert, Weiperth András, Konkoly-Gyuró Éva, Máté Klaudia, Keszthelyi Ákos Bence, Török Katalin: Az országos zöldinfrastruktúra-hálózat kijelölésének módszertana többszempontú állapotértékelés alapján, TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK 27: pp. 145-157., 2021

Török Katalin, Csőszi Mónika, Vaszócsik Vilja, Schneller Krisztián, Teleki Mónika, Kollányi László, Keszthelyi Ákos, Máté Klaudia, Csecserits Anikó, Halassy Melinda, Kertész Miklós, Szitár Katalin: A zöldinfrastruktúra-fejlesztés célterületei Magyarországon, TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK 27: pp. 158-172., 2021

Török Katalin, Horváth Ferenc, Kövendi-Jakó Anna, Halassy Melinda, Bölöni János, Szitár Katalin: Meeting Aichi Target 15: Efforts and further needs of ecological restoration in Hungary, BIOLOGICAL CONSERVATION 235: pp. 128-135., 2019

Szitár K., Deák B., Halassy M., Steffen C., Batáry P.: Combination of organic farming and flower strips in agricultural landscapes – A feasible method to maximise functional diversity of plant traits related to pollination, GLOBAL ECOLOGY AND CONSERVATION 38: 02229, 2022

Melinda Halassy, Anikó Csecserits, Gergely Kovacsics-Vári, Anna Kövendi-Jakó, Bruna Paolinelli Reis, Katalin Török: First year woody survival supports feasibility of forest-steppe reconstruction as an alternative to landscaping in industrial areas, Ecological Engineering Volume 158, 1 December 2020, 106050, 2020

Halassy Melinda, Csecserits Anikó, Kovacsics-Vári Gergely, Kövendi-Jakó Anna, Reis Bruna Paolinelli, Török Katalin: First year woody survival supports feasibility of forest-steppe reconstruction as an alternative to landscaping in industrial areas, ECOLOGICAL ENGINEERING 158: 106050, 2020

Halassy Melinda, Kövendi-Jakó Anna, Reis Bruna Paolinelli, Sáradi Nóra, Szitár Katalin, Török Katalin: Nyílt homokpusztagyep helyreállítási lehetőségei akác ültetvények helyén: a kaszálás hosszú távú hatása, TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK 26: pp. 28-38., 2020

Reis Bruna Paolinelli, Martins Sebastião Venâncio, Fernandes Filho Elpídio Inácio, Sarcinelli Tathiane Santi, Gleriani José Marinaldo, Marcatti Gustavo Eduardo, Leite Helio Garcia, Halassy Melinda: Management Recommendation Generation for Areas Under Forest Restoration Process through Images Obtained by UAV and LiDAR, REMOTE SENSING 11: (13) 1508, 2019

Projekt eseményei

2022-12-20 10:44:54

Résztvevők változása

2019-09-02 12:44:35

Résztvevők változása

2019-06-05 14:53:15

Résztvevők változása

vissza »